{"id":61631,"date":"2024-02-08T10:50:05","date_gmt":"2024-02-08T08:50:05","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=61631"},"modified":"2024-02-10T10:52:50","modified_gmt":"2024-02-10T08:52:50","slug":"tief-in-russland-bei-stalino-melyen-oroszorszagban-sztalinonal-megemlekezes-az-oroszorszagi-deportalasrol-a-bansagi-hegyvideken","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/tief-in-russland-bei-stalino-melyen-oroszorszagban-sztalinonal-megemlekezes-az-oroszorszagi-deportalasrol-a-bansagi-hegyvideken\/","title":{"rendered":"\u201eTief in Russland, bei Stalino\u2026 (M\u00e9lyen Oroszorsz\u00e1gban, Szt\u00e1lin\u00f3n\u00e1l…)\u201c – Megeml\u00e9kez\u00e9s az oroszorsz\u00e1gi deport\u00e1l\u00e1sr\u00f3l a B\u00e1ns\u00e1gi Hegyvid\u00e9ken"},"content":{"rendered":"

Janu\u00e1r m\u00e1sodik fel\u00e9ben t\u00f6bb megeml\u00e9kez\u00e9st is tartottak a B\u00e1ns\u00e1gi Hegyvid\u00e9ken a b\u00e1ns\u00e1gi n\u00e9metek Oroszorsz\u00e1gba val\u00f3 deport\u00e1l\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re, amely 79 \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1945 janu\u00e1rj\u00e1ban kezd\u0151d\u00f6tt. A rendezv\u00e9nyeket a „Deutsche Vortragsreihe Reschitza” kultur\u00e1lis \u00e9s feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si egyes\u00fclet a B\u00e1ns\u00e1gi Hegyvid\u00e9ki N\u00e9met Demokrata F\u00f3rum\u00e1val (DFBB) \u00e9s az adott eml\u00e9khelyeken m\u0171k\u00f6d\u0151 partnerekkel k\u00f6z\u00f6sen szervezte.<\/strong>
\n\"\"<\/a>A 2024. janu\u00e1r 25. \u00e9s 31. k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban t\u00f6bb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st is rendeztek, p\u00e9ld\u00e1ul a resicab\u00e1nyai Alexander Tietz N\u00e9met Ifj\u00fas\u00e1gi, Dokument\u00e1ci\u00f3s \u00e9s Kultur\u00e1lis K\u00f6zpontban janu\u00e1r 25-\u00e9n ny\u00edlt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amelynek t\u00e9m\u00e1ja az oroszorsz\u00e1gi deport\u00e1l\u00e1s volt: Doina \u00e9s Gustav Hlinka, valamint Viorica Ana Farkas resicab\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szek, a \u201eDeutsche Kunst Reschitza\u201d k\u00f6r tagjai, George Molin \u00e9s Marianne Florea, a \u201eJakob Neubauer\u201d fafarag\u00f3 k\u00f6r tagjai, mindketten a B\u00e1ns\u00e1gi Hegyvid\u00e9ki N\u00e9met Demokrata F\u00f3rum tagjai, tov\u00e1bb\u00e1 Michael Messer a szentm\u00e1rtoni sz\u00fclet\u00e9s\u0171, ma Augsburgban \/ N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa; majd a janu\u00e1r 30-\u00e1n szint\u00e9n itt ny\u00edlt kett\u0151s filat\u00e9liaki\u00e1ll\u00edt\u00e1s az orosz deport\u00e1l\u00e1s t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben, a jelenleg N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 steierdorfi Blistyar Norbert gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l, a resicab\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szek, Anton Ferensch\u00fctz (*10.11.1927, Resicab\u00e1bya – \u202025.04.2018, Bielefeld \/ N\u00e9metorsz\u00e1g) \u00e9s Franz Binder (*14.11.1924, Steierdorf – \u202011.11.2004, Resicab\u00e1nya) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, valamint az utols\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1smegnyit\u00f3 janu\u00e1r 31-\u00e9n, a Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny megyei kultur\u00e1lis hat\u00f3s\u00e1g gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban Resicab\u00e1ny\u00e1n, ahol \u00e9rdekes dokumentumki\u00e1ll\u00edt\u00e1s volt l\u00e1that\u00f3, amelynek t\u00e9m\u00e1ja a resicab\u00e1nyai orosz deport\u00e1ltak eml\u00e9km\u0171ve 29 \u00e9vfordul\u00f3ja volt. Az eddigi hagyom\u00e1nyokhoz h\u00edven id\u00e9n is janu\u00e1r 28-\u00e1n a vas\u00e1rnapi szentmis\u00e9k keret\u00e9ben t\u00f6bb hegyvid\u00e9ki b\u00e1ns\u00e1gi templomban is im\u00e1dkoztak az elhunyt oroszorsz\u00e1gi deport\u00e1ltak lelki \u00fcdv\u00e9\u00e9rt: p\u00e9ld\u00e1ul az orsovai Szepl\u0151telen Fogantat\u00e1s r\u00f3mai katolikus templomban Davor Lucacela pl\u00e9b\u00e1nos, a kar\u00e1nsebesi Szepl\u0151telen Fogantat\u00e1s r\u00f3mai katolikus templomban Marin Matie\u0219 pl\u00e9b\u00e1nos, a n\u00e1ndorhegyi Sz\u0171z M\u00e1ria Kir\u00e1lyn\u0151 r\u00f3mai katolikus templomban C\u0103lin Ciocian pl\u00e9b\u00e1nos, a dogn\u00e1cskai Kisboldogasszony r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplomban Ebenspanger Ferenc atya, az oravicab\u00e1nyai Szent Kereszt Felmagasztal\u00e1sa r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplomban \u00e9s a st\u00e1jerlaki Szenth\u00e1roms\u00e1g templomban Martin J\u00e4ger pl\u00e9b\u00e1nos, a boks\u00e1nb\u00e1nyai Szepl\u0151telen Fogantat\u00e1s r\u00f3mai katolikus templomban Alin Emil Irimiciuc pl\u00e9b\u00e1nos. A vas\u00e1rnapi szentmis\u00e9k ut\u00e1n Dogn\u00e1csk\u00e1n \u00e9s Boks\u00e1nb\u00e1ny\u00e1n az ott fel\u00e1ll\u00edtott eml\u00e9km\u0171vek el\u0151tt im\u00e1kat \u00e9s koszor\u00faz\u00e1si \u00fcnneps\u00e9geket szerveztek.
\nJanu\u00e1r 28-\u00e1n, vas\u00e1rnap a resicab\u00e1nyai Havas Boldogasszony r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplomban tartott n\u00e9met nyelv\u0171 vas\u00e1rnapi szentmis\u00e9n Veniamin P\u0103lie f\u0151esperes-pl\u00e9b\u00e1nos im\u00e1dkozott az Oroszorsz\u00e1gba deport\u00e1ltak\u00e9rt. A liturgia v\u00e9g\u00e9n a DFBB eln\u00f6ke mondott n\u00e9h\u00e1ny eml\u00e9kez\u0151 sz\u00f3t. Az \u00f6kumen\u00e9 jegy\u00e9ben Walther Sinn, a Rom\u00e1niai \u00c1gostai Hitvall\u00e1s\u00fa Evang\u00e9likus Egyh\u00e1z lelk\u00e9sze, aki az eg\u00e9sz B\u00e1ns\u00e1g\u00e9rt felel, szint\u00e9n im\u00e1t mondott az elhunyt oroszorsz\u00e1gi deport\u00e1ltak\u00e9rt.
\nA nap d\u00edszvend\u00e9ge Prof. Dr. Johann Fernbach, a B\u00e1ns\u00e1gi N\u00e9met Demokrata F\u00f3rum eln\u00f6ke, volt, aki r\u00e9szt vett a szentmis\u00e9n \u00e9s a megeml\u00e9kez\u00e9sen is a deport\u00e1ltak resicab\u00e1nyai eml\u00e9km\u0171v\u00e9n\u00e9l.
\nEzt k\u00f6vette az oroszorsz\u00e1gi deport\u00e1l\u00e1s \u00e1ldozatainak megeml\u00e9kez\u00e9se \u00e9s sima a resicab\u00e1nyai \u00a0Traian Valeriu Fren\u021biu m\u00e1rt\u00edr p\u00fcsp\u00f6k (egykori C\u0103r\u0103\u0219ana) parkban fel\u00e1ll\u00edtott eml\u00e9km\u0171n\u00e9l Veniamin P\u0103lie f\u0151esperes-pl\u00e9b\u00e1nos \u00e9s Walther Sinn pl\u00e9b\u00e1nos besz\u00e9deivel. A megeml\u00e9kez\u00e9s a DFBB eln\u00f6k\u00e9nek bevezet\u0151 szavaival kezd\u0151d\u00f6tt az 1995-ben fel\u00e1ll\u00edtott eml\u00e9km\u0171n\u00e9l (amelyet a Resicab\u00e1ny\u00e1n sz\u00fcletett, nemzetk\u00f6zileg elismert m\u0171v\u00e9sz, Prof. Dr. Hans Stendl tervezett). Ezt k\u00f6vette a DFBB, a Volt Politikai Foglyok \u00e9s B\u0103r\u0103gani Deport\u00e1ltak Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny megyei Egyes\u00fclete, a Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny megyei Prefekt\u00fara (k\u00e9pviselet\u00e9ben Adina Radics alprefektus), a Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny megyei Tan\u00e1cs, a resicab\u00e1nyai polg\u00e1rmesteri hivatal, a dettai, kal\u00e1ni \u00e9s petrozs\u00e9nyi helyi f\u00f3rumok k\u00fcld\u00f6tts\u00e9gei \u00e9s nem utols\u00f3sorban Michaela Medeea, az oroszorsz\u00e1gi deport\u00e1ltak lesz\u00e1rmazottja koszor\u00fainak elhelyez\u00e9se. A szentmise v\u00e9g\u00e9n, valamint az eml\u00e9km\u0171n\u00e9l is elhangzott az Oroszorsz\u00e1gba deport\u00e1ltak j\u00f3l ismert dala, a \u201eM\u00e9lyen Oroszorsz\u00e1gban, Szt\u00e1lin\u00f3n\u00e1l…\u201c.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Az idei megeml\u00e9kez\u00e9sek egyik cs\u00facspontja a resicab\u00e1nyai Alexander Tietz n\u00e9met k\u00f6zpontban szervezett kerekasztal-besz\u00e9lget\u00e9s volt, amely a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n lezajlott deport\u00e1l\u00e1sokr\u00f3l sz\u00f3lt \u201eA deport\u00e1l\u00e1sok \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neteik\u201d mott\u00f3val. Megh\u00edvottk\u00e9nt r\u00e9szt vettek: Ivan Schnabel, a resicab\u00e1nyai zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9g eln\u00f6ke, Cornelia Fetea, a rom\u00e1niai volt politikai foglyok sz\u00f6vets\u00e9ge Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny megyei szervezet\u00e9nek eln\u00f6ke \u00e9s Dr. Ionel Bota, nagyv\u00e1radi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz. A megeml\u00e9kez\u00e9sen felsz\u00f3lalt Lewinus Licker, Marianne Chirilovici \u00e9s Nicolae S\u00e2rbu is. K\u00e9t k\u00f6nyvet is bemutattak: az egyik a \u201eRusslanddeportation. 75 Jahre seit deren Beginn. Gedenkveranstaltungen im Banater Bergland, 1991 bis 2020, und Beitr\u00e4ge betreffend die Geschichte des Reschitzaer Denkmals f\u00fcr die Russlanddeportierten\u201c, valamint \u201eRusslanddeportation. 75 Jahre seit deren Beginn. Zeitzeugen und Erinnerungen\u201c, mindkett\u0151t Erwin Josef \u021aigla adta ki a resicab\u00e1nyai Banatul Montan kiad\u00f3n\u00e1l. A kerekasztal-besz\u00e9lget\u00e9st az Elena Coz\u00e2ltea vezette Franz St\u00fcrmer k\u00f3rus az orosz deport\u00e1ltak dal\u00e1nak el\u0151ad\u00e1s\u00e1val keretezte.
\nA megeml\u00e9kez\u00e9s r\u00e9szek\u00e9nt k\u00e9t dokumentumfilm-vet\u00edt\u00e9sre is sor ker\u00fclt az Alexander Tietz n\u00e9met k\u00f6zpontban: janu\u00e1r 25-\u00e9n \u00e9s janu\u00e1r 30-\u00e1n. A janu\u00e1r 30-i filmvet\u00edt\u00e9sen Nicoleta Garoiu zenetan\u00e1rn\u0151 \u00e9s a resicab\u00e1nyai Sabin P\u0103u\u021ba M\u0171v\u00e9szeti L\u00edceum tanul\u00f3inak k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel zen\u00e9s programra is sor ker\u00fclt. A zen\u00e9s visszaeml\u00e9kez\u00e9s f\u0151szerepl\u0151i Matei Ghe\u021ba, Allia Izvernari, Giulia Popa, Mark Bardocz, Darius \u0218tefan Szuiogan, Mario Andrei Marie\u0219escu \u00e9s Ian Adrian Dinu\u021b di\u00e1kok, valamint tan\u00e1raik Nicoleta Garoiu, Lucia Ghilea, Lucian Voina \u00e9s Diana Silaghi voltak.
\nJanu\u00e1r 30-\u00e1n a resicab\u00e1nyai Banat TV t\u00e9v\u00e9csatorna st\u00fadi\u00f3j\u00e1ban ker\u00fclt sor a Jegy n\u00e9lk\u00fcli utaz\u00f3 c\u00edm\u0171 \u00e9l\u0151 telev\u00edzi\u00f3s m\u0171sorra Valentin Homescu ezredessel (m\u0171sorvezet\u0151) \u00e9s vend\u00e9geivel, Cornelia Fete\u00e1val, a Volt Politikai Foglyok Rom\u00e1niai Sz\u00f6vets\u00e9ge Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny megyei szervezet\u00e9nek eln\u00f6k\u00e9vel \u00e9s Erwin Josef \u021aigl\u00e1val. Az est t\u00e9m\u00e1ja a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt deport\u00e1l\u00e1sok voltak.
\nAz oroszorsz\u00e1gi deport\u00e1l\u00e1s 79. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l tartott megeml\u00e9kez\u00e9sek id\u00e9n is a \u201eSoha t\u00f6bb\u00e9!\u201d mott\u00f3 jegy\u00e9ben zajlottak.<\/p>\n

Erwin Josef \u021aigla
\nMegjelent: Allgemeine Deutsche Zeitung f\u00fcr Rum\u00e4nien,<\/em><\/strong> 32. \u00e9vfolyam, 7753. sz\u00e1m, Bukarest, 2024. febru\u00e1r 6., kedd, 7. o.<\/p>\n\n\t\t