Fiatalok élménybeszámolója a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról

Talán még most is kicsit nehezemre esik szavakba önteni mindazt, amit átéltem a kongresszuson. Sok impulzus ért, maga a tudat, hogy nem mindennapi eseményen vehetek részt a barátaimmal, és együtt élhettük át mindezt, úgy hiszem, hogy nagy ajándék és megerősítés Istentől.
Kíváncsian indultam el erre az útra. Nem igazán tudtam elképzelni milyen is lesz, de tudtam, hogy biztos egy szép élménnyel leszek gazdagabb. Ez így is lett, mert az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust sokan nem fogjuk majd elfelejteni. Többet kaptam, mint amire számítottam, mert sose gondoltam volna, hogy ennyi embert fogok látni együtt hitben, énekelve menetelni Jézusért.  A koncertek pedig tényleg felülmúlták minden elvárásomat. Megmutatkozott, hogy a zene által is ki lehet fejezni a hitet, és még erősebbé tenni azt. Mikor pedig a körmenet óriási tömegében zarándokoltunk, együtt énekelve, kis fáklyákkal a kezünkben, amit olykor az ég felé emeltünk, azt éreztem, hogy ha fáradunk is, mindezt Jézus Krisztusért tesszük. Hiszen ő is mennyit fáradt értünk, és mennyit szenvedett a megváltásunkért. A fáklya lángja pedig a mi szívünk lángja kell, hogy legyen, amire vigyáznunk, kell nehogy kialudjék. Néha csak csendben hallgattam mindazt, ami körülöttem zajlik, és azon gondolkodtam de jó, hogy ez megtörténik, de jó, hogy itt vagyunk együtt, és itt van velünk Jézus is. Remek szervezésben történt minden, így teljesen biztonságban koncentrálhattunk arra, amire ide érkeztünk. Sok ember, megannyi országból egy célért volt egy helyen, ami számomra hihetetlen volt. Lehet, hogy egyszer éli meg az ember azt is, hogy a Szentatyát lássa, ezt is átélhettük a záró szentmisével együtt. Jó volt látni az emberek mosolyát és izgalmát. Megmutatkozott az is, hogy egységben van az erő. Úgy hiszem, mindenki gazdagabb szívvel mehetett haza. Teljesen úgy érzem, hogy ha még ezek az élmények feldolgozóban  is vannak, a szívem gazdagabb lett, és örülük, hogy mindezt jó emberek között és egy szuper csapattal élhettem át.
Makai Mercedes (TEKMEK)

* * *

A Temesvári Egyházmegye képviseletében a Jubilate román nyelvű és a TEKMEK magyar nyelvű egyetemista csoport tagjai egyházmegyénk több fiataljával együtt közösen részt vettünk a kongresszus hétvégéjén: pénteken a Forráspont ifjúsági esten, szombaton a szentmisén, majd az ezt követő gyertyás körmeneten és vasárnap az ünnepi szentmisén, amelyet Ferenc pápa celebrált. A TEKMEK egyetemista csoport tagjaként hálatelt szívvel gondolok arra, hogy Budapesten lehettem ezen a hétvégén. Nagyon tetszett a péntek esti Ákos-koncert és az ezt követő szentségimádás. Jó érzés volt azokat az ismert énekeket, amelyeket szentségimádásokon vagy más alkalmakkor szoktunk énekelni, a Papp László Sportarénában hallani, több ezer fiatallal együtt énekelni. Meglepő volt számomra látni, hogy ilyen sok fiatalnak fontos a hit. Legtöbbször azt szokták mondani, hogy a mai fiataloknak nem fontos a hit, Isten, de eltudom mondani, hogy ezen az eseményen rengeteg fiatalt láttam, akinek életében Isten fontos szerepet tölt be. Szombaton résztvettünk a szentmisén majd a gyertyás körmeneten. Több ezer emberrel együtt felvonultunk az Andrássy úton, majd Budapest több utcáján imádkozva, énekelve a körmeneti dalokat és a kongresszus himnuszát. Fárasztó volt, hiszen nagyon sokat gyalogoltunk, de minden perce megérte. Csodálatos élmény volt. Sok ember érkezett Budapestre a világ különböző részeiről egy céllal: találkozni Jézussal. Vasárnap reggel korán felkeltünk és elindultunk az ünnepi zárómisére. Együtt vártuk, hogy megérkezzen Ferenc pápa. Megtisztelő volt számomra, amikor elment mellettünk a pápamobillal és integethettem neki. Sokszor láttam a tévében, de nem gondoltam, hogy valaha esélyem lesz meglátni élőben. Megható volt hallani őt magyarul beszélni, amikor elmondta, hogy „Isten áldd meg a magyart” és „Isten éltessen titeket” és amikor megköszönte a katolikus, de más felekezetekhez tartózó embereknek is, hogy jelen voltak. Számomra különleges élmény volt, amelyet a szívembe zárok megköszönve a Jóistennek, hogy ott lehettem Budapesten.
Kozma Anita (TEKMEK)