{"id":66151,"date":"2024-07-21T15:08:22","date_gmt":"2024-07-21T12:08:22","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=66151"},"modified":"2024-07-26T15:10:31","modified_gmt":"2024-07-26T12:10:31","slug":"a-dunai-svabok-terjesztettek-es-megtartottak-a-hituket","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/a-dunai-svabok-terjesztettek-es-megtartottak-a-hituket\/","title":{"rendered":"A dunai sv\u00e1bok terjesztett\u00e9k \u00e9s megtartott\u00e1k a hit\u00fcket"},"content":{"rendered":"

\u201eM\u00e1ria b\u00e1tors\u00e1g\u00e1val …\u201d mott\u00f3val 2024. j\u00falius 13\/14-\u00e9n ker\u00fclt sor a dunai sv\u00e1bok 63. fogadalmi zar\u00e1ndoklat\u00e1ra Alt\u00f6ttingbe.<\/strong><\/p>\n

A dunai sv\u00e1b fogadalmi zar\u00e1ndoklatok eredete<\/em><\/p>\n

1946. m\u00e1rcius 24-\u00e9n, Gy\u00fcm\u00f6lcsolt\u00f3 Boldogasszony \u00fcnnep\u00e9nek el\u0151est\u00e9j\u00e9n Wendelin Gruber atya a gakowai megsemmis\u00edt\u0151 t\u00e1borban (Jugoszl\u00e1via) rem\u00e9nytelen\u00fcl sorvadoz\u00f3 dunai sv\u00e1b t\u00e1rsaival egy\u00fctt a zs\u00fafol\u00e1sig megtelt templomban tartott szentmise keret\u00e9ben megfogadta, hogy \u201eha \u00e9letben maradnak\u201d h\u00e1l\u00e1b\u00f3l \u00e9vente zar\u00e1ndoklaton vesznek r\u00e9szt. Ezt a fogadalmat 1946 p\u00fcnk\u00f6sdj\u00e9n a Rudolfsgnad megsemmis\u00edt\u0151 t\u00e1borban tartott titkos szentmis\u00e9n megism\u00e9telte. A jezsuita szerzetes pap azut\u00e1n eml\u00e9keztette honfit\u00e1rsait erre az \u00edg\u00e9retre, hogy Konrad Adenauer n\u00e9met kancell\u00e1r k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel a hat \u00e9v jugoszl\u00e1viai b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9s ut\u00e1n kiszabadult \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gba t\u00e1vozott. Ezt a fogadalmat a mai napig minden \u00e9vben \u00fajb\u00f3l megtartj\u00e1k az eur\u00f3pai, \u00e9szak- \u00e9s d\u00e9l-amerikai t\u00fal\u00e9l\u0151k \u00e9s zar\u00e1ndokok. A fogadalom a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni dunai sv\u00e1b vall\u00e1soss\u00e1g klasszikus\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Gruber atya 1959-ben megalap\u00edtotta az alt\u00f6ttingi fogadalmi zar\u00e1ndoklatot, amelyet az\u00f3ta minden \u00e9vben j\u00falius m\u00e1sodik h\u00e9tv\u00e9g\u00e9j\u00e9n tartanak a dunai sv\u00e1b fogadalmi zar\u00e1ndoklatok legnagyobbikak\u00e9nt, amelyet csak a koronav\u00edrus-j\u00e1rv\u00e1ny szak\u00edtott meg. Id\u00e9n 63. alkalommal ker\u00fclt sor a zar\u00e1ndoklatra.<\/p>\n

Nyit\u00f3 szentmise el\u0151ad\u00e1ssal<\/em>
\nA kor\u00e1bbi \u00e9vekhez hasonl\u00f3an Johann P\u00e1lfi kanonok szombaton 15 \u00f3rakor celebr\u00e1lta a megnyit\u00f3 szentmis\u00e9t a koll\u00e9giumi templomban, Kocsik Zolt\u00e1n-J\u00f3zsef aty\u00e1val, Paul Koll\u00e1r aty\u00e1val, Andreas Straub aty\u00e1val \u00e9s Karl Zirmer aty\u00e1val egy\u00fctt. A St. Gerhardswerk \u00e9s a Gerhardsforum nev\u00e9ben n\u00e9gy nyelven k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte az egybegy\u0171lteket \u00e9s a N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l, Ausztri\u00e1b\u00f3l, a volt Jugoszl\u00e1vi\u00e1b\u00f3l, Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l \u00e9s Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l \u00e9rkezett zar\u00e1ndokokat, \u00e9s hangs\u00falyozta, hogy a dunai sv\u00e1bok mind a mai napig szent\u00fcl \u0151rzik kult\u00far\u00e1jukat \u00e9s vall\u00e1sukat, \u00e9s fontos sz\u00e1mukra Wendelin Gruber atya fogadalm\u00e1nak megtart\u00e1sa. Kocsik Zolt\u00e1n-J\u00f3zsef atya a temesv\u00e1ri Gerhardinum katolikus iskol\u00e1j\u00e1nak igazgat\u00f3jak\u00e9nt mutatkozott be. A tanint\u00e9zet k\u00f6zel 30 \u00e9ve l\u00e9tezik, a fiatalokat a kereszt\u00e9ny tan\u00edt\u00e1ssal ismerteti meg, a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sokat teol\u00f3giai-hum\u00e1n profillal k\u00e9sz\u00edti fel az \u00e9retts\u00e9gire, els\u0151 idegen nyelvk\u00e9nt a n\u00e9metet, m\u00e1sodik idegen nyelvk\u00e9nt az angolt oktatja, saj\u00e1t bentlak\u00e1sa van 80 di\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s saj\u00e1t konyh\u00e1j\u00e1n 260 gyermekre \u00e9s di\u00e1kra f\u0151znek naponta. Kocsik atya kifejezte azon v\u00e1gy\u00e1t, hogy a j\u00f6v\u0151ben a n\u00e9metorsz\u00e1gi St Gerhardswerkkel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve a dunai sv\u00e1bok t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, vall\u00e1si \u00e9s kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t k\u00f6zelebb hozz\u00e1k a fiatalokhoz. Ursula St\u00f6ckl orgon\u00e1n k\u00eds\u00e9rte a ma m\u00e1r Bajororsz\u00e1gban \u00e9l\u0151, de a b\u00e1ns\u00e1gi hegyvid\u00e9kr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 tagokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 weidenthali \u00e9nekkart. A zar\u00e1ndokok elragadtatott figyelemmel hallgatt\u00e1k az egy\u00fcttest. Ezt k\u00f6vet\u0151en Andreas Reinholz kanonok, a B\u00e1ns\u00e1gban tal\u00e1lhat\u00f3 m\u00e1riaradnai kegytemplom pl\u00e9b\u00e1nosa tartott el\u0151ad\u00e1st \u201eM\u00e1rt\u00edrok a totalitarizmus idej\u00e9n Rom\u00e1ni\u00e1ban\u201d c\u00edmmel. Miut\u00e1n a kommunista rezsim k\u00f6ny\u00f6rtelen t\u00e1mad\u00e1st int\u00e9zett az orsz\u00e1g n\u00e9met lakoss\u00e1ga ellen kitelep\u00edt\u00e9sekkel, intern\u00e1l\u00e1sokkal, kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sokkal, lej\u00e1rat\u00f3 kamp\u00e1nyokkal \u00e9s a Szovjetuni\u00f3ba k\u00e9nyszermunk\u00e1ra val\u00f3 deport\u00e1l\u00e1ssal, a vall\u00e1sfelekezetekre \u00e9s az egyh\u00e1zakra, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a rom\u00e1niai katolikus egyh\u00e1zra is nyom\u00e1st helyezett, amelynek hat\u00e1sa \u00e9vtizedekig \u00e9rezhet\u0151 volt, \u00e9s egyes esetekben m\u00e9g ma is \u00e9rezhet\u0151. Betiltottak minden szerzetesrendet \u00e9s kongreg\u00e1ci\u00f3t, amely tan\u00edt\u00e1ssal, oktat\u00e1ssal, \u00e1pol\u00e1ssal \u00e9s szoci\u00e1lis seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1ssal foglalkozott, p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket \u00e9s papokat tart\u00f3ztattak le a Vatik\u00e1nnak val\u00f3 k\u00e9mked\u00e9s v\u00e1dj\u00e1val, katedr\u00e1lisaikat pedig \u00e1llami k\u00e9zbe vett\u00e9k. A rom\u00e1niai B\u00e1ns\u00e1gban \u00f6sszesen 55 papot tart\u00f3ztattak le \u00e9s tartottak mag\u00e1nz\u00e1rk\u00e1ban, n\u00e9h\u00e1nyukat \u00e9vekig. Reinholz maga m\u00e9g 20-at ismert k\u00f6z\u00fcl\u00fck, akik k\u00f6z\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Boros B\u00e9la seg\u00e9dp\u00fcsp\u00f6k sors\u00e1t ismertette. Hossz\u00fa fogs\u00e1ga ellen\u00e9re h\u0171 maradt az egyh\u00e1zhoz, nem t\u00e1pl\u00e1lt gy\u0171l\u00f6letet k\u00ednz\u00f3ival szemben, b\u00e1tors\u00e1got, \u00f6r\u00f6m\u00f6t \u00e9s optimizmust sug\u00e1rzott \u00f6regkor\u00e1ig, \u00e9s ezzel m\u00e1sokat is hitre \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt.<\/p>\n

Pontifik\u00e1lis szentmise \u00e9s gyerty\u00e1s k\u00f6rmenet<\/em>
\nA Szent Anna-bazilik\u00e1ban este 8 \u00f3rakor kezd\u0151d\u0151 el\u0151esti szentmise ez\u00fattal elmaradt a XVI. Benedek p\u00e1p\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 szimp\u00f3zium keret\u00e9ben tartott p\u00e1pai szentmise jav\u00e1ra, amelynek f\u0151celebr\u00e1nsa Kurt Koch b\u00edborossal egy\u00fctt Dr. Georg G\u00e4nswein \u00e9rsek, a p\u00e1pa egykori mag\u00e1ntitk\u00e1ra volt. A dunai sv\u00e1b paps\u00e1g is koncelebr\u00e1lt a mis\u00e9n. A szentmise ut\u00e1n a zar\u00e1ndokok, akiket G\u00fcnther Mandl prel\u00e1tus, a zar\u00e1ndoklat rektora \u00e9s alt\u00f6ttingi pl\u00e9b\u00e1nos, valamint a dunai sv\u00e1b paps\u00e1g \u00e9s az alt\u00f6ttingi f\u00fav\u00f3szenekar vezetett \u00e9s hangsz\u00f3r\u00f3kon kereszt\u00fcl im\u00e1kkal k\u00eds\u00e9rt, a sz\u00fcrk\u00fcletben gyertyaf\u00e9nyben vonultak a bazilik\u00e1t\u00f3l a K\u00e1polna t\u00e9rre, \u00e9s h\u00e1romszor megker\u00fclt\u00e9k a Kegyelemk\u00e1poln\u00e1t, ahol a Sz\u0171zany\u00e1nak szentelt himnuszokat \u00e9nekeltek, j\u00f3val este 10 \u00f3ra ut\u00e1nig.<\/p>\n

K\u00f6rmenet a bazilik\u00e1hoz<\/em>
\nVas\u00e1rnap d\u00e9lel\u0151tt a HOG Sanktanna f\u00fav\u00f3szenekar\u00e1nak k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben, Josef Wunderlich vezet\u00e9s\u00e9vel, a koll\u00e9giumi templomt\u00f3l a bazilika fel\u00e9 vonult a menet, el\u00f6l a kereszthordoz\u00f3k, m\u00f6g\u00f6tt\u00fck egy gyertya a \u201e63. fogadalmi zar\u00e1ndoklat\u201d felirattal, majd k\u00f6z\u00e9pen a St. Gerhardswerk z\u00e1szl\u00f3ja, bal \u00e9s jobb oldalon egy-egy t\u00e1bla Gruber atya k\u00e9p\u00e9vel \u00e9s a m\u00e1riaradnai kegyhely templom\u00e1val, majd a z\u00e1szl\u00f3s deleg\u00e1ci\u00f3k, n\u00e9gy n\u0151 egy Sz\u0171z M\u00e1ria-szoborral, a zenekar, paps\u00e1g, n\u00e9pviseletbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt szem\u00e9lyek \u00e9s zar\u00e1ndokok.<\/p>\n

\u00dcdv\u00f6zl\u00e9s a bazilik\u00e1ban<\/em>
\nMiut\u00e1n minden r\u00e9sztvev\u0151 bel\u00e9pett a bazilik\u00e1ba, a szentannai Dipl. Ing. Josef Lutz N\u00fcrnbergb\u0151l, a zar\u00e1ndoklat szervez\u0151je \u00e9s a St. Gerhardswerk Stuttgart eln\u00f6khelyettese, szervezet\u00e9nek \u00e9s a m\u00fcncheni Gerhardsforum a nev\u00e9ben \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte a zar\u00e1ndokokat \u00e9s a h\u00edveket, valamint n\u00e9v szerint sz\u00e1mos d\u00edszvend\u00e9get: el\u0151sz\u00f6r a f\u0151celebr\u00e1ns Dr. Ludwig Schick ny. \u00e9rseket a bambergi egyh\u00e1zmegy\u00e9b\u0151l, Christine Burghart alpolg\u00e1rmestert, Dr. Angela Ili\u0107et az LMU M\u00fcnchen N\u00e9met Kult\u00fara \u00e9s D\u00e9lkelet-Eur\u00f3pa T\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek Int\u00e9zet\u00e9b\u0151l, Klaus Rapp pl\u00e9b\u00e1nost, a St. Gerhardswerk eln\u00f6k\u00e9t, Dr. Josef Zerndl nyugalmazott kanonokot Scheslitzb\u0151l, a dunai sv\u00e1bok EGR kor\u00e1bbi vizit\u00e1tor\u00e1t, Andreas Straub lelkip\u00e1sztort, Paul Kollart, a St. Gerhardswerk Stuttgart \u00e9s a m\u00fcncheni Gerhardsforum lelki vezet\u0151j\u00e9t, Karl Zirmer lelkip\u00e1sztort, a S\u00fcdostdeutschen Priesterwerk eln\u00f6k\u00e9t, Adam Possmayert, a S\u00fcdostdeutschen Priesterwerk eln\u00f6ks\u00e9gi tagj\u00e1t, Andreas Reinholz kanonokot, a m\u00e1riaradnai kegyhely pl\u00e9b\u00e1nos\u00e1t Kocsik Zolt\u00e1n-J\u00f3zsef kanonokot, a temesv\u00e1ri Gerhardinum L\u00edceum igazgat\u00f3j\u00e1t, Johann P\u00e1lfi kanonokot, a landshuti dunai sv\u00e1b \u00e9nekegy\u00fcttest Reinhard Scherer vezet\u00e9s\u00e9vel, Peter-Dietmar Lebert a B\u00e1ns\u00e1gi Sv\u00e1bok Sz\u00f6vets\u00e9gi Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek sz\u00f6vets\u00e9gi eln\u00f6k\u00e9t \u00e9s feles\u00e9ge Hiltrudot, a B\u00e1ns\u00e1gi Sv\u00e1bok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek aleln\u00f6k\u00e9t Georg Lediget, a B\u00e1ns\u00e1ti Sv\u00e1b Kultur\u00e1lis Szervezet eln\u00f6k\u00e9t, Bernhard Fackelmannt \u00e9s feles\u00e9g\u00e9t, a B\u00e1ns\u00e1gi Sv\u00e1bok bajororsz\u00e1gi region\u00e1lis eln\u00f6k\u00e9t, Harald Schlapanskyt, a St. Gerhardswerk magyarorsz\u00e1gi k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g\u00e9t \u00e9s Herein-K\u00f6r\u00f6s M\u00e1ri\u00e1t, Sch\u00f6nberger Csab\u00e1t \u00e9s Mirk M\u00e1ri\u00e1t, a fels\u0151-ausztriai dunai sv\u00e1bok k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g\u00e9t Paul Mahr tartom\u00e1nyi eln\u00f6kkel \u00e9s Maria Zugmann-Weber DAG-eln\u00f6kkel, a dunai sv\u00e1bok vil\u00e1gszervezet\u00e9nek eln\u00f6k\u00e9t \u00e9s a n\u00e9metorsz\u00e1gi Landsmannschaft der Donauschwaben eln\u00f6k\u00e9t, J\u00fcrgen Harich<\/em> gimn\u00e1ziumi tan\u00e1rt, Paul Beiwinklert, a bajor ter\u00fcleti sz\u00f6vets\u00e9g dunai sv\u00e1bok k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g\u00e9vel, a St. Gerhardswerk z\u00e1szl\u00f3viv\u0151it, Gaby, Hans \u00e9s Ulrike Kiefert, Roswitha Dorfner \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3t a passaui egyh\u00e1zmegyei lapt\u00f3l, Stefan Teppert MA a dunai sv\u00e1b sajt\u00f3t\u00f3l, az Amerik\u00e1b\u00f3l, Kanad\u00e1b\u00f3l, Argent\u00edn\u00e1b\u00f3l \u00e9s Braz\u00edli\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezett vend\u00e9geket, a hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 n\u00e9pviseletben \u00e9rkez\u0151ket, az\u00e1szl\u00f3s k\u00fcld\u00f6tts\u00e9geket, a kereszt, a gyerty\u00e1k \u00e9s a M\u00e1ria-szobor hordoz\u00f3it, a HOG St. Anna, az eg\u00e9sz szervez\u0151csapat\u00e1t \u00e9s az akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151ket Nikolaus Laub, Johann Noll \u00e9s Johannes Sch\u00fcssler vezet\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl minden zar\u00e1ndokot \u00e9s h\u00edv\u0151t k\u00f6zelr\u0151l \u00e9s t\u00e1volr\u00f3l.<\/p>\n

A vil\u00e1giak hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sa<\/em>
\nDr. Angela Ili\u0107, az LMU M\u00fcnchen N\u00e9met Kult\u00fara \u00e9s D\u00e9lkelet-Eur\u00f3pai T\u00f6rt\u00e9net Int\u00e9zet\u00e9nek tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa a \u201eM\u00e1rt\u00edrok \u00e9s a hit tan\u00fai mint b\u00e1tor p\u00e9ldak\u00e9pek\u201d t\u00e9m\u00e1ban tartott el\u0151ad\u00e1st. A kereszt\u00e9nys\u00e9g kezdete \u00f3ta a kereszt\u00e9nys\u00e9g k\u00f6vet\u0151it \u00fcld\u00f6zt\u00e9k, k\u00ednozt\u00e1k \u00e9s gyilkolt\u00e1k, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 intenz\u00edven. A 20. sz\u00e1zadban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kommunista ideol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s t\u00e1rsadalmi rendszerek kimutatt\u00e1k a vall\u00e1ssal \u00e9s a h\u00edv\u0151kkel szembeni ellens\u00e9ges hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sukat. Oroszorsz\u00e1gban p\u00e9ld\u00e1ul az egyh\u00e1zak \u00e9s vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, valamint tagjaik \u00e9s szimpatiz\u00e1nsaik \u00fcld\u00f6z\u00e9se k\u00f6zvetlen\u00fcl a szovjet hatalom\u00e1tv\u00e9tel ut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt. D\u00e9lkelet-Eur\u00f3p\u00e1ban ez az 1940-es \u00e9vekben zajlott le nagy intenzit\u00e1ssal. A partiz\u00e1nok \u00e9s kommunist\u00e1k m\u00e1r a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt is k\u00f6vettek el er\u0151szakos cselekm\u00e9nyeket. Az intenz\u00edv egyh\u00e1z\u00fcld\u00f6z\u00e9s a h\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9se ut\u00e1n v\u00e1lt hivataloss\u00e1 \u00e9s szisztematikuss\u00e1. A keleti blokk \u00e1llamaiban \u00e9s D\u00e9lkelet-Eur\u00f3p\u00e1ban a vall\u00e1si vezet\u0151ket \u00e9s a klerikusokat – p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket, papokat, lelk\u00e9szeket, szerzeteseket – sz\u00e1nd\u00e9kosan tett\u00e9k er\u0151szak \u00e1ldozataiv\u00e1, de sz\u00e1mtalan vil\u00e1gi szem\u00e9lyt is \u00fcld\u00f6ztek hit\u00fck miatt, letart\u00f3ztattak, megk\u00ednoztak, h\u00e1tr\u00e1nyos helyzetbe hoztak tanulm\u00e1nyaik \u00e9s foglalkoz\u00e1suk megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban, kirakatperekben \u00edt\u00e9ltek el, \u00e1tnevel\u0151- \u00e9s munkat\u00e1borokba k\u00fcldtek, s\u0151t meg is \u00f6ltek. Sz\u00e1mtalan imahelyet leromboltak vagy \u00e1talak\u00edtottak, a szerzetesrendeket feloszlatt\u00e1k, az egyh\u00e1zi iskol\u00e1kat \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, az egyh\u00e1zi tulajdont kisaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k vagy \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. A politikai v\u00e1ltoz\u00e1sig tart\u00f3 \u00e9vtizedek \u00fcld\u00f6z\u00e9si hull\u00e1mai sor\u00e1n ezrek v\u00e1ltak m\u00e1rt\u00edrr\u00e1 – \u00e9s azok, akik t\u00fal\u00e9lt\u00e9k a zaklat\u00e1sokat \u00e9s atrocit\u00e1sokat, a hit tan\u00faiv\u00e1 v\u00e1ltak. Sokukat n\u00e9v szerint ismerj\u00fck, de sok ezren val\u00f3sz\u00edn\u0171leg n\u00e9vtelenek maradtak. A kommunista korm\u00e1nyok Rom\u00e1ni\u00e1ban \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Jugoszl\u00e1vi\u00e1ban kem\u00e9nyen dolgoztak azon, hogy nemcsak ezeknek a m\u00e1rt\u00edroknak a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, hanem \u00e1ltal\u00e1ban a dunai sv\u00e1bok eml\u00e9k\u00e9t is tabuv\u00e1 tegy\u00e9k, \u00e9s a feled\u00e9s hom\u00e1ly\u00e1ba tasz\u00edts\u00e1k. A m\u00e1rt\u00edrok \u00e9s a hit tan\u00fainak p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve ez\u00e9rt a mi feladatunk, hogy egy neh\u00e9z helyzetben b\u00e1tran megv\u00e9dj\u00fck hit\u00fcnk elveit, \u00e9s \u00e9letben tartsuk \u00e9s tov\u00e1bbadjuk azoknak a s\u00e9relmeknek az eml\u00e9k\u00e9t, amelyek e n\u00e9p szenved\u00e9s\u00e9hez vezettek. Ha azt vessz\u00fck \u00e9szre, hogy bizonyos atrocit\u00e1sok eml\u00e9k\u00e9t elhallgatj\u00e1k vagy elbagatelliz\u00e1lj\u00e1k, vagy ha a t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyeket \u00e1t\u00e9rtelmezik vagy tagadj\u00e1k, akkor ezt a saj\u00e1t narrat\u00edv\u00e1nkkal kell ellens\u00falyoznunk, rend\u00edthetetlen elsz\u00e1nts\u00e1ggal, de gy\u0171l\u00f6let n\u00e9lk\u00fcl. Ili\u0107 szerint az eml\u00e9kez\u00e9s r\u00e9v\u00e9n vagyunk k\u00e9pesek meghi\u00fas\u00edtani a kommunista korm\u00e1nyok azon k\u00eds\u00e9rleteit, hogy elt\u00f6r\u00f6lj\u00e9k a dunai sv\u00e1bokat \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcket. Ezt mindenekel\u0151tt a dokument\u00e1ci\u00f3val siker\u00fclt el\u00e9rni: a II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett t\u00f6bbk\u00f6tetes m\u0171, a Krisztus tan\u00fai. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett 20. sz\u00e1zadi n\u00e9met m\u00e1rt\u00edrol\u00f3gia\u201d, valamint a St Gerhardswerk \u00e1ltal kiadott, k\u00f6zel 800 oldalas \u00bbDunai sv\u00e1b m\u00e1rt\u00edrol\u00f3gia\u00ab.<\/p>\n

Pontifik\u00e1lis szentmise<\/em>
\nDr. Ludwig Schick ny. bambergi \u00e9rsek ezut\u00e1n a bazilik\u00e1ban a St. Gerhardswerk Stuttgart eln\u00f6k\u00e9vel, Klaus Rapp aty\u00e1val, Andreas Straub aty\u00e1val, Dr. Josef Zerndl aty\u00e1val, Paul Koll\u00e1r aty\u00e1val, Andreas Reinholz aty\u00e1val, Kocsik Zolt\u00e1n-J\u00f3zsef aty\u00e1val, Karl Zirmer aty\u00e1val, Adam Possmayer aty\u00e1val \u00e9s Johann Palfi kanonokkal egy\u00fctt celebr\u00e1lt szentmis\u00e9t. A Donauschw\u00e4bische Singgruppe Landshut Reinhard Scherer vezet\u00e9s\u00e9vel Franz Schubert (1797 – 1828) mis\u00e9j\u00e9t, valamint a \u201eWenn ich ein Gl\u00f6cklein w\u00e4r\u02bc …\u201d \u00e9s az \u201eIch bete an die Macht der Liebe\u201d c\u00edm\u0171 \u00e9nekeket adta el\u0151. \u2013 Schick \u00e9rsek pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban elmondta, hogy Alt\u00f6tting nemcsak a Wittelsbach csal\u00e1d sz\u00edv\u00e9nek nyughelye volt \u2013 itt helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra a sz\u00edv\u00fcket \u2013, hanem a d\u00e9l-n\u00e9metorsz\u00e1gi kereszt\u00e9ny katolikus \u00e9let sz\u00edv\u00e9nek \u0151rz\u0151je is. Alt\u00f6ttinget \u201eBajororsz\u00e1g sz\u00edv\u00e9nek\u201d is nevezik. \u00c1tvitt \u00e9rtelemben a sz\u00edvkamra azt a helyet jelenti, ahol az \u00e9let energi\u00e1i felfriss\u00fclnek, kereszt\u00e9ny \u00e9rtelemben a hit, a rem\u00e9ny \u00e9s a szeretet meg\u00fajul\u00e1s\u00e1t, a J\u00e9zus Krisztus szellem\u00e9vel val\u00f3 felfriss\u00fcl\u00e9st, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra, kereszt\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy hitelesen \u00e9lj\u00fcnk \u00e9s tan\u00fas\u00e1got tegy\u00fcnk hit\u00fcnkr\u0151l. Mivel mi, kereszt\u00e9nyek gazdagon fel vagyunk ruh\u00e1zva a b\u0171n\u00f6k bocs\u00e1nat\u00e1val, b\u00f6lcsess\u00e9ggel \u00e9s bel\u00e1t\u00e1ssal, azzal a rem\u00e9nys\u00e9ggel, hogy Krisztusban elj\u00f6n az id\u0151k teljess\u00e9ge, \u00e9s akkor a mennyek orsz\u00e1ga az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gig fenn\u00e1ll, ez\u00e9rt vid\u00e1m \u00e9s \u00f6r\u00f6mteli embereknek kell lenn\u00fcnk. Schick szerint a dunai sv\u00e1bokat eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fck sor\u00e1n az Istenbe vetett bizalom \u00e9s a b\u00e1tors\u00e1g jellemezte, biztos\u00edtott\u00e1k a kereszt\u00e9nys\u00e9get Eur\u00f3pa hat\u00e1rain \u00e9s terjesztett\u00e9k kelet fel\u00e9. A Habsburg-monarchi\u00e1ban \u00e9s az\u00f3ta is minden politikai rendszerben a mai napig szentk\u00e9nt \u0151rizt\u00e9k a katolikus hitet. K\u00f6sz\u00f6net \u00e9s elismer\u00e9s illeti \u0151ket ez\u00e9rt. N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban ma a kereszt\u00e9nys\u00e9g m\u00e9ly v\u00e1ls\u00e1gban van. M\u00e9g az \u201eeur\u00f3pai b\u00e9keprojekt\u201d is vesz\u00e9lyben van. A kereszt\u00e9ny etika is megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151dik (kulcsszavak: az abortusz legaliz\u00e1l\u00e1sa, eutan\u00e1zia id\u0151s korban, a csal\u00e1d mint a t\u00e1rsadalom magj\u00e1nak semmibe v\u00e9tele). Ez\u00e9rt t\u00f6bb spiritualit\u00e1sra, t\u00f6bb j\u00e1mbors\u00e1gra, t\u00f6bb krisztusi szellemre, t\u00f6bb b\u00e1tors\u00e1gra, t\u00f6bb meg\u00e9lt hitre a mindennapi \u00e9letben, t\u00f6bb kereszt\u00e9ny \u00e9rt\u00e9kre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk a h\u00e1zass\u00e1gban \u00e9s a csal\u00e1dban, a t\u00e1rsadalomban \u00e9s a politik\u00e1ban. Mindannyiunknak \u00e9s az eg\u00e9sz kereszt\u00e9ny k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek, az egyh\u00e1znak N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban sz\u00fcks\u00e9ge van arra, amit a Herzkammer jelent \u00e9s akar el\u00e9rni: gazdagod\u00e1sra J\u00e9zus Krisztus oxig\u00e9nj\u00e9vel, a Szentl\u00e9lekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 energi\u00e1k meg\u00fajul\u00e1s\u00e1ra a kereszt\u00e9ny \u00e9lethez \u00e9s tan\u00fas\u00e1gt\u00e9telhez. A kereszt\u00e9nys\u00e9gnek \u00e9s az egyh\u00e1znak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen t\u00e1mogatnia, er\u0151s\u00edtenie \u00e9s meg\u00faj\u00edtania kell egym\u00e1st. – A hagyom\u00e1nyokhoz h\u00edven a szentmise ut\u00e1n \u00e9s a halottak eml\u00e9k\u00e9re tartott k\u00f6rmenet el\u0151tt a HOG Sanktanna f\u00fav\u00f3szenekara elj\u00e1tszotta az \u201eIch hatt’ einen Kameraden\u201d \u00e9s az \u201eEwige Nacht\u201d gy\u00e1szindul\u00f3 k\u00e9t hagyom\u00e1nyos darabj\u00e1t.<\/p>\n

M\u00e1ria \u00e1jtatoss\u00e1g<\/em>
\nD\u00e9lut\u00e1n a bazilik\u00e1ban a M\u00e1ria-\u00e1jtatoss\u00e1got Andreas Reinholz radnai pl\u00e9b\u00e1nos \u00e9s Kocsik Zolt\u00e1n-J\u00f3zsef lelkip\u00e1sztor celebr\u00e1lt\u00e1k, koncelebr\u00e1ltak: Klaus Rapp, Paul Kollar, Karl Zirmer, Msgr Andreas Straub \u00e9s Johann Palfi kanonok. Szentbesz\u00e9d\u00e9ben Kollar atya ism\u00e9t a bizalom \u00e9s a b\u00e1tors\u00e1g t\u00e9m\u00e1j\u00e1t fejtette ki. A v\u00e9g\u00e9n Msgr Straub meg\u00e1ldotta a zar\u00e1ndokok \u00e1ltal megv\u00e1s\u00e1rolt kegyt\u00e1rgyakat. \u00c9let\u00e9nek 88 \u00e9v\u00e9vel \u00e9s 63 \u00e9ves papi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1val ez volt a harmincegyedik alkalom, hogy ezt az \u00e1ld\u00e1st elv\u00e9gezte. \u2013 Id\u00e9n el\u0151sz\u00f6r a zar\u00e1ndoklat egyes r\u00e9szeit a K-TV telev\u00edzi\u00f3 \u00e9l\u0151ben k\u00f6zvet\u00edtette. Ez lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy sz\u00e1mos ember itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s a tengerent\u00falon k\u00f6vesse az esem\u00e9nyt, amelyen a kor\u00e1bbi \u00e9vekben gyakran \u0151k maguk is r\u00e9szt vettek zar\u00e1ndokk\u00e9nt. A m\u0171sorszolg\u00e1ltat\u00f3 szerint a n\u00e9zetts\u00e9g ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en jelent\u0151sen megn\u0151tt.<\/p>\n

Stefan P. Teppert, MA<\/em>
\nFord\u00edtotta: a temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g sajt\u00f3irod\u00e1ja
\nFot\u00f3: Cornel Gruber-Simonescu<\/p>\n\n\t\t