A Temesvári Egyházmegye Püspöksége idén is román, német, horvát és magyar nyelven szervezett lelkigyakorlatot a lelkipásztoroknak . A magyar nyelvű lelkigyakorlatot f.é. október 21-25. között tartották meg Karánsebesen, melynek meghívott előadója dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök volt.
A lelkigyakorlat hétfőn este közös szentmisével kezdődött, melyet dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök celebrált Pál József Csaba temesvári megyéspüspök és az egyházmegyéből résztvevő papok jelenlétében. A lelkigyakorlat témája Az Út volt. Bevezetőjében János püspök elmondta: „Istenkeresésünk útján vagyunk. Gyakran úton vagyunk de tudjuk merre tartunk, folyamatosan rohanunk, most álljunk meg és tekintsünk a mélybe. Keressük meg a mi utunkat, vizsgáljuk meg Isten felé vagy a világ felé haladunk.”
A lelkigyakorlat moderátora végigvitte a jelenlévő papokat a hittől a pasztorációig, lelkipásztori fedalatokig, megvizsgálva saját hitüket, hol tartanak most, milyennek kell lennie az ő hitüknek. Megjegyezte, hogy: „Az Ószövetség emberének nem kellett mondani, hogy higgyen Istenben, ez evidens volt az ókorban. De viszont a mai emberrel ez fordítva van. Olyan korban élünk amikor meghasadnak az evidenciák.” Elmondta a lelkipásztoroknak, hogy manapság már nem vonzó „az Egyház régi köntöse” s maga a pap sem tudja hatékonyan átadni a hitét, már nem jut el az ember szívéig a megtérés fontossága.
Továbbá a jelenlévők átelmélkedték azt a témát is, hogy milyen az Isten, ki az Isten ma számomra, továbbá szó esett az Isten mindenhatóságáról, mindentudásáról. Fontos volt mindenkinek és talán mellbevágó a mai papnak, „Milyen istenképet közvetítek a világnak?”
Az elméleti témákon túl a jelenlevő papok fontos gyakorlati lelkipásztori témákról is elmélkedtek, és kis csoportokban megbeszélték azokat. Nagyon jók voltak az egymással megosztott tapasztalatok, a papi élet örömei és gondjai. Esténként a közös fórumon nagyon szép élmények és beszélgetések alakultak ki. Az egyik pap meg is jegyezte: “nagy öröm számomra, hogy ilyen szépen megnyílunk egymás előtt, tényleg családias hangulat van”.
Ebben a családias hangulatban folyt a lelkigyakorlat. Hála és köszönet dr. Székely János püspök úrnak a gyönyörű elmélkedésekért és nyitottságáért, valamint a Püspökségnek a szervezésért.
Váncsa Csaba