{"id":50972,"date":"2022-12-20T23:55:16","date_gmt":"2022-12-20T21:55:16","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=50972"},"modified":"2022-12-20T23:55:16","modified_gmt":"2022-12-20T21:55:16","slug":"szaz-eve-szuletett-sebastian-krauter-puspok-jubileumi-koncert-a-piarista-templomban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/szaz-eve-szuletett-sebastian-krauter-puspok-jubileumi-koncert-a-piarista-templomban\/","title":{"rendered":"Sz\u00e1z \u00e9ve sz\u00fcletett Sebastian Kr\u00e4uter p\u00fcsp\u00f6k – Jubileumi koncert a piarista templomban"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>A temesv\u00e1ri piarista templomban 2022. december 19-\u00e9n, h\u00e9tf\u0151n 19 \u00f3rai kezdettel eml\u00e9kkoncertet tartottak Sebastian Kr\u00e4uter p\u00fcsp\u00f6k sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l. Az esem\u00e9ny h\u00e1zigazd\u00e1ja Kocsik Zolt\u00e1n lelkip\u00e1sztor, a piarista templom igazgat\u00f3ja, a Gerhardinum R\u00f3mai Katolikus Teol\u00f3giai Gimn\u00e1zium igazgat\u00f3ja, zenei vezet\u0151 Denis Moldovan, a temesv\u00e1r-belv\u00e1rosi Szent Katalin templom orgonist\u00e1ja volt. Fell\u00e9pett Dr. Cristian Ro\u0219oag\u0103, a temesv\u00e1r-j\u00f3zsefv\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1niatemplom orgonist\u00e1ja, Andreea Ciobot\u0103 (szopr\u00e1n), Augustin Vitan (tenor), Iustin C\u0103lin (basszus), heged\u0171n j\u00e1tszott Antonio Leonard Agigheoleanu. A koncert kezdet\u00e9n Kocsik Zolt\u00e1n lelkip\u00e1sztor rom\u00e1n, n\u00e9met \u00e9s magyar nyelven \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte a jelenl\u00e9v\u0151ket, majd Dr. Claudiu C\u0103lin egyh\u00e1zmegyei lev\u00e9lt\u00e1ros, a sajt\u00f3iroda munkat\u00e1rsa, a rendezv\u00e9ny t\u00e1rsszervez\u0151je, Dr. Sebastian Kr\u00e4uter n\u00e9hai p\u00fcsp\u00f6k \u00e9let\u00e9r\u0151l tartott r\u00f6vid \u00e9letrajzi-t\u00f6rt\u00e9nelmi el\u0151ad\u00e1st. A nagyszab\u00e1s\u00fa zenei program nem kevesebb, mint tizenh\u00e9t szerzem\u00e9nyt \u00e9s improviz\u00e1ci\u00f3t tartalmazott a klasszikus, romantikus \u00e9s modern korb\u00f3l. A koncert v\u00e9g\u00e9n Zolt\u00e1n atya r\u00f6vid im\u00e1t mondott a sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt sz\u00fcletett f\u0151p\u00e1sztor lelki \u00fcdv\u00e9\u00e9rt, illetve kiemelte a koncerten fell\u00e9pett valamennyi zen\u00e9sz k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.
\nK\u00fcl\u00f6n k\u00f6sz\u00f6net Kocsik Zolt\u00e1n igazgat\u00f3nak a nagylelk\u0171 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9rt \u00e9s a h\u00e1zigazda szerep\u00e9\u00e9rt, minden zen\u00e9sznek, Szilv\u00e1gyi Zsolt pasztor\u00e1lis helyn\u00f6knek, temesv\u00e1r-j\u00f3zsefv\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1nosnak \u00e9s az Assisi Szent Ferenc Le\u00e1nyai Kongreg\u00e1ci\u00f3 ferences n\u0151v\u00e9reinek a r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9rt \u00e9s az erk\u00f6lcsi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e9rt. K\u00f6sz\u00f6net illeti tov\u00e1bb\u00e1 a Temesv\u00e1ri R\u00e1di\u00f3 n\u00e9met nyelv\u0171 szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s Astrid Weisz szerkeszt\u0151t, hogy a vil\u00e1gi m\u00e9di\u00e1ban n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette az esem\u00e9nyt.
\nSebastian Kr\u00e4uter p\u00fcsp\u00f6k sz\u00fclet\u00e9se sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1nak m\u00e9lt\u00f3 meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclve a Hegyvid\u00e9ki B\u00e1ns\u00e1gi N\u00e9met Demokrata F\u00f3rum \u00e9s a resicab\u00e1nyai N\u00e9met Kultur\u00e1lis \u00e9s Feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si Egyes\u00fclet Erwin Josef \u021aigla \u00far r\u00e9v\u00e9n egy b\u00e9lyeggel ell\u00e1tott, 2022. december 22-\u00e9n, Sebastian Kr\u00e4uter p\u00fcsp\u00f6k sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek napj\u00e1n Niczkyfalv\u00e1n felhaszn\u00e1land\u00f3 els\u0151napi bor\u00edt\u00e9k kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t \u00e9s forgalomba hozatal\u00e1t tervezi.<\/p>\n

Sz\u00e1z \u00e9ve sz\u00fcletett Sebastian Kr\u00e4uter \u2013 \u00c9letrajz <\/strong>
\nSokan azok k\u00f6z\u00fcl, akik meg\u00e9lt\u00e9k az 1989 el\u0151tti id\u0151ket, ma k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9letkorral \u00e9s \u00e9lettapasztalattal, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok, akik akt\u00edvan gyakorlolt\u00e1k kereszt\u00e9ny-katolikus hit\u00fcket, tudj\u00e1k, hogy a kommunista rendszer hossz\u00fa \u00e9veken kereszt\u00fcl nem engedte meg a rom\u00e1niai egyh\u00e1znak, hogy minden egyh\u00e1zmegy\u00e9ben megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6ke legyen. Augustin Pacha p\u00fcsp\u00f6k 1954-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la \u00e9s a titokban felszentelt Dr. Boros B\u00e9la beb\u00f6rt\u00f6nz\u00e9se ut\u00e1n az egyh\u00e1zmegy\u00e9nek csak ordin\u00e1riusai lehettek, vagyis olyan klerikusok, akik korl\u00e1tozott egyh\u00e1zi jogokkal \u00e9s hat\u00e1sk\u00f6rrel vezethett\u00e9k a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye lelki \u00e9s vil\u00e1gi \u00fcgyeit, amelyet az \u00e1llamhatalom egyoldal\u00faan \u201eesperess\u00e9g\u201d szintj\u00e9re degrad\u00e1lt.
\nAz egyik ilyen ordin\u00e1rius \u2013 ordinarii substituti<\/em> \u2013 Sebastian Kr\u00e4uter volt. Sebastian Kr\u00e4uter 1983-ban Ferdinand Hauptmannt k\u00f6vette, aki az egyik olyan ordin\u00e1rius volt, akit Augustin Pacha p\u00fcsp\u00f6k jel\u00f6lt ki ut\u00f3d\u00e1ul (Msgr. Hauptmann el\u0151tt, 1954-1981 k\u00f6z\u00f6tt, szint\u00e9n Augustin Pacha hat\u00e1rozata \u00e1ltal, Msgr. Konrad Kernweisz vezette az egyh\u00e1zmegy\u00e9t). A szocialista rezsim egyh\u00e1zzal szembeni viszony\u00e1nak bizonyos enyh\u00fcl\u00e9se miatt azonban Sebastian Kr\u00e4uter a Szentaty\u00e1t\u00f3l azt a pontos\u00edt\u00e1st kapta, hogy \u0151 ordinarius ad nutum Sanctae Sedis \u2013 azaz a Szentsz\u00e9k elrendel\u00e9s\u00e9b\u0151l, k\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u00e9s megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l ordin\u00e1rius.
\nDe ki volt Sebastian Kr\u00e4uter lelkip\u00e1sztor? \u00c9s mi tette \u0151t olyan k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9?
\nA k\u00e9s\u0151bbi pap \u00e9s p\u00fcsp\u00f6k Sebastian Kr\u00e4uter 1922. december 22-\u00e9n sz\u00fcletett a b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1b faluban, Nitzkydorfon \/ Ni\u021bchidorf, Temes megy\u00e9ben, n\u00e9gy fi\u00fagyermeket nevel\u0151 csal\u00e1dban. Apja Balthasar Kr\u00e4uter keresked\u0151, kor\u00e1n meghalt, anyja Katharina, sz\u00fcletett Nasz. A n\u00e9gy fi\u00fa k\u00f6z\u00fcl kett\u0151 \u2013 a k\u00e9t legid\u0151sebb, Franz \u00e9s Sebastian \u2013 pap lett, a m\u00e1sik kett\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakm\u00e1t v\u00e1lasztott. Franz Kr\u00e4uter volt Pacha p\u00fcsp\u00f6k utols\u00f3 titk\u00e1ra, \u00e9vek m\u00falt\u00e1n esperes, pl\u00e9b\u00e1nos, de mindenekel\u0151tt a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye neves lev\u00e9lt\u00e1rosa \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze.
\nSebastian Kr\u00e4uter \u00e9s fiv\u00e9rei a sz\u00fcl\u0151falujukban j\u00e1rtak \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ba, majd a Temesv\u00e1ron tal\u00e1lhat\u00f3 \u201eBanatia\u201d n\u00e9met r\u00f3mai katolikus gimn\u00e1ziumban tanultak. Az \u00e9retts\u00e9gi ut\u00e1n, 1942-ben beiratkozott a Temesv\u00e1ri R\u00f3mai Katolikus Teol\u00f3giai Akad\u00e9mi\u00e1ra, ahol 1946-ban diplom\u00e1zott. 1946. j\u00fanius 2-\u00e1n Augustin Pacha p\u00fcsp\u00f6k papp\u00e1 szentelte, \u00e9s m\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben kinevezt\u00e9k temesgyarmati k\u00e1pl\u00e1nnak. Ezt a telep\u00fcl\u00e9st \u00e9s annak eg\u00e9sz katolikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t Kr\u00e4uter atya szem\u00e9lyis\u00e9ge f\u00e9mjelezte, aki ott szolg\u00e1lt ordin\u00e1riuss\u00e1 val\u00f3 kinevez\u00e9s\u00e9ig. 1964-ig Nikolaus Anton pl\u00e9b\u00e1nos k\u00e1pl\u00e1nja volt, majd annak hal\u00e1la ut\u00e1n, 1983-ig a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g pl\u00e9b\u00e1nosa, amely akkoriban k\u00f6zel 5000 lelket sz\u00e1ml\u00e1lt, \u00e9s egy id\u0151ben t\u00f6bb, B\u00e1ns\u00e1g-szerte ismert zenekarral rendelkezett. K\u00f6z\u00fcl\u00fck a legn\u00e9pszer\u0171bb a Loris Fanfare volt, amely m\u00e9g a kommunista id\u0151ben is elk\u00eds\u00e9rte azokat a b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3kat, akik a m\u00e1riaradnai kegyhelyre zar\u00e1ndokoltak \u00e9s M\u00e1ria-\u00e9nekeket \u00e9nekeltek. Kr\u00e4uter r\u00e9szese volt egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9ge lelki \u00e9let\u00e9nek.
\nAz egyh\u00e1zjog \u00e9s a latin nyelv j\u00f3 ismer\u0151je, tehets\u00e9ges sz\u00f3nok \u00e9s impoz\u00e1ns szem\u00e9lyis\u00e9g, Sebastian ordin\u00e1rius a kommunizmus idej\u00e9n, 1983-1990 k\u00f6z\u00f6tt nem kevesebb, mint h\u00e9t \u00e9vig vezette az egyh\u00e1zmegy\u00e9t. Az 1989-es v\u00e1ltoz\u00e1sok Temesv\u00e1ron tal\u00e1lt\u00e1k \u0151t, ahol II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa \u2013 miut\u00e1n rendez\u0151dtek a Rom\u00e1ni\u00e1val val\u00f3 kapcsolatok \u00e9s helyre\u00e1llt a katolikus hierarchia mindk\u00e9t r\u00edtusban \u2013 kinevezte annak a v\u00e1rosnak a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9k\u00e9be, ahol a kommunista ellenes forradalom kit\u00f6rt. A Szentsz\u00e9khez val\u00f3 megbonthatatlan k\u00f6t\u0151d\u00e9s jele volt az is, hogy 1990. \u00e1prilis 28-\u00e1n a Szent Gy\u00f6rgy sz\u00e9kesegyh\u00e1zban a Szentatya k\u00fcld\u00f6tte, Angelo Sodano \u00e9rsek szentelte p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9. F\u00e1radhatatlan munka, sikerek ugyanakkor szomor\u00fa \u00e9vek k\u00f6vetkeztek. Sok pap \u00e9s a n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 h\u00edvek t\u00f6meges kiv\u00e1ndorl\u00e1sa, amely m\u00e1r j\u00f3val 1989 el\u0151tt elkezd\u0151d\u00f6tt, sz\u00e1mos pl\u00e9b\u00e1nia \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g felboml\u00e1s\u00e1hoz vezetett. De a v\u00e9rrel \u00e9s verejt\u00e9kkel kiv\u00edvott szabads\u00e1g az egyh\u00e1zmegyei strukt\u00far\u00e1k \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez, a r\u00e9gi p\u00fcsp\u00f6ki palota helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s \u00fajranyit\u00e1s\u00e1hoz, a Gerhardinum Katolikus L\u00edceum megalap\u00edt\u00e1s\u00e1hoz (1992\/1993), egyes szerzetesrendek \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez, illetve leteleped\u00e9s\u00e9hez, a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegyei Caritas szervezet\u00e9nek megalap\u00edt\u00e1s\u00e1hoz is vezetett. Kr\u00e4uter p\u00fcsp\u00f6k mindebben f\u00e1radhatatlan t\u00e1mogat\u00f3kra tal\u00e1lt: ilyen volt Martin Roos atya, aki sok projekt igazi motorja volt \u00e9s akit a kancell\u00e1ria igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1 nevezett ki, fiatal titk\u00e1ra, B\u00f6cskei L\u00e1szl\u00f3, P\u00e1l J\u00f3zsef Csaba resicab\u00e1nyai pl\u00e9b\u00e1nos \u00e9s krass\u00f3i esperes, valamint sok m\u00e1s pap, akik k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyan m\u00e1r az \u00d6r\u00f6k Atya h\u00e1z\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6ztek, m\u00e1sok m\u00e9g mindig dolgoznak \u00e9s k\u00f6zt\u00fcnk vannak. A Vita Catholica Banatus c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat alap\u00edt\u00e1sa \u00e9s \u201eelkeresztel\u00e9se\u201d is Sebastian Kr\u00e4uter p\u00fcsp\u00f6k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nt a resicab\u00e1nyai szerkeszt\u0151s\u00e9gben, P\u00e1l J\u00f3zsef Csaba atya vezet\u00e9s\u00e9vel.
\nA kommunikat\u00edv, dinamikus, egy\u00fctt\u00e9rz\u0151 Kr\u00e4uter p\u00fcsp\u00f6k \u00fagy maradt meg sokak eml\u00e9kezet\u00e9ben, mint j\u00f3tev\u0151, a r\u00e1szorul\u00f3k t\u00e1mogat\u00f3ja, aki megosztotta az anyagi javakat embert\u00e1rsaival \u00e9s ki\u00e1llt a spiritu\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kek mellett.
\nAz egyh\u00e1zmegye vezet\u00e9s\u00e9t\u0151l 1999-ben visszavonult Kr\u00e4uter p\u00fcsp\u00f6k r\u00f6vid ideig m\u00e9g seg\u00edtette ut\u00f3d\u00e1t, Martin Roos p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t, amennyire eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota engedte. Hal\u00e1la el\u0151tt Boros B\u00e9la c\u00edmzetes \u00e9rsekkel (\u2020 2003) \u00e9s Dr. Lorenz Zirenner kanonok aty\u00e1val (\u2020 2005) egy\u00fctt a Pia\u021ba Unirii 10. sz\u00e1m alatti kanonoki h\u00e1zban \u00e9lt, ahol a ferences n\u0151v\u00e9rek gondozt\u00e1k. A n\u0151v\u00e9rek \u00e1ltal fenntartott temesv\u00e1ri Memorandului utcai hospice-ban hunyt el 2008. janu\u00e1r 29-\u00e9n. B\u00f6cskei L\u00e1szl\u00f3 atya, ut\u00f3dja, Martin Roos \u00e9s a n\u0151v\u00e9rek v\u00e9gig mellette voltak. A sz\u00e9kesegyh\u00e1z kript\u00e1j\u00e1ban helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra, el\u0151dje, Augustin Pacha p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s Boros \u00e9rsek mell\u00e9.
\nLibertas filiorum Dei \u2013 ez volt Sebastian Kr\u00e4uter p\u00fcsp\u00f6k atya felszentel\u00e9si jelmondata, amely t\u00f6k\u00e9letesen illett a korhoz, a helyhez \u00e9s az akkori emberekhez. A p\u00e1sztor ezen kereszt\u00fcl vezette \u00e9s b\u00e1tor\u00edtotta ny\u00e1j\u00e1t, utalva arra a szoros kapcsolatra, amely a szabads\u00e1g \u00e9s a val\u00f3di kereszt\u00e9nys\u00e9g, az istengyermeks\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll. Ezekben a napokban, amikor Sebastian Kr\u00e4uter p\u00fcsp\u00f6k atya sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t \u00fcnnepelj\u00fck, eml\u00e9kezz\u00fcnk \u00e9s elm\u00e9lkedj\u00fcnk jelmondat\u00e1r\u00f3l, gyakoroljuk er\u00e9nyeit \u00e9s eml\u00edts\u00fck meg im\u00e1inkban, mert a N\u00e9pek Apostola is arra buzd\u00edt benn\u00fcnket: \u201eEml\u00e9kezzetek meg el\u00f6lj\u00e1r\u00f3itokr\u00f3l, akik Isten szav\u00e1t hirdett\u00e9k nektek. Gondoljatok \u00e9let\u00fatjuk v\u00e9g\u00e9re, \u00e9s k\u00f6vess\u00e9tek \u0151ket a hitben.\u201d (v\u00f6. Zsid\u00f3k 13, 7).<\/p>\n

A temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g sajt\u00f3irod\u00e1ja<\/p>\n\n\t\t