\nA h\u00fasv\u00e9t \u00e9s a kar\u00e1csony ut\u00e1n a liturgikus \u00e9v harmadik nagy \u00fcnnepe a p\u00fcnk\u00f6sd. \u201eA Szentl\u00e9lek, a harmadik isteni szem\u00e9ly hidakat \u00e9p\u00edt az emberek k\u00f6z\u00f6tt, kapcsolatokat l\u00e9tes\u00edt \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket teremt\u201d \u2013 elm\u00e9lkedett 2018-ban Dr. Robert Zollitsch ny. \u00e9rsek p\u00fcnk\u00f6sd \u00fcnnep\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l. \u201eA k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyanyelv\u0171 emberek, akik egy\u00fctt vannak Jeruzs\u00e1lemben p\u00fcnk\u00f6sd \u00fcnnep\u00e9n, az apostolokat a saj\u00e1t nyelv\u00fck\u00f6n hallj\u00e1k besz\u00e9lni. Meg\u00e9rtik \u00e9s tudj\u00e1k, hogy meg\u00e9rtett\u00e9k \u0151ket. A Szentl\u00e9lek ereje az, amely \u00e9p\u00edti \u00e9s kiterjeszti a meg\u00e9rt\u00e9s h\u00eddjait\u201d. Az idei szentmise celebr\u00e1nsai Paul Kollar, Karl Zirmer \u00e9s Markus Krastl. Az al\u00e1bbiakban r\u00f6viden bemutatkoznak a b\u00e1ns\u00e1gi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa papok:
\n
![\"\"](\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/05\/Kollar-Paul.jpg\")
<\/a>Paul Kollar atya 1951-ben sz\u00fcletett Csuk\u00e1son \/ Ebendorf, a B\u00e1ns\u00e1gban, ahol a helyi \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban tanult addig, am\u00edg Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, hogy az \u00fagynevezett k\u00e1ntoriskol\u00e1ba (teol\u00f3giai gimn\u00e1zium) j\u00e1rjon. Itt, a teol\u00f3giai f\u0151iskol\u00e1n v\u00e9gezte egyetemi tanulm\u00e1nyait is. Paul Koll\u00e1rt M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k 1976-ban szentelte papp\u00e1, majd lugosi k\u00e1pl\u00e1nk\u00e9nt a bethlenh\u00e1zi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t \u00e9s m\u00e1s fili\u00e1kat is ell\u00e1tott, k\u00f6zt\u00fck Giseladorf\/Gizellafalv\u00e1t, ahol 1980-ban c\u00edmzetes pl\u00e9b\u00e1nos lett. N\u00e9h\u00e1nyan val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l ismeri \u0151t a B\u00e1ns\u00e1gban v\u00e9gzett tev\u00e9kenys\u00e9ge miatt. K\u00e9t \u00e9v \u00fajaradi szolg\u00e1lat ut\u00e1n 1985-ben visszat\u00e9rt Lugosra, \u00e9s folytatta Gizellafalva \u00e9s Bethlenh\u00e1za lelki gondoz\u00e1s\u00e1t, am\u00edg 1990-ben N\u00e9metorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Itt \u0151 volt az els\u0151 k\u00e1pl\u00e1n Dieburgban. Dreieich, Buchschlag \u00e9s Sprendligen pl\u00e9b\u00e1nosak\u00e9nt P. Koll\u00e1r n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 kiv\u00e1ndorl\u00f3k pl\u00e9b\u00e1nosa lett a mainzi egyh\u00e1zmegy\u00e9ben, majd 1998-ban Langenbe, 2006-ban pedig Bodenheimbe k\u00f6lt\u00f6zve folytatta ezt a szolg\u00e1latot. Sok b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1b ismeri Paul Koll\u00e1r aty\u00e1t a Gerhardsforum der Banater Schwaben lelkivezet\u0151jek\u00e9nt, amelyet 2013-t\u00f3l 2021-ig t\u00f6lt\u00f6tt be. 2014 \u00f3ta tagja a St Gerhards-Werk igazgat\u00f3tan\u00e1cs\u00e1nak, 2016 \u00f3ta pedig a S\u00fcdosteutsches Priesterwerk aleln\u00f6ke. P. Paul Kollar 2020 \u00f3ta nyugd\u00edjas, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 feladatokat l\u00e1tja el. Paul Kollar atya 2020-ban nyugalomba vonult, \u00e9s sz\u00e1mos d\u00e9l-n\u00e9metorsz\u00e1gi egyh\u00e1zi rendezv\u00e9nyen tal\u00e1lkozik b\u00e1ns\u00e1gi honfit\u00e1rsaival. Kollar atya elmondta, hogy mindig is fontos volt sz\u00e1m\u00e1ra, hogy sz\u00edv\u00e9vel l\u00e1sson, meghallja az emberek, fiatalok \u00e9s id\u0151sek gondjait \u00e9s aggodalmait, jelen legyen minden lelkip\u00e1sztori ter\u00fcleten, \u00e9s hiteles maradjon minden feladatban. Ezek a gondolatok visszatekintve papi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak utols\u00f3 szakasz\u00e1ra, a Lok\u00e1l c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratnak adott interj\u00faban is visszak\u00f6sz\u00f6nnek, amelyet a 2020-es nyugd\u00edjaz\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l adott.\n
![\"\"](\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/05\/Zirmer-Karl.jpg\")
<\/a>Karl Zirmer atya 1959-ben sz\u00fcletett az Arad megyei Szentann\u00e1n, a b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez tartoz\u00f3nak vallja mag\u00e1t, \u00e9s az \u00e9vek sor\u00e1n folyamatosan tartotta a kapcsolatot sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosa templomaival. A Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron folytatott teol\u00f3giai tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n a fiatal Karl Zirmert 1985-ben Dr. Jakab Antal p\u00fcsp\u00f6k szentelte papp\u00e1. Lelkip\u00e1sztori szolg\u00e1lat\u00e1t Temesv\u00e1ron, a gy\u00e1rv\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n kezdte meg k\u00e1pl\u00e1nk\u00e9nt. A b\u00e1ns\u00e1gi, illetve az Arad megyei honfit\u00e1rsak akkor ismert\u00e9k meg, amikor 1987-ben n\u00e9met nyelv\u0171 k\u00e1pl\u00e1nk\u00e9nt Aradra \u00e9rkezett, 1989-t\u0151l pedig Baumgarten\/Fakert \u00e9s Sentlein\/Szentle\u00e1nyfalva pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1kat is \u0151 vezette. Zirmer atya 1991 augusztus\u00e1ban hozta meg a d\u00f6nt\u00e9st, hogy kiv\u00e1ndorol N\u00e9metorsz\u00e1gba, \u00e9s 1993 \u00f3ta a mainzi egyh\u00e1zmegy\u00e9ben szolg\u00e1l. R\u00f6vid osthofeni tart\u00f3zkod\u00e1s ut\u00e1n Gro\u00dfen-Buseckben pl\u00e9b\u00e1nosnak nevezt\u00e9k ki, majd 1994-ben a saulheimi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g pl\u00e9b\u00e1nos\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki, Udenheim fili\u00e1val. 1999-ben Zirmer atya Alzey\/ Gau-Bickelheim esperese lett, am\u00edg 2003-ban \u00e1t nem vette a St Marien Ginsheim \u00e9s Herz-Jesu Gustavsburg pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1kat, majd 2005-ben a Christk\u00f6nig Bischofsheim pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t. Karl Zirmer 2015-t\u0151l R\u00fcsselsheim esperese volt a 2022-es \u00e1tszervez\u00e9sig, ekkor nevezt\u00e9k ki az AKK Mainspitze lelkip\u00e1sztori k\u00f6rzet koordin\u00e1tor\u00e1v\u00e1. P. Zirmer 2014-ben a Banater Post sz\u00e1m\u00e1ra \u00edrt h\u00fasv\u00e9ti \u00fczenet\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta: \u201eA legszebb \u00e9s leg\u00e9rt\u00e9kesebb dolog a kereszt\u00e9ny hitben az, hogy nem hagy lemond\u00e1sba \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sbe s\u00fcllyedni, hanem er\u0151t ad ahhoz, hogy \u00fajra felemelkedjek, hogy egy mindig meg\u00fajul\u00f3 rem\u00e9nys\u00e9gb\u0151l \u00e9ljek \u00e9s dolgozzak.\u201d\n
![\"\"](\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2024\/05\/Heimattag-Krastl-2022-.jpg\")
<\/a>Markus Krastl atya 1975-ben a Saar-vid\u00e9ken sz\u00fcletett, de mindig is szorosan kapcsol\u00f3dott a b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bokhoz. \u00c9desapja, Bernhard Krastl, Guttenbrunn\/Temeshidegk\u00fatr\u00f3l, \u00e9desanyja, Veronika (sz\u00fcletett Schmidt), Jahrmarkt\/Temesgyarmatr\u00f3l sz\u00e1rmazott. Miut\u00e1n 1995-ben elv\u00e9gezte a homburgi (Saar-vid\u00e9k) Johanneum gimn\u00e1ziumot, Trierben teol\u00f3gi\u00e1t tanult, amelyhez egy dublini (\u00cdrorsz\u00e1g) k\u00fclf\u00f6ldi \u00e9v is tartozott, \u00e9s amelyet diplom\u00e1val fejezett be. Ezzel egy id\u0151ben Markus Krastl bel\u00e9pett a trieri teol\u00f3giai szemin\u00e1riumba, ahol egy szakmai orient\u00e1ci\u00f3s id\u0151szakot k\u00f6vet\u0151en 2006-ban diak\u00f3nuss\u00e1 szentelt\u00e9k a bousi Szent P\u00e9ter pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n. A 2007-es papp\u00e1 szentel\u00e9se ut\u00e1n a Waldbreitbach, Niederbreitbach \u00e9s Kurtscheid pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1k k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geinek k\u00e1pl\u00e1nja lett, m\u00edg 2012-ben a St. Ludwig – Herz Jesu \/ Spiesen-Elversberg pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n lett kiseg\u00edt\u0151 lelk\u00e9sz. Temeshidegk\u00fat \u00e9s Temesgyarmat lak\u00f3i m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta ismerik, m\u00edg m\u00e1sok 2008-ban Ulmban figyeltek fel Markus Krastl aty\u00e1ra, aki az\u00f3ta a sv\u00e1bok szinte minden p\u00fcnk\u00f6sdi tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n koncelebr\u00e1lt vagy celebr\u00e1lt a Donauhalle-ban. Markus Krastl atya 2015 \u00f3ta pl\u00e9b\u00e1niai adminisztr\u00e1tor, 2016 \u00f3ta pedig a neunkircheni Szenth\u00e1roms\u00e1g pl\u00e9b\u00e1nia pl\u00e9b\u00e1nosa. A Szent Ludwig – Herz Jesu \/ Spiesen-Elversberg pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ra 2022-ben ker\u00fclt. P. Krastl h\u00e1rom \u00e9vig a KAB Trier pl\u00e9b\u00e1nosa is volt. \u00c1tadni az \u00f6sszetartoz\u00e1s \u00e9rz\u00e9s\u00e9t \u00e9s el\u0151seg\u00edteni honfit\u00e1rsai \u00f6sszetartoz\u00e1s\u00e1t mindig is fontos volt, \u00e9s most fontosabb, mint valaha. A b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bok nem csak a Landsmannschaftban \/ B\u00e1ns\u00e1gi Sv\u00e1bok Egyes\u00fclet\u00e9ben tal\u00e1ltak otthonra, hanem a hit\u00fckben is. Erre k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos eml\u00e9kezni p\u00fcnk\u00f6sdkor, a Szentl\u00e9lek \u00fcnnep\u00e9n. Mert a Szentl\u00e9lek az a szeretet, amely Istent\u0151l \u00e1rad az emberek fel\u00e9 \u2013 mondta Krastl atya a 2022-es ulmi B\u00e1ns\u00e1gi Sv\u00e1bok Tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n tartott pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\nKarin Bohnenschuh
\nMegjelent: Banater Post, 68. \u00e9vfolyam, 9. sz\u00e1m, M\u00fcnchen, 2024. m\u00e1jus 5., 4. o.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
P\u00fcnk\u00f6sdi szentmise: Egy\u00fctt a hitben h\u00e1rom b\u00e1ns\u00e1gi pappal P\u00fcnk\u00f6sdkor mindenki a saj\u00e1t nyelv\u00e9n \u00e9rtekezik A B\u00e1ns\u00e1gi Sv\u00e1bok ulmi tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1nak programj\u00e1b\u00f3l nem hi\u00e1nyozhat a k\u00f6z\u00f6s szentmise. A Donauhalle-ban celebr\u00e1lt liturgia r\u00e9gi hagyom\u00e1ny\u00e1t \u2013 az els\u0151 ulmi Heimattag-ra 1974-ben ker\u00fclt sor \u2013 csak a vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny szak\u00edtotta meg. N\u00e9gy \u00e9vvel ezel\u0151tt a r\u00e9sztvev\u0151k P\u00e1l J\u00f3zsef Csaba p\u00fcsp\u00f6k pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t hallgatt\u00e1k […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":64027,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[37],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/64031"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=64031"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/64031\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":64033,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/64031\/revisions\/64033"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/64027"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=64031"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=64031"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=64031"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}