November 8-\u00e1n, szombaton a baden-w\u00fcrttembergi Sindelfingenben a Dunai Sv\u00e1bok H\u00e1z\u00e1ban N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l, Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l, Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l \u00e9s Szerbi\u00e1b\u00f3l \u00e9rkeztek kutat\u00f3k, hogy a \u201eA vall\u00e1soss\u00e1g meger\u0151s\u00f6d\u00e9se a\u00a0 19. sz\u00e1zadban \u201d c\u00edm\u0171 kultur\u00e1lis konferenci\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9m\u00e1kban mutass\u00e1k be kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeiket. A konferenci\u00e1t a St. Gerhards-Werk Stuttgart egyes\u00fclet szervezte. Ez volt a harmadik rendezv\u00e9nye annak a konferenciasorozatnak, amely a dunai sv\u00e1bok leteleped\u00e9si szakasz\u00e1t feldolgoz\u00f3 munk\u00e1k bemutat\u00e1s\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s amelynek m\u00e1sodik t\u00e9m\u00e1ja a \u201eJozefinizmus \u00e9s felvil\u00e1gosod\u00e1s\u201d volt. A konferenciasorozat, amelyet Prof. Dr. Rainer Bendel \u00e9s Robert Pech M.A. szerveztek, j\u00f6v\u0151re folytat\u00f3dik.
\nA konferencia els\u0151 k\u00e9t el\u0151ad\u00e1sa a mai rom\u00e1niai B\u00e1ns\u00e1ghoz kapcsol\u00f3dott. Dr. Claudiu C\u0103lin, a Temesv\u00e1ri R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegye lev\u00e9lt\u00e1rosa \u00e1tfog\u00f3 el\u0151ad\u00e1st tartott a \u201eSzerzetesrendek a Csan\u00e1di Egyh\u00e1zmegy\u00e9ben, a B\u00e1ns\u00e1bban a 19. sz\u00e1zadban\u201d c\u00edmmel. Claudiu C\u0103lin a szerzeteserendek b\u00e1ns\u00e1gi jelenl\u00e9t\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tter\u00e9t, a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye 19. sz\u00e1zadi l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, tov\u00e1bb\u00e1 p\u00fcsp\u00f6keinek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t ismertette. A csan\u00e1di egyh\u00e1zmegy\u00e9t 1030-ban alap\u00edtotta Istv\u00e1n magyar kir\u00e1ly. Els\u0151 p\u00fcsp\u00f6ke Szent Gell\u00e9rt velencei benc\u00e9s benc\u00e9s volt, aki 1046-ban Bud\u00e1n halt m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lt. A p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Csan\u00e1don 1552-ig, amikor az eg\u00e9sz ter\u00fclet t\u00f6r\u00f6k uralom al\u00e1 ker\u00fclt. \u201eA r\u00e9gi\u00f3 1716-os felszabadul\u00e1sa ut\u00e1n az egyh\u00e1zmegye \u00fajra \u00e9letre kelt, \u00e9s 1730-32-ben a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khelyet Temesv\u00e1rra helyezt\u00e9k \u00e1t, de a r\u00e9gi elnevez\u00e9s, a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye tov\u00e1bbra is fennmaradt\u201d \u2013 magyar\u00e1zta Dr. Claudiu C\u0103lin. Az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n sz\u00e1mos szerzetesrend \u00e9s kongreg\u00e1ci\u00f3 fejtette ki tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye ter\u00fclet\u00e9n: templomokat, kolostorokat, k\u00f3rh\u00e1zakat, iskol\u00e1kat \u00e9s m\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyeket \u00e9p\u00edtettek. Claudiu C\u0103lin egyenk\u00e9nt vette g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 a szerzetesrendeket, ismertetve azok saj\u00e1toss\u00e1gait \u00e9s kiemelve a leg\u00e9rdekesebb szempontokat. Elmondta p\u00e9ld\u00e1ul, hogy az Irgalmas Testv\u00e9rek k\u00f3rh\u00e1zat alap\u00edtottak, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb Temesv\u00e1ron haszn\u00e1lt\u00e1k az els\u0151 r\u00f6ntgeng\u00e9pet. A ferencesek \u00e9s a jezsuit\u00e1k t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt egy-egy iskol\u00e1t alap\u00edtottak. A szalvatori\u00e1nusok a 19. \u00e9s 20. sz\u00e1zadban h\u00e1rom pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n v\u00e1llaltak lelkip\u00e1sztori feladatokat: Mehala, Erzs\u00e9betv\u00e1ros \u00e9s \u00d3szentanna. A Notre-Dame n\u0151v\u00e9rek 1858-t\u00f3l a legjobb le\u00e1nyiskol\u00e1kat m\u0171k\u00f6dtett\u00e9k a B\u00e1ns\u00e1gban.
\nA k\u00f6vetkez\u0151 el\u0151ad\u00e1sban e sorok \u00edr\u00f3ja a Notre Dame Szeg\u00e9ny Iskolan\u0151v\u00e9rek Rendj\u00e9t mutatta be, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a Csaj\u00e1ghy S\u00e1ndor p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ltal Bajororsz\u00e1gb\u00f3l a B\u00e1ns\u00e1gba letelep\u00edtett szerzetesrend alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re. A m\u00fcncheni iskolan\u0151v\u00e9reknek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3 h\u00edr\u00fck volt, k\u00fcl\u00f6nleges pedag\u00f3giai kvalit\u00e1saikat a p\u00fcsp\u00f6k is ismerte \u00e9s \u00e9rt\u00e9kelte, aki sz\u00edvesen l\u00e1tta az iskolan\u0151v\u00e9reket egyh\u00e1zmegy\u00e9je ter\u00fclet\u00e9n. A Notre Dame Iskolan\u0151v\u00e9rek megalap\u00edtott\u00e1k a B\u00e1ns\u00e1gban az els\u0151 felekezeti n\u00e9met le\u00e1nyiskol\u00e1t. Az el\u0151ad\u00f3, aki szeptemberben a b\u00e1ns\u00e1gi n\u00e9met oktat\u00e1sb\u00f3l doktor\u00e1lt, besz\u00e1molt a Szeg\u00e9ny Iskolan\u0151v\u00e9rek gazdag tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l a B\u00e1ns\u00e1gban, akik az eg\u00e9sz r\u00e9gi\u00f3ban le\u00e1nyiskol\u00e1kat nyitottak \u00e9s tartottak fenn, amelyeket nagym\u00e9rt\u00e9kben t\u00e1mogatott Alexander Bonnaz p\u00fcsp\u00f6k. Az eredetileg n\u00e9met oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek az 1867-es osztr\u00e1k-magyar kiegyez\u00e9s ut\u00e1n fokozatosan magyarosodtak – az iskolan\u0151v\u00e9rek k\u00e9nytelenek voltak megtanulni a magyar nyelvet, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9se ut\u00e1n pedig a rom\u00e1n nyelvet is sz\u00e9les k\u00f6rben haszn\u00e1lt\u00e1k az oktat\u00e1sban. A Notre-Dame n\u0151v\u00e9rek sikeresen alkalmazkodtak azokhoz a politikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz, amelyeken a t\u00e1rsadalom a B\u00e1ns\u00e1gba \u00e9rkez\u00e9s\u00fcket k\u00f6vet\u0151 \u00e9vtizedekben kereszt\u00fclment.
\nA k\u00f6vetkez\u0151 el\u0151ad\u00e1sok sem voltak kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekesek. Dr. B\u00e1r\u00e1ny Zs\u00f3fia, a budapesti Magyar Orsz\u00e1gos Sz\u00e9ch\u00e9nyi K\u00f6nyvt\u00e1r munkat\u00e1rsa a csan\u00e1di egyh\u00e1zmegye 1830-as \u00e9s 1840-es \u00e9vekbeli h\u00e1zass\u00e1gi diszpenz\u00e1ci\u00f3ival foglalkozott. Besz\u00e1molt Lonovics J\u00f3zsef p\u00fcsp\u00f6kr\u0151l, aki 1834 \u00e9s 1848 k\u00f6z\u00f6tt vezette az egyh\u00e1zmegy\u00e9t, \u00e9s olyan k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkozott, mint a rokonok k\u00f6z\u00f6tti h\u00e1zass\u00e1gok \u00e9s a vegyes h\u00e1zass\u00e1gok. Az ilyen kiv\u00e9telek t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s t\u00e1rsadalmi h\u00e1tter\u00e9t magyar\u00e1zta el R\u00f3m\u00e1nak – Dr. B\u00e1r\u00e1ny Zs\u00f3fia Lonovics p\u00fcsp\u00f6k leveleit n\u00e9zte \u00e1t \u00e9s elemezte.
\nDr. Bedn\u00e1rik J\u00e1nos n\u00e9prajzkutat\u00f3, a budapesti N\u00e9prajzi Int\u00e9zet munkat\u00e1rsa egy 1887-es T\u00f6r\u00f6kb\u00e1linton (n\u00e9met\u00fcl: Gro\u00dfturwall, Pest megye) t\u00f6rt\u00e9nt epiz\u00f3dot mutatott be, amelyben a helyi pap megtagadta a r\u00e9szv\u00e9telt egy k\u00f6rmenetben. Ez a faluk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben vit\u00e1khoz vezetett a pap akkori szerep\u00e9r\u0151l, de arr\u00f3l is, hogy a n\u00e9phitben mennyire volt legitim vagy fontos a templomi k\u00f6rmenet.
\nAz eb\u00e9dsz\u00fcnet ut\u00e1n dr. Mikl\u00f3s R\u00e9ka egy 19. sz\u00e1zadi B\u00e1cska-vid\u00e9ki katolikus k\u00e9ziratos k\u00e1ntork\u00f6nyveket mutatott be. Elme Imre \u00e9s Sch\u00e4ffer Jakab k\u00e1ntork\u00f6nyveit vizsg\u00e1lva a t\u00f6bbnyelv\u0171s\u00e9get \u00e9s a k\u00e1ntorok liturgikus gyakorlatban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9t elemezte a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9nekek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9szlet felolvas\u00e1s\u00e1val. T\u00f6bb k\u00e1ntork\u00f6nyvet is mag\u00e1val hozott. Dr. Mikl\u00f3s R\u00e9ka Erd\u00e9lyb\u0151l, Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik, a brass\u00f3i Transilvania Egyetemen tanult zenepedag\u00f3gi\u00e1t, a grazi Zenem\u0171v\u00e9szeti Egyetemen pedig katolikus egyh\u00e1zzen\u00e9t. Jelenleg a szerbiai Zent\u00e1n \u00e9l. El\u0151ad\u00e1sa pozit\u00edv visszhangot v\u00e1ltott ki.
\nProf. Dr. T\u00fcske G\u00e1bor, a budapesti Irodalomtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet munkat\u00e1rsa Martin von Cochem 17. sz\u00e1zadi kapucinus papr\u00f3l \u00e9s n\u00e9pi misszion\u00e1riusr\u00f3l besz\u00e9lt, akinek vall\u00e1sos k\u00f6nyveit a 19. sz\u00e1zadban Magyarorsz\u00e1gon, \u00edgy a B\u00e1ns\u00e1gban is sz\u00e1mos kiad\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n sz\u00e9les k\u00f6rben terjesztett\u00e9k. A t\u00e1rsszervez\u0151 Pech R\u00f3bert a Miskolci Egyetem T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k\u00e9r\u0151l a Prof. Dr. Ugrai J\u00e1nos \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett el\u0151ad\u00e1s r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1t aj\u00e1nlotta a r\u00e9sztvev\u0151k figyelm\u00e9be. Az el\u0151ad\u00e1s c\u00edme \u201eA \u00bbprotest\u00e1ns aranyszabads\u00e1g\u00ab hat\u00e1sa a magyarorsz\u00e1gi iskolai \u00e9s egyh\u00e1zi \u00e9letre\u201d volt. Az el\u0151ad\u00f3 betegs\u00e9g miatt nem tudott r\u00e9szt venni a konferenci\u00e1n.
\nA Sindelfingenben megrendezett tudom\u00e1nyos konferencia j\u00f3 alkalom volt arra, hogy elemezz\u00fck a kereszt\u00e9nys\u00e9gnek a dunai sv\u00e1bok \u00e9let\u00e9ben bet\u00f6lt\u00f6tt t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis szerep\u00e9t a 18. sz\u00e1zadi leteleped\u00e9st\u0151l napjainkig. A lelk\u00e9szek gyakran k\u00f6zvet\u00edtettek a faluk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9s az \u00e1llami hat\u00f3s\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s sikeresen m\u0171k\u00f6dtek a h\u00edvek tan\u00edt\u00f3ik\u00e9nt \u00e9s nevel\u0151ik\u00e9nt. A 19. sz\u00e1zadban a vall\u00e1s \u201e\u00e1llamos\u00edt\u00e1sa\u201d \u00e9s a nemzet \u201eszakraliz\u00e1l\u00e1sa\u201d a dunai sv\u00e1bok sz\u00e1m\u00e1ra \u00faj azonosul\u00e1si form\u00e1kat eredm\u00e9nyezett. A Dunai Sv\u00e1bok H\u00e1z\u00e1ban rendezett konferencia azt vizsg\u00e1lta, hogy ezek a fejlem\u00e9nyek milyen hat\u00e1ssal voltak a korabeli Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia n\u00e9metajk\u00fa katolikusaira.
\n\u201eNagyon inspir\u00e1l\u00f3nak \u00e9s tanuls\u00e1gosnak tal\u00e1ltam. A konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1kon kereszt\u00fcl sok \u00faj szempontot \u00e9s r\u00e9gi szempontokat fedeztem fel \u00faj form\u00e1ban, \u00e9s l\u00e1ttam a m\u00f6g\u00f6tt\u00fck \u00e1ll\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket is, hogy igazs\u00e1got tegyenek a kor ember\u00e9nek\u201d \u2013 mondotta a konferencia ut\u00e1n Prof. Dr. Rainer Bendel, katolikus teol\u00f3gus, egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s egyetemi oktat\u00f3.
\nJ\u00f6v\u0151 m\u00e1jusban egy k\u00f6vetkez\u0151 konferencia a 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9t fogja vizsg\u00e1lni az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 politikai v\u00e1ltoz\u00e1sokkal \u2013 jelentette be Dr. Bendel professzor. Szerepet j\u00e1tszanak-e a h\u00e1bor\u00fas tapasztalatok a lelkip\u00e1sztorkod\u00e1sban? Hogyan kezeljem a nemzeti egyre fokoz\u00f3d\u00f3 nacionaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t \u00e9s politiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t az egyh\u00e1zban? Hogyan poz\u00edcion\u00e1lom magam a t\u00e1rsadalom szerkezet\u00e9ben megjelen\u0151 tekint\u00e9lyelv\u0171 tendenci\u00e1kkal szemben? A St. Gerhards-Werk 2025. m\u00e1jus 18-\u00e1n Sindelfingenben megrendez\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1j\u00e1n r\u00e9szt vev\u0151 kutat\u00f3k ezekre \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sre pr\u00f3b\u00e1lnak v\u00e1laszt tal\u00e1lni.<\/p>\n
Raluca Nelepcu<\/p>\n
Fot\u00f3: G. Friedmann, R. Nelepcu, J. Janzer<\/p>\n\n\t\t