{"id":44425,"date":"2022-07-05T12:42:54","date_gmt":"2022-07-05T09:42:54","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=44425"},"modified":"2022-07-05T12:50:17","modified_gmt":"2022-07-05T09:50:17","slug":"john-lennon-a-keresztuti-stacion-az-orsovai-romai-katolikus-templom-es-a-lazadas-szimboluma","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/john-lennon-a-keresztuti-stacion-az-orsovai-romai-katolikus-templom-es-a-lazadas-szimboluma\/","title":{"rendered":"John Lennon a kereszt\u00fati st\u00e1ci\u00f3n – Az orsovai r\u00f3mai katolikus templom \u00e9s a l\u00e1zad\u00e1s szimb\u00f3luma"},"content":{"rendered":"

T\u00f6bb mint 32 \u00e9v telt el az\u00f3ta, hogy Rom\u00e1ni\u00e1ban megd\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k Nicolae Ceau\u0219escu kommunista dikt\u00e1tor hatalm\u00e1t. Rendk\u00edv\u00fcl kegyetlen vezet\u0151nek tartott\u00e1k, aki k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra nem sok mindent hagyott h\u00e1tra – \u00e9s tucatj\u00e1val romboltatta le a templomokat ahelyett, hogy \u00fajak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t s\u00fcrgette volna. \u00cdgy azt\u00e1n kisebbfajta csoda, hogy az 1970-es \u00e9vekben, a kommunista korszak k\u00f6zep\u00e9n \u00faj katolikus templom \u00e9p\u00fclt a Duna-parti Orsov\u00e1n. Ami akkor elker\u00fclte a kommunist\u00e1k figyelm\u00e9t: az \u00e9p\u00edt\u0151k a nyugati popkult\u00fara meghat\u00e1roz\u00f3 alakjait festett\u00e9k meg a kereszt\u00fat st\u00e1ci\u00f3in, nyilv\u00e1n a l\u00e1zad\u00e1s jelek\u00e9nt. \u00c9s m\u00e9g ezen t\u00fal is mindenf\u00e9le k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9get tal\u00e1lhat az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 ebben a Duna rom\u00e1niai partj\u00e1t\u00f3l nem messze fekv\u0151 templomban, ha megfelel\u0151 idegenvezet\u0151 \u00e1ll rendelkez\u00e9sre.<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a>A Szepl\u0151telen Fogantat\u00e1s tisztelet\u00e9re szentelt templom egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, a 70-es \u00e9vekben emelt \u00e9p\u00fclet. Amit akkor el\u00e9rt\u00fcnk – fantasztikus! A templomon nincsenek ablakok, a f\u00e9ny a mennyezetet fel\u00fcl kett\u00e9v\u00e1laszt\u00f3 kereszten \u00e1t \u00e9rkezik \u2013 A F\u00c9NY A KERESZTEN \u00c1T \u00c9RKEZIK! \u2013 nagyon szimbolikus. A f\u00e9ny az olt\u00e1r fal\u00e1n l\u00e9v\u0151 ny\u00edl\u00e1son kereszt\u00fcl is \u00e9rkezik: egy \u00fajabb kereszt rajzol\u00f3dik ki. A templom nagy r\u00e9sze beton, de van benne fa is, r\u00e9szben burkolatk\u00e9nt \u00e9s sz\u00ednkontrasztk\u00e9nt \u2013 \u00a0melegs\u00e9get sug\u00e1roz \u2013 a sz\u00fcrk\u00e9hez k\u00e9pest \u2013 mondja bevezet\u0151k\u00e9nt Lucacela Davor atya, a b\u00e1ns\u00e1gi hegyvid\u00e9kr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 horv\u00e1t nemzetis\u00e9g\u0171 lelkip\u00e1sztor alig visszafojtott lelkesed\u00e9ssel.
\nVal\u00f3j\u00e1ban minden moderns\u00e9g ellen\u00e9re az embernek az az \u00e9rz\u00e9se, hogy a korai kereszt\u00e9nys\u00e9get meg\u00e9l\u0151 (vagy megtapasztal\u00f3) p\u00e1sztorok \u00e9s nom\u00e1dok \u00f3ri\u00e1si s\u00e1tr\u00e1ban van, amely k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00fagy n\u00e9z ki, mint egy hal\u00e1szhaj\u00f3, amelyet kih\u00faznak a partra, a sz\u00e1razra \u2013 igen, az apostolok t\u00f6bbs\u00e9ge nem hal\u00e1sz volt? „Emberhal\u00e1szok”? Orsova t\u00edzezer lakos\u00fa v\u00e1ros Rom\u00e1nia d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n, k\u00f6zvetlen\u00fcl a Duna partj\u00e1n; a t\u00fals\u00f3 parton l\u00e9v\u0151 szomsz\u00e9dos Szerbi\u00e1val hat\u00e1ros. Amikor Lucacela Davor r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1nos a helys\u00e9g k\u00f6zep\u00e9n \u00e1ll\u00f3 templomr\u00f3l besz\u00e9l, k\u00f6nnyen elragadtatja mag\u00e1t. \u00c9s nem csak a modernista \u00e9p\u00edt\u00e9szet, a betonszerkezet, a mennyezetbe \u00e9p\u00edtett hatalmas \u00fcveg-kereszt miatt, amelyen kereszt\u00fcl behatol a napf\u00e9ny. Luccela atya bevallja, hogy emiatt szokott sz\u00fcrk\u00fclet el\u0151tt mis\u00e9zni, hogy teljes m\u00e9rt\u00e9kben kihaszn\u00e1lja a nappali f\u00e9nyt. A reflektorok \u2013 eredeti stadionl\u00e1mp\u00e1k az 1970-es \u00e9vekb\u0151l \u2013 annyi \u00e1ramot fogyasztanak, hogy k\u00e9nytelen a term\u00e9szetes f\u00e9nyt haszn\u00e1lni…
\nEz az orsovai templom t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ggel is rendelkezik: \u201eVan egy nagyon modern keresztutunk: 15 st\u00e1ci\u00f3ja van. A kommunizmus buk\u00e1sa ut\u00e1n egyre ink\u00e1bb kifejez\u00e9sre jutott az, amit sokan m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta tudtak: a kereszt\u00fati st\u00e1ci\u00f3kon megfestett alakok olyan emberek, akik az 1970-80-as \u00e9vekben (\u00e9s r\u00e9szben azel\u0151tt) voltak h\u00edresek. Vannak k\u00f6zt\u00fck h\u00edres sportol\u00f3k \u00e9s sz\u00edn\u00e9szek. \u00c9s abba a jelenetbe, amikor J\u00e9zust el\u00edt\u00e9lt\u00e9k, Gabriel Popa Lenint is megfestette. A farizeusok k\u00f6z\u00f6tt. \u201eAkkoriban, a kommunista Rom\u00e1ni\u00e1ban, az 1970-es \u00e9vekben ez nem volt \u00e9ppen \u00f6sszeegyeztethet\u0151 az \u00e1llami doktr\u00edn\u00e1val. De ezzel az alakkal, amelyet a kereszt\u00fat st\u00e1ci\u00f3j\u00e1n megjelenik, m\u00e1s a helyzet. \u201eOtt, a kereszt\u00fat 15. \u00e1llom\u00e1s\u00e1n, a \u201eFelt\u00e1mad\u00e1s\u201c vagy \u201e Magyar\u00e1zat a zen\u00e9n kereszt\u00fcl\u201c c\u00edm\u0171 m\u0171n\u00e9l megfestette John Lennont. Nem tudom, mi\u00e9rt. A fest\u0151 meghalt. Nem tudjuk, hogy mi\u00e9rt \u00e9ppen John Lennont v\u00e1lasztotta.\u201c Illetve mi\u00e9rt hasonl\u00edt annyira az egyik f\u00e9lmeztelen emberalak a mikrofon el\u0151tt Mick Jaggerre a Rolling Stones-b\u00f3l… Vagy a (r\u00e9gi-\u00faj) orsovai templom pl\u00e9b\u00e1nos\u00e1n a \u201eFelt\u00e1mad\u00e1s\u201c k\u00e9pen mi\u00e9rt van b\u00edborv\u00f6r\u00f6s k\u00f6peny…\u201d Ahol nincs bizonyoss\u00e1g, ott van a gyan\u00fa: \u201eTudom, hogy sok ismert dallam van, a rockban \u00e9s a popban is, amelyeknek kereszt\u00e9ny gy\u00f6kerei vannak. P\u00e9ld\u00e1ul a \u201eLet it be\u201d. Ez a Sz\u0171zany\u00e1t\u00f3l van, aki azt mondta: Legyen n\u00e9kem a te ig\u00e9d szerint. De nem tudjuk, mi\u00e9rt pont Lennonra esett a v\u00e1laszt\u00e1s. Ezt a fest\u0151 nem mondta el. Legal\u00e1bbis nek\u00fcnk nem adt\u00e1k tov\u00e1bb.\u201d Lucacela Davor atya j\u00f3 okkal mondja ma: \u201eEz egy probl\u00e9m\u00e1s id\u0151szak volt a kommunista korszakban. Gabriel Popa val\u00f3sz\u00edn\u0171leg f\u00e9lt att\u00f3l, hogy \u00e9rveket hoz fel saj\u00e1t maga ellen \u2013 ez az \u00e9n v\u00e9lem\u00e9nyem! De \u0151 festette az eg\u00e9szet. Mindennek ellen\u00e9re. Vagy mindazok ellen\u00e9re.\u201d \u201eMinden fest\u0151, aki fontos kereszt\u00fati st\u00e1ci\u00f3kat festett, bez\u00e1rta az idej\u00e9t a kereszt\u00fati st\u00e1ci\u00f3kba.
\n\"\"<\/a>Amit Orsov\u00e1n l\u00e1thatunk, az \u00edgy n\u00e9zve val\u00f3j\u00e1ban nem k\u00fcl\u00f6nleges! Ez a legjobb kultur\u00e1lis hagyom\u00e1ny\u201d \u2013 teszi hozz\u00e1 Werner Kremm, az ADZ \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja, aki maga is katolikus, \u00e9s id\u0151r\u0151l id\u0151re ell\u00e1togat az orsovai Szepl\u0151telen Fogantat\u00e1s templomba, illetve aki a Deutschlandfunk sz\u00e1m\u00e1ra a l\u00e1togat\u00e1s \u00f6tlet\u00e9t adta. Kremm sz\u00e1m\u00e1ra is nyitott marad a k\u00e9rd\u00e9s: hogyan tudott a fest\u0151 a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n, a rom\u00e1niai Ceau\u0219escu-diktat\u00fara f\u00e9nykor\u00e1ban ilyen k\u00f6nnyen \u201ebelopni\u201d egy John Lennon-portr\u00e9t vagy Lenint a farizeusok k\u00f6z\u00e9 a kereszt\u00fatba? \u201eNem hiszem, hogy ez csak egy \u00fcgyes m\u0171v\u00e9sz rejtett l\u00e1zad\u00e1sa volt: ez t\u00f6bb volt!\u201d Werner Kremm felh\u00edvja a figyelmet a m\u00e1r r\u00e9g elhunyt Gabriel Popa fest\u0151m\u0171v\u00e9sz \u00e9s Hans Fackelmann \u00e9p\u00edt\u00e9sz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1ra. \u201eMindketten b\u00e1ns\u00e1giak, mindketten Temesv\u00e1ron, Rom\u00e1nia legnyugatibb r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban \u00e9ltek abban az id\u0151ben, amikor az orsovai templom \u00e9s a kereszt\u00fati st\u00e1ci\u00f3k \u00e9p\u00fcltek. Orsov\u00e1t a b\u00e1ns\u00e1giak m\u00e9g mindig a legd\u00e9lebbi v\u00e1rosuknak tekintik. \u00c9s nem v\u00e9letlen\u00fcl volt ez a legnyugatibb r\u00e9gi\u00f3 az a ter\u00fclet, ahol k\u00e9s\u0151bb kit\u00f6rt a forradalom. Ez egy olyan r\u00e9gi\u00f3 volt, amely nyitottabb volt a vil\u00e1g, a kult\u00fara \u00e9s az ideol\u00f3gia fel\u00e9. Gabriel Popa \u00e9s Hans Fackelmann r\u00e1ad\u00e1sul a temesv\u00e1ri rom\u00e1n popmozgalom, a Phoenix egy\u00fcttes k\u00f6rnyezet\u00e9hez tartozott. \u00c9s egy m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rdhoz (mint p\u00e9ld\u00e1ul a Stefan Bertalan \u00e9s Roman Coto\u0219man k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u00f6tt Sigma csoport). V\u00e9lem\u00e9nyem szerint teh\u00e1t bez\u00e1rult a k\u00f6r.\u201d \u00cdgy az orsovai templom bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig a m\u00faltbeli kommunista rendszer elleni l\u00e1zad\u00e1s kezdeteinek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t is t\u00fckr\u00f6zi. A tudatosan meg\u00e9lt m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1got \u2013 a cenz\u00fara ellen\u00e9re. Ami \u00e9rdekes, hogy a kereszt\u00fat egyes st\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l egy eg\u00e9sz sor ismert szem\u00e9lyis\u00e9g van az 1970-es \u00e9s 1980-as \u00e9vekb\u0151l. Az is t\u00e9ny, hogy a keresztutat (val\u00f3j\u00e1ban egy folytonoss\u00e1got) fel\u00e9p\u00edt\u0151 Krisztus-portr\u00e9k a m\u0171v\u00e9sz \u00f6narck\u00e9pei. Gabriel Popa kor\u00e1nak sz\u00e1mos szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t a Megfesz\u00edtett J\u00e9zus l\u00e1bai al\u00e1 helyezte. K\u00f6zvetlen\u00fcl M\u00e1ria mellett \u00e1ll a kereszt alatt p\u00e9ld\u00e1ul Florin Piesic \u00e9s Sz\u00e9les Anna sz\u00edn\u00e9sz vagy Nadia Com\u0103neci torn\u00e1sz vil\u00e1gbajnok. Min\u00e9l gyakrabban s\u00e9t\u00e1l el Lucacela Davor atya a kereszt\u00fat mellett, ann\u00e1l gyakrabban fedezi az \u00e1br\u00e1zolt m\u0171v\u00e9szek \u00e9s kultur\u00e1lis szem\u00e9lyis\u00e9gek arc\u00e1t. De mindig meg\u00e1ll John Lennon k\u00e9pe el\u0151tt: \u201eFelemeli a karj\u00e1t. \u00c9s Krisztus pontosan ezt teszi. A fest\u0151 bizony\u00e1ra egy dallamra gondolt.\u201d A kommunista vezet\u0151k nyilv\u00e1nval\u00f3an nem vett\u00e9k \u00e9szre, hogy a fest\u0151 egy nyugati popikon k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t festette a kereszt\u00fatra. Vagy szemet hunytak felette? Azok, akik felismert\u00e9k a Beatles-szt\u00e1rt, megtartott\u00e1k maguknak. Emellett az ilyen \u201eegyh\u00e1zi fest\u00e9szet\u201d \u2013 az ortodox, szigor\u00faan dogmatikusan szab\u00e1lyozott, a meglepet\u00e9seket kiz\u00e1r\u00f3 ikonfest\u00e9szetet k\u00f6vetve \u2013 gyakorlatilag mentes volt a cenz\u00far\u00e1t\u00f3l. Emellett: \u201eAbban az id\u0151ben minden nagyon csendes volt. Az emberek nem akartak probl\u00e9m\u00e1kat. \u00c9s nem akartak probl\u00e9m\u00e1kat okozni m\u00e1soknak. Azt hiszem, akkoriban nagyon kev\u00e9s sz\u00f3 esett r\u00f3la.\u201d
\n\"\"<\/a>A fest\u0151 kritikus hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa azonban nem csak a Lennon-portr\u00e9n \u00e9rhet\u0151 tetten. \u201e\u00c9rdekes a Lenin-portr\u00e9 is. F\u00e9l arccal festett\u00e9k le.\u201d Az ortodox ikonogr\u00e1fi\u00e1ban minden szentet, minden pozit\u00edv szem\u00e9lyt teljes arccal, front\u00e1lisan, tekintet\u00fcket mindig a n\u00e9z\u0151re ir\u00e1ny\u00edtva festenek meg. Lenin eset\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul csak az egyik oldala, az arc\u00e1nak egyik fele van meg… teh\u00e1t val\u00f3j\u00e1ban negat\u00edv szem\u00e9lyis\u00e9gk\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. Abban az id\u0151ben m\u00e1r az is el\u00e9g probl\u00e9m\u00e1s volt, hogy Lenint egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k, r\u00e1ad\u00e1sul negat\u00edv szem\u00e9lyk\u00e9nt egy templomban. Ez nagyon b\u00e1tor tett volt!\u201d A fest\u0151vel szembeni megrov\u00e1sokr\u00f3l vagy megtorl\u00e1sokr\u00f3l azonban nem tudunk semmit. A t\u00f6bb szempontb\u00f3l is jelent\u0151s kereszt\u00fati st\u00e1ci\u00f3kon k\u00edv\u00fcl a rom\u00e1niai Duna-parton tal\u00e1lhat\u00f3 orsovai Szepl\u0151telen Fogantat\u00e1s katolikus templom egy m\u00e1sik szempontb\u00f3l is egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3. Werner Kremm: \u201eEz az egyetlen r\u00f3mai katolikus templom, amely a kommunizmus alatt \u00e9p\u00fclt Rom\u00e1ni\u00e1ban\u201d [egy m\u00e1sik, ugyancsak Fackelmann m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e1ltal tervezett templom 1976-ban \u00e9p\u00fclt \u00dajszentesen \u2013 a szerk. megj.]. A rom\u00e1nok t\u00f6bb mint 90 sz\u00e1zal\u00e9ka az ortodox egyh\u00e1zhoz tartozott, akkor is, csak\u00fagy, mint ma; a katolikus egyh\u00e1z a mai napig egyfajta diaszp\u00f3r\u00e1t jelent Rom\u00e1ni\u00e1ban. Ceau\u0219escu dikt\u00e1tor nemigen tudott mit kezdeni a katolikus egyh\u00e1zzal. \u201eEz itt is egy kis paradoxon: M\u00edg Ceau\u0219escu arr\u00f3l h\u00edres, hogy k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl letarolta a bukaresti templomokat \u00e9s kolostorokat, hogy \u00faj \u00e9p\u00fcleteket vagy a \u201eSzocializmus gy\u0151zelm\u00e9nek\u201d pomp\u00e1s sug\u00e1r\u00fatj\u00e1t \u00e9s a \u201eN\u00e9p H\u00e1z\u00e1t\u201d, a hivatalos rezidenci\u00e1j\u00e1t fel\u00e9p\u00edtse, addig itt templomot \u00e9p\u00edtettek. Csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel a puszt\u00edt\u00f3 haragja el\u0151tt, amelyet az akkori p\u00e1tri\u00e1rka \u00e1ld\u00e1s\u00e1val szabad\u00edtott el!\u201d A katolikus templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek okai a kis Duna menti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben teh\u00e1t m\u00e9lyen a kor politik\u00e1j\u00e1ban gy\u00f6kereznek. \u201eA Vatik\u00e1n Ceau\u0219escu alatt vette fel a diplom\u00e1ciai kapcsolatokat Rom\u00e1ni\u00e1val. Ezt megel\u0151z\u0151en a katolikus egyh\u00e1z megt\u0171rt egyh\u00e1z volt. Volt egy egyezm\u00e9ny: ha templomokat kellett lerombolni, az \u00e1llam gondoskodott arr\u00f3l, hogy \u00faj templomok \u00e9p\u00fcljenek. Ez elvileg. Ezt a Duna-parti Fackelmann-\u00e9p\u00fcletet azonban a n\u00e9met Caritas finansz\u00edrozta\u201d. Orsov\u00e1n kor\u00e1bban leromboltak egy templomot: ez a mai dunai v\u00edzgy\u0171jt\u0151vel szemben \u00e1llt, az \u201eorsovai \u00f6b\u00f6lben\u201d. Akkoriban g\u00e1tat, v\u00edzer\u0151m\u0171vet \u00e9p\u00edtettek a foly\u00f3ra, hogy energi\u00e1t termeljenek. A r\u00e9gi Orsov\u00e1t el\u00e1rasztotta a v\u00edz \u2013 \u00e9s vele egy\u00fctt a r\u00e9gi templomot is. \u201eAz ok val\u00f3j\u00e1ban az volt, hogy a r\u00e9gi orsovai katolikus templom a t\u00e1roz\u00f3 fenek\u00e9re s\u00fcllyedt, miut\u00e1n 1971-t\u0151l a Dun\u00e1t a Vaskapun\u00e1l felduzzasztott\u00e1k. Ez azt jelenti, hogy a r\u00e9gi templom m\u00e9g mindig ott van az orsovai \u00f6b\u00f6lben. \u00c9s amikor a v\u00edzszint s\u00fcllyed, m\u00e9g mindig l\u00e1that\u00f3 a torony.\u201d Ma Lucacela Davor pl\u00e9b\u00e1nos naponta mutat be szentmis\u00e9t az \u00faj templomban \u2013 ami a multikulturalizmus p\u00e9ld\u00e1ja. Mert Orsova Rom\u00e1nia nyugati r\u00e9sz\u00e9hez tartozik, \u00e9s a rom\u00e1niai katolicizmus szab\u00e1lyai \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek: a szentmis\u00e9k t\u00f6bbnyelv\u0171ek. \u201eKis egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk van, amelyet ma szinte kiz\u00e1r\u00f3lag cseh h\u00edvek alkotnak. A n\u00e9metek kiv\u00e1ndoroltak. A csehek maradtak. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get 80-90 sz\u00e1zal\u00e9kban csehek, kev\u00e9s rom\u00e1n, magyar, n\u00e9h\u00e1ny n\u00e9met alkotja. M\u00e9g mindig van k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl t\u00edz-h\u00fasz csal\u00e1d.\u201d A cseh k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a hajdani bev\u00e1ndorl\u00f3k, b\u00e1ny\u00e1szok \u00e9s f\u00f6ldm\u0171vesek lesz\u00e1rmazottaib\u00f3l \u00e1ll, akik egykor Csehorsz\u00e1gb\u00f3l, a Cseh-erd\u0151b\u0151l \u00e9rkeztek ide \u2013 ak\u00e1rcsak a B\u00e1ns\u00e1gi Hegyvid\u00e9k rom\u00e1niai n\u00e9met lakosainak egy r\u00e9sze. Egy\u00e9bk\u00e9nt Lucacela Davor lelk\u00e9sz nem tartozik sem a n\u00e9met, sem a cseh etnikumhoz, b\u00e1r rom\u00e1n \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1ggal rendelkezik. \u201eHorv\u00e1t sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa vagyok. A B\u00e1ns\u00e1gban, Resicab\u00e1nya szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban horv\u00e1t kisebbs\u00e9g is \u00e9l. \u00d6sszesen h\u00e9t faluban. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 6500 horv\u00e1t \u00e9l m\u00e9g itt a B\u00e1ns\u00e1gban \u2013 ez egy nagyon-nagyon r\u00e9gi kisebbs\u00e9g.\u201d \u00cdgy v\u00e1lik az orsovai katolikus templom egyr\u00e9szt a kommunizmus elleni csendes l\u00e1zad\u00e1s szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 \u2013 \u00e9s egyfajta multikultur\u00e1lis olvaszt\u00f3t\u00e9gelly\u00e9 Nyugat-Rom\u00e1ni\u00e1ban. Lucacela atya mondja: \u201eNagyon b\u00fcszke vagyok. Ez egy nagyon nagy \u00f6r\u00f6ks\u00e9g. \u00c9s az embernek itt nagyon nagy felel\u0151ss\u00e9ge van, nem csak lelkip\u00e1sztork\u00e9nt.\u201d<\/p>\n

Thomas Wagner<\/strong>
\nFot\u00f3: Werner Kremm<\/em><\/strong><\/p>\n

Megjelent: Allgemeine Deutsche Zeitung f\u00fcr Rum\u00e4nien<\/em><\/strong>, 30. \u00e9vf., 7360 sz., Bukarest, 2022. j\u00fanius 18., szombat, 8-9. o.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

T\u00f6bb mint 32 \u00e9v telt el az\u00f3ta, hogy Rom\u00e1ni\u00e1ban megd\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k Nicolae Ceau\u0219escu kommunista dikt\u00e1tor hatalm\u00e1t. Rendk\u00edv\u00fcl kegyetlen vezet\u0151nek tartott\u00e1k, aki k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra nem sok mindent hagyott h\u00e1tra – \u00e9s tucatj\u00e1val romboltatta le a templomokat ahelyett, hogy \u00fajak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t s\u00fcrgette volna. \u00cdgy azt\u00e1n kisebbfajta csoda, hogy az 1970-es \u00e9vekben, a kommunista korszak k\u00f6zep\u00e9n […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":44423,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[37],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/44425"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=44425"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/44425\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":44431,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/44425\/revisions\/44431"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/44423"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=44425"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=44425"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=44425"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}