{"id":53128,"date":"2023-03-04T18:33:46","date_gmt":"2023-03-04T16:33:46","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=53128"},"modified":"2023-03-04T18:34:26","modified_gmt":"2023-03-04T16:34:26","slug":"csak-imadkozz-tovabb-egy-nap-majd-edesanyad-is-visszater","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/csak-imadkozz-tovabb-egy-nap-majd-edesanyad-is-visszater\/","title":{"rendered":"\u201eCsak im\u00e1dkozz tov\u00e1bb, egy napon majd visszat\u00e9r az \u00e9desany\u00e1d\u201c"},"content":{"rendered":"

A <\/em>\u201eDeportarea germanilor din Banat \u00een Uniunea Sovietic\u0103. O prezentare a perspectivei copiilor lor prin relat\u0103ri (re)povestite\u201c <\/strong>k\u00f6tet bemutat\u00f3j\u00e1nak marg\u00f3j\u00e1ra<\/p>\n

Raluca Nelepcu \u00edr\u00e1sa
\n
\n\"\"<\/a>„\u00c9n is \u00e9s a t\u00f6bbi deport\u00e1lt gyermek is hangosan s\u00edrtunk, \u00e9s any\u00e1nkat h\u00edvtuk: Mama, Mama!”, mik\u00f6zben az \u00f6sszes anya a gyermekei nev\u00e9t ki\u00e1ltotta v\u00e1laszul a gyermekek s\u00edr\u00e1s\u00e1ra.”. \u00cdgy \u00edrta le a m\u00e1slaki Regina Gutekunst, sz\u00fcletett Imhof, azt a pillanatot, amikor \u00e9desanyj\u00e1t k\u00e9nyszermunk\u00e1ra deport\u00e1lt\u00e1k a volt Szovjetuni\u00f3ba. A kis Regina m\u00e9g h\u00e1rom\u00e9ves sem volt, amikor elv\u00e1lasztott\u00e1k az \u00e9desanyj\u00e1t\u00f3l – a mozzanatot k\u00e9s\u0151bb a nagymam\u00e1ja \u00edrta le, aki gondoskodott r\u00f3la. Mintha k\u00f6rmenet lenne, ahogyan a fiatal n\u0151k \u00e9s f\u00e9rfiak gyalogosan vonultak a temesill\u00e9sdi hat\u00e1rkereszt fel\u00e9, mik\u00f6zben a faluban harangoztak \u00e9s ugattak a kuty\u00e1k – csakhogy ez\u00fattal nem zar\u00e1ndokok vonultak M\u00e1riaradn\u00e1ra, az Arad megyei kegyhelyre, hanem any\u00e1k \u00e9s ap\u00e1k, fiatalok, akiket akaratuk ellen\u00e9re deport\u00e1ltak a Szovjetuni\u00f3ba k\u00e9nyszermunk\u00e1ra. Egy olyan hib\u00e1\u00e9rt kellett fizetni\u00fck, amelyet nem \u0151k k\u00f6vettek el. Csak a gyermekek \u00e9s az \u00f6regek maradtak, a fiatal n\u00e9meteket messzire deport\u00e1lt\u00e1k, ahonnan \u00e9vek kem\u00e9ny munk\u00e1ja ut\u00e1n, betegen \u00e9s legyeng\u00fclve t\u00e9rtek haza. \u00d6sszesen 70 000 rom\u00e1niai n\u00e9metet (k\u00f6zt\u00fck mintegy 33 000 b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bot) hurcoltak el 1945 janu\u00e1rj\u00e1ban etnikai szempontok alapj\u00e1n a Szovjetuni\u00f3ba k\u00e9nyszermunk\u00e1ra – mintegy 9000 ember nem \u00e9lte t\u00fal a deport\u00e1l\u00e1st.<\/em><\/p>\n

Aligha van olyan anya a vil\u00e1gon, akinek a sz\u00edve nem dobban meg a „Deportarea germanilor din Banat \u00een Uniunea Sovietic\u0103. O prezentare a perspectivei copiilor lor prin relat\u0103ri (re)povestite” c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv olvas\u00e1sakor. \u00c9rz\u00e9kenyebb lelk\u0171let\u0171ek ak\u00e1r meg is k\u00f6nnyezhetik, mert a k\u00f6tetben megfogalmazott \u00e9lett\u00f6rt\u00e9netek v\u00e9gtelen\u00fcl szomor\u00faak. A temesv\u00e1ri „Cosmopolitan Art” kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban 2022 v\u00e9g\u00e9n rom\u00e1n nyelven megjelent k\u00f6nyv f\u0151 t\u00e9m\u00e1ja a b\u00e1ns\u00e1gi n\u00e9metek deport\u00e1l\u00e1sa az egykori Szovjetuni\u00f3ba, ahogyan azt a deport\u00e1ltak gyermekei \u00e1t\u00e9lt\u00e9k, illetve ahogyan azt nekik elmes\u00e9lt\u00e9k. A k\u00f6tet szerkeszt\u0151i a B\u00e1ns\u00e1gi Akci\u00f3csoport h\u00e1rom alap\u00edt\u00f3 tagja, Albert Bohn, Werner Kremm \u00e9s Anton Sterbling, a n\u00e9metorsz\u00e1gi Landsmannschaft der Banater Schwaben egyes\u00fclet eln\u00f6ke, Peter-Dietmar Leber \u00e9s a Banater Post f\u0151szerkeszt\u0151je, Walter Ton\u021ba. A rom\u00e1n ford\u00edt\u00e1s\u00e9rt Sigrid Kuhn \u00e9s Werner Kremm feleltek, ahol Werner Kremmnek siker\u00fclt olyan terjedelmes dokument\u00e1ci\u00f3t \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtania, amely kieg\u00e9sz\u00edti az \u00e9lm\u00e9nybesz\u00e1mol\u00f3kat \u00e9s jobban meg\u00e9rteti a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyeket. Werner Kremm, az ADZ szerkeszt\u0151je meger\u0151s\u00edtette, hogy egy ilyen k\u00f6tet leford\u00edt\u00e1sa nem volt k\u00f6nny\u0171 feladat, mivel nagyon meg\u00e9rintette a lelk\u00e9t: „Naponta csak egy-k\u00e9t t\u00f6rt\u00e9netet tudtam leford\u00edtani”. A k\u00f6nyv a Landsmannschaft der Banater Schwaben \u00e1ltal 2021-ben \u00e9s 2022-ben n\u00e9met\u00fcl kiadott k\u00e9t k\u00f6tet rom\u00e1nra ford\u00edtott \u00e9s kieg\u00e9sz\u00edtett v\u00e1ltozata. A rom\u00e1n nyelv\u0171 k\u00f6tetet janu\u00e1r v\u00e9g\u00e9n mutatt\u00e1k be a temesv\u00e1ri Adam M\u00fcller Guttenbrunn H\u00e1zban a rom\u00e1niai n\u00e9metek Oroszorsz\u00e1gba val\u00f3 deport\u00e1l\u00e1s\u00e1nak 78. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l.
\nPeter-Dietmar Leber, a Landsmannschaft der Banater Schwaben egyes\u00fclet eln\u00f6ke k\u00fcl\u00f6n erre az alkalomra utazott ide N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s besz\u00e9d\u00e9ben utalt az egykori deport\u00e1ltak 1995-\u00f6s els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1ra, amikor ezt a t\u00e9m\u00e1t el\u0151sz\u00f6r t\u00e1rgyalt\u00e1k nyilv\u00e1nosan N\u00e9metorsz\u00e1gban. A B\u00e1ns\u00e1gban \u00e1ll\u00edt\u00f3lag m\u00e1r j\u00f3val kor\u00e1bban is sz\u00f3ba ker\u00fclt, mondta Peter-Dietmar Leber. \u201eAz emberis\u00e9g v\u00e9g\u00fcl is semmit sem tanult ebb\u0151l\u201d \u2013 mondotta keser\u0171en a Landsmannschaft der Banater Schwaben egyes\u00fclet eln\u00f6ke a vil\u00e1g aktu\u00e1lis esem\u00e9nyeivel kapcsolatban. Egy ilyen k\u00f6tet \u00f6tlete csak n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vre ny\u00falik vissza. M\u00fcnchenben 2019. janu\u00e1r 12-\u00e9n, a Landsmannschaft der Banater Schwaben megeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9n a rom\u00e1niai n\u00e9meteknek a volt Szovjetuni\u00f3ba val\u00f3 deport\u00e1l\u00e1sa 74. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l el\u0151sz\u00f6r mer\u00fclt fel az \u00f6tlet, hogy a deport\u00e1l\u00e1st \u00e9s annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit a deport\u00e1ltak gyermekeinek szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l is meg\u00f6r\u00f6k\u00edts\u00e9k. A tal\u00e1lkoz\u00f3n csak n\u00e9h\u00e1ny egykori deport\u00e1lt volt jelen, de gyermekeik k\u00f6z\u00fcl sokan ott voltak. A kezdem\u00e9nyez\u00e9s az aradi Albert Bohn \u00edr\u00f3t\u00f3l sz\u00e1rmazott, aki maga is deport\u00e1lt sz\u00fcl\u0151k gyermeke – az \u0151 csal\u00e1dt\u00f6rt\u00e9nete is olvashat\u00f3 a k\u00f6nyvben. Miut\u00e1n a m\u00fcncheni „Banater Post”-ban \u00e9s az ADZ-ben felh\u00edv\u00e1st tettek k\u00f6zz\u00e9, hogy k\u00fcldjenek besz\u00e1mol\u00f3kat, nem kevesebb, mint 117 ilyen \u00edr\u00e1s gy\u0171lt \u00f6ssze \u00e9s jelent meg az els\u0151 kiad\u00e1sban. Az egykori deport\u00e1ltak gyermekeinek a besz\u00e1mol\u00f3khoz egy k\u00e9rd\u0151\u00edvben tal\u00e1lhat\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9sre kellett v\u00e1laszolniuk. K\u00f6vetkezett egy m\u00e1sodik, kieg\u00e9sz\u00edtett n\u00e9met nyelv\u0171 kiad\u00e1s, majd 2022-ben egy m\u00e9g terjedelmesebb rom\u00e1n nyelv\u0171 kiad\u00e1s jelent meg. Egyes besz\u00e1mol\u00f3k meglehet\u0151sen sz\u0171kszav\u00faak, m\u00e1sok behat\u00f3bban foglalkoztak a t\u00e9m\u00e1val, r\u00e9szletesen besz\u00e1moltak az esem\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s az \u00e9rzelmekr\u0151l \u2013 \u00e9s olvas\u00f3k\u00e9nt az embernek az az \u00e9rz\u00e9se, hogy m\u00e9g mindig m\u00e9rhetetlen\u00fcl f\u00e1j\u00f3 az anya\/apa n\u00e9lk\u00fcl t\u00f6lt\u00f6tt neh\u00e9z gyermek\u00e9vekre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 visszaeml\u00e9kez\u00e9s. Egyet kell \u00e9rteni: egyetlen gyermeknek sem szabadna ilyesmit \u00e1t\u00e9lnie.
\nA deport\u00e1l\u00e1snak a hazat\u00e9r\u0151k \u00e9s csal\u00e1djaik \u00e9let\u00e9re gyakorolt pszichol\u00f3giai hat\u00e1s\u00e1nak elemz\u00e9se egy m\u00e1sik olyan projekt lenne, amelyre a j\u00f6v\u0151ben nagyobb figyelmet lehetne ford\u00edtani \u2013 hangs\u00falyozta Werner Kremm a k\u00f6nyvbemutat\u00f3n. A harmadik, imm\u00e1r rom\u00e1n nyelv\u0171 k\u00f6tet 741 oldalon tartalmazza a deport\u00e1l\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neteit, amelyeket az egykori deport\u00e1ltak gyermekei mes\u00e9ltek el. A t\u00f6rt\u00e9netek k\u00f6z\u00f6tt sok a hasonl\u00f3s\u00e1g. P\u00e9ld\u00e1ul sok deport\u00e1lt lesz\u00e1rmazottja eml\u00e9kszik vissza arra, hogyan im\u00e1dkoztak est\u00e9nk\u00e9nt nagysz\u00fcleikkel egy\u00fctt az\u00e9rt, hogy sz\u00fcleik hazat\u00e9rjenek. \u201eAki nem hisz Istenben, az nem tudja megv\u00e9deni az emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got \u00e9s jogokat\u201d \u2013 mondta a temesv\u00e1ri k\u00f6nyvbemutat\u00f3n Ignaz Bernhard Fischer, az egykori oroszorsz\u00e1gi deport\u00e1ltak sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek eln\u00f6ke.
\n\u00dagy t\u0171nik, hogy az Istenbe vetett hit szil\u00e1rdan jelen volt a deport\u00e1ltak \u00e9s csal\u00e1djaik \u00e9let\u00e9ben. Nagyon hasonl\u00f3ak voltak a viszontl\u00e1t\u00e1s pillanatai, amikor a gyermekek \u00f6t \u00e9v ut\u00e1n m\u00e1r nem ismert\u00e9k fel saj\u00e1t \u00e9desanyjukat. Franz Ferch b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1b fest\u0151m\u0171v\u00e9sz egy ilyen pillanatot \u00f6r\u00f6k\u00edtett meg a „Kennst mich nimmer?” (Megismersz m\u00e9g?) c\u00edm\u0171 olajfestm\u00e9ny\u00e9n \u2013 a festm\u00e9ny a k\u00f6nyv 51. oldal\u00e1n l\u00e1that\u00f3. A deport\u00e1ltak gyermekei k\u00f6z\u00fcl sokan mes\u00e9ltek a sok deport\u00e1lt kalandos hazautaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, de a deport\u00e1l\u00e1s ut\u00e1ni \u00e9letr\u0151l is, ahol az any\u00e1nak vagy az ap\u00e1nak egy \u00e9leten \u00e1t szenvednie kell a k\u00e9nyszermunka sor\u00e1n kialakult eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1rosod\u00e1st\u00f3l. N\u00e9h\u00e1nyan k\u00f6z\u00fcl\u00fck soha t\u00f6bb\u00e9 nem l\u00e1tt\u00e1k viszont a sz\u00fcleiket. Szinte mindannyian besz\u00e1moltak arr\u00f3l, hogy a deport\u00e1l\u00e1s t\u00e9m\u00e1ja nem volt tabut\u00e9ma csal\u00e1di k\u00f6rben az Oroszorsz\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u00fck ut\u00e1n. Az, hogy mennyire fontosak voltak a nagysz\u00fcl\u0151k, akik k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n most hirtelen az unok\u00e1ik anyja \u00e9s apja lettek, szint\u00e9n megfogalmaz\u00f3dik a k\u00f6nyvben. A besz\u00e1mol\u00f3kat kieg\u00e9sz\u00edtik az Oroszorsz\u00e1gba elhurcoltak szem\u00e9lyi igazolv\u00e1nyai.
\nA rom\u00e1n nyelv\u0171 k\u00f6tet v\u00e9g\u00e9n r\u00e9szletes dokument\u00e1ci\u00f3 tal\u00e1lhat\u00f3. Anton Sterbling szociol\u00f3gus tudom\u00e1nyos elemz\u00e9st \u00edr az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt besz\u00e1mol\u00f3kr\u00f3l, hangs\u00falyozva: \u201eA t\u00f6rt\u00e9nelmi katasztr\u00f3f\u00e1k \u00e9s politikai b\u0171ncselekm\u00e9nyek, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy ki a felel\u0151s \u00e9rt\u00fck, gyakran s\u00falyos \u00e9s hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sokkal j\u00e1rnak, amelyek id\u0151beli \u00e9s t\u00e9nybeli kiterjed\u00e9s\u00e9t nem lehet megfelel\u0151en felm\u00e9rni \u00e9s felbecs\u00fclni. R\u00e1ad\u00e1sul gyakran olyan embereket \u00e9rintenek, akik egy\u00e9nileg \u00e9s szubjekt\u00edve v\u00e9tlenek, \u00e9s akiket n\u00e9ha gener\u00e1ci\u00f3kon kereszt\u00fcl kollekt\u00edven tesznek felel\u0151ss\u00e9 \u00e9rt\u00fck. A B\u00e1ns\u00e1gi Akci\u00f3csoport k\u00e9t m\u00e1sik tagja, Johann Lippet \u00e9s William Totok is megsz\u00f3lalt a k\u00f6nyvben. M\u00edg Johann Lippet nagyon szem\u00e9lyes besz\u00e1mol\u00f3t ny\u00fajt sz\u00fclei deport\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l, addig William Totok a t\u00e9m\u00e1nak a m\u00e9di\u00e1ban val\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9re \u00e9s a kommunizmus idej\u00e9n \u00edr\u00f3i k\u00f6r\u00f6kben folytatott vit\u00e1ira utalt. A k\u00f6tetben a Securitate akt\u00e1ib\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 szemelv\u00e9nyek is olvashat\u00f3k, amelyekb\u0151l kider\u00fcl, hogyan foglalkoztak a deport\u00e1l\u00e1s t\u00e9m\u00e1j\u00e1val olyan \u00fajs\u00e1gszerkeszt\u0151k vagy \u00edr\u00f3k, mint Nikolaus Berwanger, Ludwig Schwartz vagy Johann Lippet.
\nTov\u00e1bbi dokument\u00e1ci\u00f3t a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye lev\u00e9lt\u00e1rosa, Dr. Claudiu C\u0103lin biztos\u00edtott. P\u00e9ld\u00e1ul Josef Kleitsch orsovai r\u00f3mai katolikus pap memorandum\u00e1t, aki megpr\u00f3b\u00e1lja felh\u00edvni a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok figyelm\u00e9t a megmaradt hitk\u00f6zs\u00e9g k\u00e9ts\u00e9gbeejt\u0151 helyzet\u00e9re, \u00e9s k\u00e9ri, hogy a deport\u00e1ltakat hozz\u00e1k haza \u2013 a pap k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga persze ut\u00f3pia marad. A m\u00e1slaki Regina Gutekunst, akinek besz\u00e1mol\u00f3ja a k\u00f6tet 208. oldal\u00e1n olvashat\u00f3, \u00fajra mag\u00e1hoz \u00f6lelhette \u00e9desanyj\u00e1t. \u00d6t \u00e9v szib\u00e9riai k\u00e9nyszermunka ut\u00e1n 1949-ben t\u00e9rt vissza M\u00e1slakra. \u00c9desapj\u00e1t azonban Regina soha nem ismerte meg: \u0151 a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, 1944. december 30-\u00e1n Luxemburg ter\u00fclet\u00e9n esett el. Ez csak egy tragikus \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net, amely a k\u00f6tetben olvashat\u00f3. A rom\u00e1niai n\u00e9metek orosz deport\u00e1l\u00e1s\u00e1nak t\u00e9m\u00e1j\u00e1r\u00f3l m\u00e9g mindig t\u00fal keveset besz\u00e9l a rom\u00e1niai k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny. A „Deportarea germanilor din Banat \u00een Uniunea Sovietic\u0103. O prezentare a perspectivei copiilor lor prin relat\u0103ri (re)povestite” c\u00edm\u0171 k\u00f6tet tov\u00e1bbi lehet\u0151s\u00e9get ad arra, hogy k\u00f6zelebbr\u0151l is megvizsg\u00e1ljuk ezt a k\u00e9rd\u00e9st.<\/p>\n

Megjelent: Allgemeine Deutsche Zeitung f\u00fcr Rum\u00e4nien, 31. \u00e9vfolyam\/ 7528 sz\u00e1m, Bukarest, 2023. febru\u00e1r 24., p\u00e9ntek, 10. o.
\nFord\u00edtotta: dr. Claudiu C\u0103lin, a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegyei sajt\u00f3irod\u00e1ja<\/p>\n\n\t\t