A Csiklov\u00e1val kapcsolatos els\u0151 \u00edr\u00e1sos dokumentumok a XIV. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaznak, \u00e9s a telep\u00fcl\u00e9st CHYGLOVO \u00e9s CHEGLO n\u00e9ven eml\u00edtik. Az elnevez\u00e9s szl\u00e1v eredet\u0171. A XV. sz\u00e1zadban a helys\u00e9g CHYGLOB\u00c1NYA n\u00e9ven szerepel, amely a lakosok f\u0151 foglalkoz\u00e1s\u00e1ra, a b\u00e1ny\u00e1szatra is utal.<\/p>\n
Az 1700-as (?) esztend\u0151ben Csiklov\u00e1ra meg\u00e9rkeztek az els\u0151 n\u00e9met telepesek, n\u00e9v szerint Martin Windberger \u00e9s Joseph Lang. \u0150k voltak az els\u0151 katolikus kereszt\u00e9nyek a B\u00e1ns\u00e1gi Hegyvid\u00e9ken, vagy ak\u00e1r az eg\u00e9sz B\u00e1ns\u00e1gban is, akik a f\u00e9mfeldolgoz\u00e1ssal foglalkoztak, \u00e9s ez\u00e1ltal lerakt\u00e1k ennek az ipar\u00e1gnak az alapjait. R\u00f3luk tesz eml\u00edt\u00e9st Augustin Wendeschu csiklovai pl\u00e9b\u00e1nos a XIX. sz\u00e1zadban a pl\u00e9b\u00e1nia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, amelynek c\u00edme: \u201eMemorabilia Parochiae Csiklovensis\u201c:<\/em><\/p>\n \u00a0<\/em><\/p>\n \u201eAnte annos 150 id est 1700 primi malleatores Csiklovam venerunt\u00a0 <\/strong>Martinus Windberger et Josephus Lang.”<\/strong><\/p><\/blockquote>\n \u00a0<\/em><\/p>\n Egyes forr\u00e1sok szerint az \u00faj telepesek, vagyis a Windberger \u00e9s a Lang csal\u00e1d voltak azok, akik gondoskodtak arr\u00f3l, hogy a csiklovai Sz\u0171z M\u00e1ria csodatev\u0151 kegyk\u00e9pet kihozz\u00e1k a barlangb\u00f3l, ahol addig \u0151rizt\u00e9k, \u00e9s m\u00e9lt\u00f3 helyet biztos\u00edtsanak neki. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt \u00e9p\u00fclt fel hegycs\u00facson az els\u0151 k\u00e1polna, amelyet 1727-ben kib\u0151v\u00edtettek.<\/p>\n Szentkl\u00e1ray Jen\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-lelkip\u00e1sztor, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tagja \u00e1ll\u00edtja, hogy abban az id\u0151ben a lakoss\u00e1g Csiklov\u00e1n tisztelettel \u00f6vezett egy Sz\u0171zany\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 r\u00e9gi k\u00e9pet, amely ma a templom f\u0151olt\u00e1r\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s amely \u00e1tv\u00e9szelte a t\u00f6r\u00f6k id\u0151ket, az eredete azonban ismeretlen. Ugyancsak a kegyk\u00e9pr\u0151l terjedt el, hogy m\u00e1r hagyon r\u00e9g\u00f3ta azon a helyen l\u00e9tezett, \u00e9s remet\u00e9k \u0151rizt\u00e9k sz\u00e1zadokon \u00e1t egym\u00e1snak adva \u00e1t ezt a feladatot. Az egyik legenda szerint egy id\u0151s \u00e9s tisztelt remet\u00e9t holtan tal\u00e1ltak a barlangj\u00e1ban. Kev\u00e9ske szem\u00e9lyes holmija k\u00f6z\u00f6tt volt a kegyk\u00e9p is. Att\u00f3l a perct\u0151l kezdve, tartja a legenda, az emberek elkezdtek oda zar\u00e1ndokolni \u00e9s im\u00e1dkozni a k\u00e9p el\u0151tt.<\/p>\n A XVIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n a hegy tetej\u00e9n m\u00e1r \u00e1llt egy kisebb m\u00e9ret\u0171 k\u00e1polna, amely az egyre nagyobb sz\u00e1mban \u00e9rkez\u0151 n\u00e9met \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a cseh telepesek miatt kib\u0151v\u00edtettek. A b\u00e9csi cs\u00e1sz\u00e1ri kamara lev\u00e9lt\u00e1ra az 1717-es esztend\u0151ben Csiklov\u00e1n 166 lakott h\u00e1zat eml\u00edt, \u00edgy abban az id\u0151ben a helys\u00e9g a vid\u00e9k legnagyobb telep\u00fcl\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott.<\/p>\n Csiklov\u00e1n 1727-ben szenteltek fel egy \u00fajabb templomot. Ebben az \u00e9vben a telep\u00fcl\u00e9st m\u00e1r mint \u201elocus gratiarum\u201c, vagyis csodatev\u0151 helyk\u00e9nt tartott\u00e1k nyilv\u00e1n, a n\u00e9met telepesek pedig a templomot \u201eMaria – Fels”, vagyis Szikl\u00e1n l\u00e9v\u0151 Sz\u0171z M\u00e1ria, Szikl\u00e1s Sz\u0171z M\u00e1ria n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k. N\u00e1dasdy L\u00e1szl\u00f3 megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k j\u00falius 2-\u00e1n, Sarl\u00f3s Boldogasszony \u00fcnnep\u00e9n teljes b\u00facs\u00fat eszk\u00f6z\u00f6lt ki a p\u00e1p\u00e1n\u00e1l mindazok sz\u00e1m\u00e1ra, akik a kegyhelyen a k\u00e1poln\u00e1t felkeresik.<\/p>\n Ez alatt az id\u0151 alatt meg\u0151rizt\u00e9k a remet\u00e9k szer\u00e9ny lakhely\u00e9t is, amely a csodatev\u0151 kegyk\u00e9p k\u00f6zel\u00e9ben volt, \u00e9s az ott lak\u00f3 remete pedig a B\u00e1nyaigazgat\u00f3s\u00e1gt\u00f3l \u00e9vente 50 (arany)forint fizet\u00e9st kapott, mint alkalmazott.<\/p>\n A zar\u00e1ndokok sz\u00e1m\u00e1nak \u00e1lland\u00f3 n\u00f6veked\u00e9se, valamint Adalbert von Falkenstein p\u00fcsp\u00f6k 1733. \u00e9vi l\u00e1togat\u00e1sa eredm\u00e9nyek\u00e9ppen 1734-ben \u00fajabb teljes b\u00facs\u00fat enged\u00e9lyeztek augusztus 15-re \u00e9s szeptember 8-ra.<\/p>\n A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k 1716-os ki\u0171z\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en 1737-ben ism\u00e9t bet\u00f6rtek a B\u00e1ns\u00e1gba, amely a lakoss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra bizonytalans\u00e1ggal \u00e9s f\u00e9lelemmel teli id\u0151szakot jelentett. A n\u00e9met telepesek elhagyt\u00e1k a helys\u00e9get. 1739-ben a csiklovai remete visszavitte a kegyk\u00e9pet a templomb\u00f3l a barlangba, \u00e9s ugyanitt elrejtette a templom n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rt\u00e9kes liturgikus t\u00e1rgy\u00e1t is. A kegyk\u00e9pet siker\u00fclt megmentenie, az \u00e9let\u00e9t azonban nem. A t\u00f6r\u00f6k elleni harcok ut\u00e1n a lakoss\u00e1g visszat\u00e9rt a telep\u00fcl\u00e9sre, ahol a templomot \u00e9rintetlen\u00fcl tal\u00e1lt\u00e1k. Ekkoriban a zar\u00e1ndoklatok \u00e9s egy\u00e9b nagyobb \u00fcnnepek alkalm\u00e1val Csiklov\u00e1n radnai vagy krass\u00f3v\u00e1ri ferences szerzetesek jelenl\u00e9t\u00e9t eml\u00edtik.<\/p>\n 1748-t\u00f3l Csiklova az oraviczab\u00e1nyai pl\u00e9b\u00e1nia fili\u00e1ja lett, k\u00e9s\u0151bb, 1766-t\u00f3l pedig \u201ecapellania localis\u201c, helyi k\u00e1pl\u00e1ns\u00e1g, ami felt\u00e9telezi, hogy a telep\u00fcl\u00e9sen l\u00e9tezett helyben lak\u00f3 k\u00e1pl\u00e1n. A B\u00e1nyaigazgat\u00f3s\u00e1g 1772-ben azt hat\u00e1rozta, hogy felf\u00fcggeszti az \u00e9vi 50 forint kifizet\u00e9s\u00e9t a remet\u00e9nek, aki ezent\u00fal kiz\u00e1r\u00f3lag a zar\u00e1ndokok adom\u00e1nyaira hagyatkozhatott.<\/p>\n 1777-ben \u00fajb\u00f3l kib\u0151v\u00edtett\u00e9k a templomot, amelyben a r\u00e9gi k\u00e1polna megmaradt szent\u00e9lyk\u00e9nt, a templomhaj\u00f3t \u00e9s a tornyot azonban az alapokt\u00f3l kellett fel\u00e9p\u00edteni. Ebben az id\u0151szakban sz\u00e1rnyra kelt egy \u00fajabb legenda, miszerint az \u00faj templomot nem a szikl\u00e1ra, hanem a faluba szerett\u00e9k volna fel\u00e9p\u00edteni, egy \u201erom\u00e1n\u201d k\u0151kereszt k\u00f6zel\u00e9ben, szemben a r\u00e9gi pl\u00e9b\u00e1nia\u00e9p\u00fclettel, mint azt a lakoss\u00e1g egy\u00f6ntet\u0171en elhat\u00e1rozta. E c\u00e9lb\u00f3l lehozt\u00e1k a kegyk\u00e9pet is k\u00e1poln\u00e1b\u00f3l a templom sz\u00e1m\u00e1ra kijel\u00f6lt helyre. Az \u00e9jszaka leple alatt azonban a kegyk\u00e9p megmagyar\u00e1zhatatlan, csod\u00e1latos m\u00f3don visszaker\u00fclt a hegycs\u00facsra, a r\u00e9gi k\u00e1poln\u00e1ba, ahol addig tisztelt\u00e9k. Ennek l\u00e1tt\u00e1n az emberek eld\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, hogy az \u00faj templomot is a szikl\u00e1ra \u00e9p\u00edts\u00e9k fel.<\/p>\n 1798-ban VI. Piusz p\u00e1pa a m\u00e1riacsiklovai teljes b\u00facs\u00fat az eg\u00e9sz \u00e9vre kiterjesztette, az erre vonatkoz\u00f3 p\u00e1pai dekr\u00e9tumot mostan\u00e1ig a templom sekresty\u00e9j\u00e9ben \u0151rzik. 1805-ben Csiklova \u00f6n\u00e1ll\u00f3 pl\u00e9b\u00e1nia lett, az els\u0151 pl\u00e9b\u00e1nosa Friedrich Moritz volt, \u00e9s ugyanebb\u0151l az \u00e9vb\u0151l sz\u00e1rmazik a pl\u00e9b\u00e1nia\u00e9p\u00fclet is.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" M\u00e1riacsiklova A Csiklov\u00e1val kapcsolatos els\u0151 \u00edr\u00e1sos dokumentumok a XIV. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaznak, \u00e9s a telep\u00fcl\u00e9st CHYGLOVO \u00e9s CHEGLO n\u00e9ven eml\u00edtik. Az elnevez\u00e9s szl\u00e1v eredet\u0171. A XV. sz\u00e1zadban a helys\u00e9g CHYGLOB\u00c1NYA n\u00e9ven szerepel, amely a lakosok f\u0151 foglalkoz\u00e1s\u00e1ra, a b\u00e1ny\u00e1szatra is utal. Az 1700-as (?) esztend\u0151ben Csiklov\u00e1ra meg\u00e9rkeztek az els\u0151 n\u00e9met telepesek, n\u00e9v szerint Martin Windberger \u00e9s Joseph […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":12182,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12188"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12188"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12188\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":76496,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12188\/revisions\/76496"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12182"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12188"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}