Csütörtökön, szeptember 23-án este a temesvári Román Nemzeti Operaház színpadán ökumenikus imával és áldással nyílt meg a Temesvári Magyar Napok rendezvénysorozat, amelyet hetedik éve szervez meg szeptember utolsó hétvégéjén a Várbástya Egyesület.
Az ünnepélyes megnyitó keretében Pál József Csaba megyés püspök hálát adott Istennek a lehetőségért, hogy ilyen nagy számú közösségben kerül sor a magyar napok megünneplésére, illetve, hogy vannak, akik áldozatok árán is vállalták ennek megszervezését. – Te mondottad, Uram, hogy ha Isten nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők, ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. Úgy akarunk itt lenni, hogy ne legyen hiábavaló a törekvésünk, a küzdelmünk, a harcunk, az életünk. Segíts, hogy Rád figyeljünk, hogy kedved szerint, akaratod szerint tudjunk élni, és tartsd meg a Te népedet egységben, egészségben és szeretetben! – fogalmazott a főpásztor.
Az egybegyűlteket üdvözölte továbbá Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja, Ruben Lațcău alpolgármester, Alexandru Proteasa, a Temes Megyei Tanács alelnöke, Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul nevében Demeter Kata konzul. A megnyitó táncjátékkal zárult, Carl Orff: Carmina Burana című művének zenéjére a Szegedi Kortárs Balett előadását tekintette meg a népes közönség.
Magyar katolikus jelenlét a világban
Ezzel a címmel állított össze kiállítást a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium, és a tíz tablóból álló tárlat eddig több Kárpát-medencei városban várta az érdeklődőket. A Temesvári Magyar Napok keretében a Gerhardinum Római Katolikus Líceumba érkezett vándorkiállítást szeptember 24-én, Szent Gellért vértanú püspök emléknapján kora délután Kocsik Zoltán lelkipásztor, a tanintézet igazgatója nyitotta meg. Ezt követően Érszegi Márk Aurél a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója mutatta be a tíz roll-up-poszter tartalmát: fotókat és néhány soros ismertetőt a magyar szentekről, kegyhelyekről, kiemelkedő személyiségekről, missziós tevékenységről. Érszegi Márk Aurél vallásdiplomáciai szakértő előadásából azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy Argentínában Ferenc pápa több emigrációba kényszerült magyar apáca lelkivezetője volt, és tőlük néhány szót, üdvözlést is megtanult magyarul.
„A szemeddel figyelj, anya!”
Vagyis: „tedd le a főzőkanalat, és figyelj már ide!” – ez a nagyon személyes tapasztalat, leánya kisgyermekkori megjegyzése, csupán az egyik szemléletes képe volt annak a magával ragadó előadásnak, amelyet dr. Uzsalyné Pécsi Rita magyarországi neveléskutató tartott szeptember 24-én, szombaton délután a Gerhardinum Római Katolikus Líceum nagytermében. Ezzel a személyes történettel azt hangsúlyozta az előadó, hogy a kíváncsiság jó dolog, a szülő és az iskola dolga pedig az, hogy ezt a kíváncsiságot fejlessze.
Mire jó/való az érzelmi intelligencia? – az előadás ezt a témát járta körül, és ehhez kapcsolódóan dr. Uzsalyné Pécsi Rita számos olyan egyszerű, hétköznapi esetet, tevékenységet, viselkedésmódot, magatartást, módszert ismertetett, amelyet bárki naponta gyakorolhat ahhoz, hogy az EQ-ját (angol szakszóval emotional quotient), vagyis az érzelmi intelligenciáját fejlessze. Mert míg az egyén értelmi képessége, az IQ felső határa adottság, az érzelmi intelligencia, az EQ korlátlanul és szinte kortalanul fejleszthető. Az előadásban elhangzott, hogy az iskolarendszer, a társadalom, és benne a szülők is elsősorban kognitív készségekre, az IQ-ra koncentrálnak, míg az érzelmi intelligencia háttérbe szorul. Ugyanakkor az emberek túlnyomó többségének döntéseit az érzelmek befolyásolják.
A meghívott előadó szólt az affektív készségekről is, amelyet azt mutatják, hogyan képes az egyén átélni az érzelmeket. Ugyanakkor fontos az is, hogy sírni, nevetni, örülni, megrendülni, gyönyörködni, dolgozni, énekelni, imádkozni közösségben sokkal jobb, mint egyedül.
Dr. Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató szerint az érzelmi intelligencia készségei nem információközléssel, hanem élmények, megtapasztalások, átélések révén fejleszthetők. És minél többször átéli, megéli az egyén az adott élményt, annál mélyebb szinopszis, „benyomódás” keletkezik az érzelmi hálón. Így nevelhető – iskolában vagy önnevelés útján – a kötődés, az együttműködési készség, az empátia, a tolerancia, az elfogadás vagy akár a vezetési készség. – Ezekre pedig az élet minden területén szükség van – hangsúlyozta az előadás során többször is a neveléskutató, akit a Várbástya Egyesület és a TEKMEK (Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) hívott meg a Bega-parti városba arra az egyetemista találkozóra, amelyre a Temesvári Magyar Napok rendezvénysorozat keretében került sor. A TEKMEK csapata ezúton is kifejezi köszönetét Magyarország Kormányának a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével nyújtott támogatásért, amellyel hozzájárult az egyetemista fiatalok találkozójának megszervezéséhez.
A temesvári Püspökség sajtóirodája
Címlapfotó: Bartha Csaba felvétele