1. lectio
Lk 13,1-9
„Épp jött néhány ember, s azokról a galileaiakról hozott hírt, akiknek vérét Pilátus áldozatuk vérével vegyítette. Erre ezt mondta: „Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, azért, hogy így jártak? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mind. Vagy az a tizennyolc ember, akire rádőlt Siloámban a torony, és agyonzúzta őket, azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan.”
Aztán egy példabeszédet mondott. „Egy embernek a szőlejében volt egy fügefa. Kiment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált. Erre így szólt vincellérjéhez: Három év óta mindig jövök, hogy gyümölcsöt keressek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt a helyet? De az így válaszolt: Uram, hagyd még egy évig! Körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre? Ha mégsem, akkor majd kivágod.“
Magyarázat:
Az eseményeket, amelyekről Jézus beszél, nem ismerjük más forrásokból. Jézus ellentmond az elterjedt elképzeléseknek, miszerint minden szerencsétlenség – betegség, erőszak, baleset – Isten büntetése a bűnökért. Provokatívan azt sugallja, hogy nem az a tény szorul magyarázatra, hogy egyesek meghaltak, hanem éppen ellenkezőleg, az a meglepő, hogy sokan életben maradtak. Ennek oka Isten türelme és Jézus közbenjárása, amint azt a gyümölcstelen fügefa példabeszéde állítja.
2. meditatio
- Ha fájdalom perceiben megkérdezem Istentől, hogy miért kell szenvednem, az érthető, de ha általában kérek Istentől indoklást: miért nem állítja meg a szerencsétlenségeket, akkor téves elképzelésem van Róla.
- Amikor megszabadultam a veszélytől, az én érdememnek gondolom, vagy hálát adok Istennek, hogy megmentett?
- Milyen „gyümölcsöt” vár tőlem Isten?
3. oratio
Istenem, Téged, aki a legnagyobb titok vagy, nem korlátozhatunk egy puszta ábrázolásra. Vannak helyzetek, amikor ijesztőnek mutatkozol, vagy úgy tűnik, hogy elhagytál minket. De a Fiad azt mondta, hogy Te a mi Atyánk vagy, és szeretsz minket. Az értetlenségünk gyakran abból fakad, hogy úgy tűnik: egy hosszú élet ezen a földön a Te számodra nem jelent sokat. Ez nem a Te kegyelmed jele. És fordítva: a zsenge életkorban bekövetkezett halál nem a haragod jele. Mi viszont nem ismerünk mást, csak a földi életet. Kérünk, erősítsd meg hitünket, hogy ne essünk kétségbe, amikor a mi vagy a szeretteink élete nem úgy alakul, ahogy szerettük volna. Ahelyett, hogy szemrehányást tennénk, inkább tegyük fel magunknak a kérdést: mit akarsz mondanki a fájdalmas események által, amelyeket átéltünk. Fiad szenvedése által könyörülj a bizonytalanságainkon. Ámen.4. contemplatio
Képzeld el, hogy te vagy ez a gyümölcsfa, amely eddig nem hozott olyan gyümölcsöt, amilyet az Úr talán elvárna tőled. Maradj ennél a képnél egy darabig, és gondold át, mit tett érted a szőlősgazda Jézus Krisztus, és mit kellene még tennie, hogy azokkal a jó cselekedetekkel válaszolj, amelyeket elvár tőled.
5. actio
Gondolj egy olyan cselekedetre, amelynek szerinted Isten örülne, ha megtennéd, és amit gyakran mellőztél. Tedd meg most, amit már régóta nem tettél, hálás ajándékként mindazért a jóért, amit Istentől kaptál.
Lectio Divina a temesvár-erzsébetvárosi szalvatoriánus kolostorból
