{"id":45024,"date":"2022-07-24T12:11:25","date_gmt":"2022-07-24T09:11:25","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=45024"},"modified":"2022-07-24T12:11:25","modified_gmt":"2022-07-24T09:11:25","slug":"csak-varosa-diszpolgari-cimet-adomanyozott-kernweiss-konrad-egykori-ordinariusnak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/csak-varosa-diszpolgari-cimet-adomanyozott-kernweiss-konrad-egykori-ordinariusnak\/","title":{"rendered":"Cs\u00e1k v\u00e1rosa d\u00edszpolg\u00e1ri c\u00edmet adom\u00e1nyozott Kernweiss Konrad egykori ordin\u00e1riusnak"},"content":{"rendered":"

Az id\u00e9n \u00e1prilisban tartott rendes \u00fcl\u00e9s\u00e9n Cs\u00e1k v\u00e1ros helyi tan\u00e1csa j\u00f3v\u00e1hagyta a Cs\u00e1k d\u00edszpolg\u00e1ra c\u00edm (post mortem) oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t a v\u00e1ros h\u00e9t sz\u00fcl\u00f6tt\u00e9nek: Ion Monoran – a forradalom k\u00f6lt\u0151je, Josef Brandeisz – neves zen\u00e9sz, Konrad Kerneweiss – „a cs\u00e1kiak p\u00fcsp\u00f6ke”, Dositej Obradovici – a szerbek Eminescu-ja, Stefan Polverejan – \u00e1llatorvos \u00e9s vad\u00e1sz, Petru Fiat – Cs\u00e1k egyik kiemelked\u0151 polg\u00e1rmestere, Pavel Cebzan – Gheorghe Zamfir egy\u00fcttes\u00e9nek halhatatlan klarin\u00e9tosa. A hat\u00e1rozattervezet Cs\u00e1k polg\u00e1rmester\u00e9\u00e9, Petru Filip m\u00e9rn\u00f6k\u00e9. A kezdem\u00e9nyez\u00e9s r\u00e9gebbi: 2019 v\u00e9g\u00e9n a cs\u00e1ki rom\u00e1n k\u00f6zigazgat\u00e1s 100 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t szerett\u00e9k volna meg\u00fcnnepelni azzal, hogy a v\u00e1ros d\u00edszpolg\u00e1ri c\u00edm\u00e9t adom\u00e1nyozz\u00e1k n\u00e9h\u00e1ny helyi szem\u00e9lyis\u00e9gnek, de akkor ezt nem siker\u00fclt megval\u00f3s\u00edtani. Az eredeti, sokkal b\u0151vebb list\u00e1t e sorok \u00edr\u00f3ja \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze, miut\u00e1n konzult\u00e1lt a polg\u00e1rmesterrel \u00e9s dr. Cipriana Sava egyetemi professzorral. Szerencs\u00e9re id\u00e9n tavasszal a polg\u00e1rmester kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re ezt a list\u00e1t fel\u00fclvizsg\u00e1lt\u00e1k, b\u00e1r most m\u00e1r sokkal r\u00f6videbb lett. V\u00e9g\u00fcl is az \u0151s\u00f6k ilyen m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tisztelete dics\u00e9retes, \u00e9s nem ker\u00fcl semmibe, viszont \u00f6r\u00f6met szerez a lesz\u00e1rmazottaknak. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy mint minden lista, ez is szubjekt\u00edvnek tekinthet\u0151, vit\u00e1kat \u00e9s v\u00e9lem\u00e9nyeket gener\u00e1lhat (\u00e9s ez term\u00e9szetes is), \u00e9s nyilv\u00e1n mindig lehet rajta jav\u00edtani. Nem vsl\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy att\u00f3l kell tartani, hogy t\u00fal sok lesz cs\u00e1ki d\u00edszpolg\u00e1r. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, \u00fagy v\u00e9lem, hogy mindannyiunknak ismern\u00fcnk kell \u0151seinket, \u00e9s \u00e9rt\u00e9keln\u00fcnk kell, amit r\u00e1nk hagytak, ahogyan azokat a munk\u00e1jukban kiemelked\u0151 eredm\u00e9nyeket el\u00e9rt cs\u00e1kiakat is meg kell becs\u00fcln\u00fcnk, akik m\u00e9g mindig vel\u00fcnk vannak.<\/em><\/p>\n

Ion Monoran (1953-1993)<\/strong>
\nRom\u00e1n k\u00f6lt\u0151, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00e9s publicista. 1953. janu\u00e1r 18-\u00e1n sz\u00fcletett Petroman faluban. A gimn\u00e1zium utols\u00f3 \u00e9v\u00e9ben eltan\u00e1csolt\u00e1k, mert nem hivatalos m\u00f3don megpr\u00f3b\u00e1lta \u00e1tl\u00e9pni a hat\u00e1rt, \u00edgy Ion Monoran csak 1978-ban fejezte be k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait, \u00e9s a temesv\u00e1ri filol\u00f3gia-t\u00f6rt\u00e9nelem szakk\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban \u00e9retts\u00e9gizett. 1973-t\u00f3l h\u00e1rom \u00e9ven \u00e1t a temesv\u00e1ri Di\u00e1km\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpont Pavel Dan k\u00f6r\u00e9be j\u00e1rt. 1976-ban a Forum studentesc c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban deb\u00fct\u00e1lt irodalmi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val, a Prietenilor mei \u00e9s a Mult\u0103 vreme c\u00edm\u0171 versekkel. Verseket \u00edrt m\u00e1s korabeli foly\u00f3iratokba is, mint p\u00e9ld\u00e1ul az Orizont, az Amfiteatru, az Echinox \u00e9s a Luceaf\u0103rul.
\nSzigor\u00fa szerz\u0151i v\u00e1logat\u00e1st k\u00f6vet\u0151en Ion Monoran 1993-ban fejezi be a Locus Periucundus c\u00edm\u0171 versesk\u00f6tetet, amely az 1975-1989-es \u00e9vekben \u00edrt verseket tartalmazza, de a k\u00f6lt\u0151 1993. december 2-\u00e1n meghal, miel\u0151tt els\u0151 versesk\u00f6tete megjelenne. A Locus Periucundus 1994-ben l\u00e1tott napvil\u00e1got, majd 1996-ban egy m\u00e1sodik k\u00f6tet, a Mint egy csavarg\u00f3 piros flanelben c\u00edm\u0171 k\u00f6vette. Ion Monoran irodalmi p\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n sz\u00e1mos d\u00edjat kapott, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Nichita St\u0103nescu Kort\u00e1rs K\u00f6lt\u00e9szeti D\u00edjat (1987), az Irodalmi Alkot\u00f3p\u00e1ly\u00e1zat d\u00edj\u00e1t (Szatm\u00e1rn\u00e9meti, 1987) \u00e9s az \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g Deb\u00fctd\u00edj\u00e1t. A rom\u00e1n \u00edr\u00f3k nyolcvanas nemzed\u00e9k\u00e9nek egyik legfontosabb k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon.
\n\u0150 volt az 1989. decemberi temesv\u00e1ri forradalom egyik vezet\u0151je, aki 1989. december 16-\u00e1n a M\u00e1ria t\u00e9ren meg\u00e1ll\u00edtotta a villamosokat, gyakorlatilag kirobbantva ezzel a forradalmat. E pillanat ut\u00e1n a T\u0151k\u00e9s L\u00e1szl\u00f3 reform\u00e1tus lelk\u00e9sz h\u00e1za el\u0151tti b\u00e9k\u00e9s t\u00fcntet\u00e9s l\u00e1zad\u00e1ss\u00e1, a rendszer \u00e9s Ceau\u0219escu elleni skand\u00e1l\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ltozott. Ugyanakkor k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy m\u00e9rt\u00e9kben j\u00e1rult hozz\u00e1 a Temesv\u00e1r c\u00edm\u0171 \u00fajs\u00e1g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz, hiszen 1990-ben \u0151 volt a lap egyik alap\u00edt\u00f3 tagja, aki mindig megold\u00e1sokat tal\u00e1lt, aki megv\u00e1s\u00e1rolta az els\u0151 \u00edr\u00f3g\u00e9pet, \u00e9s egy id\u0151ben az \u00fajs\u00e1g teljes szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9t a lak\u00e1s\u00e1ban helyezte el. \u0150 volt az egyik alap\u00edt\u00f3ja a Temesv\u00e1ri T\u00e1rsas\u00e1gnak is 1990-ben, amely kidolgozta a h\u00edres Temesv\u00e1ri Ki\u00e1ltv\u00e1nyt. Temesv\u00e1r d\u00edszpolg\u00e1ra (post mortem), mellszobra (Aurel Gheorghe Ardelean szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa) a Traian h\u00edd \u00e9s a M\u00e1ria t\u00e9r k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll. Temesv\u00e1r egyik utc\u00e1ja is az \u0151 nev\u00e9t viseli.<\/p>\n

Josef Brandeisz jr. (1896 \u2013 1978)<\/strong>
\nA Temes megyei Cs\u00e1kon sz\u00fcletett 1896. augusztus 23-\u00e1n. \u00c9desapja a neves \u00e9p\u00edt\u0151mester, Josef Brandeisz (1862-1921) volt, \u00e9desanyja Maria (sz\u00fcl. Ludwig). Zenetud\u00f3sk\u00e9nt, tan\u00e1rk\u00e9nt \u00e9s heged\u0171m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt a 20. sz\u00e1zad egyik legjelent\u0151sebb temesv\u00e1ri muzsikusa. Zenei tanulm\u00e1nyait a Temesv\u00e1ri V\u00e1rosi Konzervat\u00f3riumban kezdte (1909-1911) Tomna B\u00e9l\u00e1n\u00e1l (heged\u0171), majd a budapesti Liszt Ferenc Zenem\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n folytatta (1921-1925) Moln\u00e1r Antaln\u00e1l (elm\u00e9let \u00e9s szolf\u00e9zs), Siklos Adalbert (harm\u00f3nia), Moln\u00e1r G\u00e9za (zenet\u00f6rt\u00e9net, zeneeszt\u00e9tika), Hubay Jen\u0151 \u00e9s Mambriny Gyula (heged\u0171), Kem\u00e9ny Rezs\u0151 (br\u00e1csa) \u00e9s Tamay Alajos (zongora). Baden-Badenben (1929) \u00e9s a berlini Musik-Hochschule-ban (1932) Carl Fleschn\u00e9l tanult.
\nJosef Brandeisz 1920-t\u00f3l 1944-ig a Temesv\u00e1ri V\u00e1rosi Konzervat\u00f3rium heged\u0171tan\u00e1ra, 1920-t\u00f3l 1938-ig a temesv\u00e1ri Tomm von\u00f3sn\u00e9gyes heged\u0171se, 1920-t\u00f3l 1946-ig a temesv\u00e1ri Amicii muzicii szimfonikus zenekar els\u0151 br\u00e1cs\u00e1sa, 1920-t\u00f3l 1946-ig a Rom\u00e1n Opera zenekar\u00e1nak heged\u0171sz\u00f3list\u00e1ja \u00e9s karmestere volt, 1947 \u00e9s 1960 k\u00f6z\u00f6tt Temesv\u00e1ron, 1947 \u00e9s 1949 k\u00f6z\u00f6tt a temesv\u00e1ri Banatul Filharm\u00f3nia, 1949 \u00e9s 1950 k\u00f6z\u00f6tt a Temesv\u00e1ri M\u0171v\u00e9szeti Int\u00e9zet kamarazenei tan\u00e1ra, 1954 \u00e9s 1973 k\u00f6z\u00f6tt a temesv\u00e1ri Ion Vidu Zenem\u0171v\u00e9szeti Szakk\u00f6z\u00e9piskola heged\u0171- \u00e9s br\u00e1csatan\u00e1ra.
\nK\u00f6zel 60 \u00e9ves, kiz\u00e1r\u00f3lag Temesv\u00e1ron t\u00f6lt\u00f6tt tan\u00e1ri p\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n t\u00f6bb mint 900 heged\u0171m\u0171v\u00e9szt oktatott, akik sz\u00f3list\u00e1k, kamaraegy\u00fcttesek tagjai, jelent\u0151s zenekarok tagjai \u00e9s tan\u00e1rok lettek. Gazdag koncerttev\u00e9kenys\u00e9get folytatott (t\u00f6bb mint 200 nyilv\u00e1nos fell\u00e9p\u00e9s az orsz\u00e1gban, \u00f6sszesen 66 koncert \u00e9s 84 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rom\u00e1n \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi zeneszerz\u0151 m\u0171ve), t\u00f6bb mint 50 kamarakoncerten \u00e9s 59 opera \u00e9s operett premierj\u00e9n vett r\u00e9szt Temesv\u00e1ron. \u00c9desapja, egy figyelemre m\u00e9lt\u00f3 cs\u00e1ki \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e9s \u00e9p\u00edt\u0151mester, id\u0151sebb Josef Brandeisz (1862-1921) \u00e9p\u00edtette t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a cs\u00e1ki Alexandru Mocioni Elm\u00e9leti L\u00edceum impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclet\u00e9t (1894), valamint az egykori cs\u00e1ki Magyar Iskol\u00e1t, amely ma a helyi Caritas Banat Sanctus Gerhardus sz\u00e9khelye \u00e9s szoci\u00e1lis \u00e9tkezd\u00e9je.<\/p>\n

Msgr. Konrad Kernweiss (1913-1981)<\/strong>
\n\"\"<\/a>Cs\u00e1kon sz\u00fcletett 1913. j\u00fanius 9-\u00e9n, sz\u00fclei: Konrad Kerneweiss \u00e9s Katharina (sz\u00fcletett Quitter). \u0150 volt a 11. gyermeke ennek a m\u00e9lyen vall\u00e1sos \u00e9s katolikus csal\u00e1dnak. 1923 \u00e9s 1931 k\u00f6z\u00f6tt a temesv\u00e1ri N\u00e9met Kir\u00e1lyi Gimn\u00e1ziumba j\u00e1rt, 1931 j\u00fanius\u00e1ban \u00e9retts\u00e9gizett. 1931 \u00e9s 1936 k\u00f6z\u00f6tt Temesv\u00e1ron teol\u00f3gi\u00e1t tanult, 1936. m\u00e1rcius 22-\u00e9n szentelt\u00e9k papp\u00e1. Papp\u00e1 szentel\u00e9se ut\u00e1n r\u00f6vid ideig N\u00e9metorsz\u00e1gban, Freiburg in Breisgauban \u00e9s Marburg an der Lahnban is tanult. K\u00e1pl\u00e1n volt Zsomboly\u00e1n \u00e9s Nagy\u0151sz\u00f6n (1936-1938), lelkivezet\u0151 \u00e9s hitoktat\u00f3 a temesv\u00e1r-j\u00f3zsefv\u00e1rosi Notre Dame n\u0151v\u00e9rek gimn\u00e1zium\u00e1ban (1938-1944), valamint pl\u00e9b\u00e1niai adminisztr\u00e1tor Perj\u00e1moson, Haulikban \u00e9s \u00dajszentp\u00e9teren (1944-1946), h\u00e1rom szomsz\u00e9dos pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n, amelyeket a h\u00e1bor\u00fa miatt egyid\u0151ben pasztor\u00e1lt. Perj\u00e1moson a helyi Notre Dame n\u0151v\u00e9rek lelkivezet\u0151je is volt. 1951-t\u0151l a j\u00f3zsefv\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n tev\u00e9kenykedett, majd Dr. Augustin Pacha temesv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6k nem sokkal a hal\u00e1la el\u0151tt a Temesv\u00e1ri R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye ordin\u00e1rius\u00e1nak (Ordinarius Substitutus) nevezte ki, ily m\u00f3don a kommunista diktat\u00fara idej\u00e9n, neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3j\u00e1ban a p\u00fcsp\u00f6ki tiszts\u00e9ggel j\u00e1r\u00f3 feladatokat l\u00e1tta el. Ordin\u00e1riusk\u00e9nt 1974-ben tett l\u00e1togat\u00e1st \u2013 tulajdonk\u00e9ppen Ad-limina l\u00e1togat\u00e1st \u2013 R\u00f3m\u00e1ban, amikor el\u0151sz\u00f6r l\u00e9pte \u00e1t a szocialista Rom\u00e1nia hat\u00e1rait, hogy a Szentsz\u00e9kkel k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben l\u00e9v\u0151 katolikus egyh\u00e1zmegye f\u0151p\u00e1sztorak\u00e9nt teljes\u00edtse k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t. Ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l megkapta az apostoli protonot\u00e1riusi c\u00edmet is, \u00e9s a Szentsz\u00e9k t\u00e9nylegesen meger\u0151s\u00edtette \u0151t a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye ordin\u00e1riusak\u00e9nt. 1975-ig a j\u00f3zsefv\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1nia\u00e9p\u00fcletben lakott a pl\u00e9b\u00e1nosokkal \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6k\u00e9vel, Dr. Cziza Ferdin\u00e1nddal. 1975-ben siker\u00fclt visszaszereznie az \u00e1llamt\u00f3l \u2013 a Szentsz\u00e9k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u2013 k\u00e9t, a rezsim \u00e1ltal egykor elkobzott kanonoki h\u00e1zat, amelyekben az Ordinari\u00e1tust \u00e9s tisztvisel\u0151i egy r\u00e9sz\u00e9nek lak\u00e1s\u00e1t helyezte el. A temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegy\u00e9t szak\u00e9rtelemmel \u00e9s odaad\u00e1ssal vezette, a cs\u00e1kiak nagyon szerett\u00e9k, \u201ea mi p\u00fcsp\u00f6k\u00fcnknek\u201d nevezt\u00e9k. 1981. okt\u00f3ber 23-\u00e1n halt meg Temesv\u00e1ron, \u00e9s k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga szerint okt\u00f3ber 26-\u00e1n a cs\u00e1ki katolikus temet\u0151ben helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra, nem pedig a temesv\u00e1ri sz\u00e9kesegyh\u00e1z kript\u00e1j\u00e1ban, ahov\u00e1 a legt\u00f6bb temesv\u00e1ri r\u00f3mai katolikus p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t temett\u00e9k.<\/p>\n\n\t\t