\u201e\u00c9s a sorsunk, hogy \u00f6sszetartozunk, Isten j\u00f3s\u00e1g\u00e1ban b\u00edzunk, adjuk h\u00e1t tov\u00e1bb, \u00e9s \u00edgy j\u00f6n l\u00e9tre \u00faj vil\u00e1g.\u201d \u2013 ezek a sorok, ez a refr\u00e9n id\u00e9n m\u00e1jus 9-12. k\u00f6z\u00f6tt gyakran felcsend\u00fclt a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye t\u00f6bb templom\u00e1ban, az 55. Nemzetk\u00f6zi Kolping Zar\u00e1ndok\u00fat a b\u00e9k\u00e9\u00e9rt rendezv\u00e9ny (gyalogos t\u00fara) alkalm\u00e1b\u00f3l. Az idei zar\u00e1ndok\u00fat mott\u00f3ja: \u00c9lj felel\u0151sen \u2013 cselekedj szolid\u00e1risan!
\nA gyalogt\u00far\u00e1t a \u201eMillenium\u201d, a \u201eSf\u00e2nta Maria Timi\u0219oara ’89\u201d \u00e9s a \u201eDumbr\u0103vi\u021ba\u201d Kolpingcsal\u00e1dok szervezt\u00e9k, a Rom\u00e1niai Kolping Sz\u00f6vets\u00e9g egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s 11 eur\u00f3pai orsz\u00e1gb\u00f3l 250 r\u00e9sztvev\u0151t gy\u0171jt\u00f6tt egybe. Az egyes\u00fclet sajt\u00f3k\u00f6zlem\u00e9nye szerint: \u201eA Nemzetk\u00f6zi Kolping Zar\u00e1ndok\u00fat a b\u00e9k\u00e9\u00e9rt az Eur\u00f3pai Kolping Sz\u00f6vets\u00e9g legr\u00e9gebbi rendszeresen megrendezett esem\u00e9nye. Ez az esem\u00e9ny sok\u00e9ves hagyom\u00e1nyra tekint vissza \u00e9s m\u00e9ly elk\u00f6telezetts\u00e9get jelent a b\u00e9ke, a szolidarit\u00e1s \u00e9s a kultur\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9g glob\u00e1lis el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa ir\u00e1nt.\u201d Az esem\u00e9nyen r\u00e9szt vett Msgr. Christoph Huber, a Kolping International \u00e1ltal\u00e1nos pr\u00e9zese.
\nA rendezv\u00e9ny m\u00e1jus 9-\u00e9n, cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n a temesv\u00e1ri Szent Gy\u00f6rgy r\u00f3mai katolikus sz\u00e9kesegyh\u00e1zban, az \u00dar mennybemenetele \u00fcnnep\u00e9nek alkalm\u00e1b\u00f3l tartott n\u00e9met, angol, magyar \u00e9s rom\u00e1n nyelv\u0171 szentmis\u00e9vel kezd\u0151d\u00f6tt, amelyet P\u00e1l J\u00f3zsef Csaba megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k celebr\u00e1lt. A szentmise zenei szolg\u00e1lat\u00e1t Bajkai-F\u00e1bi\u00e1n R\u00f3bert sz\u00e9kesegyh\u00e1zi orgonista l\u00e1tta el.
\nHom\u00edli\u00e1j\u00e1ban a f\u0151p\u00e1sztor kiemelte: \u2013 A mai \u00fcnnepnek kett\u0151s jelent\u00e9se van: J\u00e9zus felment a mennybe, \u00e9s m\u00e9gis vel\u00fcnk maradt. \u0150 a mi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk \u00e9s egys\u00e9g\u00fcnk alapja. J\u00e9zus az\u00e9rt j\u00f6tt k\u00f6z\u00e9nk, hogy megmutassa, elhozza nek\u00fcnk a Szenth\u00e1roms\u00e1g szeretet\u00e9t.
\nM\u00e1jus 10-\u00e9n a k\u00f6zponti esem\u00e9ny a zar\u00e1ndok\u00fat volt, amely a buzi\u00e1sf\u00fcrd\u0151i r\u00f3mai katolikus templomb\u00f3l indult, ahol a r\u00e9sztvev\u0151ket Vodila Szil\u00e1rd helyi pl\u00e9b\u00e1nos \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte, majd Kapor J\u00e1nos kisjen\u0151i pl\u00e9b\u00e1nos, Kolping Banat r\u00f3mai katolikus pr\u00e9zese tartott elm\u00e9lked\u00e9st. A templomb\u00f3l kiindulva a jelenl\u00e9v\u0151k mintegy 11 km-t gyalogoltak a Szilasi-dombon l\u00e9v\u0151 sz\u0151l\u0151\u00fcltetv\u00e9nyeken kereszt\u00fcl az Aramic pinc\u00e9szethez. A gyalogt\u00fara sor\u00e1n a jelenl\u00e9v\u0151k meg\u00e1lltak a dombon emelt Szent Orb\u00e1n k\u00e1poln\u00e1n\u00e1l is. A gyalogt\u00far\u00e1n r\u00e9szt vett George R\u0103dulescu szentandr\u00e1si g\u00f6r\u00f6gkatolikus pl\u00e9b\u00e1nos, Kolping Banat g\u00f6r\u00f6gkatolikus el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ja \u00e9s M\u00e1th\u00e9 Lajos \u00fajszentesi pl\u00e9b\u00e1nos. D\u00e9lut\u00e1n 6 \u00f3rakor Msgr. Christoph Huber, a Kolping International \u00e1ltal\u00e1nos pr\u00e9zese a temesv\u00e1r-gy\u00e1rv\u00e1rosi Millenniumi templomban celebr\u00e1lt szentmis\u00e9t. Itt a jelenl\u00e9v\u0151ket Dumitru Daniel helyi pl\u00e9b\u00e1nos \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte. A liturgia zenei szolg\u00e1lat\u00e1t Emil Dumitresc k\u00e1ntor l\u00e1tta el.
\nA k\u00f6vetkez\u0151 napon, m\u00e1jus 11-\u00e9n, szombaton a zar\u00e1ndok\u00fat Temesv\u00e1ron folytat\u00f3dott. A r\u00e9sztvev\u0151k reggel a Kolping h\u00e1zt\u00f3l indultak, majd elm\u00e9lked\u00e9sre \u00e9s lelki felt\u00f6lt\u0151d\u00e9sre meg\u00e1lltak az \u00daj Ezred\u00e9v Reform\u00e1tus K\u00f6zpontban. Az \u00fatvonal a Bega-csatorna ment\u00e9n h\u00faz\u00f3d\u00f3 gyalogos s\u00e9t\u00e1nyon folytat\u00f3dott az ortodox \u00e9rseki sz\u00e9kesegyh\u00e1zig, majd a Gy\u0151zelem t\u00e9ren kereszt\u00fcl a 700-as piac melletti g\u00f6r\u00f6gkatolikus templomig, ahol szentmis\u00e9t celebr\u00e1ltak. A k\u00e9tnapos gyalogt\u00fara sor\u00e1n a r\u00e9sztvev\u0151ket a M\u00e1ltai Szeretetszolg\u00e1lat temesv\u00e1ri fili\u00e1j\u00e1nak \u00f6nk\u00e9nteseib\u0151l \u00e1ll\u00f3 els\u0151seg\u00e9ly csapat k\u00eds\u00e9rte, \u00e9s ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9get sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n. Este 7 \u00f3r\u00e1t\u00f3l a Corneliu Miklosi T\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9si M\u00fazeumban ker\u00fclt sor az 55. Nemzetk\u00f6zi Kolping Zar\u00e1ndok\u00fat a b\u00e9k\u00e9\u00e9rt z\u00e1r\u00f3\u00fcnneps\u00e9g\u00e9re, amelynek sor\u00e1n \u00e1tadt\u00e1k a z\u00e1szl\u00f3t az 56. rendezv\u00e9ny szervez\u0151inek: a Kolping S\u00fcdtirol \/ D\u00e9l-Tirol k\u00e9pvisel\u0151inek.
\nM\u00e1jus 12-\u00e9n, vas\u00e1rnap a szervez\u0151k k\u00e9t fakultat\u00edv programot javasoltak: zar\u00e1ndoklat a m\u00e1riaradnai kegytemplomhoz vagy indul\u00e1s Brass\u00f3ba. Ennek megfelel\u0151en egy nagysz\u00e1m\u00fa csoport, 90 szem\u00e9ly a radnai bazilik\u00e1t v\u00e1lasztotta, ahol szentmis\u00e9n vettek r\u00e9szt, amelyet Kapor J\u00e1nos kisjen\u0151i pl\u00e9b\u00e1nos mutatott be. Koncelebr\u00e1lt Josef Stampfl pl\u00e9b\u00e1nos, a d\u00e9l-tiroli Kolping Meran el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ja.
\nA zar\u00e1ndok\u00fat hivatalos honlapja (https:\/\/friedenswanderung.kolping.ro\/ro\/informationen\/) szerint az els\u0151 Nemzetk\u00f6zi Kolping Zar\u00e1ndokutat a B\u00e9k\u00e9\u00e9rt 1968-ban szervezt\u00e9k meg. Sz\u00e1mos sv\u00e1jci, n\u00e9metorsz\u00e1gi \u00e9s luxemburgi Kolping-tag tal\u00e1lkozott Sachseln\/Sarnenben, ahol liturgi\u00e1kat celebr\u00e1ltak, im\u00e1dkoztak \u00e9s aktu\u00e1lis eur\u00f3pai k\u00e9rd\u00e9seket vitattak meg. A f\u0151 c\u00e9l a demokr\u00e1cia, az igazs\u00e1goss\u00e1g \u00e9s a b\u00e9ke ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g volt. Az 1968. m\u00e1jus 26-i esem\u00e9ny v\u00e9g\u00e9n a r\u00e9sztvev\u0151k \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy ez a tal\u00e1lkoz\u00f3 nem maradhat egyszeri alkalom, ez\u00e9rt egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00fajabb zar\u00e1ndok\u00fatra h\u00edvt\u00e1k \u0151ket, ez\u00fattal Luxemburgba. Az \u00f6t\u00f6dik alkalom \u00f3ta n\u0151k, \u00e9s a vasf\u00fcgg\u00f6ny leoml\u00e1sa ut\u00e1n a k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s kelet-eur\u00f3pai Kolping-tagok is r\u00e9szt vesznek rajta.<\/p>\n
A temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g sajt\u00f3irod\u00e1ja<\/p>\n\n\t\t