Vas\u00e1rnap d\u00e9lel\u0151tt Ferenc p\u00e1pa a Szent P\u00e9ter bazilika f\u0151olt\u00e1r\u00e1n\u00e1l bemutatott \u00fcnnep\u00e9lyes szentmis\u00e9vel lez\u00e1rta az okt\u00f3ber 2-\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt P\u00fcsp\u00f6ki Szin\u00f3dus XVI. Rendes K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek m\u00e1sodik \u00fcl\u00e9sszak\u00e1t. Hom\u00edli\u00e1j\u00e1ban a jerik\u00f3i vakr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 evang\u00e9liumi szakaszt elemezve arra buzd\u00edtott, hogy az \u00dar h\u00edv\u00e1s\u00e1ra v\u00e1laszolva egy\u00fcttesen k\u00f6vess\u00fck \u0150t \u00e9s vigy\u00fck el a vil\u00e1gnak az evang\u00e9lium f\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n
Vertse M\u00e1rta – Vatik\u00e1n<\/b><\/p>\n Ferenc p\u00e1pa h\u00e1l\u00e1t adott a P\u00fcsp\u00f6ki Szin\u00f3dus sor\u00e1n kapott kegyelmek\u00e9rt \u00e9s hangs\u00falyozta, hogy olyan egyh\u00e1zra van sz\u00fcks\u00e9g, amely egybegy\u0171jti a vil\u00e1g ki\u00e1lt\u00e1sait, amely szembe tud n\u00e9zni korunk kih\u00edv\u00e1saival, amely nem mozdulatlan, hanem misszi\u00f3s egyh\u00e1z \u00e9s az \u00darral egy\u00fctt j\u00e1rja a vil\u00e1g \u00fatjait.<\/b><\/p>\n Isten mindig meghallgatja a szeg\u00e9nyek \u00e9s szenved\u0151k ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t<\/b> H\u00e1l\u00e1t adunk mindaz\u00e9rt, amit a P\u00fcsp\u00f6ki Szin\u00f3duson megosztottunk egym\u00e1ssal<\/b> A bels\u0151 vaks\u00e1g leblokkolja \u00e9let\u00fcnket<\/b> Bels\u0151 vaks\u00e1gunk megakad\u00e1lyozza, hogy felismerj\u00fck az \u00dar jelenl\u00e9t\u00e9t<\/b> Az egyh\u00e1z \u00f6sszegy\u0171jti a f\u00f6ld minden ember\u00e9nek ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t<\/b> J\u00e9zus mindig elhalad mellett\u00fcnk \u00e9s kivezet minket vaks\u00e1gunkb\u00f3l<\/b> A szinod\u00e1lis egyh\u00e1z egy\u00fctt halad, k\u00f6vetve az Urat<\/b> A Krisztus \u00e1ltal megvil\u00e1gos\u00edtott egyh\u00e1z elviszi a vil\u00e1gnak az evang\u00e9lium f\u00e9ny\u00e9t<\/b> Szent P\u00e9ter sz\u00e9ke a szeretet, az egys\u00e9g \u00e9s az irgalmass\u00e1g kifejez\u00e9se<\/b>
\nAz evang\u00e9liumi szakasz Bartimeust mutatja be nek\u00fcnk, egy vak embert, aki k\u00e9nytelen az \u00fatsz\u00e9l\u00e9n koldulni \u2013 kezdte hom\u00edli\u00e1j\u00e1t Ferenc p\u00e1pa. A jerik\u00f3i vakr\u00f3l sz\u00f3lva meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy egy rem\u00e9nytelen helyzet\u0171, kirekesztett emberr\u0151l van sz\u00f3, aki azonban, amikor meghallja, hogy J\u00e9zus arra halad el, ki\u00e1ltani kezd hozz\u00e1. Ez minden, amit m\u00e9g megtehet: ki\u00e1ltja f\u00e1jdalm\u00e1t \u00e9s J\u00e9zus el\u00e9 viszi k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1t, hogy visszanyerje l\u00e1t\u00e1s\u00e1t. Mik\u00f6zben mindenki szemreh\u00e1ny\u00e1st tesz neki zavar\u00f3, hangos ki\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt, J\u00e9zus meg\u00e1ll el\u0151tte, mert Isten mindig meghallja a szeg\u00e9nyek \u00e9s a f\u00e1jdalom minden ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t \u2013 mutatott r\u00e1 a Szentatya.<\/p>\n
\n\u201eA P\u00fcsp\u00f6ki Szin\u00f3dus k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek lez\u00e1r\u00e1sakor, sz\u00edv\u00fcnkben olyan sok h\u00e1l\u00e1t hordozva mindaz\u00e9rt, amit megoszthattunk egym\u00e1ssal, gondolkozzunk el azon, ami ezzel az emberrel t\u00f6rt\u00e9nik\u201d \u2013 buzd\u00edtotta r\u00e1 a h\u00edveket Ferenc p\u00e1pa. Bartimeus az evang\u00e9liumi szakasz elej\u00e9n az \u00fat ment\u00e9n \u00fclt \u00e9s koldult (v\u00f6. Mk<\/i>\u00a010,46), m\u00edg a v\u00e9g\u00e9n, miut\u00e1n J\u00e9zus mag\u00e1hoz h\u00edvta \u00e9s visszanyerte l\u00e1t\u00e1s\u00e1t, \u201ecsatlakozott hozz\u00e1 az \u00fatj\u00e1n\u201d.<\/p>\n
\nAz els\u0151 dolog, amit az evang\u00e9liumi szakasz Bartimeusr\u00f3l elmond, az az, hogy a vak ember \u00fcl \u00e9s koldul<\/i>\u00a0\u2013 ezt az els\u0151 szempontot elemezve a p\u00e1pa kifejtette, hogy helyzete tipikusan olyan emberre jellemz\u0151, aki m\u00e1r bez\u00e1rk\u00f3zott saj\u00e1t f\u00e1jdalm\u00e1ba. \u00a0Az \u00fat sz\u00e9l\u00e9n \u00fcl, mintha m\u00e1r semmit sem tehetne, hacsak nem azt, hogy kap valamit a sok zar\u00e1ndokt\u00f3l, akik H\u00fasv\u00e9tkor \u00e1thaladnak Jerik\u00f3 v\u00e1ros\u00e1n. A Szentatya ennek kapcs\u00e1n meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy ahhoz, hogy val\u00f3ban \u00e9lj\u00fcnk, nem maradhatunk \u00fclve: \u00e9lni azt jelenti, hogy mindig mozg\u00e1sban vagyunk, elindulunk, \u00e1lmodozunk, tervez\u00fcnk, megny\u00edlunk a j\u00f6v\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. Bartimeus teh\u00e1t jelk\u00e9pezi azt a bels\u0151 vaks\u00e1got is, amely leblokkol minket, amely miatt \u00fclve maradunk, amely mozdulatlann\u00e1 tesz minket az \u00e9let perem\u00e9n, amikor t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r semmiben sem rem\u00e9nyked\u00fcnk.<\/p>\n
\nAz evang\u00e9liumi szakasz tan\u00edt\u00e1sa arra k\u00e9sztet benn\u00fcnket, hogy ne csak a szem\u00e9lyes \u00e9let\u00fcnkr\u0151l gondolkozzunk el, hanem arr\u00f3l is, hogy mi vagyunk az \u00dar egyh\u00e1za \u2013 folytatta hom\u00edli\u00e1j\u00e1ban Ferenc p\u00e1pa. Utunk sor\u00e1n sz\u00e1mos dolog elvak\u00edthat benn\u00fcnket, k\u00e9ptelenn\u00e9 t\u00e9ve arra, hogy felismerj\u00fck az \u00dar jelenl\u00e9t\u00e9t. Nem tudunk felk\u00e9sz\u00fclni, hogy szemben\u00e9zz\u00fcnk a val\u00f3s\u00e1g kih\u00edv\u00e1saival, n\u00e9ha alkalmatlanok vagyunk arra, hogy v\u00e1laszt tudjunk adni a sok k\u00e9rd\u00e9sre, amelyek \u00fagy ki\u00e1ltanak fel\u00e9nk, mint ahogy Bartimeus ki\u00e1ltott J\u00e9zushoz. Azonban nem maradhatunk \u00fclve korunk embereinek k\u00e9rd\u00e9seivel, kih\u00edv\u00e1saival szemben, amikor s\u00fcrget\u0151 sz\u00fcks\u00e9g van az evangeliz\u00e1ci\u00f3ra, amikor az emberis\u00e9get olyan sok seb s\u00fajtja. Az \u00fcl\u0151 egyh\u00e1z, amely szinte an\u00e9lk\u00fcl, hogy \u00e9szrevenn\u00e9, kivonul az \u00e9letb\u0151l \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g perem\u00e9re szor\u00edtja ki mag\u00e1t, az egy olyan egyh\u00e1z, amely kock\u00e1ztatja, hogy vaks\u00e1gban marad \u00e9s k\u00e9nyelmesen elhelyezkedik saj\u00e1t rossz k\u00f6z\u00e9rzet\u00e9ben. \u00c9s ha \u00fclve maradunk vaks\u00e1gunkban, akkor tov\u00e1bbra sem fogjuk l\u00e1tni s\u00fcrget\u0151 lelkip\u00e1sztori feladatainkat \u00e9s vil\u00e1gunk sz\u00e1mos probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t \u2013 alkalmazta Bartimeus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a p\u00e1pa napjaink val\u00f3s\u00e1g\u00e1ra. Nem maradhatunk \u00fclve vaks\u00e1gunkban, ehhez k\u00e9rj\u00fck a Szentl\u00e9lek seg\u00edts\u00e9g\u00e9t \u2013 nyomat\u00e9kos\u00edtotta a Szentatya.<\/p>\n
\nA Szentatya arra buzd\u00edtott, hogy eml\u00e9kezz\u00fcnk r\u00e1: az \u00dar minden nap, mindig elhalad \u00e9s meg\u00e1ll, hogy gondjaiba vegye vaks\u00e1gunkat. \u00c9s mi, k\u00e9pesek vagyunk \u00e9szrevenni az \u0151 elhalad\u00e1s\u00e1t? \u2013 k\u00e9rdezte. Nagyon sz\u00e9p, hogy a szin\u00f3dus arra k\u00e9sztet benn\u00fcnket, hogy legy\u00fcnk olyan egyh\u00e1z, mint Bartimeus, vagyis a tan\u00edtv\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge, akik, amikor meghallj\u00e1k, hogy az \u00dar arra halad el, \u00e9rz\u00e9kelik az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g vonz\u00e1s\u00e1t, hagyj\u00e1k, hogy fel\u00e9bressze \u0151ket az evang\u00e9lium ereje, \u00e9s elkezdenek ki\u00e1ltozni \u0150hozz\u00e1. Az egyh\u00e1z mag\u00e1\u00e9v\u00e1 teszi a f\u00f6ld minden ember\u00e9nek a ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t: azoknak a ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t, akik szeretn\u00e9k felfedezni az evang\u00e9lium \u00f6r\u00f6m\u00e9t, azoknak a ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t, akik elt\u00e1volodtak; a k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sek n\u00e9ma ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t; a szenved\u0151k, a szeg\u00e9nyek \u00e9s a kirekesztettek ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t, a munka gyermek-rabszolg\u00e1it; azoknak a megt\u00f6rt hangj\u00e1t, akiknek m\u00e1r ahhoz sincs erej\u00fck, hogy Istenhez ki\u00e1ltsanak, mert nincs hangjuk, vagy az\u00e9rt, mert m\u00e1r lemondtak a ki\u00e1lt\u00e1sr\u00f3l. Nem egy \u00fcl\u0151 egyh\u00e1zra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, amely lemond, hogy folytassa az utat, hanem egy olyan egyh\u00e1zra, amely mag\u00e1\u00e9v\u00e1 teszi a vil\u00e1g ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s bepiszk\u00edtja a kez\u00e9t, hogy szolg\u00e1lhassa az Urat.<\/p>\n
\nA p\u00e1pa ezut\u00e1n az evang\u00e9liumi szakasz m\u00e1sodik szempontj\u00e1hoz f\u0171zte gondolatait: a t\u00f6rt\u00e9net elej\u00e9n Bartimeus \u00fclt, v\u00e9g\u00e9n azonban csatlakozik J\u00e9zushoz \u00e9s k\u00f6veti \u0151t az \u00faton<\/i>. Ez egy tipikus evang\u00e9liumi kifejez\u00e9s, amely azt jelenti, hogy a Mester tan\u00edtv\u00e1nya lett, k\u00f6vet\u0151i k\u00f6z\u00e9 \u00e1llt. Miut\u00e1n ki\u00e1ltozott az \u00darhoz, J\u00e9zus meg\u00e1llt \u00e9s mag\u00e1hoz h\u00edvatta a vak embert. Az \u00fat ment\u00e9n \u00fcl\u0151 jerik\u00f3i vak talpra ugrott, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n ut\u00e1na visszanyerte l\u00e1t\u00e1s\u00e1t. Most m\u00e1r l\u00e1thatta az Urat, felismerhette Isten m\u0171v\u00e9t az \u00e9let\u00e9ben, \u00e9s v\u00e9gre k\u00f6vethette \u0150t az \u00faton. Nek\u00fcnk is \u00edgy kell tenn\u00fcnk \u2013 biztatott r\u00e1 Ferenc p\u00e1pa. Amikor le\u00fcl\u00fcnk \u00e9s k\u00e9nyelmesen elhelyezked\u00fcnk, amikor m\u00e9g egyh\u00e1zk\u00e9nt sem tal\u00e1ljuk meg a sz\u00fcks\u00e9ges er\u0151t, b\u00e1tors\u00e1got \u00e9s mer\u00e9szs\u00e9get ahhoz, hogy fel\u00e1lljunk \u00e9s folytassuk utunkat, mindig eml\u00e9kezz\u00fcnk r\u00e1, hogy visszat\u00e9rj\u00fcnk az \u00darhoz \u00e9s evang\u00e9lium\u00e1hoz. \u00dajb\u00f3l \u00e9s \u00fajb\u00f3l, amikor elhalad mellett\u00fcnk, figyeln\u00fcnk kell h\u00edv\u00e1s\u00e1ra, amely talpra \u00e1ll\u00edt benn\u00fcnket, \u00e9s kivezet minket a vaks\u00e1gb\u00f3l. \u00c9s azut\u00e1n tov\u00e1bbra is k\u00f6vetn\u00fcnk kell \u0150t, vele egy\u00fctt kell j\u00e1rnunk az \u00faton.<\/p>\n
\nFerenc p\u00e1pa nyomat\u00e9kkal megism\u00e9telte: Bartimeusr\u00f3l az evang\u00e9lium azt mondja, hogy \u201ecsatlakozott hozz\u00e1 (J\u00e9zushoz) az \u00fatj\u00e1n\u201d. Ez a szinod\u00e1lis egyh\u00e1z k\u00e9pe: az \u00dar h\u00edv minket, felemel minket, amikor \u00fclve maradtunk vagy elest\u00fcnk, egy \u00fajfajta l\u00e1t\u00e1st nyer\u00fcnk vissza, hogy az evang\u00e9lium f\u00e9ny\u00e9ben megl\u00e1ssuk a vil\u00e1g nyugtalans\u00e1gait \u00e9s szenved\u00e9seit; \u00e9s \u00edgy, az \u00dar \u00e1ltal talpra \u00e1ll\u00edtva, megtapasztaljuk az \u00f6r\u00f6m\u00f6t, hogy k\u00f6vethetj\u00fck \u0151t az \u00faton, \u00e9s ez\u00e9rt nem maradhatunk bez\u00e1rva k\u00e9nyelm\u00fcnkbe, elveink labirintus\u00e1ba. Eml\u00e9kezz\u00fcnk mindig erre \u2013 buzd\u00edtott r\u00e1 a Szentatya: ne egyed\u00fcl, vagy a vil\u00e1g szempontjai szerint j\u00e1rjunk, hanem haladjunk egy\u00fctt, \u0150t k\u00f6vetve \u00e9s \u0150vele egy\u00fctt.<\/p>\n
\nA p\u00e1pa ezut\u00e1n meghat\u00e1rozta, hogy milyen egyh\u00e1zra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, olyan egyh\u00e1zra, amely \u201eNem egy \u00fcl\u0151, hanem egy talpon \u00e1ll\u00f3 egyh\u00e1z. Nem egy n\u00e9ma egyh\u00e1z, hanem egy olyan egyh\u00e1z, amely \u00f6sszegy\u0171jti az emberis\u00e9g ki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t. Nem egy vak egyh\u00e1z, hanem a Krisztus \u00e1ltal megvil\u00e1gos\u00edtott egyh\u00e1z, amely elviszi m\u00e1soknak az evang\u00e9lium f\u00e9ny\u00e9t. Nem mozdulatlan egyh\u00e1z, hanem misszi\u00f3s egyh\u00e1z, amely az \u00darral egy\u00fctt j\u00e1rja a vil\u00e1g \u00fatjait\u201d.<\/p>\n
\nMa, mik\u00f6zben h\u00e1l\u00e1t adunk az \u00darnak a k\u00f6z\u00f6sen megtett \u00fat\u00e9rt, ler\u00f3hatjuk tisztelet\u00fcnket az \u0151si Szent P\u00e9ter sz\u00e9k gondosan helyre\u00e1ll\u00edtott erekly\u00e9je el\u0151tt \u2013 mondta szentbesz\u00e9d\u00e9ben a p\u00e1pa, majd r\u00e1mutatott, hogy a hit \u00e1h\u00edtat\u00e1val szeml\u00e9lve, Szent P\u00e9ter tr\u00f3nja a szeretet, az egys\u00e9g \u00e9s az irgalmass\u00e1g sz\u00e9ke, annak a parancsnak megfelel\u0151en, amelyet J\u00e9zus adott P\u00e9ter apostolnak, hogy ne uralkodjon m\u00e1sok felett, hanem szeretetben szolg\u00e1lja \u0151ket. \u00c9s mik\u00f6zben csod\u00e1ljuk a fens\u00e9ges, minden eddigin\u00e9l ragyog\u00f3bb Bernini baldachint, fedezz\u00fck fel \u00fajra, hogy ez adja meg a keret\u00e9t az eg\u00e9sz Szent P\u00e9ter Bazilika val\u00f3di k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1nak, a Szentl\u00e9lek dics\u0151s\u00e9g\u00e9nek. A szinod\u00e1lis egyh\u00e1z egy olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, amelynek prim\u00e1tusa a L\u00e9lek aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban rejlik, aki mindannyiunkat testv\u00e9rekk\u00e9 tesz Krisztusban, \u00e9s felemel benn\u00fcnket \u0150hozz\u00e1 \u2013 sz\u00f6gezte le Ferenc p\u00e1pa, majd hom\u00edli\u00e1j\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 felh\u00edv\u00e1sokkal z\u00e1rta:
\n\u201eFolytassuk h\u00e1t bizalommal egy\u00fctt utunkat. Isten Ig\u00e9je ma, mint Bartimeusnak, nek\u00fcnk is megism\u00e9tli: \u201eB\u00e1tors\u00e1g, kelj f\u00f6l, t\u00e9ged h\u00edv\u201d. Vajon k\u00e9szek vagyunk-e az \u0151 k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re? Vess\u00fck le teh\u00e1t a belet\u00f6r\u0151d\u00e9s k\u00f6peny\u00e9t, b\u00edzzuk vaks\u00e1gunkat az \u00darra, \u00e1lljunk talpra, \u00e9s vigy\u00fck el az evang\u00e9lium \u00f6r\u00f6m\u00e9t a vil\u00e1g utc\u00e1ira!\u201d.<\/p>\n