A temesvár-gyárvárosi Millenniumi templomban idén is folytatódnak a prédikációval egybekötött nagyböjti keresztúti ájtatosságok, melyeket 16 órai kezdettel péntekenként magyar, minden szerdán pedig román nyelven tartanak. Az ott elhangzó elmélkedésekből idézünk néhány gondolatot.
A megfeszített Krisztus elé mi is elhozzuk a sebeinket. Megsebeztek a bűneink, a szenvedéseink, a magányunk, megsebzett a többi ember. A megfeszített Krisztus azt mondja nekünk, hogy fogadjuk el sebeinket. Olyan világban élünk, ahol az ember mindig bizonyítani akarja, hogy erős, hogy nincsenek problémái. Jézus előtt elismerhetjük gyengeségeinket, megpróbáltatásainkat és problémáinkat, őszinték lehetünk. A megsebzett és megfeszített Krisztus arra is megtanít bennünket, hogy a szenvedés szeretetté alakítható. Az a szenvedés, az az emberi seb, amely átalakul szeretetté, értelmet nyer. Krisztus a keresztje által mutatja meg nekünk a legnyilvánvalóbban, hogy Isten szeret minket. Ferenc pápa azt mondja, hogy Isten irgalma olyan, mint egy gyógyír a sebeinkre. Isten irgalma és szeretete begyógyítja a lélek sebeit. (Részlet Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök február 28-i, szerdai elmélkedéséből)
