{"id":12123,"date":"2018-10-10T15:51:32","date_gmt":"2018-10-10T12:51:32","guid":{"rendered":"https:\/\/tranzitweb.ro\/gerhardus\/?page_id=12123"},"modified":"2019-07-25T13:09:36","modified_gmt":"2019-07-25T10:09:36","slug":"tortenelem","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/puspokseg\/tortenelem\/","title":{"rendered":"T\u00f6rt\u00e9nelem"},"content":{"rendered":"<div class=\"fusion-fullwidth fullwidth-box fusion-builder-row-1 nonhundred-percent-fullwidth non-hundred-percent-height-scrolling\" style=\"background-color: #ffffff;background-position: center center;background-repeat: no-repeat;padding-top:0px;padding-right:0px;padding-bottom:0px;padding-left:0px;margin-bottom: 0px;margin-top: 0px;border-width: 0px 0px 0px 0px;border-color:#eae9e9;border-style:solid;\" ><div class=\"fusion-builder-row fusion-row\"><div class=\"fusion-layout-column fusion_builder_column fusion-builder-column-0 fusion_builder_column_1_1 1_1 fusion-one-full fusion-column-first fusion-column-last\" style=\"margin-top:0px;margin-bottom:0px;\"><div class=\"fusion-column-wrapper fusion-flex-column-wrapper-legacy\" style=\"background-position:left top;background-repeat:no-repeat;-webkit-background-size:cover;-moz-background-size:cover;-o-background-size:cover;background-size:cover;padding: 0px 0px 0px 0px;\"><div class=\"fusion-image-carousel fusion-image-carousel-fixed lightbox-enabled\"><div class=\"fusion-carousel\" data-autoplay=\"no\" data-columns=\"5\" data-itemmargin=\"13\" data-itemwidth=\"180\" data-touchscroll=\"no\" data-imagesize=\"fixed\"><div class=\"fusion-carousel-positioner\"><ul class=\"fusion-carousel-holder\"><li class=\"fusion-carousel-item\"><div class=\"fusion-carousel-item-wrapper\"><div class=\"fusion-image-wrapper hover-type-zoomin\"><a data-rel=\"iLightbox[image_carousel_1]\" data-title=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 2\" aria-label=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 2\" href=\"https:\/\/tranzitweb.ro\/gerhardus\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-2-300x264.jpg\" target=\"_self\"><img width=\"320\" height=\"202\" src=\"data:image\/svg+xml,%3Csvg%20xmlns%3D%27http%3A%2F%2Fwww.w3.org%2F2000%2Fsvg%27%20width%3D%27873%27%20height%3D%27768%27%20viewBox%3D%270%200%20873%20768%27%3E%3Crect%20width%3D%27873%27%20height%3D%27768%27%20fill-opacity%3D%220%22%2F%3E%3C%2Fsvg%3E\" class=\"attachment-blog-medium size-blog-medium lazyload\" alt=\"\" decoding=\"async\" data-orig-src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-2-320x202.jpg\" \/><\/a><\/div><\/div><\/li><li class=\"fusion-carousel-item\"><div class=\"fusion-carousel-item-wrapper\"><div class=\"fusion-image-wrapper hover-type-zoomin\"><a data-rel=\"iLightbox[image_carousel_1]\" data-title=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 3\" aria-label=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 3\" href=\"https:\/\/tranzitweb.ro\/gerhardus\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-3-300x265.jpg\" target=\"_self\"><img width=\"320\" height=\"202\" src=\"data:image\/svg+xml,%3Csvg%20xmlns%3D%27http%3A%2F%2Fwww.w3.org%2F2000%2Fsvg%27%20width%3D%27871%27%20height%3D%27768%27%20viewBox%3D%270%200%20871%20768%27%3E%3Crect%20width%3D%27871%27%20height%3D%27768%27%20fill-opacity%3D%220%22%2F%3E%3C%2Fsvg%3E\" class=\"attachment-blog-medium size-blog-medium lazyload\" alt=\"\" decoding=\"async\" data-orig-src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-3-320x202.jpg\" \/><\/a><\/div><\/div><\/li><li class=\"fusion-carousel-item\"><div class=\"fusion-carousel-item-wrapper\"><div class=\"fusion-image-wrapper hover-type-zoomin\"><a data-rel=\"iLightbox[image_carousel_1]\" data-title=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 4\" aria-label=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 4\" href=\"https:\/\/tranzitweb.ro\/gerhardus\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-4-300x198.jpg\" target=\"_self\"><img width=\"320\" height=\"202\" src=\"data:image\/svg+xml,%3Csvg%20xmlns%3D%27http%3A%2F%2Fwww.w3.org%2F2000%2Fsvg%27%20width%3D%271161%27%20height%3D%27768%27%20viewBox%3D%270%200%201161%20768%27%3E%3Crect%20width%3D%271161%27%20height%3D%27768%27%20fill-opacity%3D%220%22%2F%3E%3C%2Fsvg%3E\" class=\"attachment-blog-medium size-blog-medium lazyload\" alt=\"\" decoding=\"async\" data-orig-src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-4-320x202.jpg\" \/><\/a><\/div><\/div><\/li><li class=\"fusion-carousel-item\"><div class=\"fusion-carousel-item-wrapper\"><div class=\"fusion-image-wrapper hover-type-zoomin\"><a data-rel=\"iLightbox[image_carousel_1]\" data-title=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 5\" aria-label=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 5\" href=\"https:\/\/tranzitweb.ro\/gerhardus\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-5-300x226.jpg\" target=\"_self\"><img width=\"320\" height=\"202\" src=\"data:image\/svg+xml,%3Csvg%20xmlns%3D%27http%3A%2F%2Fwww.w3.org%2F2000%2Fsvg%27%20width%3D%271020%27%20height%3D%27768%27%20viewBox%3D%270%200%201020%20768%27%3E%3Crect%20width%3D%271020%27%20height%3D%27768%27%20fill-opacity%3D%220%22%2F%3E%3C%2Fsvg%3E\" class=\"attachment-blog-medium size-blog-medium lazyload\" alt=\"\" decoding=\"async\" data-orig-src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-5-320x202.jpg\" \/><\/a><\/div><\/div><\/li><li class=\"fusion-carousel-item\"><div class=\"fusion-carousel-item-wrapper\"><div class=\"fusion-image-wrapper hover-type-zoomin\"><a data-rel=\"iLightbox[image_carousel_1]\" data-title=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 6\" aria-label=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 6\" href=\"https:\/\/tranzitweb.ro\/gerhardus\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-6-300x225.jpg\" target=\"_self\"><img width=\"320\" height=\"202\" src=\"data:image\/svg+xml,%3Csvg%20xmlns%3D%27http%3A%2F%2Fwww.w3.org%2F2000%2Fsvg%27%20width%3D%271024%27%20height%3D%27768%27%20viewBox%3D%270%200%201024%20768%27%3E%3Crect%20width%3D%271024%27%20height%3D%27768%27%20fill-opacity%3D%220%22%2F%3E%3C%2Fsvg%3E\" class=\"attachment-blog-medium size-blog-medium lazyload\" alt=\"\" decoding=\"async\" data-orig-src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-6-320x202.jpg\" \/><\/a><\/div><\/div><\/li><li class=\"fusion-carousel-item\"><div class=\"fusion-carousel-item-wrapper\"><div class=\"fusion-image-wrapper hover-type-zoomin\"><a data-rel=\"iLightbox[image_carousel_1]\" data-title=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 7\" aria-label=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 7\" href=\"https:\/\/tranzitweb.ro\/gerhardus\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-7-225x300.jpg\" target=\"_self\"><img width=\"320\" height=\"202\" src=\"data:image\/svg+xml,%3Csvg%20xmlns%3D%27http%3A%2F%2Fwww.w3.org%2F2000%2Fsvg%27%20width%3D%27576%27%20height%3D%27768%27%20viewBox%3D%270%200%20576%20768%27%3E%3Crect%20width%3D%27576%27%20height%3D%27768%27%20fill-opacity%3D%220%22%2F%3E%3C%2Fsvg%3E\" class=\"attachment-blog-medium size-blog-medium lazyload\" alt=\"\" decoding=\"async\" data-orig-src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-7-320x202.jpg\" \/><\/a><\/div><\/div><\/li><li class=\"fusion-carousel-item\"><div class=\"fusion-carousel-item-wrapper\"><div class=\"fusion-image-wrapper hover-type-zoomin\"><a data-rel=\"iLightbox[image_carousel_1]\" data-title=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 8\" aria-label=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 8\" href=\"https:\/\/tranzitweb.ro\/gerhardus\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-8-300x206.jpg\" target=\"_self\"><img width=\"320\" height=\"202\" src=\"data:image\/svg+xml,%3Csvg%20xmlns%3D%27http%3A%2F%2Fwww.w3.org%2F2000%2Fsvg%27%20width%3D%271117%27%20height%3D%27768%27%20viewBox%3D%270%200%201117%20768%27%3E%3Crect%20width%3D%271117%27%20height%3D%27768%27%20fill-opacity%3D%220%22%2F%3E%3C%2Fsvg%3E\" class=\"attachment-blog-medium size-blog-medium lazyload\" alt=\"\" decoding=\"async\" data-orig-src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-8-320x202.jpg\" \/><\/a><\/div><\/div><\/li><li class=\"fusion-carousel-item\"><div class=\"fusion-carousel-item-wrapper\"><div class=\"fusion-image-wrapper hover-type-zoomin\"><a data-rel=\"iLightbox[image_carousel_1]\" data-title=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 9\" aria-label=\"T\u00f6rt\u00e9nelem 9\" href=\"https:\/\/tranzitweb.ro\/gerhardus\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-9-203x300.jpg\" target=\"_self\"><img width=\"320\" height=\"202\" src=\"data:image\/svg+xml,%3Csvg%20xmlns%3D%27http%3A%2F%2Fwww.w3.org%2F2000%2Fsvg%27%20width%3D%27519%27%20height%3D%27768%27%20viewBox%3D%270%200%20519%20768%27%3E%3Crect%20width%3D%27519%27%20height%3D%27768%27%20fill-opacity%3D%220%22%2F%3E%3C%2Fsvg%3E\" class=\"attachment-blog-medium size-blog-medium lazyload\" alt=\"\" decoding=\"async\" data-orig-src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/T\u00f6rt\u00e9nelem-9-320x202.jpg\" \/><\/a><\/div><\/div><\/li><\/ul><div class=\"fusion-carousel-nav\"><span class=\"fusion-nav-prev\"><\/span><span class=\"fusion-nav-next\"><\/span><\/div><\/div><\/div><\/div><div class=\"fusion-text fusion-text-1\"><p><strong>1030<\/strong> A Pozsonyi \u00c9vk\u00f6nyvben az 1030-as esztend\u0151re vonatkoz\u00f3 feljegyz\u00e9s szerint Gell\u00e9rtet p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 szentelik. Ez gyakorlatilag a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye megalap\u00edt\u00e1s\u00e1t jelenti. A csan\u00e1di egyh\u00e1zmegy\u00e9t (Szent) Istv\u00e1n kir\u00e1ly, Magyarorsz\u00e1g els\u0151 kereszt\u00e9ny uralkod\u00f3ja alap\u00edtotta, els\u0151 p\u00fcsp\u00f6k\u00e9nek 1030-ban Gell\u00e9rtet nevezte ki.<\/p>\n<p>(Szent) Gell\u00e9rt, a Velence mellett l\u00e9v\u0151 Muran\u00f3ban (Olaszorsz\u00e1g) sz\u00fcletett, nagy m\u0171velts\u00e9g\u0171 benc\u00e9s szerzetes, f\u0151p\u00e1sztorr\u00e1 val\u00f3 kinevez\u00e9s\u00e9t megel\u0151z\u0151en, Istv\u00e1n kir\u00e1ly fia, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s (Szent) Imre herceg nevel\u0151je volt. Egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9nelmi forr\u00e1s, a Vita Sanctii Gerardi Gell\u00e9rt hitt\u00e9r\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l, valamint az egyh\u00e1zmegye k\u00f6zigazgat\u00e1si feloszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a tev\u00e9kenys\u00e9g megszervez\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00e1mol be. A f\u0151p\u00e1sztor sz\u00e9kesegyh\u00e1zat \u00e9p\u00edttetett, majd l\u00e9trehozta a sz\u00e9kesk\u00e1ptalant. Az els\u0151 kanonokok (akik a Szent Gell\u00e9rttel \u00e9rkezett benc\u00e9s szerzetesek k\u00f6z\u00fcl sz\u00e1rmaztak) ugyanakkor tan\u00e1rk\u00e9nt is tev\u00e9kenykedtek abban az iskol\u00e1ban (papneveld\u00e9ben), amelyet a vid\u00e9k els\u0151 tanint\u00e9zetek\u00e9nt ugyancsak Gell\u00e9rt p\u00fcsp\u00f6k alap\u00edtott Csan\u00e1don. Az \u0151si p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khelyen abban az id\u0151ben teh\u00e1t l\u00e9tezett sz\u00e9kesegyh\u00e1z, sz\u00e9kesk\u00e1ptalan, teol\u00f3giai iskola, valamint k\u00e9t katolikus monostor az adott tev\u00e9kenys\u00e9gnek megfelel\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1rral. A Maros, a Tisza, a Duna \u00e9s a K\u00e1rp\u00e1tok hat\u00e1rolta csan\u00e1di egyh\u00e1zmegy\u00e9ben Gell\u00e9rt sz\u00e1mos pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t is alap\u00edtott, templomot \u00e9p\u00edttetett, ezzel egyid\u0151ben f\u00e1radhatatlanul keresztelte, tan\u00edtotta a n\u00e9pet, hirdette Isten ig\u00e9j\u00e9t \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny teol\u00f3giai m\u0171nek is \u0151 a szerz\u0151je.<\/p>\n<p>A lelkip\u00e1sztori tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s az egyh\u00e1zmegye szervez\u00e9se mellett Gell\u00e9rt p\u00fcsp\u00f6k t\u00f6bb teol\u00f3giai tanulm\u00e1nyt is \u00edrt. Az eltelt \u00e9vsz\u00e1zadok alatt azonban sajnos csak egy, a Deliberatio Gerardi Morisenae Aecclesiae Episcopi Supra Hymnum Trium Puerorum ad Isingrimum Liberalem c\u00edm\u0171 m\u0171ve maradt fenn, amely jelenleg a M\u00fcncheni Nemzeti K\u00f6nyvt\u00e1r tulajdona (CLM 6211).<\/p>\n<p><strong>1046<\/strong> Az els\u0151 csan\u00e1di p\u00fcsp\u00f6k, Szent Gell\u00e9rt \u00e9let\u00e9nek tragikus v\u00e9ge egyben a k\u00f6z\u00e9pkori magyar kir\u00e1lys\u00e1g politikai helyzet\u00e9t is t\u00fckr\u00f6zte.<\/p>\n<p>(Szent) Istv\u00e1n hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Magyarorsz\u00e1g politikai harcok sz\u00ednter\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, a l\u00e1zad\u00f3k a kereszt\u00e9ny Egyh\u00e1z pusztul\u00e1s\u00e1t, a pog\u00e1nys\u00e1g vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetelt\u00e9k. 1046-ban az orsz\u00e1g p\u00fcsp\u00f6kei Bud\u00e1ra igyekeztek, hogy Magyarorsz\u00e1g \u00faj kir\u00e1ly\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nts\u00e9k. Mikor Gell\u00e9rt p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s k\u00eds\u00e9rete, tov\u00e1bb\u00e1 a t\u00f6bbi p\u00fcsp\u00f6k a reggeli k\u00f6z\u00f6s szentmis\u00e9t k\u00f6vet\u0151en 1046. szeptember 24-\u00e9n Buda fel\u00e9 indult, pog\u00e1ny l\u00e1zad\u00f3k egy csoportja elfogta, megk\u00f6vezte \u00e9s a Duna partj\u00e1n emelked\u0151 Kelen-hegyr\u0151l (mai neve Gell\u00e9rt-hegy) a foly\u00f3ba vetette.<\/p>\n<p>A hit\u00e9\u00e9rt m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lt halt Gell\u00e9rt p\u00fcsp\u00f6k f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait 1053-ban Csan\u00e1dra, az \u0151si sz\u00e9kesegyh\u00e1zba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. A k\u0151kopors\u00f3, amelyben teste nyugodott, ma a csan\u00e1di templomban tal\u00e1lhat\u00f3, a h\u00edvek \u00e9rt\u00e9kes ereklyek\u00e9nt tisztelik. 1083-ban Gell\u00e9rt p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t olt\u00e1rra emelt\u00e9k (szentt\u00e9 avatt\u00e1k).<\/p>\n<p><strong>1241<\/strong> Szent Gell\u00e9rt \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge, a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye neh\u00e9z id\u0151ket \u00e9lt meg.<\/p>\n<p>Az egyh\u00e1zmegy\u00e9t \u00e9rt els\u0151 nagy puszt\u00edt\u00e1st az 1241-es tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s okozta. Csan\u00e1d v\u00e1r\u00e1t, a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khelyet felgy\u00fajtott\u00e1k, a h\u00edvek sokas\u00e1g\u00e1t le\u00f6lt\u00e9k. Akkor v\u00e1lt a t\u0171z martal\u00e9k\u00e1v\u00e1 az egresi ciszterci monostor \u00e9s a k\u00f6nyvt\u00e1r is.<\/p>\n<p>Az 1243-ban f\u0151p\u00e1sztorr\u00e1 kinevezett Bal\u00e1zs p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t egyh\u00e1zmegy\u00e9nk m\u00e1sodik alap\u00edt\u00f3jak\u00e9nt tisztelhetj\u00fck. Az \u00e9h\u00edns\u00e9g \u00e9s puszt\u00edt\u00e1s k\u00f6zepette \u0151 \u00e9p\u00edttette fel ism\u00e9t a csan\u00e1di sz\u00e9kesegyh\u00e1zat, a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khelyet, lerombolt templomokat, monostorokat. Az 1333-1337. k\u00f6z\u00f6tt a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye ter\u00fclet\u00e9n tev\u00e9kenyked\u0151 p\u00e1pai tizedszed\u0151k a kiemelked\u0151 fontoss\u00e1ggal b\u00edr\u00f3 sz\u00e9kesk\u00e1ptalan mellett m\u00e9g 250 pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t sz\u00e1ml\u00e1ltak \u00f6ssze \u00e9s eml\u00edtettek meg, amelyek h\u00e9t f\u0151esperess\u00e9gbe t\u00f6m\u00f6r\u00fcltek.<\/p>\n<p><strong>1514<\/strong> A XVI. sz\u00e1zad \u00fajabb puszt\u00edt\u00e1st \u00e9s szenved\u00e9st hozott a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye \u00e9s az itt \u00e9l\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. A D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy vezette paraszfelkel\u00e9s idej\u00e9n, 1514-ben a l\u00e1zad\u00f3k Nagylak k\u00f6zel\u00e9ben meg\u00f6lt\u00e9k Cs\u00e1ki Mikl\u00f3s f\u0151p\u00e1sztort.<\/p>\n<p><strong>1526<\/strong> Tizenk\u00e9t esztend\u0151 m\u00falva, 1526. augusztus 29-\u00e9n a moh\u00e1csi csat\u00e1ban az orsz\u00e1g kir\u00e1lya, t\u00f6bb f\u0151p\u00e1sztor \u00e9s f\u0151\u00far mellett odaveszett Csaholi Ferenc csan\u00e1di p\u00fcsp\u00f6k is.<\/p>\n<p>Azonban k\u00f6zel 26 esztend\u0151nek kell eltelnie, m\u00edg a t\u00f6rt\u00e9nelmi B\u00e1ns\u00e1g, \u00e9s a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye eg\u00e9sz ter\u00fclete t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre jut.<\/p>\n<p><strong>1552<\/strong> A B\u00e1ns\u00e1g a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00f3k kez\u00e9re ker\u00fclt. Temesv\u00e1r v\u00e1r\u00e1nak bev\u00e9tel\u00e9vel &#8211; 1552. j\u00faniusa \u2013 a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye iszl\u00e1m uralom al\u00e1 ker\u00fclt, ami a kereszt\u00e9ny egyh\u00e1zi l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek, \u00e9p\u00fcletek \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek pusztul\u00e1s\u00e1t, valamint a h\u00edvek elhurcol\u00e1s\u00e1t \u00e9s meg\u00f6l\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezte. A 164 \u00e9vig tart\u00f3 t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1got csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny templom \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9lte t\u00fal. Szent Gell\u00e9rt ut\u00f3dai sem tart\u00f3zkodhattak t\u00f6bb\u00e9 a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g ter\u00fclet\u00e9n, a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye \u00e9l\u00e9re t\u00f6rt\u00e9n\u0151 f\u0151p\u00e1sztori kinevez\u00e9s puszta c\u00edm maradt, amelyet a Magyarorsz\u00e1g \u00e9szaki \u00e9s nyugati (gy\u0151ri vagy a szepess\u00e9gi) r\u00e9sz\u00e9n \u00e9l\u0151 pr\u00e9postok viseltek. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k csup\u00e1n a ferences \u00e9s a jezsuita szerzeteseket t\u0171rt\u00e9k meg, mert egyfajta derviseket l\u00e1ttak benn\u00fck. K\u00f6z\u00f6ss\u00e9geik a XVII. sz\u00e1zadban Temesv\u00e1ron, Radn\u00e1n, Lipp\u00e1n, Kar\u00e1nsebesen vagy Krass\u00f3v\u00e1ron tev\u00e9kenykedtek.<\/p>\n<p><strong>1716<\/strong> A XVIII. sz\u00e1zad \u00fajra fellend\u00fcl\u00e9st hozott az \u0151si csan\u00e1di egyh\u00e1zmegy\u00e9ben.<\/p>\n<p>A Savoyai Jen\u0151 herceg vezette osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok felszabad\u00edtott\u00e1k a B\u00e1ns\u00e1got, 1716-ban pedig Temesv\u00e1r v\u00e1r\u00e1b\u00f3l is ki\u0171zt\u00e9k a t\u00f6r\u00f6k\u00f6t. A cs\u00e1sz\u00e1riak gy\u0151zelm\u00e9vel azonban az eg\u00e9sz D\u00e9lvid\u00e9k Temesi B\u00e1ns\u00e1g n\u00e9ven osztr\u00e1k katonai korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g lett, kiz\u00e1r\u00f3lag a b\u00e9csi korm\u00e1ny ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 tartozott. A csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khelye Szeged lett (m\u00e1r 1710-t\u0151l), N\u00e1dasdy L\u00e1szl\u00f3 f\u0151p\u00e1sztor ott hozta l\u00e9tre a sz\u00e9kesk\u00e1ptalant \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r ell\u00e1togatott az egyh\u00e1zmegy\u00e9be. A r\u00e9gi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1kat \u00fajraalap\u00edtott\u00e1k, de sz\u00e1mos \u00fajat is l\u00e9trehoztak.<\/p>\n<p><strong>1719 <\/strong>A jezsuita szerzetesek Temesv\u00e1ron megnyitott\u00e1k az els\u0151 fi\u00faiskol\u00e1t, \u00e9s a ferences minorita, kapucinus \u00e9s irgalmas rendi szerzetesek mellett tev\u00e9kenyen r\u00e9szt vettek az egyh\u00e1zmegye lelki \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n<p><strong>1732<\/strong> Adalbert von Falkenstein f\u0151p\u00e1sztor (kinevezt\u00e9k 1730-ban) idej\u00e9ben a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khelyet Temesv\u00e1rra helyezt\u00e9k. Nyolc esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb, 1740-ben a sz\u00e9kesk\u00e1ptalan is ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n<p><strong>1736<\/strong> augusztus 5-\u00e9n Adalbert von Falkenstein p\u00fcsp\u00f6k elhelyezte a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye \u00faj sz\u00e9kesegyh\u00e1z\u00e1nak alapk\u00f6v\u00e9t. A ma is \u00e1ll\u00f3 sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t VI. K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r kezdem\u00e9nyezte, aki a b\u00e9csi udvar neves \u00e9p\u00edt\u00e9szeit k\u00fcldte Temesv\u00e1rra. A d\u00f3m \u00e9p\u00edt\u00e9si munk\u00e1latai M\u00e1ria Ter\u00e9zia cs\u00e1sz\u00e1rn\u0151 idej\u00e9ben folytat\u00f3dtak. A barokk st\u00edlusban emelt sz\u00e9kesegyh\u00e1z ma is egyh\u00e1zmegy\u00e9nk f\u0151temploma, a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kesegyh\u00e1za.<\/p>\n<p><strong>1737 <\/strong>Az irgalmas rendi szerzetesek Temesv\u00e1ron megnyitj\u00e1k az els\u0151 civil (nem katonai) k\u00f3rh\u00e1zat, az els\u0151 gy\u00f3gyszert\u00e1rat (a v\u00e1ros legr\u00e9gebbi patik\u00e1ja), valamint saj\u00e1t rendh\u00e1zukat. A kolostortemplom csak 1757-ben k\u00e9sz\u00fclt el, \u00e9s Szent J\u00f3zsef tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k.<\/p>\n<p><strong>1739<\/strong> A B\u00e1ns\u00e1gba k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetis\u00e9g\u0171 telepesek \u00e9rkeznek. Az els\u0151 telep\u00edt\u00e9si hull\u00e1mot k\u00f6vet\u0151en, amikor t\u00f6bbnyire n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 r\u00f3mai katolikusok \u00e9rkeztek a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye ter\u00fclet\u00e9re, bolg\u00e1r anyanyelv\u0171, ugyancsak r\u00f3mai katolikus vall\u00e1s\u00fa h\u00edvek telepedtek le a B\u00e1ns\u00e1gban. A nemzetis\u00e9gileg soksz\u00edn\u0171 egyh\u00e1zmegy\u00e9ben a t\u00f6r\u00f6k \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s el\u0151l menek\u00fcl\u0151 bolg\u00e1r k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek Vinga, Lovrin \u00e9s \u00d3beseny\u0151 telep\u00fcl\u00e9seken tal\u00e1ltak otthonra, ahol er\u0151s pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1kat hoztak l\u00e9tre. A bolg\u00e1r telepesekkel egy\u00fctt \u00e9rkezett Nicolaus Stanislavich f\u0151p\u00e1sztor, egykori ferences szerzetes a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye meg\u00fcresedett p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9k\u00e9t 1739-1750. k\u00f6z\u00f6tt foglalta el.<\/p>\n<p><strong>1754<\/strong> Franz Anton von Engl zu Wagrain p\u00fcsp\u00f6k bemutatta az els\u0151 szentmis\u00e9t az akkor csup\u00e1n r\u00e9szben fel\u00e9p\u00fclt sz\u00e9kesegyh\u00e1zban.\u00a0 Ugyancsak von Engl p\u00fcsp\u00f6k helyezte el a m\u00e1riaradnai \u00faj kegytemplom alapk\u00f6v\u00e9t 1756-ban, majd tizenegy esztend\u0151 m\u00falva meg is \u00e1ldotta a templomot, szem\u00e9lyesen helyezve \u00e1t az \u00faj olt\u00e1rra a Sz\u0171zanya csodatev\u0151 kegyk\u00e9p\u00e9t.<\/p>\n<p><strong>1806<\/strong> K\u0151szeghy L\u00e1szl\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k megnyitotta a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye modern korszak\u00e1nak els\u0151 papi szemin\u00e1rium\u00e1t.<\/p>\n<p>Ugyancsak K\u0151szeghy p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel 1804-ben az imm\u00e1r teljesen fel\u00e9p\u00edtett temesv\u00e1ri d\u00f3mot, a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kesegyh\u00e1z\u00e1t.<\/p>\n<p><strong>1841<\/strong> A kiemelked\u0151 m\u0171velts\u00e9g\u0171 Lonovics J\u00f3zsef p\u00fcsp\u00f6k Temesv\u00e1ron megalap\u00edtotta az els\u0151 Jogi, majd 1845-ben a B\u00f6lcs\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1t. C\u00e9lja volt egyetemet is l\u00e9trehozni, amely az els\u0151 ilyen tanint\u00e9zet lett volna a Bega-parti v\u00e1rosban.<\/p>\n<p><strong>1858<\/strong> Csaj\u00e1ghy S\u00e1ndor p\u00fcsp\u00f6k kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re Temesv\u00e1ron is megkezdt\u00e9k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket a Notre Dame szeg\u00e9ny iskolan\u0151v\u00e9rek, a Belv\u00e1rosban (Hunyadi t\u00e9r 2-es sz\u00e1m alatt, 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k) megnyitott\u00e1k els\u0151 le\u00e1nyiskol\u00e1jukat \u00e9s rendh\u00e1zukat. Az elismert \u00e9s nagy tiszteletnek \u00f6rvend\u0151 tan\u00edt\u00f3 rend h\u00e1rom gener\u00e1ci\u00f3n kereszt\u00fcl nevelte a r\u00f3mai katolikus \u00e9s a m\u00e1s vall\u00e1sfelekeztehz tartoz\u00f3 fiatal le\u00e1nyokat a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye ter\u00fclet\u00e9n \u00e9s a B\u00e1ns\u00e1gban.<\/p>\n<p><strong>1919<\/strong> Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en az \u0151si csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye ter\u00fclete feldarabol\u00f3dott. A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben a kiterjedt egyh\u00e1zmegye h\u00e1rom r\u00e9szre szakadt. 33 pl\u00e9b\u00e1nia \u00e9s Szeged v\u00e1rosa Magyarorsz\u00e1gnak maradt, ahol 1923-t\u00f3l az utols\u00f3 megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k, dr. Glattfelder Gyula csan\u00e1di f\u0151p\u00e1sztork\u00e9nt tev\u00e9kenykedett tov\u00e1bb. Ez a ter\u00fclet 1982-t\u0151l a szeged-csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye elnevez\u00e9st viseli. Az \u0151si csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye m\u00e1sik r\u00e9sz\u00e9t 64 pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1val \u00e9s Nagybecskerek (k\u00e9s\u0151bb Zrenjanin) k\u00f6zponttal a Szerb-Horv\u00e1t-Szlov\u00e9n Kir\u00e1lys\u00e1ghoz csatolt\u00e1k. Ez a ter\u00fclet lett 1988-ban a Zrenjanin egyh\u00e1zmegye. Az \u0151si p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t 163 pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1val \u00e9s Temesv\u00e1r k\u00f6zponttal a Rom\u00e1n Kir\u00e1lys\u00e1g kapta.<\/p>\n<p><strong>1923<\/strong> Az \u0151si csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye rom\u00e1niai r\u00e9sz\u00e9n 1923. febru\u00e1r 17-\u00e9n Temesv\u00e1r k\u00f6zponttal Apostoli Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1got \u00e1ll\u00edtottak fel. Az apostoli korm\u00e1nyz\u00f3i tiszts\u00e9get dr. Pacha \u00c1goston kanonok t\u00f6lt\u00f6tte be.<\/p>\n<p><strong>1930<\/strong> augusztus 15-\u00e9n a Temesv\u00e1ri Apostoli Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1got XI. Piusz p\u00e1pa a<em> Sollemni Conventione<\/em> kezdet\u0171 p\u00e1pai bull\u00e1j\u00e1val egyh\u00e1zmegyei rangra emelte. A temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye els\u0151 f\u0151p\u00e1sztora dr. Pacha \u00c1goston, lebedo-i c\u00edmzetes p\u00fcsp\u00f6k (felszentelt\u00e9k 1927-ben Temesv\u00e1ron).<\/p>\n<p><strong>1948<\/strong> A kommunista-ateista hatalom egyoldal\u00faan megfosztotta a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegy\u00e9t rangj\u00e1t\u00f3l. Ez \u00e9vt\u0151l csup\u00e1n mint esperess\u00e9g folytathatta tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. A szerzetesrendek \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyh\u00e1zi szervezetek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t betiltott\u00e1k. A papi szemin\u00e1riumot \u00e9s a felekezeti tanint\u00e9zeteket bez\u00e1rt\u00e1k, az \u00e9p\u00fcleteket elkobozt\u00e1k.<\/p>\n<p><strong>1950<\/strong> Kirakatper sor\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k dr. Pacha \u00c1goston megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t \u00e9s ddr. Boros B\u00e9la c\u00edmzetes \u00e9rseket 44 lelkip\u00e1sztor t\u00e1rsukkal egy\u00fctt.<\/p>\n<p>A Bukarestben 1948. december 12-\u00e9n Gerald O\u2019Hara p\u00e1pai nuncius \u00e1ltal titokban felszentelt dr. Boros B\u00e9la k\u00e9s\u0151bbi c\u00edmzetes \u00e9rsek tizenh\u00e1rom \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt a fegyh\u00e1zban.<\/p>\n<p><strong>1954<\/strong> november 4-\u00e9n, h\u00e1rom\u00e9vi b\u00f6rt\u00f6n \u00e9s s\u00falyos szenved\u00e9s ut\u00e1n \u00e9let\u00e9nek 84. esztendej\u00e9ben elhunyt dr. Pacha \u00c1goston p\u00fcsp\u00f6k. Ut\u00f3da, Kernweisz Konr\u00e1d, 1981-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig Cziza Ferdinand \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6kkel egy\u00fctt ordin\u00e1riusi (<em>Ordinarius substitutus<\/em>) tiszts\u00e9gben ir\u00e1ny\u00edtotta az egyh\u00e1zmegy\u00e9t (esperess\u00e9get).<\/p>\n<p><strong>1981<\/strong> Az \u00faj <em>Ordinarius substitutus<\/em> Ferdinand Hauptmann, aki 1983-ban visszavonult.<\/p>\n<p><strong>1983 <\/strong>Ft. Kr\u00e4uter Sebesty\u00e9n az <strong><em>Ordinarius substitutus ad nutum Sanctae Sedis<\/em><\/strong> tiszts\u00e9get viselte, amely a Szentsz\u00e9khez val\u00f3 szorosabb k\u00f6t\u0151d\u00e9st mutat.<\/p>\n<p><strong>1990<\/strong> A temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye visszanyerte rangj\u00e1t.\u00a0 K\u00f6zel negyven \u00e9vi sz\u00e9k\u00fcresed\u00e9s ut\u00e1n, 1990. \u00e1prilis 28-\u00e1n Kr\u00e4uter Sebesty\u00e9n szem\u00e9ly\u00e9ben az egyh\u00e1zmegy\u00e9nek \u00faj megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6ke lett.<\/p>\n<p><strong>1999<\/strong> A temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t Szent Gell\u00e9rt 91. ut\u00f3dak\u00e9nt \u2013 Rom\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9n \u2013 Excellenci\u00e1s Roos M\u00e1rton megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k vette \u00e1t.<\/p>\n<p><strong>2005 <\/strong>Egyh\u00e1zmegy\u00e9nk az \u0151si csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye megalap\u00edt\u00e1s\u00e1nak 975. jubileum\u00e1t, valamint a Temesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye, mint rom\u00e1niai jogut\u00f3d egyh\u00e1zmegye, megalakul\u00e1s\u00e1nak 75. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t \u00fcnnepelte.<\/p>\n<p><strong>2016<\/strong> A Temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, t\u00f6bb vall\u00e1sfelekezettel, kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nnyel \u00e9s \u00f6nkorm\u00e1nyzati hivatallal k\u00f6z\u00f6sen meg\u00fcnnepelt\u00e9k Temesv\u00e1r t\u00f6r\u00f6k uralom al\u00f3li felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1nak 300. jubileum\u00e1t, valamint a temesv\u00e1ri sz\u00e9kesegyh\u00e1z alapk\u0151let\u00e9tel\u00e9nek 280. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n<p><strong>2018<\/strong> A Temesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye vezet\u00e9s\u00e9t Excellenci\u00e1s P\u00e1l J\u00f3zsef Csaba \u00fajonnan kinevezett megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k vette \u00e1t, aki Szent Gell\u00e9rt 92. ut\u00f3da a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kben Rom\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9n. Szentaty\u00e1nk, Ferenc p\u00e1pa ugyanis elfogadta Excellenci\u00e1s Roos M\u00e1rton p\u00fcsp\u00f6k lemond\u00e1s\u00e1t a p\u00fcsp\u00f6ki hivatalr\u00f3l, aki 75-ik \u00e9let\u00e9v\u00e9nek bet\u00f6lt\u00e9sekor, az Egyh\u00e1zi T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv el\u0151\u00edr\u00e1sainak eleget t\u00e9ve beny\u00fajtotta azt a Szentaty\u00e1nak.<\/p>\n<\/div><div class=\"fusion-clearfix\"><\/div><\/div><\/div><\/div><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":12121,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12123"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12123"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12123\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12121"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12123"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}