Az \u00fajfalunak nevezett v\u00e1rosr\u00e9szben, ahol m\u00e1r t\u00f6bb mint 150 \u00e9ve \u00e1ll az impoz\u00e1ns Haulik-templom, amely Rom\u00e1nia m\u00e1sodik legnagyobb kupol\u00e1j\u00e1val (a bukaresti Athenaeum ut\u00e1n) rendelkezik \u00e9s m\u00e1r messzir\u0151l l\u00e1tszik, a temesr\u00e9k\u00e1si f\u00fav\u00f3szenekar muzsik\u00e1j\u00e1ra hagyom\u00e1nyos b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1b n\u00e9pviseletben gyermekek, fiatalok \u00e9s feln\u0151ttek t\u00e1ncolt\u00e1k a kering\u0151t vagy a polk\u00e1t. A Bogdan P\u00eervu \u00e1ltal vezetett „Sonnenblumen Perjamosch” csoport \u00faj hagyom\u00e1nyos viseleteket varratott kifejezetten erre az alkalomra. A l\u00e1nyok b\u00fcszk\u00e9n viselt\u00e9k a kem\u00e9ny\u00edtett \u00e9s rakott als\u00f3- \u00e9s fels\u0151szokny\u00e1t, fekete k\u00f6t\u00e9nyt, hossz\u00fa rojtokkal d\u00edsz\u00edtett, r\u00e1ncokba szedett, brossokkal d\u00edsz\u00edtett, h\u00e1tul keresztben megk\u00f6t\u00f6tt lila selyemkend\u0151t, amelynek k\u00e9t v\u00e9ge a szokny\u00e1n pihent, alatta inget \u00e9s mell\u00e9nyt, nyakukban fekete b\u00e1rsonyszalagot, hajukat pedig a fej\u00fck tetej\u00e9t\u0151l h\u00e1trafel\u00e9 k\u00e9t copfba szorosan befont\u00e1k. A feh\u00e9r inget, „Leiwesknepp” mell\u00e9nyt, fekete nadr\u00e1got \u00e9s egyszer\u0171 fekete kalapot visel\u0151 fi\u00fak (n\u00e9h\u00e1nyan Zsomboly\u00e1r\u00f3l, mivel a helyi csoportban kev\u00e9s a fi\u00fa) szint\u00e9n sz\u00e9p k\u00e9pet alkottak. Ez a n\u00e9pviseletbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt csoport \u00e1llt a bal oldalon, m\u00edg a templom el\u0151tti t\u00e9r m\u00e1sik oldal\u00e1n sok \u00f3vod\u00e1s \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s kor\u00fa gyermek \u2013 a l\u00e1nyok finom piros szokny\u00e1ban, z\u00f6ld k\u00f6t\u00e9nyben, feh\u00e9r ingben, a fi\u00fak fekete nadr\u00e1gban, feh\u00e9r ingben \u2013 alkotott \u00fcnnep\u00e9lyes k\u00e9pet. K\u00f6z\u00e9pen egy feh\u00e9r \u00e9p\u00edtm\u00e9ny \u00e1llt, el\u0151tte pulpitus \u00e9s asztal, amely m\u00f6g\u00f6tt felsorakoztak a d\u00edszvend\u00e9gek.
\nA piros-s\u00e1rga-k\u00e9k sz\u00edn\u0171 szalagot visel\u0151 polg\u00e1rmester k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte Ovidiu Gan\u021b DFDR-k\u00e9pvisel\u0151t, Anton Enderle HOG-eln\u00f6k\u00f6t, a Landsmannschaft Banater Schwaben eln\u00f6khelyettes\u00e9t, Christine Neu-t, a Temesv\u00e1ri N\u00e9met Demokrata F\u00f3rum \u00e9s a Temes megyei N\u00e9met Demokrata F\u00f3rum eln\u00f6kasszonyait, Dagmar \u0218iclovant \u00e9s Edith Singert, a B\u0103r\u0103gani Deport\u00e1ltak Egyes\u00fclet\u00e9nek eln\u00f6k\u00e9t, Cornelia Fiatot, a Landsmannschaft \u00e9s a B\u00e1ns\u00e1gi Sv\u00e1b Seg\u00e9lyszervezet k\u00e9pvisel\u0151it, Erna Palert \u00e9s Walter Altmaiert, a helyi r\u00f3mai katolikus \u00e9s g\u00f6r\u00f6gkatolikus papokat, Kozovits Attil\u00e1t \u00e9s Gheorghe Traiant, valamint a megyei \u00e9s helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzat k\u00e9pvisel\u0151it. A perj\u00e1mosi lakosok mellett a szomsz\u00e9dos falvakb\u00f3l \u00e9s Temesv\u00e1rr\u00f3l is \u00e9rkeztek b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bok. Miel\u0151tt Kozovits atya felavatta volna az eml\u00e9km\u0171vet, a szervez\u0151k \u00e9s a d\u00edszvend\u00e9gek rom\u00e1n \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 besz\u00e9dekben m\u00e9ltatt\u00e1k a rom\u00e1n k\u00f6zigazgat\u00e1s \u00e9s a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti j\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st, valamint a b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bok hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. K\u00fcl\u00f6n megeml\u00edtett\u00e9k Sigrid Kuhn ny. n\u00e9met tan\u00e1rn\u0151, Mihai Diaconu \u00e9s Franz Baum k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, akik a helysz\u00ednen gondoskodtak a szervez\u00e9sr\u0151l, amelynek sor\u00e1n Sigrid Kuhn rom\u00e1n \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 helyi monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak bemutat\u00f3j\u00e1ra ker\u00fclt sor p\u00e9nteken d\u00e9lut\u00e1n a kult\u00farotthonban. A „Perjamosch 1724-2024 – 300 \u00e9ve, hogy a n\u00e9metek letelepedtek Perj\u00e1moson” c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv szerz\u0151je szerint az\u00e9rt mer\u00fclt fel ez az ig\u00e9ny, mert a megl\u00e9v\u0151 monogr\u00e1fi\u00e1k m\u00e1r elavultak (Dr. Lammert rom\u00e1nul \u00edrt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, n\u00e9met\u00fcl a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g az 1970-es \u00e9vekben). Ez\u00e9rt egy eml\u00e9kkiadv\u00e1ny helyett egy kismonogr\u00e1fia k\u00e9sz\u00fclt, amelyet a N\u00e9met Demokrata F\u00f3rum k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel a Cosmopolitan Art Kiad\u00f3 jelentetett meg az Etnikumk\u00f6zi Kapcsolatok F\u0151oszt\u00e1ly\u00e1nak anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val.
\nPerj\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy a szomsz\u00e9dos falvak lakoss\u00e1ga „\u00farinak” tekintette, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt, mert az „\u00fajfaluban” sok iparos telepedett le, akik kisebb-nagyobb v\u00e1llalkoz\u00e1sokat alap\u00edtottak, \u00e9s ezzel megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztett\u00e9k magukat a „r\u00e9gi falu” \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9k t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u0151it\u0151l. Tov\u00e1bbi k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g napjainkban, hogy a viszonylag kissz\u00e1m\u00fa n\u00e9met lakoss\u00e1g ellen\u00e9re (a legut\u00f3bbi n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint alig 60 f\u0151) a faluban n\u00e9met nyelv\u0171 \u00f3voda \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 \u00e1ltal\u00e1nos iskola is m\u0171k\u00f6dik (egy\u00e9bk\u00e9nt n\u00e9met tannyelv\u0171 oktat\u00e1s csak n\u00e9h\u00e1ny b\u00e1ns\u00e1gi telep\u00fcl\u00e9sen van).
\nAz eml\u00e9km\u0171vet Walter Niklos tervezte a perj\u00e1mosi elv\u00e1ndorl\u00f3k \u00e9s a B\u00e1ns\u00e1gi Sv\u00e1b Kultur\u00e1lis Szervezet t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, \u00e9s a n\u00e9gyzet alak\u00fa t\u00f6mb\u00f6kkel a falu t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek szerkezet\u00e9t \u00e9s t\u00f6r\u00e9svonalait k\u00edv\u00e1nta \u00e1br\u00e1zolni. Eml\u00e9kezetesek a homlokzat sz\u00f6veges t\u00e1bl\u00e1i is: „Miut\u00e1n 1716-ban a Habsburg csapatok Savoyai Jen\u0151 herceg vezet\u00e9s\u00e9vel felszabad\u00edtott\u00e1k a B\u00e1ns\u00e1got az oszm\u00e1n uralom al\u00f3l, az els\u0151 n\u00e9met telepesek 1724-ben bek\u00f6lt\u00f6ztek Perj\u00e1moson l\u00e9v\u0151 tany\u00e1ikra. A sok viszontags\u00e1g ellen\u00e9re falujukat vir\u00e1gz\u00f3 v\u00e1s\u00e1rv\u00e1ross\u00e1 fejlesztett\u00e9k, ahol fejlett mez\u0151gazdas\u00e1g, vir\u00e1gz\u00f3 k\u00e9zm\u0171ves \u00e9s ipari v\u00e1llalkoz\u00e1sok, \u00e9l\u00e9nk kultur\u00e1lis \u00e9let \u00e9s modern iskolak\u00f6zpont m\u0171k\u00f6dik. A 20. sz\u00e1zadban a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s a kommunista diktat\u00fara k\u00f6vetkezm\u00e9nyei a n\u00e9met lakoss\u00e1g szinte teljes elv\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1hoz vezettek, miut\u00e1n hossz\u00fa \u00e9vtizedekig minden n\u00e9pcsoport b\u00e9k\u00e9s egym\u00e1s mellett \u00e9lhetett”, az oldal\u00e1n pedig: „A Perj\u00e1moson elhunyt \u0151seink, a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa elesettjei \u00e9s elt\u0171ntjei, az 1944-ben elmenek\u00fcltek, az 1945-1949-es oroszorsz\u00e1gi deport\u00e1l\u00e1s \u00e9s az 1951-1956-os b\u0103r\u0103gani deport\u00e1l\u00e1s \u00e1ldozatainak, valamint a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n elhunyt honfit\u00e1rsaink eml\u00e9k\u00e9re. Nyugalom a halottaknak \u2013 b\u00e9ke az \u00e9l\u0151knek!”.
\nD\u00e9lben az \u00f6nkorm\u00e1nyzat pazar fogad\u00e1st rendezett a fel\u00faj\u00edtott \u00e9s kellemesen h\u0171v\u00f6s kult\u00farotthonban (kint 33 fok volt, tiszta \u00e9gbolt \u00e9s csak enyhe sz\u00e9l f\u00fajt). Ez alkalmat adott a besz\u00e9lget\u00e9sre \u00e9s a tal\u00e1lkoz\u00e1sra. K\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1n \u00fajabb \u00fcnnep\u00e9lyes programra ker\u00fclt sor, ez\u00fattal a telep\u00fcl\u00e9s r\u00e9gebbi r\u00e9sz\u00e9n: a Nepomuki Szent J\u00e1nos templomban Dirschl Johann \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6k szentmis\u00e9t mutatott be, koncelebr\u00e1lt Adalbert J\u00e4ger kanonok, temesv\u00e1r-\u00fajkissodai pl\u00e9b\u00e1nos, Kozovits Attila perj\u00e1mosi pl\u00e9b\u00e1nos, Czegl\u00e9di Ferenc (perj\u00e1mosi sz\u00fclet\u00e9s\u0171) p\u00e9cskai pl\u00e9b\u00e1nos \u00e9s t\u00f6bb pap a k\u00f6rny\u00e9kr\u0151l. A zenei szolg\u00e1latot Prof. Christine Surdu biztos\u00edtotta ismert \u00e9nekekkel, amelyek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyat az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9nekelt. Pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban Dirschl Johann vik\u00e1rius v\u00e1zolta a templom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, besz\u00e9lt a templom v\u00e9d\u0151szentj\u00e9r\u0151l, de szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l is, ahol 1986 nyar\u00e1t\u00f3l h\u00e1rom \u00e9ven \u00e1t pl\u00e9b\u00e1niai korm\u00e1nyz\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1lt \u2013 akkor, amikor a b\u00e1ns\u00e1gi n\u00e9metek elv\u00e1ndorl\u00e1sa m\u00e1r jav\u00e1ban zajlott.
\nKozovits atya az \u00fcnnepi szentmise v\u00e9g\u00e9n \u00edgy fogalmazott: „Az otthon a biztons\u00e1g \u00e9rz\u00e9se \u00e9s annak tudata, hogy egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe, egy csal\u00e1dba sz\u00fclett\u00fcnk, ott n\u0151tt\u00fcnk fel, \u00e9s ezt \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n \u00fajra \u00e9s \u00fajra megtapasztaljuk. Az emberek mindig visszat\u00e9rnek oda, ahol sz\u00fclettek, ahol feln\u0151ttek, ahol megtapasztalt\u00e1k ezt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, ezt a melegs\u00e9get \u00e9s biztons\u00e1got. Sok id\u0151s ember \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9r ide, van, aki \u00f6r\u00f6kre. Ez\u00e9rt hiszem, hogy a Heimattage-ra \u00e9s az \u00e9vfordul\u00f3s \u00fcnneps\u00e9gekre mindig sz\u00fcks\u00e9g van, mivel nem csak sz\u00e9pek, hanem \u00e9letbev\u00e1g\u00f3an fontosak is. K\u00f6sz\u00f6net \u00e9s elismer\u00e9s illeti mindazokat, akik ebben az ir\u00e1nyban tev\u00e9kenykednek, mindenekel\u0151tt Anton Enderle-t, a HOG Perjamosch eln\u00f6k\u00e9t \u00e9s minden munkat\u00e1rs\u00e1t, akik folyamatosan eml\u00e9keztetnek benn\u00fcnket arra, hogy otthonunk van ott is, ha k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n vagyunk, a r\u00e9gi \u00e1ld\u00e1s szerint: „V\u00e1lhat idegen f\u00f6ld az otthonodd\u00e1, de soha ne hagyd, hogy az otthonod idegen f\u00f6ldd\u00e9 v\u00e1ljon!” Kozovits atya arra is r\u00e1mutatott, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem viszontags\u00e1gai mennyire form\u00e1lt\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get a polg\u00e1ri hivatalokkal, szem\u00e9lyis\u00e9gekkel, t\u00e1rsadalmi rendekkel, \u00e9p\u00fcletekkel, v\u00e1rosrendez\u00e9sekkel. „Az egyetlen hivatal, amely 1724 \u00f3ta meg\u0151rizte eredeti form\u00e1j\u00e1t \u00e9s funkci\u00f3j\u00e1t, a perj\u00e1mosi r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1nia”.
\nK\u00fcl\u00f6n\u00f6sen meghat\u00f3 volt a volt pl\u00e9b\u00e1nosok felsorol\u00e1sa a mise v\u00e9g\u00e9n: egy ministr\u00e1ns az elismer\u00e9s \u00e9s h\u00e1la jel\u00e9\u00fcl egy-egy v\u00f6r\u00f6s szegf\u0171t helyezett az olt\u00e1r el\u00e9 egy v\u00e1z\u00e1ba az elhunytaknak, \u00e9s egy feh\u00e9r szegf\u0171t az \u00e9l\u0151 papoknak, akik k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyan jelen voltak.
\nA szentmis\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a r\u00e9sztvev\u0151k a pl\u00e9b\u00e1nia nagy, \u00e1rnyas udvar\u00e1n gy\u0171ltek \u00f6ssze bar\u00e1ti besz\u00e9lget\u00e9sre \u00e9s felfriss\u00fcl\u00e9sre, majd visszat\u00e9rtet a kult\u00farotthonba, ahol guly\u00e1ssal \u00e9s t\u00e1nccal egybek\u00f6t\u00f6tt fogad\u00e1sra ker\u00fclt sor. Vas\u00e1rnap d\u00e9lel\u0151tt Perj\u00e1moson 9 \u00f3rakor szentmise, 10 \u00f3r\u00e1t\u00f3l pedig a halottakr\u00f3l val\u00f3 megeml\u00e9kez\u00e9s volt a program. A f\u0151 megeml\u00e9kez\u00e9sre a r\u00e9gi falu temet\u0151j\u00e9ben ker\u00fclt sor. A szentmis\u00e9t Gheorghe Traian g\u00f6r\u00f6gkatolikus pap nyitotta meg, Kozovits atya pr\u00e9dik\u00e1lt, majd Enderle HOG-eln\u00f6k mondott besz\u00e9det, ismertetve az elhunytak igen r\u00e9szletes jegyz\u00e9k\u00e9t; az elhal\u00e1loz\u00e1sok oka a j\u00e1rv\u00e1nyokt\u00f3l \u00e9s betegs\u00e9gekt\u0151l a h\u00e1bor\u00fakig terjedt, deport\u00e1l\u00e1s (a legfontosabb oroszorsz\u00e1gi \u00e9s b\u00e1ns\u00e1gi t\u00e1borok \u00e9s helysz\u00ednek nev\u00e9vel), a kommunista \u00f6nk\u00e9ny \u00e1ldozatai (Duna-csatorna) \u2013 \u00e9s megnevezte az egyes kateg\u00f3ri\u00e1k halottainak pontos sz\u00e1m\u00e1t, hogy v\u00e9g\u00fcl a b\u00e9k\u00e9re sz\u00f3l\u00edtson fel. A Haulik temet\u0151ben is m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes \u00fcnneps\u00e9gre ker\u00fclt sor, amelyen ez\u00fattal a HOG-os Corinna Mineur is sz\u00f3t kapott. Az \u00fcnneps\u00e9g Perj\u00e1moson hangulatos \u00f6sszej\u00f6vetellel \u00e9rt v\u00e9get.<\/p>\n
Astrid Weisz<\/p>\n
Foto: https:\/\/www.facebook.com\/episcopiaTM<\/p>\n\n\t\t