A Fokoláre mozgalom (teljes nevén Mária Műve – Fokoláre mozgalom) története a 20. századig, a II. világháború közepéig nyúlik vissza. Kezdetben a Chiara Lubich barátnői köréből formálódott kis közösség nem akart semmi mást, csupán megélni az Evangéliumot és annak tanítását. A háború alatt elsődleges feladatuknak tekintették a város rászorulóinak segítését. A kórházban dolgoztak, betegeket látogattak, és gyakran vendégül láttak szegényeket az otthonukban. Egy nap, egy menedékhelyen, ahová a bombázások miatt húzódtak, gyertyafénynél János evangéliumának 17. fejezetét olvasták. „Ezért élünk” – értik meg a közösség tagjai az üzenetet, hogy nem csupán a trentói szegények helyzetét kell megoldaniuk, hanem szeretniük kell minden embert, hogy „Legyenek mindnyájan egyek”.

A trentói születésű Chiara Lubich 1943-ban, 23 évesen fogadalmat tett és Istennek szentelte életét. Ez képezi a Mária Műve – Fokoláre mozgalom létrejöttének alapját.

Chiara: „Isten a szívembe helyezett egy kérdést a válasszal együtt: létezik olyan eszmény, olyan ideál, amely nem hal meg? Amit semmiféle bomba nem tud lerombolni, és amelyért érdemes odaadni teljes valónkat? Igen, létezik: Isten az! Elhatároztuk, hogy őt választjuk, Ő lesz az ideálunk.”

Néhány hónap alatt Trentóban létrejött egy közösség a őskeresztények mintájára, amely az evangéliumi szeretetre épült. Ez az életforma rohamosan terjedni kezdett, először Olaszországban, majd Európában, 1959 után pedig Európa határain túl is.

A mozgalom lelkisége hamarosan beszivárgott más keresztény Egyházakba is, mint például az ortodox, anglikán, evangélikus-lutheránus és református közösségekbe, amelyből megszületett a „népek ökumenizmusa”. A 70-es évek végétől Chiara Lubich a béke, a párbeszéd és a testvériség nagykövete lett. Ennek következtében olyan, vallási meggyőződéssel nem rendelkező emberek is csatlakoztak a fokoláré mozgalomhoz, akik kiálltak az egyetemes emberi értékek, mint például a béke, az igazságosság, a szabadság, természetvédelem mellett.

Egy brazíliai utazása során, látva az ottani rászorulók életét, 1991-ben Chiara Lubich meghirdette a Közösségi gazdaság tervét, amelynek értelmében minden ehhez csatlakozó vállalkozás bevétele 1/3-át a szegények segítésére adja. Mára mintegy 800 cég csatlakozott hozzá.

Chiarei Lubich mozgalmának lelkisége hatással volt és van a politikára, pedagógiára, a művészetekre, az egészségügyre, a környezetvédelemre, a kommunikációra, az oktatásra, illetve egyéb ágazatokra is. A a Fokoláre Mozgalom kezdeményezése nyomán 2008-ban született Sophia Egyetemi Intézet, amelynek legfőbb célkitűzése a közösségi emberré nevelés.

A Fokoláre Mozgalom napjainkban 185 országban vannak jelen, és mintegy 2.500.000 tagot számlál. Ugyanakkor az öt kontinensen 35 modell települése (faluja, kisvárosa) van, melyek közül az első az olaszországi Loppiano. Amikor 2018 májusában Ferenc pápa a Firenze melletti Loppianóban, az Istenszülő Szűz Mária kegyhelyén találkozott a Fokoláre mozgalom tagjaival, arra buzdította őket, hogy éljék meg a „mi” lelkiségét, amely „megszabadít minket minden önzéstől és minden önös érdektől”.

Egyházmegyénkben Életige csoportok működnek a temesvár-józsefvárosi plébánián (minden hónap első szerdáján) és a resicabányai Havas Boldogasszony plébánián (minden hónap utolsó vasárnapján). A találkozók alkalmával felolvasásra kerül egy evangéliumi rész, majd elmélkedés, és a tapasztalatok megosztása következik.

További információ: www.focolare.org

A MEC (Movimento Ecclesiale Carmelitano) mozgalom 1993-ban P. Antonio Maria Sicari sarutlan kármelita szerzetes kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy egy szerzetesekből és világiakból álló közösségen belül mindenki saját hivatásának megfelelően élje meg a kármelita rendi karizmát.

Romániában az első közösség 2000-ben jött létre, amikor az első sarutlan kármeliták megérkeztek az országba. Hasonló közösségek léteznek továbbá Olaszországban, Belgiumban, Libanonban, Lettországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kolumbiában.

Mit jelent a MEC?

Movimento = mozgalom, vagyis zarándok egyház, melynek tagjai a földön élnek, zarándokolnak az Ígéret Földje, Isten országa felé, ugyanakkor Jézus és az embertársak iránti szeretet hordozói.

Ecclesiale = egyházi, amely az Anyaszentegyház iránt érzett gyermeki és őszinte szeretetet határozza meg

Carmelitano = az ősi, közel 800 éves kármelita rendi karizma a Szentlélek ajándéka, amely arról tanúskodik, hogy Isten a Vele való élő kapcsolatra hívja az embert.

A kármelita lelkiség központi gondolata az Istennel való barátság, illetve Isten és az emberek felé való nyitottság megerősítése, valamint a Szűzanya erényeinek állandó emlékezete.

Életeszményünk a saját lelkünk átfogó megismerése, amelyben a Szentháromság lakik, és a mindennapi élet ennek fényében történő megélése: család, munkahely, szabadidő, barátok, szenvedés stb. Célunk az, hogy tudatosítsuk: az élet egy út a szentté válás felé az evangéliumi szegénység, engedelmesség és tisztaság megélése által.

Tevékenység: keresztényi nevelés a heti Keresztényi Iskola által (a tanév ideje alatt), a Temesvári Római Katolikus Püspökség jóvoltából a Egyházmegyei Ifjúsági és Családpasztorációs Központban (A. Pacha utca 2), lelkigyakorlatok, zarándoklatok, karitatív kezdeményezések.

Kapcsolat:

Ciobotaru család; tel: 0720010100, 0721719838

Info@mec-carmel.org

http://www.puntomissioneonlus.org/

Merre haladunk:

– Folyamatos személyes megtérés Jézus Krisztushoz, Urunkhoz és Megváltónkhoz.
– A Szentlélek erejének személyes megtapasztalása, amit Szentlélek- keresztségnek is neveznek; az Ő vezetése szerinti élet.
– Szentlélek ajándékainak, karizmáknak (1Korintus 12,1-11) befogadása és használata Isten országának épülésére.
– Evangelizáció, ezáltal hirdetve az Örömhírt úgy szóban, mint tettben, főként tanúságtételekkel és az irgalmasság cselekedetein keresztül.
– Az életszentségre való törekvés a katekézis és a karizmák használata által, az Egyház felépítésére és Isten dicsőségére.
– Közösségen keresztül Isten országának a megvalósítása, egymást támogatva és bátorítva.

Mikor es hol:

Közösségünk minden hétfőn találkozik a Belvárosi Minorita ”Szent Antal” Templom ima termében 18.00 órától

(Arad, str. Lucian Blaga 2 sz.)

Kapcsolat:
Ungurean László: 0721-497299;  un.laci@yahoo.com

Egyéb infok: http://ekkm.ro/node/73

A Schönstatt Családmozgalomban ezért arra törekszünk, hogy a családok fundamentumát, a házaspárokat erősítsük az Istennel és házastársukkal való szeretetkapcsolat elmélyítése által. A szülők egymás iránti növekvő, tökéletesedő szeretete és egyetértése formálja a család légkörét. Igyekszünk gondoskodni arról, hogy gyerekeink megtapasztalhassanak valamit a mennyországból, az isteniből és így felvértezettek, erősek legyenek, amikor kimennek a világba.

A családok igyekeznek lélekkel áthatott szokásokat, ünnepeket meghonosítani, a hétköznapokat imádsággal átszőni. A házaspárok létükkel apostolkodnak, és felelősségteljes döntést hozva olyan mértékben vesznek részt a mozgalom és az egyház életében, hogy emellett családjukat ne hanyagolják el. A gyerekekkel együtt megyünk lelkigyakorlatra (családnapokra), ahol a reggeli szentmisét követően délelőttönként a szülők két előadást hallgatnak meg a házasságra vonatkozó kérdésekről és a gyereknevelésről. Ez alatt fiatalok játszanak, kirándulnak a gyerekekkel.

Családcsoportokban havonta egyszer találkozunk. Az általában 4-5 házaspárból álló családcsoportok a családnapok anyagát dolgozzák fel. Páronként kiválasztják, hogy mi az, ami a férjet és feleséget „megérintette”, és ezt igyekeznek megvalósítani a hétköznapokban. Őrzik kapcsolatuk intimitását, annyit osztanak meg a többiekkel, amennyi egységüket nem sérti.

A Schönstatti Ifjúsági Mozgalom abból az igényből született, hogy a Lány- és a Fiúmozgalom tagjainak legyen lehetősége szervezett keretek között is találkozni. Az évek alatt ez a Lány- és a Fiúmozgalom egyre szélesebb körű együttműködéséhez vezetett.

Az a célunk, hogy a rendszeres események (pl. ifjúsági találkozó, ifjúsági hittan Budapesten) mellett minél több kötetlen alkalmon is találkozhassunk, s az együttlétek által közelebb kerülhessünk egymáshoz és Istenhez. Szeretnénk egy olyan közösséggé válni, amelyben a fiatalok tartalmasan és egymást gazdagítva vehetnek részt, egy olyan közösséggé, melynek tagjai a nehézségekben is hordozzák és támogatják egymást.
Rendszeres és kötetlen együttléteinknek is helyszínt ad budapesti Közösségi Helyünk, ahova meghívtuk a Szűzanyát, hogy legyen közöttünk, s ahol mi is otthon lehetünk

Kentenich atya terve az volt, hogy minden ember megtalálja helyét a Schönstatt Mozgalomban, így nekünk, lányoknak is megvan az utunk, a lánymozgalomon belül, hogy közösségben, a Szűzanya oltalmában növekedjünk s így tudjunk keresztényként élni a mai világban. Szeretnénk, hogy női identitásunkban kiteljesedve növekedni tudjunk, ennek fényében hivatásunkra rátaláljunk. Ahhoz, hogy az édesanyai vagy nővéri utat megtaláljuk, önmagunkat kell nevelni, hagyni, hogy a Szűzanya munkálkodjon az életünkben. Hangsúlyos missziónk a személyiségünk kivirágoztatása, hogy igazán azzá tudjunk válni, akivé teremtve lettünk.

A Fiúmozgalomban mindezekre építve dolgozunk, de elsőre legtöbben talán mégis a színes, jó hangulatú társaság miatt ragadnak itt. Legfontosabb programjaink a nyári táborok, a fiúhétvégék, a régiós és budapesti csoportok, illetve a mélyebb elköteleződés felé mutató Vértező. Táborainkat korosztályos bontásban szervezzük, így a fiúk igényeikhez mérten hatékonyan fejlődhetnek és növekedhetnek emberségükben. A testi-lelki egészséget szem előtt tartó nevelés, a természetes, külsőségek nélküli, mély lelkiség és a kötetlen, változatos programok által sokakat elérünk. Az évről évre bővülő Fiúmozgalom negyedévszázados, jubileumi nagytáborában már 200-an voltunk, de az évközben tartott programokon is rengeteg fiatal jelenik meg.

Kapcsolat:
sr.erika-maria@s-ms.org
sr.boebe@s-ms.org

Web: www.s-ms.org, www.schoenstatt.de, www.schoenstatt.hu