{"id":71593,"date":"2025-02-09T11:38:59","date_gmt":"2025-02-09T09:38:59","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=71593"},"modified":"2025-02-09T11:53:40","modified_gmt":"2025-02-09T09:53:40","slug":"a-temesvari-egyhazmegyet-az-egyhazi-zene-teruleten-egyedulallo-gazdagsag-jellemzi-beszelgetes-dr-franz-metz-zenetudossal","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/a-temesvari-egyhazmegyet-az-egyhazi-zene-teruleten-egyedulallo-gazdagsag-jellemzi-beszelgetes-dr-franz-metz-zenetudossal\/","title":{"rendered":"A Temesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegy\u00e9t az egyh\u00e1zi zene ter\u00fclet\u00e9n egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 gazdags\u00e1g jellemzi \u2013 Besz\u00e9lget\u00e9s dr. Franz Metz zenetud\u00f3ssal"},"content":{"rendered":"

Dr. Franz Metz (sz\u00fcletett 1955. december 24-\u00e9n Daruv\u00e1ron, Rom\u00e1nia) b\u00e1ns\u00e1gi n\u00e9met (sv\u00e1b) orgonista, zenetud\u00f3s \u00e9s karmester, a Duna ment\u00e9n, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Rom\u00e1nia, Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a volt Jugoszl\u00e1via ter\u00fclet\u00e9n kisebbs\u00e9gben (\u00e9s nem csak) \u00e9l\u0151 n\u00e9pek zenet\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kutat\u00f3ja. Az els\u0151 zene\u00f3r\u00e1kat apj\u00e1t\u00f3l, Martin Metz k\u00e1ntort\u00f3l kapta Lugoson. Zongor\u00e1t \u00e9s zeneelm\u00e9letet Dr. Josef Willer-rel, pof. Clara Peia-n\u00e1l \u00e9s prof. Remus Ta\u015fc\u0103u-n\u00e1l tanult. Franz Metz a bukaresti Ciprian Porumbescu Zenekonzervat\u00f3rium (ma Nemzeti Zeneakad\u00e9mia \/ Academia Na\u021bional\u0103 de Muzic\u0103) Orgona Tansz\u00e9k\u00e9n szerzett diplom\u00e1t prof. Lidia Sumnevici oszt\u00e1ly\u00e1ban. Ifj\u00fakor\u00e1ban tal\u00e1lkozott a bukaresti Szent J\u00f3zsef sz\u00e9kesegyh\u00e1z orgonist\u00e1j\u00e1val, Joseph Gerstenengst lelkip\u00e1sztorral \u00e9s Franz Xaver Dressler nagyszebeni orgonist\u00e1val. Orgonistak\u00e9nt 1977-ben deb\u00fct\u00e1lt a bukaresti Rom\u00e1n Athenaeum Walcker orgon\u00e1j\u00e1n. 1978-ban visszat\u00e9rt Lugosra, ahol 1981-ig zongoratan\u00e1r volt a zeneiskol\u00e1ban. Ezzel egyidej\u0171leg a sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban kamarazenekart alap\u00edtott.<\/strong>
\nM\u00e9g egyetemi \u00e9vei alatt, 1975-ben Franz Metz orgonistak\u00e9nt deb\u00fct\u00e1lt Temesv\u00e1ron, ahol k\u00e1ntork\u00e9nt dolgozott az erzs\u00e9betv\u00e1rosi, valamint a gy\u00e1rv\u00e1rosi Millenniumi templomban, v\u00e9g\u00fcl pedig a Szent Gy\u00f6rgy r\u00f3mai katolikus sz\u00e9kesegyh\u00e1zban. Karvezet\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek kezdete \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a temesv\u00e1ri n\u00e9met Franz Schubert \u00e9nekkarhoz kapcsol\u00f3dik, amely a Filharm\u00f3ni\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen el\u0151adta J. Haydn Die Jahreszeiten (Az \u00e9vszakok) c\u00edm\u0171 orat\u00f3riumot. Metz 1983-1985 k\u00f6z\u00f6tt ir\u00e1ny\u00edtotta ezt a k\u00f3rust. Ugyanakkor sz\u00e1mos rom\u00e1n filharm\u00f3ni\u00e1val koncertezett, tov\u00e1bb\u00e1 volt n\u00e9h\u00e1ny hangversenye az NDK-ban, a Cseh K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban \u00e9s 1982-ben Ausztri\u00e1ban. A N\u00e9metorsz\u00e1g Sz\u00f6vets\u00e9gi K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gba val\u00f3 kiteleped\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, 1985 \u00f3ta, Franz Metz tov\u00e1bbra is orgonistak\u00e9nt \u00e9s k\u00e1ntork\u00e9nt tev\u00e9kenykedik, folytatva orgonakoncertjeinek sorozat\u00e1t szerte Eur\u00f3p\u00e1ban. Ugyanakkor t\u00f6rt\u00e9nelmi zenetudom\u00e1nnyal is foglalkozik, a b\u00e1ns\u00e1gi n\u00e9metek zenei \u00e9let\u00e9t kutatta.<\/strong> A B\u00e1ns\u00e1g neki k\u00f6sz\u00f6nhet sz\u00e1mos olyan hangfelv\u00e9telt, amelyeken Metz egykori b\u00e1ns\u00e1gi zeneszerz\u0151k orgon\u00e1ra \u00edrt m\u0171veit sz\u00f3laltatja meg a r\u00e9gi\u00f3 r\u00e9gi, mondhatni t\u00f6rt\u00e9nelmi orgon\u00e1in, tov\u00e1bb\u00e1 jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy Rom\u00e1ni\u00e1ban a kommunista hatalom \u00e9veiben lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1ljanak az els\u0151 orgonakoncertek: Temesv\u00e1ron (1981), Aradon (1983) \u00e9s a m\u00e1riaradnai kegyhelyen (1983). Franz Metz az alap\u00edt\u00f3ja az 1991\u20131998 k\u00f6z\u00f6tt megrendezett Temesv\u00e1ri Orgonafesztiv\u00e1lnak, a mai Timorgelfestnek \u2013 Zilele Muzicii de Org\u0103 din Banat \/ B\u00e1ns\u00e1gi Orgonafesztiv\u00e1l. Az egyh\u00e1zi zene ter\u00fclet\u00e9n kifejtett n\u00e9met nyelv\u0171 publicisztikai munk\u00e1ss\u00e1ga nagyon gazdag, sok orsz\u00e1gban jelentek meg \u00edr\u00e1sai. Sz\u00e1mos rom\u00e1niai \u00e9s n\u00e9metorsz\u00e1gi tudom\u00e1nyos foly\u00f3irat szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9nek tagja. Zenetudom\u00e1nyi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt 2009-ben a Rom\u00e1n Zeneszerz\u0151k \u00e9s Zenetud\u00f3sok Sz\u00f6vets\u00e9ge tiszteletbeli tagj\u00e1v\u00e1 nevezte ki. 2016-ban megkapta a B\u00e1ns\u00e1gi N\u00e9met Demokrata F\u00f3rum Arany \u00c9rdemd\u00edszt\u0171j\u00e9t, 2020-ban pedig a N\u00e9met Sz\u00f6vets\u00e9gi K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00c9rdemrendj\u00e9nek k\u00f6z\u00e9pkeresztj\u00e9vel t\u00fcntett\u00e9k ki.<\/strong>
\n2022. december 7-\u00e9n Magyarorsz\u00e1g m\u00fcncheni f\u0151konzul\u00e1tus\u00e1n a Magyar \u00c9rdemrend Lovagkeresztj\u00e9t adom\u00e1nyozt\u00e1k a b\u00e1ns\u00e1gi sz\u00fclet\u00e9s\u0171, jelenleg N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 Dr. Franz Metz zenetud\u00f3snak.<\/strong>
\n2024. december 15-\u00e9n, a csat\u00e1di templomban l\u00e9v\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi orgona meg\u00e1ld\u00e1s\u00e1nak szentmis\u00e9j\u00e9n P\u00e1l J\u00f3zsef Csaba megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k Szent Gell\u00e9rt-\u00e9rmet adom\u00e1nyozott Franz Metz orgonam\u0171v\u00e9sznek.<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a>\u2013 Kedves Metz \u00far, 2024 esem\u00e9nyd\u00fas \u00e9v volt az \u00d6n sz\u00e1m\u00e1ra: sz\u00e1mos koncert a B\u00e1ns\u00e1gban \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban, k\u00f6zt\u00fck Otto Sykora resicab\u00e1nyai zeneszerz\u0151 \u00fcnnepi mis\u00e9je, a lenauheimi templom t\u00f6rt\u00e9nelmi orgon\u00e1ja restaur\u00e1l\u00e1si projektj\u00e9nek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa stb. Mivel egy \u00faj \u00e9v kezdet\u00e9n vagyunk, mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 a k\u00e9rd\u00e9s: melyek a tervei 2025-re?<\/em>
\n\u2013 Ahogyan \u00d6n is mondta, a 2024-es \u00e9v zeneileg nagyon mozgalmas volt sz\u00e1momra. Term\u00e9szetesen objekt\u00edv okok miatt m\u00e1r k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9t \u00e9ve nem tudtam \u00fagy fell\u00e9pni, ahogy szerettem volna, de Isten \u00e9s az orvosok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s kedves bar\u00e1taimmal, akikkel m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta egy\u00fctt dolgozom, t\u00f6bb projektet is meg tudtam val\u00f3s\u00edtani a b\u00e1ns\u00e1gi zenei \u00e9letben. A 2025-\u00f6s esztend\u0151 sz\u00e1momra sok liturgi\u00e1val, sz\u00e9p orgonamuzsik\u00e1val \u00e9s sz\u00e1mos koncerttel kezd\u0151d\u00f6tt M\u00fcnchenben \u00e9s Ulmban. Augusztus els\u0151 napjait \u00e9vek \u00f3ta a n\u00e9metek m\u00e1riaradnai zar\u00e1ndoklat\u00e1nak \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny koncertnek szentelem a b\u00e1ns\u00e1gi templomokban: Temesv\u00e1ron (sz\u00e9kesegyh\u00e1z, augusztus 1.), a m\u00e1riaradnai bazilika (augusztus 2.), Csat\u00e1d stb. Tov\u00e1bbi programok: zar\u00e1ndoklatok Alt\u00f6ttingbe, Maria Ramersdorfba, m\u00e1jusi \u00e1jtatoss\u00e1gok, templomi koncertek \u00e9s t\u00f6bb szentmise sok orgonamuzsik\u00e1val, k\u00f3russal \u00e9s zenekarral.<\/p>\n

\u2013 Eddig sz\u00e1mos szakk\u00f6nyvet \u00edrt \u00e9s szerkesztett, t\u00f6bb v\u00e1ndorki\u00e1ll\u00edt\u00e1st szervezett a b\u00e1ns\u00e1gi orgon\u00e1kr\u00f3l. Melyek a \u201eleg\u00e9rdekesebb\u201d orgon\u00e1k ezeken a vid\u00e9keken, az \u00e9p\u00edt\u00e9si \u00e9v\u00fck, az \u0151ket k\u00e9sz\u00edt\u0151 mesteremberek, a m\u00faltjuk vagy a szerkezet\u00fck szempontj\u00e1b\u00f3l. Vannak-e olyan orgon\u00e1k, amelyek \u201efejt\u00f6r\u00e9st\u201d okoznak az orgonist\u00e1nak, abban az \u00e9rtelemben, hogy nehezebb j\u00e1tszani rajtuk?<\/em>
\n\u2013 A Temesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye ter\u00fclete nagyon gazdag t\u00f6rt\u00e9nelmileg \u00e9rt\u00e9kes orgon\u00e1kban. K\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tt p\u00e9ld\u00e1ul feltett\u00fck magunknak a k\u00e9rd\u00e9st, hogy melyik hangszer fel\u00faj\u00edt\u00e1sa lenne a legfontosabb. \u00cdgy esett a v\u00e1laszt\u00e1sunk a csat\u00e1di r\u00f3mai katolikus templom orgon\u00e1j\u00e1ra, amelyet teljesen fel kellett \u00faj\u00edtani. Ez egy olyan orgona, amelyet 1785-ben hoztak B\u00e9csb\u0151l a templom olt\u00e1r\u00e1val egy\u00fctt (M\u00e1ria Ter\u00e9zia cs\u00e1sz\u00e1rn\u0151 adom\u00e1nya). Nem tudjuk, hogy ki \u00e9p\u00edtette, de azt igen, hogy 1810 k\u00f6r\u00fcl a temesv\u00e1ri Franz Anton W\u00e4lter orgona\u00e9p\u00edt\u0151 ezt a hangszert k\u00e9t manu\u00e1lra, ped\u00e1lra \u00e9s 14 regiszterre b\u0151v\u00edtette. A mechanikus trakt\u00far\u00e1ja nagyon robusztus. \u00d6r\u00fcl\u00f6k, hogy a projekt megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa a N\u00e9met Katolikus P\u00fcsp\u00f6ki Konferenci\u00e1t\u00f3l, a B\u00e1ns\u00e1gi Sv\u00e1bok Egyes\u00fclet\u00e9t\u0151l \u00e9s a Csat\u00e1di Sv\u00e1bok Egyes\u00fclet\u00e9t\u0151l (HOG) kapott t\u00e1mogat\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, a Temesv\u00e1ri R\u00f3mai Katolikus Egyh\u00e1zmegy\u00e9vel \u00e9s a Lovrini R\u00f3mai Katolikus Pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1val egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve v\u00e1lt lehet\u0151v\u00e9. \u00cdgy siker\u00fclt \u00fajra megsz\u00f3laltatni a r\u00e9gi orgon\u00e1t abban a templomban, ahol Nikolaus Lenau k\u00f6lt\u0151t megkeresztelt\u00e9k. Ezen a hangszeren tanult a neves orgonista \u00e9s zenetud\u00f3s J\u00e1rosy Dezs\u0151, a sz\u00e9kesegyh\u00e1z k\u00e1pl\u00e1nja \u00e9s Josef Gerstenengst lelkip\u00e1sztor \u00e9s vil\u00e1gh\u00edr\u0171 orgonam\u0171v\u00e9sz.<\/p>\n

\u2013 Tekintve az eddigi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t elmondhatjuk, hogy \u00d6n a b\u00e1ns\u00e1gi vall\u00e1sos zene val\u00f3s\u00e1gos nagyk\u00f6vete szerte a vil\u00e1gon. Kik azok a b\u00e1ns\u00e1gi zeneszerz\u0151k, akiknek a m\u0171veit az id\u0151k folyam\u00e1n felfedezte \u00e9s\/vagy bemutatta?<\/em>
\n\u2013 Val\u00f3ban: a b\u00e1ns\u00e1gi vall\u00e1sos zene sz\u00e1mos olyan zeneszerz\u0151t is \u00fajra a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba \u00e1ll\u00edt, akir\u0151l az id\u0151k folyam\u00e1n egyszer\u0171en megfeledkeztek. Sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck Csehorsz\u00e1gb\u00f3l (Boh\u00e9mi\u00e1b\u00f3l) \u00e9rkeztek a B\u00e1ns\u00e1gba, m\u00e1soknak viszonylag r\u00f6vid ideig volt kapcsolatuk ennek az eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3nak a zen\u00e9j\u00e9vel, mint p\u00e9ld\u00e1ul Johann Michael Haydn-nak, akinek a Missa Trinitatis c\u00edm\u0171 szerzem\u00e9ny\u00e9t el\u0151sz\u00f6r 1998-ban mutattam be a temesv\u00e1ri sz\u00e9kesegyh\u00e1zban. Tov\u00e1bbi felfedezett zeneszerz\u0151k: Franz Limmer, Vinzenz Maschek, Wilhelm Franz Speer, Karl Rudolf K\u00e1rr\u00e1sz, Conrad Paul Wusching, Wilhelm Schwach, Emmerich Schwach, Anton Leopold Herrmann, Johann Weber, Peter Rohr, Otto Sykora, Franz Hybl, Richard W. Oschanitzky, Hermann Klee, Guido Pogatschnigg, Franz Waschek, Heinrich Weidt, Hans Weisz, Arat\u00f3 Andor, Eduard Berecz, Josef Eisenkolb, Josef Ferch, Wilhelm Ferch, Giuseppe Gebler, Anton Glasz, Johann Nepomuk Gr\u00fcnn, Mathilde Antonia von Schmettow Gyerty\u00e1nffy de Bobda gr\u00f3fn\u0151, Caspar Halbleib, Wenzel Josef Heller, Jakob Hillier, Anton Horner, Karl Huber, Johann Irsay, Peter Kleckner, Joseph Kratochwill, Martin Kurzhals, Josef Linster, Leopold Magenbauer, Martin Metz, Georg M\u00fcller, Geza Neidenbach, Rudolf Novacek, Stefan Ochaba, Fritz Pauck, Anton Pavelka, Josef Emanuel Ranftl, Karl Reiter, Andreas Porfetye, Georg Scherka, Josef Schidek, Wilhelm Sch\u00f6nweitz, Peter Sch\u00fctz, Geza Slovig, Johann Weikert, Georg Karl Wisner Edler von Morgenstern \u2013 mindannyian olyan b\u00e1ns\u00e1gi zeneszerz\u0151k, k\u00e1ntorok \u00e9s orgonist\u00e1k, akiknek zenei munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t az elm\u00falt \u00e9vekben siker\u00fclt felt\u00e1rni.<\/p>\n

\u2013 Sz\u00e1mos szerzem\u00e9nyt mentett meg k\u00e9zirat form\u00e1j\u00e1ban, sz\u00e1mos kiadatlan anyagot gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze egy kiv\u00e9teles zenei arch\u00edvumban. Melyek a kedvenc darabjai a zenei arch\u00edvumb\u00f3l, \u00e9s mik a tervei ezzel az arch\u00edvummal kapcsolatban?<\/em>
\n\u2013 A B\u00e1ns\u00e1gban 1995-ben h\u00e1rom \u00faj zenei arch\u00edvumot tudtunk l\u00e9trehozni, n\u00e9met forr\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1ssal: A Temesv\u00e1ri Filharm\u00f3niai T\u00e1rsas\u00e1g Arch\u00edvuma, a Temesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye Zenei Arch\u00edvuma \u00e9s az Aradi M\u00fazeumkomplexum Zenei Gy\u0171jtem\u00e9nye (a \u201eIosif S\u00e2rbu\u021b\u201d Sz\u00ednh\u00e1z-, Zene- \u00e9s Filmt\u00f6rt\u00e9neti Gy\u0171jtem\u00e9ny, amely meg\u00fajult). N\u00e9h\u00e1ny akkori egyetemi hallgat\u00f3 \u2013 ma m\u00e1r mindannyian temesv\u00e1ri \u00e9s aradi kult\u00faremberek vagy orgonist\u00e1k \u2013 seg\u00edtett nekem a zenei dokumentumok archiv\u00e1l\u00e1s\u00e1ban. Sajnos az 1999-2005 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vekben az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s e kutat\u00e1s ir\u00e1nt cs\u00f6kkent. M\u00e9g az \u00e9n id\u0151mben, 1985 el\u0151tt, sok k\u00e1ntor adott \u00e1t nekem dalgy\u0171jtem\u00e9nyeket a sv\u00e1b falvakb\u00f3l, tudv\u00e1n, hogy az elv\u00e1ndorl\u00e1s miatt nem marad ott senki, aki felhaszn\u00e1lhatn\u00e1 \u0151ket. Amikor N\u00e9metorsz\u00e1gba \u00e9rkeztem, ezeknek a k\u00e1ntoroknak a lesz\u00e1rmazottaik csomagot is k\u00fcldtek nekem az elhunytak zenei gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel. Ugyanakkor 1990 ut\u00e1n Rom\u00e1ni\u00e1ban \u00e9s sz\u00e1mos m\u00e1s eur\u00f3pai orsz\u00e1gban t\u00f6bb antikv\u00e1riumban tal\u00e1ltam eg\u00e9sz gy\u0171jtem\u00e9nyeket a B\u00e1ns\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 zenei dokumentumokb\u00f3l, k\u00e9ziratokb\u00f3l \u2013 a rom\u00e1niai B\u00e1ns\u00e1gb\u00f3l csak\u00fagy, mint a szerbiai B\u00e1n\u00e1tb\u00f3l. \u00cdgy gyarapodott a gy\u0171jtem\u00e9nyem, amelyet 2000 \u00f3ta a vil\u00e1g sz\u00e1mos zenetud\u00f3sa, doktorandusza \u00e9s kutat\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra tettem hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9.<\/p>\n

\u2013 Ismer-e, vagy van-e olyan zen\u00e9sz vagy zenetud\u00f3s koll\u00e9g\u00e1ja, akinek felkeltette az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t a sv\u00e1bok vagy a t\u00f6bbi b\u00e1ns\u00e1gi katolikus n\u00e9pcsoport vall\u00e1sos zen\u00e9je ir\u00e1nt?<\/em>
\n\u2013 Igen, sok fiatal zen\u00e9sz van, akik nagyon tehets\u00e9gesek \u00e9s \u00e9rdekl\u0151dnek a rom\u00e1n zenet\u00f6rt\u00e9net e \u201etitokzatos\u201d r\u00e9sze ir\u00e1nt. Rom\u00e1ni\u00e1ban, valamint Magyarorsz\u00e1gon, Szerbi\u00e1ban, Ausztri\u00e1ban \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban is sok fiatalt seg\u00edtett\u00fcnk \u00e9s b\u00e1tor\u00edtottunk, hogy bekapcsol\u00f3djanak ebbe a k\u00fcl\u00f6nleges zenei \u00e9rt\u00e9kekkel rendelkez\u0151 ter\u00fclet megismer\u00e9s\u00e9be, felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ba. Minden \u00e9vben fiatal zenetud\u00f3sok ker\u00fclnek ki az egyetemekr\u0151l \u00e9s a zenei karokr\u00f3l, akik \u00f6r\u00fcln\u00e9nek, ha a zenetudom\u00e1ny ezen ter\u00fclet\u00e9n dolgozhatn\u00e1nak. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Rom\u00e1ni\u00e1ban a kutat\u00e1snak ez a r\u00e9sze m\u00e9g mindig nem \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, mint m\u00e1s eur\u00f3pai orsz\u00e1gokban: m\u00e9g az Orsz\u00e1gos vagy a V\u00e1rosi Lev\u00e9lt\u00e1rakban is sok olyan zenei gy\u0171jtem\u00e9ny van, amelyet nem t\u00e1rtak fel, \u00e9s ez\u00e9rt nem is kutattak. E zenei \u00e1llom\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl is sok a Temesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye r\u00f3mai katolikus templomaib\u00f3l sz\u00e1rmazik, ahonnan 1947 ut\u00e1n elkobozt\u00e1k \u0151ket. Ezeket m\u00f3dszeresen lelt\u00e1rozni \u00e9s kutatni kellene. Ez ma m\u00e1r nem csup\u00e1n lehets\u00e9ges, hanem k\u00f6z\u00e9rdek\u0171 is lenne.<\/p>\n

\u2013 Mit szeretne \u00fczenni a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye zen\u00e9szeinek, orgonist\u00e1inak, templomi k\u00e1ntorainak \u00e9s \u2013 mi\u00e9rt ne \u2013 papjainak az \u00faj \u00e9v kezdet\u00e9n, illetve a j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve?<\/em>
\n\u2013 A zene szerves r\u00e9sze a liturgi\u00e1nknak. Dics\u0151\u00edt\u0151 \u00e9nekek n\u00e9lk\u00fcl, az \u00darnak a zene, az \u00e9nekek \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett tisztelete n\u00e9lk\u00fcl el sem tudjuk k\u00e9pzelni. Ezt m\u00e9g \u00edr\u00e1sban is kimondj\u00e1k, dokument\u00e1lj\u00e1k \u00e9s szab\u00e1lyozz\u00e1k az Egyh\u00e1z k\u00e1nonjai. A Temesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegy\u00e9t az egyh\u00e1zzene ter\u00fclet\u00e9n egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 gazdags\u00e1g jellemzi. Ez els\u0151sorban a b\u00e1ns\u00e1gi r\u00e9gi\u00f3 multietnicit\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Egy r\u00e9gi k\u00f6zmond\u00e1s szerint: \u201eahol a sz\u00f3 v\u00e9get \u00e9r, ott kezd\u0151dik az \u00e9nek\u201d. Ez\u00e9rt a B\u00e1ns\u00e1g zenei kult\u00far\u00e1ja rendk\u00edv\u00fcl gazdag \u00e9nekben \u00e9s zen\u00e9ben. Ez volt az egyik oka annak is, hogy a 18-19. sz\u00e1zadban sz\u00e1mos cseh, osztr\u00e1k \u00e9s n\u00e9met \u00e9nekes \u00e9s zen\u00e9sz telepedett le itt. A zene itt otthon van!
\nAz egyh\u00e1zi zene ma nagyon v\u00e1ltozatos. Egyh\u00e1zi zen\u00e9nk alapja azonban a gregori\u00e1n \u00e9nek. Sokf\u00e9le st\u00edlus alakult ki bel\u0151le az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n, sokf\u00e9le lehet\u0151s\u00e9g alakult ki Isten dics\u0151\u00edt\u00e9s\u00e9re: a-capella vagy orgon\u00e1val, hangszerk\u00eds\u00e9rettel, klasszikus vagy modernebb harm\u00f3ni\u00e1kkal, gospel st\u00edlusban, egy- vagy t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1ggal. Mindez a zene egyform\u00e1n \u00e9rt\u00e9kes, ha sz\u00edvb\u0151l \u00e9s l\u00e9lekb\u0151l j\u00f6n.
\nNem lehetsz orgonista \u00fagy, hogy k\u00f6zben ne legy\u00e9l k\u00e1ntor is. Ez k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s t\u00e1mogat\u00e1s: a pap liturgikus \u00e9s zenei k\u00e9rd\u00e9sekben az \u00e1ltala pasztor\u00e1lt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel a k\u00e1ntor vagy az orgonista \u00e1ltal tartja a kapcsolatot. Teh\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek is, a papnak is az az \u00e9rdeke, hogy a k\u00e1ntor vagy az orgonista vezesse, k\u00eds\u00e9rje a h\u00edvek \u00e9nek\u00e9t, Isten dics\u0151s\u00e9g\u00e9re.<\/p>\n

\u2013 K\u00f6sz\u00f6nj\u00fck a besz\u00e9lget\u00e9st. Adjon a J\u00f3isten j\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9get, \u00e1ld\u00e1st \u00e9s \u00f6r\u00f6met a munk\u00e1j\u00e1ban!<\/em><\/p>\n

A temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g sajt\u00f3irod\u00e1ja (Claudiu C\u0103lin, Sipos Enik\u0151)<\/p>\n\n\t\t