{"id":16740,"date":"2019-05-15T17:15:17","date_gmt":"2019-05-15T14:15:17","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=16740"},"modified":"2019-05-15T17:21:21","modified_gmt":"2019-05-15T14:21:21","slug":"dr-szogi-laszlo-tortenesz-konyvbemutatoja-temesvaron","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/dr-szogi-laszlo-tortenesz-konyvbemutatoja-temesvaron\/","title":{"rendered":"Dr. Sz\u00f6gi L\u00e1szl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz k\u00f6nyvbemutat\u00f3ja Temesv\u00e1ron"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>A Budapesti E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1ra \u00e9s Lev\u00e9lt\u00e1ra kiad\u00e1s\u00e1ban, az MTA ELTE Egyetemt\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3csoport \u00e1tfog\u00f3 \u00e9s alapos munk\u00e1j\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9ppen 2018 v\u00e9g\u00e9n megjelent Sz\u00f6gi L\u00e1szl\u00f3: A temesv\u00e1ri fels\u0151oktat\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyeinek hallgat\u00f3i 1804-1852 <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6tete. A k\u00f6nyv temesv\u00e1ri bemutat\u00f3j\u00e1ra m\u00e1jus 14-\u00e9n, kedden ker\u00fclt sor, k\u00e9t helysz\u00ednen: 11 \u00f3rai kezdettel a mehalai pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n, ahol a temesv\u00e1ri \u00e9s a dettai esperesi ker\u00fclet \u00fcl\u00e9s\u00e9nek keret\u00e9ben a szerz\u0151 az egybegy\u0171lt lelkip\u00e1sztoroknak ismertette a k\u00f6tet tartalm\u00e1t, d\u00e9lut\u00e1n pedig a Gerhardinum R\u00f3mai Katolikus L\u00edceumban, az iskola k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s n\u00f6vend\u00e9kei el\u0151tt. A \u201eFels\u0151oktat\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti kiadv\u00e1nyok. \u00daj sorozat\u201d 17. k\u00f6tetek\u00e9nt napvil\u00e1got l\u00e1tott k\u00f6nyv k\u00e9t temesv\u00e1ri fels\u0151oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny, az Egyh\u00e1zmegyei Szemin\u00e1rium \u00e9s az 1841-ben Lonovics J\u00f3zsef p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ltal megnyitott \u00e9s 1850-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, b\u00f6lcs\u00e9szeti, valamint jogi k\u00e9pz\u00e9st ny\u00fajt\u00f3 L\u00edceum 1245 hallgat\u00f3j\u00e1nak n\u00e9vsor\u00e1t, azok szem\u00e9lyi \u00e9s tanulm\u00e1nyi adatt\u00e1r\u00e1t tartalmazza.
\n\"\"<\/a>A Gerhardinum R\u00f3mai Katolikus L\u00edceum term\u00e9ben Dr. Sz\u00f6gi L\u00e1szl\u00f3 egyetemi tan\u00e1rt Kocsik Zolt\u00e1n lelkip\u00e1sztor, az iskola aligazgat\u00f3ja \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte.
\nA k\u00f6nyvbemutat\u00f3 keret\u00e9ben a szerz\u0151 elmondotta: a nemzeti identit\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l gyakorlatilag minden n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra fontos, hogy honnan sz\u00e1rmazik, hol tanul, milyen k\u00e9pz\u00e9st szerez az \u00e9rtelmis\u00e9ge. A t\u00e9ma feldolgoz\u00e1s\u00e1ban a magyar t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s l\u00e9p\u00e9sh\u00e1tr\u00e1nyban volt, \u00edgy az Egyetemt\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3csoport hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 munk\u00e1t v\u00e9gez. A kutat\u00e1s a t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g teljes ter\u00fclet\u00e9re kiterjed, vagyis mag\u00e1ban foglalja a mai Magyarorsz\u00e1got \u00e9s Szlov\u00e1ki\u00e1t teljes eg\u00e9sz\u00e9ben, a teljes (t\u00f6rt\u00e9nelmi) Erd\u00e9lyt, a B\u00e1ns\u00e1got, a Partiumot, K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t, Horv\u00e1torsz\u00e1got \u00e9s Szlav\u00f3nia egy r\u00e9sz\u00e9t.
\nA magyar \u00e9rtelmis\u00e9g m\u00e1r a 12. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve Eur\u00f3pa neves egytemein tanult B\u00e9csben, Krakk\u00f3ban, Olaszorsz\u00e1gban, Oxfordban, P\u00e1rizsban. Az els\u0151 magyar di\u00e1kr\u00f3l egy francia tan\u00e1r 1100-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 s\u00edrfelirata tesz eml\u00edt\u00e9st, ahol felt\u00fcntett\u00e9k, hogy a professzornak Pann\u00f3ni\u00e1b\u00f3l is volt n\u00f6vend\u00e9ke. \u2013 Az 1150-es \u00e9vekb\u0151l m\u00e1r n\u00e9v szerint ismer\u00fcnk P\u00e1rizsban tanul\u00f3 magyar di\u00e1kokat, s\u0151t erd\u00e9lyit is. A moh\u00e1csi csat\u00e1ig k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 13 000 beiratkoz\u00e1st gy\u0171jt\u00f6tt\u00fcnk \u00f6ssze a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 forr\u00e1sokb\u00f3l. A k\u00f6z\u00e9pkorban Magyarorsz\u00e1gon n\u00e9gy egyetemet pr\u00f3b\u00e1ltak alap\u00edtani: P\u00e9csen, \u00d3bud\u00e1n, Pozsonyban \u00e9s M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly Bud\u00e1n, a t\u00f6r\u00f6k uralom miatt azonban a k\u00eds\u00e9rletek kudarcba fulladtak. A reform\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n kialakultak a felekezeti, vagyis evang\u00e9likus, reform\u00e1tus, unit\u00e1rius \u00e9s katolikus egyetemek, iskolah\u00e1l\u00f3zatok, emellett 1525-1800 k\u00f6z\u00f6tt 27 000 beiratkoz\u00e1s ismert a k\u00fclf\u00f6ldi egyetemeken. Ez a magyarorsz\u00e1gi \u00e9rtelmis\u00e9g \u00e9s a r\u00e9gi\u00f3 nagy szerencs\u00e9je, mert a hallgat\u00f3k nem egyoldal\u00fa k\u00e9pz\u00e9st szereztek, mindenhonnan hazahozt\u00e1k a tud\u00e1st. A 19. sz\u00e1zadt\u00f3l megindul a modern fels\u0151fok\u00fa k\u00e9pz\u00e9s, amely m\u00e1r t\u00f6meges, nem felekezeti jelleg\u0171 oktat\u00e1st jelent \u2013 ny\u00fajtott r\u00f6vid betekint\u00e9st az oktat\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9be dr. Sz\u00f6gi L\u00e1szl\u00f3. A Temesv\u00e1ron gy\u0171jt\u00f6tt adatokb\u00f3l pedig k\u00e9t \u00e9rdekess\u00e9get is kiemelt a szerz\u0151: az egyik az etnikai \u00f6sszet\u00e9tel, a hallgat\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge ugyanis magyar, n\u00e9met \u00e9s szerb anyanyelv\u0171, a m\u00e1sik pedig a t\u00e1rsadalmi \u00f6sszet\u00e9tel. A temesv\u00e1ri fels\u0151oktat\u00e1sban tanul\u00f3 di\u00e1kok sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t tekintve ugyanis saj\u00e1toss\u00e1g, hogy d\u00f6nt\u0151en polg\u00e1ri csal\u00e1dok gyermekei, csak elv\u00e9tve akad k\u00f6zt\u00fck arisztokrata, illetve, hogy a nemess\u00e9g ar\u00e1nya is kicsi. \u2013 Az adatokb\u00f3l az is kider\u00fcl, hogy egy magyar nemes akkoriban t\u00f6bbnyire jog\u00e1sznak vagy papnak adta a gyermek\u00e9t, egy korabeli zsid\u00f3 ember pedig m\u00e9rn\u00f6knek, orvosnak, k\u00e9s\u0151bb m\u0171v\u00e9szeti p\u00e1ly\u00e1ra is k\u00fcldte \u2013 f\u0171zte hozz\u00e1 \u00e9rdekess\u00e9gk\u00e9nt a szerz\u0151.
\nDr. Sz\u00f6gi L\u00e1szl\u00f3 ugyanakkor elismer\u00e9ssel nyilatkozott Stevan Bugarski 2008-ban megjelent n\u00e9gynyelv\u0171 kiadv\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, amely tartalmazza a P\u00fcsp\u00f6ki L\u00edceum hallgat\u00f3i n\u00e9vsorait, \u00edgy hasznos forr\u00e1snak bizonyult.
\nA k\u00f6nvybemutat\u00f3 v\u00e9g\u00e9n a szerz\u0151 t\u00f6bb kiadv\u00e1nyt aj\u00e1nlott fel a Gerhardinum L\u00edceum k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak, illetve a temesv\u00e1ri di\u00e1kokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6tet egy-egy p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t aj\u00e1nd\u00e9kozta a hallgat\u00f3s\u00e1gnak.
\nS.E.<\/p>\n\n\t\t