{"id":58921,"date":"2023-10-21T11:39:21","date_gmt":"2023-10-21T08:39:21","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=58921"},"modified":"2023-10-25T11:41:11","modified_gmt":"2023-10-25T08:41:11","slug":"tobbnemzetisegu-es-tobb-felekezetu-templombucsu-nemetperegen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/tobbnemzetisegu-es-tobb-felekezetu-templombucsu-nemetperegen\/","title":{"rendered":"T\u00f6bbnemzetis\u00e9g\u0171 \u00e9s t\u00f6bb felekezet\u0171 templomb\u00facs\u00fa N\u00e9metperegen"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>Az Arad megyei N\u00e9metpereg k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge okt\u00f3ber 15-\u00e9n, \u00c1vilai Szent Ter\u00e9z \u00fcnnep\u00e9n szervezte meg a katolikus templom b\u00facs\u00fa\u00fcnnep\u00e9t. A templomot 144 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k az akkori n\u00e9met h\u00edvek, akik nem b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bok. A mai N\u00e9metpereg\/Velk\u00fd Pereg\/Peregu Mare\/Gro\u00dfpereg vagy Deutschpereg nev\u0171 helys\u00e9g els\u0151 n\u00e9met telepesei \u00e1ll\u00edt\u00f3lag m\u00e1r j\u00f3val a t\u00f6r\u00f6k uralom al\u00f3li felszabadul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 b\u00e1ns\u00e1gi betelep\u00edt\u00e9s el\u0151tt is ezen a vid\u00e9ken \u00e9ltek. A faluban \u00e9l\u0151 mintegy 50 n\u00e9met \u0151sei Als\u00f3-Ausztri\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaztak. Nekik \u00e9s vel\u00fck egy\u00fctt szervezte meg az Aradi N\u00e9met Demokrata F\u00f3rum a templomb\u00facs\u00fat.
\nA szentmis\u00e9t Salman Demeter nagylaki r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1nos celebr\u00e1lta a nagyperegi szlov\u00e1k-ruszin egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g g\u00f6r\u00f6gkatolikus papj\u00e1val, Vasile Bojcsukkal egy\u00fctt, Iaroslav Kalousek evang\u00e9likus lelk\u00e9sz r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel, \u00edgy az im\u00e1k rom\u00e1n, n\u00e9met, szlov\u00e1k, latin \u00e9s magyar nyelven hangzottak el. A szentmise el\u0151tt a 81 \u00e9ves sekresty\u00e9s, Helmine Hampel M\u00e1ria-\u00e9nekeket \u00e9nekelt, aki az \u00fcnneps\u00e9gre k\u00e9sz\u00fclve m\u0171- \u00e9s term\u00e9szetes vir\u00e1gokkal gazdagon feld\u00edsz\u00edtette a templomot. A liturgi\u00e1n r\u00e9szt vettek az \u00fajaradi \u00e9s szentannai Banat-Ja egyes\u00fclet fiataljai hagyom\u00e1nyos n\u00e9pviselet\u00fckben. R\u00e9gebben a 19 \u00e9ves fiatalok voltak azok, akik nem sokkal a katonai szolg\u00e1lat megkezd\u00e9se el\u0151tt Kirchweihjugend n\u00e9ven vonultak v\u00e9gig a v\u00e1roson. Az idei fiatal p\u00e1r m\u00e1r m\u00e1sodszor tette meg ezt az utat, miut\u00e1n okt\u00f3ber elej\u00e9n a ruszinok n\u00e9pviselet\u00e9ben vonultak fel a templomszentel\u00e9si \u00fcnneps\u00e9gen.
\nN\u00e9metperegen az is k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g, hogy a rozmaringot itt nem csokorba k\u00f6tik, hanem egy v\u00f6d\u00f6rbe \u00fcltetett bokor form\u00e1j\u00e1ban hordozz\u00e1k, amelyre minden esztend\u0151ben r\u00e1\u00edrj\u00e1k az aktu\u00e1lis \u00e9vsz\u00e1mot. Id\u00e9n azonban nem a hagyom\u00e1nyos m\u00f3don vonultak a Kirchweih fiataljai a falun kereszt\u00fcl, hanem egyenesen a kult\u00farotthonba siettek, hogy a nagy es\u0151 ne tegyen k\u00e1rt a n\u00e9pviseletekben \u00e9s a hangszerekben.
\nA helyi zen\u00e9szek az utc\u00e1n \u00e9s a kult\u00farh\u00e1zban is j\u00e1tszottak, amire a falubeliek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen b\u00fcszk\u00e9k. A templomban a szentmise v\u00e9g\u00e9n a Kein sch\u00f6ner Land c\u00edm\u0171 dalt \u00e9nekelt\u00e9k. Az \u00fajaradi \u00e9s szentannai p\u00e1rok ezut\u00e1n t\u00f6bb t\u00e1ncot is el\u0151adtak a feld\u00edsz\u00edtett sz\u00ednpadon, m\u0171sorukat elismer\u0151 tapssal jutalmazt\u00e1k a jelenl\u00e9v\u0151k. K\u00f6zben t\u00f6bbsz\u00f6r is felhangzott a Buwe, was han mer heit? – Kerweih! ki\u00e1lt\u00e1s \u00e9s az azt k\u00eds\u00e9r\u0151 \u00e9ljenz\u00e9s. N\u00e9metperegen alig volt templomszentel\u00e9si n\u00e9pviselet, de tiroli dirndli volt \u2013 mondta Richard Sch\u00e4fer, az egyetlen n\u00e9metperegi, aki b\u0151rnadr\u00e1got viselt a fesztiv\u00e1lon. A fiatalokkal egy\u00fctt \u0151 \u00e1ll\u00edtotta fel a sz\u00ednes szalagokkal feld\u00edsz\u00edtett Kirchweih-f\u00e1t a szentel\u00e9st megel\u0151z\u0151 napon. Az Etnikumk\u00f6zi Kapcsolatok Oszt\u00e1lya anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a falubeliek ter\u00edtett asztalhoz \u00fclhettek. A besz\u00e9lget\u00e9s a fiatalokkal \u00e9s az id\u0151sekkel, a polg\u00e1rmesterrel, a lelk\u00e9szekkel \u00e9s a vend\u00e9gekkel t\u00f6bb nyelven t\u00f6rt\u00e9nt.
\nA ma m\u00e1r kis l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa n\u00e9met lakoss\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t Friedrich Szebrag a Heimatortsgemeinschaft Deutschpereg honlapj\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen \u00edrja le: \u201eA falut el\u0151sz\u00f6r 1241-ben eml\u00edti egy oklev\u00e9l. Rogerius, Wardein kanonok \u201eCarmen miserabile\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s alkalm\u00e1val eml\u00edti Perg falut. A helys\u00e9gn\u00e9v v\u00e1ltozatai az id\u0151k folyam\u00e1n: Mognu Villa Perg (1241), Perek (1320 \u00e9s 1520), Nagy Pereg (1828-1851). A n\u00e9v m\u00e1s \u00edr\u00e1sm\u00f3djai: Beregh, Perek, F\u00fcperek, Puszta Nagy-Beregh, Deutschpereg, N\u00e9methpereg. I. Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r uralkod\u00e1sa alatt, 1852-ben alakult meg N\u00e9metpereg k\u00f6zs\u00e9g. A n\u00e9metek betelep\u00edt\u00e9s\u00e9re 1852-ben ker\u00fclt sor, amikor 189 csal\u00e1dot telep\u00edtettek le Als\u00f3- \u00e9s Fels\u0151-Ausztri\u00e1b\u00f3l. 1864-ben \u00fajabb csal\u00e1dok \u00e9rkeztek D\u00e9l-Morvaorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s a csehorsz\u00e1gi Tschaslauer ter\u00fclet\u00e9r\u0151l. A B\u00e1ns\u00e1g 1920. j\u00fanius 4-i, a trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt h\u00e1rom r\u00e9szre szakad\u00e1sa ut\u00e1n N\u00e9metpereg a Rom\u00e1n Kir\u00e1lys\u00e1ghoz ker\u00fclt. El\u0151sz\u00f6r Peregu German, majd Peregu Mare (a mai napig) volt a hivatalos neve. N\u00e9metpereg a l\u00f3teny\u00e9szt\u00e9s\u00e9r\u0151l volt ismert. Ez\u00e9rt is nevezt\u00e9k „Kis Mez\u0151hegyesnek”, a h\u00edres magyar l\u00f3teny\u00e9szet ut\u00e1n. Mind a magyar, mind a rom\u00e1n hadsereg lovakat v\u00e1s\u00e1rolt N\u00e9metperegen a lovass\u00e1g \u00e9s a t\u00fcz\u00e9rs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra a B\u00e1ns\u00e1gban.\u201d A Heimatortsgemeinschaft okt\u00f3ber 7-\u00e9n N\u00fcrnbergben tartotta saj\u00e1t tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n

Astrid Weisz<\/p>\n

Megjelent: Allgemeine Deutsche Zeitung f\u00fcr Rum\u00e4nien, 31. \u00e9vfolyam\/ 7687 sz\u00e1m Bukarest, p\u00e9ntek, 2023. okt\u00f3ber 20., 6. o.<\/p>\n\n\t\t