Janu\u00e1r 19-\u00e9n, vas\u00e1rnap bibliai t\u00e9m\u00e1j\u00fa tal\u00e1lkoz\u00f3ra ker\u00fclt sor az Egyh\u00e1zmegyei Ifj\u00fas\u00e1gi K\u00f6zpont term\u00e9ben a Szent\u00edr\u00e1s vas\u00e1rnapja alkalm\u00e1b\u00f3l, amelyet id\u00e9n janu\u00e1r 26-\u00e1n az eg\u00e9sz vil\u00e1gegyh\u00e1zban meg\u00fcnnepelnek. A tal\u00e1lkoz\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az a k\u00e9rd\u00e9s \u00e1llt, hogy mikor \u00e9s hogyan hat\u00e1rozt\u00e1k meg, mely \u00edr\u00e1sok tekinthet\u0151k Szent\u00edr\u00e1snak. A h\u00e9ber Biblia sz\u00f6vegeit tekercsekre \u00edrt\u00e1k, egy tekercs egy sz\u00f6veget jelentett. (Egy ilyen tekercs modellje l\u00e1that\u00f3 a k\u00e9pen.) A tekercseket szent\u00e9lyben \u0151rizt\u00e9k. Nem kellett sorrendet meghat\u00e1rozni, \u00e9s m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 kellett eld\u00f6nteni egy-egy \u00edr\u00e1s elfogadhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t.
\nA kereszt\u00e9nyek azonban kezdett\u0151l fogva a k\u00f3dexet, azaz a k\u00f6nyv form\u00e1t r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k el\u0151nyben, \u00e9s term\u00e9szetesen meg kellett hat\u00e1rozni, hogy mely szent \u00edr\u00e1sok milyen sorrendben ker\u00fcljenek bele. A korai kereszt\u00e9nyek d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszottak abban, hogy a h\u00e9ber Biblia g\u00f6r\u00f6g ford\u00edt\u00e1sa a k\u00f6vetkez\u0151 sorrendben k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n: T\u00f3ra (Isten t\u00f6rv\u00e9nye), T\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6nyvek, B\u00f6lcsess\u00e9gi k\u00f6nyvek, Pr\u00f3f\u00e9tai k\u00f6nyvek. Az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9get ugyanezen minta szerint szerkesztett\u00e9k meg. Az evang\u00e9liumok megfelelnek Isten t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek, mert J\u00e9zus Krisztus \u00e9lete, tettei \u00e9s tan\u00edt\u00e1sai a cselekedeteinkre vonatkoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeket jelentik sz\u00e1munkra, kereszt\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra. Az Apostolok cselekedetei az egyetlen t\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6nyv az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9gben. Besz\u00e1mol az apostolok tetteir\u0151l, akik k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyan k\u00e9s\u0151bb maguk is leveleket int\u00e9znek a kereszt\u00e9nyekhez. Az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6nyvek is sokat tud\u00f3s\u00edtanak D\u00e1vidr\u00f3l \u00e9s Salamonr\u00f3l, akik k\u00e9s\u0151bb \u2013 legal\u00e1bbis a hagyom\u00e1ny szerint \u2013 a zsolt\u00e1rokban \u00e9s a b\u00f6lcsess\u00e9g k\u00f6nyveiben sz\u00f3ltak a n\u00e9phez. A v\u00e9g\u00e9re pedig a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k k\u00f6nyvei ker\u00fcltek. Az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9gben csak egy ilyen van, m\u00e9gpedig a Jelen\u00e9sek k\u00f6nyve. Izrael n\u00e9p\u00e9nek pr\u00f3f\u00e9t\u00e1i \u00edr\u00e1saikban t\u00f6bbsz\u00f6r is eml\u00edt\u00e9st tesznek Isten k\u00fcld\u00f6ttj\u00e9r\u0151l, aki megval\u00f3s\u00edtja Isten orsz\u00e1g\u00e1t a f\u00f6ld\u00f6n. Mi kereszt\u00e9nyek \u0151benne ismerj\u00fck fel a Messi\u00e1st \u00e9s Isten Fi\u00e1t, J\u00e9zus Krisztust. Ebben a tekintetben az evang\u00e9liumok a pr\u00f3f\u00e9tai k\u00f6nyveket k\u00f6vetik. A Jelen\u00e9sek k\u00f6nyv\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n egy \u00faj \u00e9g \u00e9s egy \u00faj f\u00f6ld \u00edg\u00e9rete olvashat\u00f3. Ez visszavezet a Teremt\u00e9s k\u00f6nyv\u00e9hez, amely az \u00e9g \u00e9s a f\u00f6ld teremt\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151dik. Ezzel bez\u00e1rul az \u00f3- \u00e9s \u00fajsz\u00f6vets\u00e9gi k\u00f6nyvek k\u00f6re.
\nAz \u00d3- \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edt\u00e1sa azt a fontos d\u00f6nt\u00e9st hordozza mag\u00e1ban, hogy mindkett\u0151 a Szent\u00edr\u00e1s k\u00e1nonj\u00e1ba tartozik. J\u00e9zus Krisztus Istene ugyanaz az Isten, aki az eget \u00e9s a f\u00f6ldet teremtette, aki n\u00e9p\u00e9t a szabads\u00e1gba vezette \u00e9s aki v\u00e9gig ir\u00e1ny\u00edtotta azt a t\u00f6rt\u00e9nelmen. Markionnak az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g elutas\u00edt\u00e1s\u00e1t eretneks\u00e9gnek tekintett\u00e9k. Az els\u0151 n\u00e9gy kereszt\u00e9ny \u00e9vsz\u00e1zad sor\u00e1n az evang\u00e9liumi harm\u00f3nia megalkot\u00e1s\u00e1t, vagyis azt a k\u00eds\u00e9rletet, hogy az evang\u00e9list\u00e1k \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6lt \u00f6sszes esem\u00e9nyt ellentmond\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, egy kontextusban mutass\u00e1k be, szint\u00e9n elutas\u00edtott\u00e1k. Az elfogadott n\u00e9gy evang\u00e9lium nem egyetlen szent sz\u00f6veget k\u00edn\u00e1l, hanem n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l \u00edrja le J\u00e9zus Krisztus szem\u00e9ly\u00e9nek leny\u0171g\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok teh\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek \u00e9s elt\u00e9r\u0151ek lehetnek. A szent \u00e9s megingathatatlan t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si pont nem a sz\u00f6veg, hanem J\u00e9zus Krisztus \u00e9l\u0151 szem\u00e9lye. Az \u0150 \u00e9lete, hal\u00e1la \u00e9s felt\u00e1mad\u00e1sa sz\u00e1munkra Isten t\u00f6rv\u00e9nye. Az evang\u00e9liumi \u00edr\u00e1sok bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig az eredetinek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kultur\u00e1lis kontextusban t\u00f6rt\u00e9nt ford\u00edt\u00e1sai. N\u00e9lk\u00fcl\u00fck kev\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk lenne arra, hogy jobban megismerj\u00fck J\u00e9zus Krisztust. Szentnek teh\u00e1t nem a sz\u00f6veget kell tekinteni, hanem \u0150t mag\u00e1t, a mi Urunkat, J\u00e9zust Krisztust a Szentl\u00e9lek erej\u00e9ben, az Atya Isten dics\u0151s\u00e9g\u00e9re.<\/p>\n
Dr. Imogen Tietze, k\u00e9pz\u00e9si referens<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Janu\u00e1r 19-\u00e9n, vas\u00e1rnap bibliai t\u00e9m\u00e1j\u00fa tal\u00e1lkoz\u00f3ra ker\u00fclt sor az Egyh\u00e1zmegyei Ifj\u00fas\u00e1gi K\u00f6zpont term\u00e9ben a Szent\u00edr\u00e1s vas\u00e1rnapja alkalm\u00e1b\u00f3l, amelyet id\u00e9n janu\u00e1r 26-\u00e1n az eg\u00e9sz vil\u00e1gegyh\u00e1zban meg\u00fcnnepelnek. A tal\u00e1lkoz\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az a k\u00e9rd\u00e9s \u00e1llt, hogy mikor \u00e9s hogyan hat\u00e1rozt\u00e1k meg, mely \u00edr\u00e1sok tekinthet\u0151k Szent\u00edr\u00e1snak. A h\u00e9ber Biblia sz\u00f6vegeit tekercsekre \u00edrt\u00e1k, egy tekercs egy sz\u00f6veget jelentett. (Egy ilyen […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":71315,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[37],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/71317"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=71317"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/71317\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":71318,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/71317\/revisions\/71318"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/71315"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=71317"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=71317"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=71317"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}