{"id":65593,"date":"2024-07-01T17:33:19","date_gmt":"2024-07-01T14:33:19","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=65593"},"modified":"2024-07-08T17:41:32","modified_gmt":"2024-07-08T14:41:32","slug":"zarandokut-a-csodalatos-olaszorszagba","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/zarandokut-a-csodalatos-olaszorszagba\/","title":{"rendered":"Zar\u00e1ndok\u00fat a csod\u00e1latos Olaszorsz\u00e1gba"},"content":{"rendered":"

A Sz\u00e9pszeretet zar\u00e1ndokcsoport j\u00fanius h\u00f3nap v\u00e9g\u00e9n olaszorsz\u00e1gi kegyhelyeket \u00e9s templomokat keresett fel. Az utaz\u00e1sr\u00f3l T\u00f3th Hajnalka \u00edrt besz\u00e1mol\u00f3t.<\/strong><\/p>\n

El\u00e9rkezett a v\u00e1rva v\u00e1rt nap, j\u00fanius 24-\u00e9n reggel a Sz\u00e9pszeretet zar\u00e1ndokcsoport negyven f\u0151s tagja elindult Olaszorsz\u00e1g fel\u00e9. A csoport lelki vezet\u0151je V\u00e1ncsa Csaba temesv\u00e1r-gy\u00e1rv\u00e1rosi seg\u00e9dlelk\u00e9sz volt. Csaba atya \u00e1ld\u00e1s\u00e1val \u00e9s a J\u00f3isten seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meg is \u00e9rkezt\u00fcnk Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Szlov\u00e9nia \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel, az els\u0151 olaszorsz\u00e1gi meg\u00e1ll\u00f3nkhoz, a hat\u00e1r k\u00f6zeli Quarto D`Altino v\u00e1rosk\u00e1ba.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

A m\u00e1sodik napon utunk P\u00e1du\u00e1ba vezetett. Els\u0151k\u00e9nt a Szent Jusztina bazilik\u00e1t tekinthett\u00fck meg, ahol M\u00e1t\u00e9 \u00e9s Luk\u00e1cs evang\u00e9lista \u00f6r\u00f6k nyughelye tal\u00e1lhat\u00f3. A bazilika a XVI. sz\u00e1zadban nyerte el v\u00e9gs\u0151 form\u00e1j\u00e1t, \u00e9s jelenleg is csod\u00e1latos m\u0171alkot\u00e1snak sz\u00e1m\u00edt.
\nP\u00e1du\u00e1ban rengeteg l\u00e1tnival\u00f3, sz\u00e1mos \u00f3kori \u00e9s k\u00f6z\u00e9pkori m\u0171kincs \u00e9s \u00e9p\u00fcletek fogadott minket. A v\u00e1ros f\u0151tere a \u201dPiazza dei Signori\u201d azaz, az Urak Tere, ahol reggelente v\u00e1s\u00e1rt rendeznek, de a nap minden perc\u00e9ben nagy a s\u00fcrg\u00e9s-forg\u00e1s. A teret elhagyva r\u00f6videsen szem\u00fcnk el\u00e9 t\u00e1rult a Szent Antal bazilika, Olaszorsz\u00e1g egyik legh\u00edresebb zar\u00e1ndokhelye. A bazilika 1232 \u00e9s 1310 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, leny\u0171g\u00f6z\u0151, kerek kupol\u00e1kkal, magas tornyokkal, d\u00edszes homlokzattal, t\u00f6bb mell\u00e9kk\u00e1poln\u00e1val rendelkezik. A bazilik\u00e1ban Szent Antal h\u00e1rom erekly\u00e9j\u00e9t \u0151rzik: az \u00e9pen maradt nyelv\u00e9t, als\u00f3 \u00e1llkapcs\u00e1t, illetve a bal als\u00f3 karj\u00e1b\u00f3l egy csonterekly\u00e9t. Az ereklyek\u00e1poln\u00e1ban megtekinthet\u0151k m\u00e9g Szent Antal csuh\u00e1j\u00e1nak foszl\u00e1nyai, itt \u0151rzik tov\u00e1bb\u00e1 a Szent kopors\u00f3j\u00e1t, valamint a k\u00f6vet, amelyen im\u00e1dkozott. A bazilika sz\u00e9ps\u00e9ges bels\u0151 kerttel is rendelkezik. Nagy \u00f6r\u00f6m \u00e9s lelki felt\u00f6lt\u0151d\u00e9s volt zar\u00e1ndokcsoportunk sz\u00e1m\u00e1ra, hogy lelki vezet\u0151nk, V\u00e1ncsa Csaba atya a bazilika egyik k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban szentmis\u00e9t mutatott be, amelyen mindannyian r\u00e9szt vett\u00fcnk.
\nL\u00e9lekben gazdagodva elb\u00facs\u00faztunk P\u00e1du\u00e1t\u00f3l, \u00e9s Firenze fel\u00e9 vett\u00fck az utunkat. Firenz\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r a Szent L\u0151rinc (San Lorenzo) templomot \u00e9s a Medici csal\u00e1d templom mell\u00e9 \u00e9p\u00edtett k\u00e1poln\u00e1j\u00e1t csod\u00e1lhattuk meg, amely a csal\u00e1d temetkez\u00e9si hely\u00e9\u00fcl szolg\u00e1lt. A templomot Michelangelo szobrai \u00e9s m\u00e1rv\u00e1nyintarzi\u00e1i d\u00edsz\u00edtik. Tov\u00e1bb haladva az 1200-as \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt D\u00f3m t\u00e9rhez \u00e9rkezt\u00fcnk, amely szint\u00e9n m\u00e1rv\u00e1ny burkolattal d\u00edsz\u00edtett. A D\u00f3m (Santa Maria del Fiore) mellett az eleg\u00e1ns Giotto harangtorony magasodik.
\nFolytatva v\u00e1rosn\u00e9z\u0151 s\u00e9t\u00e1nkat Firenze k\u00f6zponti ter\u00e9hez, a Signoria t\u00e9rhez \u00e9rkezt\u00fcnk. Itt \u00e1ll a Palazzo Vecchio, vagyis a firenzei v\u00e1rosh\u00e1za is, illetve t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 renesz\u00e1nsz szobor, k\u00f6zt\u00fck Michelangelo D\u00e1vid szobr\u00e1nak m\u00e1solata. Firenze l\u00e1tnival\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozik az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 Ponte Vecchio h\u00edd.
\nMiut\u00e1n Firenz\u00e9ben az es\u0151 lemosta r\u00f3lunk az \u00fat por\u00e1t, elindultunk k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1ll\u00e1shely\u00fcnkre, a term\u00e1lv\u00edz\u00e9r\u0151l h\u00edres, Montecantini Termebe. Majd m\u00e1snap reggel \u00fajult er\u0151kkel folytattuk zar\u00e1ndokutunkat Toszk\u00e1na m\u00e1sik \u00e9rdekess\u00e9ge, Pisa v\u00e1rosa fel\u00e9, ahol Olaszorsz\u00e1g egyik legimpoz\u00e1nsabb \u00e9s legh\u00edresebb tere a Csod\u00e1k Tere \u2013 Piazza dei Miracoli \u2013 l\u00e1that\u00f3. Hatalmas z\u00f6ld ter\u00fcleten n\u00e9gy k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00edt\u00e9szeti remekm\u0171 tal\u00e1lhat\u00f3. Els\u0151k\u00e9nt a Battistero-keresztel\u0151k\u00e1polna t\u00e1rul el\u00e9nk, majd ezt k\u00f6vette a sorban a Duomo (sz\u00e9kesegyh\u00e1z), a Campenile, vagyis a Ferde torony \u00e9s a M\u0171eml\u00e9ki temet\u0151.
\nAz ikonikus ferde torony tetej\u00e9re 294 l\u00e9pcs\u0151 vezet. \u00a0A ferde torony szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban helyezkedik el a csod\u00e1latos Santa Maria Assunta katedr\u00e1lis (Duomo Pisa) a pisai rom\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9szet kiemelked\u0151 alkot\u00e1sa, az impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclet \u00f6t haj\u00f3val rendelkezik, a burkolata feh\u00e9r m\u00e1rv\u00e1ny.\u00a0 A d\u00f3m belseje fekete \u00e9s feh\u00e9r m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, a d\u00edszes tart\u00f3oszlopok Pisano munk\u00e1i, a mennyezetet gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 fresk\u00f3k d\u00edsz\u00edtik.
\nPisa ut\u00e1n m\u00e9g mindig Toszk\u00e1na sz\u00edv\u00e9ben maradtunk, Sienaba \u00e9rkezt\u00fcnk. Siena Olaszorsz\u00e1g egyik legimpoz\u00e1nsabb k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1rosa, t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6zpontja az UNESCO Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sze. A v\u00e1ros sz\u0171k utc\u00e1in haladva \u00e9rkezt\u00fcnk Siena legh\u00edresebb \u00e9p\u00fclet\u00e9hez a D\u00f3mhoz – Catedrala di Santa Maria Assunta (Duomo di Siena). A katedr\u00e1lis a XII. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt g\u00f3tikus st\u00edlusban, jellegzetes toszk\u00e1n fekete-feh\u00e9r m\u00e1rv\u00e1ny burkolattal rendelkezik, f\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a Piccolomini olt\u00e1r, a 77 m\u00e9ter magas harangtorony k\u00f6zvetlen\u00fcl a katedr\u00e1lis mellett helyezkedik el.
\n\u00c9s mivel minden \u00fat R\u00f3m\u00e1ba vezet, zar\u00e1ndokutunk k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1llom\u00e1sa is az \u00d6r\u00f6k V\u00e1ros volt, ahova k\u00e9s\u0151 este \u00e9rkezt\u00fcnk. Cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n reggel izgatottan indultunk a nevezetess\u00e9gek felfedez\u00e9s\u00e9re.
\nEls\u0151 \u00e1llom\u00e1sunk a Later\u00e1ni bazilik\u00e1hoz vezetett. A r\u00f3mai egyh\u00e1zmegye sz\u00e9kesegyh\u00e1za barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, hossza 140 m\u00e9ter \u00e9s sz\u00e9less\u00e9ge 73 m\u00e9ter. A v\u00e1ros legr\u00e9gibb katedr\u00e1lisa, R\u00f3ma p\u00fcsp\u00f6k\u00e9nek temploma, a p\u00e1pai tr\u00f3n sz\u00e9khelye, R\u00f3ma n\u00e9gy p\u00e1pai bazilik\u00e1ja k\u00f6z\u00fcl a legmagasabb ranggal rendelkezik. Az oszlopos el\u0151csarnok ut\u00e1n ny\u00edlik a bazilika \u00f6t bej\u00e1rata, a hatalmas \u00f6thaj\u00f3s templombels\u0151ben csod\u00e1latos XVI. sz\u00e1zadbeli mennyezet \u00e9s m\u00e1rv\u00e1nypadl\u00f3 l\u00e1that\u00f3. A bazilik\u00e1ban sok a m\u0171kincs; Szent P\u00e9ter \u00e9s Szent P\u00e1l kopony\u00e1j\u00e1t egy g\u00f3tikus tabern\u00e1kulumban \u0151rzik a p\u00e1pai olt\u00e1ron \u00e9s itt tal\u00e1lhat\u00f3 V. M\u00e1rton p\u00e1pa s\u00edreml\u00e9ke is.
\nA k\u00f6vetkez\u0151 m\u0171eml\u00e9k, amit megcsod\u00e1lhattunk, a Colosseum volt, valamint megtekintett\u00fck a Forum Romanum \u00e9s Palatinus-domb r\u00e9g\u00e9szeti \u00e1sat\u00e1sokkal felt\u00e1rt eml\u00e9km\u0171veit is.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

A soron k\u00f6vetkez\u0151 m\u0171eml\u00e9k a Capitolium volt. A Capitolium f\u0151ter\u00e9n, a Piazza del Campidoglion \u00e1ll Marcus Aurelius cs\u00e1sz\u00e1r bronzszobra. Az \u00e9p\u00fcletek nagy r\u00e9sz\u00e9t Michelangelo tervezte. Itt volt az \u00f3kori R\u00f3ma egyik k\u00f6zpontja. Folytattuk utunkat a Szent Ign\u00e1c templomig. A templom h\u00e1romhaj\u00f3s, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 mennyezeti fresk\u00f3kkal b\u00fcszk\u00e9lkedhet.
\nTov\u00e1bb ismerkedve R\u00f3m\u00e1val el\u00e9rkezt\u00fcnk a Pantheonhoz, ami eredetileg a r\u00f3mai istenek tisztelet\u00e9re \u00e9p\u00edtettek, k\u00e9s\u0151bb kereszt\u00e9ny templomm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t, \u00e9s az egyik legjobb \u00e1llapotban fennmaradt \u00f3kori \u00e9p\u00edtm\u00e9ny. V\u00e1rosn\u00e9z\u0151 utunk soron k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1llom\u00e1sa a Sant’Agnese in Agone templom, amely a Piazza Navona legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00fclete. Szent \u00c1gnes sz\u0171z \u00e9s v\u00e9rtan\u00fa, nagy tiszteletnek \u00f6rvend a katolikusok k\u00f6r\u00e9ben. A teret barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt sz\u00f6k\u0151k\u00fat d\u00edsz\u00edti.
\nM\u00e1r d\u00e9lut\u00e1nra j\u00e1rt az id\u0151, amikor meg\u00e9rkezt\u00fcnk R\u00f3ma egyik legnagyobb \u00e9s legismertebb sz\u00f6k\u0151k\u00fatj\u00e1hoz, a Trevi k\u00fathoz. A barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt k\u00fat Niccola Salvi terve alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. A Trevi k\u00fathoz t\u00f6bb monda is f\u0171z\u0151dik. Az egyik szerint, aki h\u00e1ttal \u00e1llva beledob egy p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9t, az biztosan visszat\u00e9r m\u00e9g R\u00f3m\u00e1ba. A bedobott p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9ket minden \u00e9jjel \u00f6sszegy\u0171jtik \u00e9s a r\u00f3mai r\u00e1szorul\u00f3k megseg\u00edt\u00e9s\u00e9re ford\u00edtj\u00e1k.
\nR\u00f3ma nevezetess\u00e9gei k\u00f6z\u00e9 tartozik m\u00e9g a Spanyol l\u00e9pcs\u0151, nev\u00e9t a mai napig is a Spanyol t\u00e9ren elhelyezked\u0151 spanyol k\u00f6vets\u00e9gr\u0151l kapta. A l\u00e9pcs\u0151n fel\u00e9rve magasodik a Trinita dei Monti templom. A hatalmas, de m\u00e9gis kecses l\u00e9pcs\u0151t a XVIII. a sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k F. De Sanctis tervei alapj\u00e1n.
\nTov\u00e1bb haladva a Via del Corson el\u00e9rkezt\u00fcnk a Piazza del Popolohoz, melyet G. Valadier az 1800-as \u00e9vek elej\u00e9n tervezett \u00e9s alkotott meg. A t\u00e9r bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l k\u00e9t templom, a Santa Maria di Montesanto \u00e9s a Santa Maria dei Miracoli fogadja az embereket. Mindk\u00e9t templom a XVII. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. A t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9t Flaminus obeliszkje d\u00edsz\u00edti, ez egy egyiptomi alkot\u00e1s, amit Augustus cs\u00e1sz\u00e1r hozatott R\u00f3m\u00e1ba.<\/p>\n

El\u00e9rkezett zar\u00e1ndokutunk f\u00e9nypontja, a Vatik\u00e1n<\/strong>
\nA Vatik\u00e1n a legkisebb f\u00fcggetlen \u00e1llam a vil\u00e1gon, mind ter\u00fclet\u00e9t, mind lakoss\u00e1g\u00e1t tekintve (800 f\u0151). Leny\u0171g\u00f6z\u0151 volt az el\u00e9nk t\u00e1rul\u00f3 Szent P\u00e9ter t\u00e9r, amelynek f\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a Bernini tervei alapj\u00e1n a XVII. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9t, f\u00e9lk\u00f6r alak\u00fa oszlopsor, azt a hat\u00e1st keltve, mintha t\u00e1rt karokkal v\u00e1rn\u00e1k a vil\u00e1g minden pontj\u00e1r\u00f3l \u00e9rkez\u0151 zar\u00e1ndokokat. A t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n egy \u00f3kori egyiptomi obeliszk, a Kereszt obeliszkje magasodik, mellette a N\u00e9gy Foly\u00f3 \u00e9s a M\u00f3r sz\u00f6k\u0151k\u00fatja l\u00e1that\u00f3.
\nA mindenkori p\u00e1p\u00e1t \u00e9s a Vatik\u00e1nt az 500 \u00e9ves m\u00faltra visszatekint\u0151 Sv\u00e1jci G\u00e1rda v\u00e9di, \u0151rzi. A kis hadsereg maxim\u00e1lis l\u00e9tsz\u00e1ma 135 f\u0151. Minden \u00e9vben 34 \u00fajonc tesz esk\u00fct \u00e9s 26 h\u00f3napig szolg\u00e1lj\u00e1k a p\u00e1p\u00e1t.
\nA t\u00f6bb sz\u00e1z, ink\u00e1bb t\u00f6bb ezer zar\u00e1ndokkal egy\u00fctt sorban \u00e1llva v\u00e1rtuk, hogy bejussunk a Szent P\u00e9ter Bazilik\u00e1ba. Ez a vil\u00e1g legnagyobb \u00e9s legfontosabb katolikus temploma. \u00c9p\u00edt\u00e9se a XVI. sz\u00e1zad elej\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt, renesz\u00e1nsz \u00e9p\u00edt\u00e9szek, mint Michelangelo \u00e9s Bernini ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa mellett.
\n\u00dagy tartj\u00e1k, hogy a bazilika alatt tal\u00e1lhat\u00f3 Szent P\u00e9ter s\u00edrja. A bazilik\u00e1t sz\u00e1mos kiemelked\u0151, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 szobor, s\u00edreml\u00e9k \u00e9s olt\u00e1r d\u00edsz\u00edti, kazett\u00e1s mennyezete, fresk\u00f3i gazdag\u00edtj\u00e1k a l\u00e1tv\u00e1nyt. \u00a0A bazilik\u00e1ban van Michelangelo egyik gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 munk\u00e1ja, a Pi\u00e9ta is. Sajnos fel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1latok miatt nem csod\u00e1lhattuk meg k\u00f6zelr\u0151l a Pi\u00e9t\u00e1t. A f\u0151olt\u00e1r, ahol csak a p\u00e1pa mis\u00e9zhet, szint\u00e9n fel\u00faj\u00edt\u00e1s alatt \u00e1ll. De lemehett\u00fcnk az altemplomba, ahol a p\u00e1p\u00e1k temetkez\u00e9si helye van. \u00a0A Szent P\u00e9ter Bazilik\u00e1t megkoron\u00e1z\u00f3 \u00e9kk\u0151 a Michelangelo \u00e1ltal tervezett gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9ges kupola. A kupola tetej\u00e9be t\u00f6bb mint 500 l\u00e9pcs\u0151 megt\u00e9tele ut\u00e1n \u00e9r\u00fcnk fel; a magasb\u00f3l l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3 l\u00e1tv\u00e1ny t\u00e1rult el\u00e9nk, a Vatik\u00e1ni kertek z\u00f6ld o\u00e1zisa, a Vatik\u00e1ni M\u00fazeumok \u00e9s R\u00f3ma nagy r\u00e9sze bel\u00e1that\u00f3. A napunk a Vatik\u00e1nban, a Szent P\u00e9ter Bazilik\u00e1ban a Szent P\u00e9ter \u00e9s Szent P\u00e1l apostolok f\u0151\u00fcnnep\u00e9nek el\u0151esti vig\u00edlia mis\u00e9j\u00e9vel \u00e9rt v\u00e9get.
\nM\u00e1snap reggel, Szent P\u00e9ter \u00e9s Szent P\u00e1l apostolok \u00fcnnep\u00e9n a sz\u00e1lloda k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban szentmis\u00e9vel ind\u00edtottuk a napunkat. V\u00e1ncsa Csaba lelki vezet\u0151nk Isten \u00e1ld\u00e1s\u00e1t k\u00e9rte a h\u00e1tral\u00e9v\u0151 utunkra. Mise \u00e9s reggeli ut\u00e1n b\u00facs\u00fat intett\u00fcnk R\u00f3m\u00e1nak, \u00e9s elindultunk a hossz\u00fa utunkra: nem kevesebb, mint 680 km megt\u00e9tele v\u00e1rt r\u00e1nk, hogy m\u00e1snap a csod\u00e1latos Velenc\u00e9vel ismerkedhess\u00fcnk. Este 6 \u00f3r\u00e1ra sof\u0151rjeink \u00e9s Isten seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meg\u00e9rkezt\u00fcnk zar\u00e1ndokutunk utols\u00f3 sz\u00e1ll\u00e1shely\u00e9re a Velenc\u00e9hez k\u00f6zeli Noventi Di Piave v\u00e1rosk\u00e1ba.
\nVas\u00e1rnap reggel szentmise \u00e9s reggeli ut\u00e1n elindultunk Velence fel\u00e9. A szentmis\u00e9t V\u00e1ncsa Csaba atya celebr\u00e1lta a helyi templom melletti k\u00e1poln\u00e1ban.
\nR\u00f6vid haj\u00f3k\u00e1z\u00e1s ut\u00e1n partot \u00e9rt\u00fcnk Velenc\u00e9ben. M\u00e1r itt csod\u00e1latos l\u00e1tv\u00e1ny fogadott benn\u00fcnket! A parton haladva el\u0151sz\u00f6r a S\u00f3hajok h\u00eddj\u00e1hoz \u00e9rt\u00fcnk, amir\u0151l idegenvezet\u0151nk elmes\u00e9lte, hogy a rabok keltek \u00e1t rajta az \u00edt\u00e9let kihirdet\u00e9se ut\u00e1n, \u00faton a b\u00f6rt\u00f6n fel\u00e9. A rabok s\u00f3haja messzire hallatszott, innen a h\u00edd elnevez\u00e9se. K\u00f6zvetlen\u00fcl a h\u00edd mellett van a D\u00f3zse palota, a Szent M\u00e1rk t\u00e9r sz\u00e9l\u00e9n.\u00a0 A D\u00f3zse palot\u00e1t XIV-XV. sz\u00e1zadi \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlusban emelt\u00e9k, ez Velence egyik legszebb \u00e9p\u00fclete. P\u00e1r l\u00e9p\u00e9snyire a palot\u00e1t\u00f3l m\u00e1r l\u00e1ttuk Velence k\u00f6zpontj\u00e1t a Szent M\u00e1rk teret (Piazza San Marco). Ez Velence legnagyobb tere, amelyet egyh\u00e1zi \u00e9s korm\u00e1nyzati \u00e9p\u00fcletek szeg\u00e9lyeznek. A Szent M\u00e1rk t\u00e9r a Canal Grande v\u00e9g\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, ez\u00e9rt es\u0151s id\u0151szakban a teret el\u00f6nti a v\u00edz. A Szent M\u00e1rk t\u00e9rr\u0151l megtekinthet\u0151 a Szent M\u00e1rk bazilika, az \u00d3ratorony, a D\u00f3zse palota.
\nA Szent M\u00e1rk bazilika t\u00f6bb mint 1000 \u00e9ves m\u00faltra tekint vissza, a templom 829-836 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Szent M\u00e1rk tisztelet\u00e9re, hogy az apostol f\u00f6ldi maradv\u00e1nyainak nyughely\u00e9\u00fcl szolg\u00e1ljon. A bazilika k\u00edv\u00fcl-bel\u00fcl csod\u00e1latos, a sz\u00ednes mozaikok, az olt\u00e1rok, a mennyezet antik csill\u00e1rjai, a m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l faragott sz\u00f3sz\u00e9k, a f\u0151olt\u00e1ron l\u00e1that\u00f3 Pala d\u2019oro ikon \u00e9s a v\u00e1ltozatos oszlopf\u0151k mind l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3ak. A Szent M\u00e1rk bazilika h\u00edven t\u00fckr\u00f6zi a v\u00e1ros sz\u00ednes egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t \u00e9s \u00f6sszek\u00f6t\u0151 szerep\u00e9t a keleti \u00e9s nyugati kult\u00fara k\u00f6z\u00f6tt. L\u00e1ttuk a v\u00e1ros halpiac\u00e1t, sz\u0171k, de ann\u00e1l sz\u00ednesebb utc\u00e1it, ahol pezsg\u0151 \u00e9let folyik.
\nTov\u00e1bb s\u00e9t\u00e1lva el\u00e9rkezt\u00fcnk Velence legr\u00e9gebbi \u00e9s legh\u00edresebb h\u00eddj\u00e1hoz, a Rialto h\u00eddhoz. Ezek ut\u00e1n nem maradt m\u00e1s h\u00e1tra, mint gondol\u00e1kkal v\u00e9gigsuhanni a Canal Grand\u00e9n. F\u00e1j\u00f3 sz\u00edvvel haladtunk a kik\u00f6t\u0151 fel\u00e9, hogy itt kell hagynunk ezt a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, mes\u00e9be ill\u0151 v\u00e1rost.
\nMiut\u00e1n b\u00facs\u00fat intett\u00fcnk a csod\u00e1latos v\u00edzi v\u00e1rosnak, \u00faton a sz\u00e1lloda fel\u00e9 meg\u00e1lltunk az Adriai tengerpart egyik strandj\u00e1n, hogy k\u00f6zelebbr\u0151l szem\u00fcgyre vehess\u00fck a k\u00e9kl\u0151 vizet \u00e9s a finom homokos partot. R\u00f6vid f\u00fcrd\u0151z\u00e9s ut\u00e1n folytattuk utunk a sz\u00e1ll\u00e1shely\u00fcnk fel\u00e9.
\nH\u00e9tf\u0151n reggel szomor\u00faan, de \u00e9lm\u00e9nyekkel teli sz\u00edvvel indultunk haza. Az \u00faton im\u00e1ds\u00e1gokkal \u00e9s \u00e9nekekkel k\u00f6sz\u00f6nt\u00fck meg Istennek, hogy szerencs\u00e9sen, minden baj n\u00e9lk\u00fcl t\u00e9rhett\u00fcnk haza zar\u00e1ndokutunkr\u00f3l.<\/p>\n

T\u00f3th Hajnalka<\/p>\n\n\t\t