A piarist\u00e1k rendj\u00e9nek megalap\u00edt\u00f3ja, Kalazanci Szent J\u00f3zsef (1557-1648), 1597-ben nyitotta meg els\u0151, \u201ekegyes\u201d, azaz ingyenes iskol\u00e1j\u00e1t a szeg\u00e9ny sorban \u00e9l\u0151 gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra R\u00f3m\u00e1ban. Az egyre n\u00f6vekv\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get 1617-ben V. P\u00e1l p\u00e1pa kongreg\u00e1ci\u00f3v\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta, majd 1621-ben XV. Gergely p\u00e1pa fogadalmas szerzetesrendd\u00e9 tette. \u201eInt\u00e9zm\u00e9ny\u00fcnknek az lesz a feladata, hogy az els\u0151 elemekt\u0151l kezdve tan\u00edtsa a fi\u00fakat a helyes olvas\u00e1sra, \u00edr\u00e1sra, sz\u00e1mol\u00e1sra \u00e9s latin nyelvre, f\u0151leg pedig j\u00e1mbors\u00e1gra \u00e9s hittanra, \u00e9s mindezekhez, amennyire lehets\u00e9ges, a legjobb m\u00f3dszert alkalmazza\u201d \u2013 \u00edrta egykoron az alap\u00edt\u00f3.<\/p>\n
A kegyes tan\u00edt\u00f3rend a magyarlakta vid\u00e9keken a 18. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben terjedt el. Az \u0151si csan\u00e1di egyh\u00e1zmegy\u00e9ben Szentann\u00e1n m\u0171k\u00f6dtettek koll\u00e9giumot, amely a n\u00f6vend\u00e9kek kev\u00e9s sz\u00e1ma miatt 1788-ban ott megsz\u0171nt, az iskola II. J\u00f3zsef rendelete alapj\u00e1n Temesv\u00e1rra ker\u00fclt, \u00e9s hamarosan nyolcoszt\u00e1lyosra b\u0151v\u00fclt.<\/p>\n
A tanint\u00e9zetben kezdetben latin, majd n\u00e9met, a XIX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig magyar, az 1920-as \u00e9vekt\u0151l rom\u00e1n nyelven folyt az oktat\u00e1s. Az iskola ajtaja nemzetis\u00e9gi vagy vall\u00e1si hovatartoz\u00e1sukt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl minden fiatal el\u0151tt nyitva \u00e1llt, a padsorokban r\u00f3mai katolikus, ortodox, reform\u00e1tus, evang\u00e9likus \u00e9s zsid\u00f3, magyar, n\u00e9met, szerb, rom\u00e1n anyanyelv\u0171 tanul\u00f3k saj\u00e1t\u00edtott\u00e1k el a tudom\u00e1nyokkal egy\u00fctt mindazt, ami kereszt\u00e9nyi \u00e9s emberi \u00e9rt\u00e9ket jelentett.<\/p>\n
A Piarista F\u0151gimn\u00e1zium most is \u00e1ll\u00f3, tantermeket, rendh\u00e1zat, bentlak\u00e1st \u00e9s templomot mag\u00e1ba foglal\u00f3 impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes\u00e9t 1907-1909. k\u00f6z\u00f6tt Sz\u00e9kely L\u00e1szl\u00f3 temesv\u00e1ri m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n emelt\u00e9k. Falai k\u00f6z\u00f6tt a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt n\u00e9met katonai k\u00f3rh\u00e1zat rendeztek be.<\/p>\n
A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a kommunista diktat\u00fara betiltotta az egyh\u00e1zi tan\u00edt\u00e1st, 1948-ban a templom kiv\u00e9tel\u00e9vel az iskol\u00e1t a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 \u00e9p\u00fcletekkel egy\u00fctt \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. Az 1989-es v\u00e1ltoz\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151en lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt az \u00e9p\u00fclet visszaig\u00e9nyl\u00e9se, amelyet a piarista rend megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l a temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g ny\u00fajtott be. \u00c1t\u00edr\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e1tad\u00e1s\u00e1ra 2006. \u0151sz\u00e9n ker\u00fclt sor.<\/p>\n
Az egykori Piarista F\u0151gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9ben jelenleg a temesv\u00e1ri Gerhardinum Katolikus L\u00edceum m\u0171k\u00f6dik, amely a rangos tanint\u00e9zet dics\u0151 m\u00faltj\u00e1hoz, valamint a piarista aty\u00e1k misszi\u00f3j\u00e1hoz ragaszkodva a mai fiatal nemzed\u00e9k egyh\u00e1zi oktat\u00e1s\u00e1t \u00e9s nevel\u00e9s\u00e9t t\u0171zte c\u00e9lul.<\/p>\n
A temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a Gerhardinum Katolikus L\u00edceum m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t 1992-t\u0151l enged\u00e9lyezt\u00e9k. Els\u0151 igazgat\u00f3ja, Ft. Szab\u00f3 P\u00e9ter 1992. szeptember 8-\u00e1n kapta meg kinevez\u00e9s\u00e9t a temesv\u00e1ri F\u0151tanfel\u00fcgyel\u0151s\u00e9gt\u0151l. Az iskola sz\u00e9khelye kezdetben az Abrud utcai \u00f3voda \u00e9p\u00fclet\u00e9ben volt. A rom\u00e1n \u00e9s magyar tannyelv\u0171 oszt\u00e1lyokkal indul\u00f3 l\u00edceumba akkor 20 fi\u00fa nyert felv\u00e9telt.<\/p>\n
1995-t\u0151l a l\u00edceum \u00e1tk\u00f6lt\u00f6zhetett a Piarista F\u0151gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9nek I. emelet\u00e9re. A vid\u00e9ki tanul\u00f3k elsz\u00e1ll\u00e1sol\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00e9tkeztet\u00e9s\u00e9t azonban m\u00e1s iskol\u00e1kn\u00e1l kellett megoldani, noha a tan\u00fcgyminiszteri rendelet el\u0151\u00edrta, hogy a tantermeken k\u00edv\u00fcl az \u00e9p\u00fclet akkori f\u0151b\u00e9rl\u0151i bentlak\u00e1st \u00e9s menz\u00e1t is k\u00f6telesek a n\u00f6vend\u00e9kek rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1tani.<\/p>\n
2000-ben a l\u00edceum birtokba vehette a Piarista F\u0151gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9nek II. emelet\u00e9t is. A bentlak\u00e1s hi\u00e1nya \u00e9s a n\u00f6vend\u00e9kek \u00e9tkeztet\u00e9se azonban az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes \u00e1tad\u00e1s\u00e1ig gondot jelentett. 2006. \u0151sz\u00e9n a temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00e9s fel\u00fcgyelet\u00e9vel v\u00e9gre elkezd\u0151dhetett az \u00e9p\u00fclet fel\u00faj\u00edt\u00e1sa, tov\u00e1bb\u00e1 egy 80 f\u00e9r\u0151helyes bentlak\u00e1s kialak\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n
Tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3k el\u00e9rhet\u0151k a www.gerhardinum.ro\/hu\/<\/a> honlapon.<\/p>\n