A Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny megyei N\u00e9met Demokrata F\u00f3rum \u00e9s a Resicab\u00e1nyai N\u00e9met Kultur\u00e1lis \u00e9s Feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si Egyes\u00fclet \u00e1ltal felv\u00e1llalt kultur\u00e1lis \u00e9s spiritu\u00e1lis misszi\u00f3k egyike, hogy a kult\u00fara \u00e9s a lelkis\u00e9g kedvel\u0151it eml\u00e9keztesse azokra a szem\u00e9lyis\u00e9gekre, akik a b\u00e1ns\u00e1gi hegyvid\u00e9ken sz\u00fclettek vagy \u00e9ltek, \u00e9s nev\u00fck fel van jegyezve a kultur\u00e1lis interferencia e ter\u00fclet\u00e9nek aranyk\u00f6nyv\u00e9be.
\nEz\u00fattal egy olyan szem\u00e9lyis\u00e9gre eml\u00e9kez\u00fcnk, aki Resicab\u00e1ny\u00e1n sz\u00fcletett \u00e9s 35 \u00e9vvel ezel\u0151tt Temesv\u00e1ron t\u00e1vozott az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gba, \u00e9s akinek neve a b\u00e1ns\u00e1gi hegyvid\u00e9ken m\u00e1r-m\u00e1r feled\u00e9sbe mer\u00fclt. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9letrajzi adat Msgr. Ferdinand Hauptmannr\u00f3l \u2013 mert r\u00e1 eml\u00e9kez\u00fcnk.
\nFerdinand Hauptmann 1913. j\u00fanius 20-\u00e1n sz\u00fcletett Resicab\u00e1ny\u00e1n. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba Temesv\u00e1ron j\u00e1rt 1923 \u00e9s 1931 k\u00f6z\u00f6tt, majd 1931 \u00e9s 1936 k\u00f6z\u00f6tt teol\u00f3giai tanulm\u00e1nyokat folytatott Temesv\u00e1ron. 1936. m\u00e1rcius 29-\u00e9n szentelt\u00e9k papp\u00e1 a resicab\u00e1nyai Havas Boldogasszony r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplomban.
\nAugustin Pacha p\u00fcsp\u00f6k 1954-ben, a kommunista b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kb\u0151l val\u00f3 szabadul\u00e1sa ut\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy \u00faj ordin\u00e1riusokat nevez ki (az egyh\u00e1zmegye \u00e9l\u00e9re az \u00fcld\u00f6z\u00e9s idej\u00e9n k\u00fcl\u00f6nleges k\u00e1noni felt\u00e9telek mellett) arra az esetre, ha akad\u00e1lyozn\u00e1k p\u00fcsp\u00f6ki szolg\u00e1lat\u00e1ban. Pacha p\u00fcsp\u00f6k, aki ekkor m\u00e1r s\u00falyos beteg volt \u00e9s haldoklott, Konrad Kernweiszt, a feloszlatott Notre Dame N\u0151v\u00e9rek kongreg\u00e1ci\u00f3 titkos spiritu\u00e1lis\u00e1t \u00e9s a temesv\u00e1r-belv\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1r\u00f3l Ferdinand Hauptmannt nevezte ki.
\nMiut\u00e1n 1951-ben Joseph Pless ordin\u00e1riust letart\u00f3ztatt\u00e1k, Ferdinand Hauptmann a temesv\u00e1r-belv\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1nia pl\u00e9b\u00e1nosa lett. Ott maradt hal\u00e1l\u00e1ig. Konrad Kernweisz ordin\u00e1rius k\u00e9r\u00e9s\u00e9re 1972-ben tiszteletbeli p\u00e1pai k\u00e1pl\u00e1n, illetve monsignore c\u00edmet kapott. El\u0151dje, Msgr. Konrad Kernweisz ordin\u00e1rius hal\u00e1la ut\u00e1n, 1981. okt\u00f3ber 23-\u00e1n \u00e1tvette az egyh\u00e1zmegye vezet\u00e9s\u00e9t. 1983. augusztus 6-\u00e1n eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e9s id\u0151s kora miatt nyugd\u00edjba vonult.
\nFerdinand Hauptmann 1989. augusztus 14-\u00e9n hunyt el Temesv\u00e1ron. A resicab\u00e1nyai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 papok k\u00f6z\u00fcl \u0151 volt, aki a Temesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye legmagasabb tiszts\u00e9g\u00e9be jutott.
\nA Resicab\u00e1nyai N\u00e9met Kultur\u00e1lis \u00e9s Feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si Egyes\u00fclet id\u00e9n egy alkalmi filat\u00e9liai bor\u00edt\u00e9kkal \u00e9s megfelel\u0151 b\u00e9lyeggel \u00fcnnepelte Ferdinand Hauptmann elhunyt\u00e1nak 35. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t. A resicab\u00e1nyai 1 sz\u00e1m\u00fa postahivatalt augusztus 14-\u00e9n elhagy\u00f3 \u00f6sszes postai k\u00fcldem\u00e9nyre ez a b\u00e9lyeg ker\u00fclt. A B\u00e2rzava-menti v\u00e1rosban tal\u00e1lhat\u00f3 Alexander Tietz N\u00e9met K\u00f6nyvt\u00e1rban egy szer\u00e9ny dokumentumki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is ny\u00edlt Ferdinand Hauptmann eml\u00e9k\u00e9re.
\nA resicab\u00e1nyai Havas Boldogasszony r\u00f3mai katolikus templomban augusztus 16-\u00e1n, p\u00e9nteken 19.00 \u00f3rai kezdettel Veniamin P\u0103lie f\u0151esperes, helyi pl\u00e9b\u00e1nos requiemet celebr\u00e1lt az elhunyt lelki \u00fcdv\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n
Erwin Josef \u021aigla<\/strong><\/p>\n\n\t\t