{"id":75206,"date":"2025-05-30T18:50:30","date_gmt":"2025-05-30T15:50:30","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=75206"},"modified":"2025-05-30T18:50:30","modified_gmt":"2025-05-30T15:50:30","slug":"vallasi-elet-a-kulonbozo-korokban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/vallasi-elet-a-kulonbozo-korokban\/","title":{"rendered":"Vall\u00e1si \u00e9let a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korokban"},"content":{"rendered":"

Kultur\u00e1lis konferencia Sindelfingenben, amely egyes\u00edti az eml\u00e9kez\u00e9st, a tudom\u00e1nyt \u00e9s a… zen\u00e9t <\/strong><\/p>\n

Raluca Nelepcu<\/strong><\/p>\n

\u201eVall\u00e1si \u00e9let a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt”: Ez volt a c\u00edme annak a kultur\u00e1lis konferenci\u00e1nak, amelyre m\u00e1jus 10-\u00e9n ker\u00fclt sor Sindelfingenben, Baden-W\u00fcrttemberg tartom\u00e1nyban, Stuttgartt\u00f3l mintegy 20 kilom\u00e9terre, a dunai sv\u00e1bok \u00fajonnan fel\u00faj\u00edtott h\u00e1z\u00e1ban. A konferenci\u00e1t a St. Gerhards-Werk e. V. Stuttgart \u00e9s az Institut f\u00fcr Kirchen- und Kulturgeschichte der Deutschen in Ostmittel- und S\u00fcdosteuropa e. V. k\u00f6z\u00f6sen szervezte. N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l, Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l, Szerbi\u00e1b\u00f3l \u00e9s Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l \u00e9rkeztek kutat\u00f3k, hogy megvitass\u00e1k a dunai sv\u00e1bok hit\u00e9let\u00e9nek egyes aspektusait a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban. A Dunai Sv\u00e1bok H\u00e1z\u00e1t m\u00e1r el\u0151z\u0151 nap \u00fcnnep\u00e9lyesen \u00fajra megnyitott\u00e1k.<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a>A konferencia Prof. Dr. Dr. Rainer Bendel \u00e9s Robert Pech M.A. k\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9vel kezd\u0151d\u00f6tt, akik ismertett\u00e9k a t\u00e9m\u00e1t. A hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don foglalkoztak a Duna-menti \u00e9s azon t\u00fali ter\u00fcleteken \u00e9l\u0151 n\u00e9met kisebbs\u00e9gek hit\u00e9let\u00e9vel a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban – a m\u00e9lyrehat\u00f3 politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok id\u0151szak\u00e1ban. A konferencia az egyh\u00e1z \u00e9s a t\u00e1rsadalom, az egyh\u00e1zi vezet\u00e9s \u00e9s az \u00e1llam egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sait vizsg\u00e1lta, olyan r\u00e9gi\u00f3kb\u00f3l vett egyedi p\u00e9ld\u00e1kon kereszt\u00fcl, ahol a dunai sv\u00e1bok \u00e9ltek \u00e9s egyes esetekben ma is \u00e9lnek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a B\u00e1ns\u00e1g vagy a B\u00e1cska. A hangs\u00falyt az egyh\u00e1zon bel\u00fcli, a paps\u00e1g \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti, illetve a felekezeteken bel\u00fcli csoportok k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatokra helyezt\u00e9k. \u00d6sszesen nyolc el\u0151ad\u00e1s szerepelt a programban, ebb\u0151l egy el\u0151ad\u00e1st online mutattak be.<\/p>\n

Az els\u0151 el\u0151ad\u00e1st Dr. Claudiu C\u0103lin, a Temesv\u00e1ri R\u00f3mai Katolikus P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g lev\u00e9lt\u00e1rosa tartotta a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegy\u00e9ben 1923 \u00e9s 1948 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u0151 szerzetesrendekr\u0151l \u00e9s kongreg\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l. Az el\u0151ad\u00f3 kiemelte e vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek szerep\u00e9t a politikai felfordul\u00e1s idej\u00e9n, \u00e9s hangs\u00falyozta jelent\u0151s\u00e9g\u00fcket a rom\u00e1niai n\u00e9met kisebbs\u00e9gek vall\u00e1si \u00e9let\u00e9ben. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye ter\u00fclet\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u0151 f\u00e9rfi szerzeterendek a ferences obszerv\u00e1nsok, a ferences minorit\u00e1k, a piarist\u00e1k, az Irgalmas Testv\u00e9rek \u00e9s a szalvatori\u00e1nusok voltak, \u00e9s t\u00f6bb n\u0151i rend is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt: a Szeg\u00e9ny Iskolan\u0151v\u00e9rek (\u201eNotre Dame\u201d), a ferences n\u0151v\u00e9rek (\u201eSzent Ferenc le\u00e1nyai\u201d), a Vincenci\u00e1nus n\u0151v\u00e9rek (\u201eA kereszt\u00e9ny szeretet le\u00e1nyai\u201d vagy \u201eFilles de la Charit\u00e9\u201d), a szoci\u00e1lis n\u0151v\u00e9rek \u00e9s a Szent Lioba benc\u00e9s n\u0151v\u00e9rek. E rendek \u00e9s kongreg\u00e1ci\u00f3k modern megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se a b\u00e1ns\u00e1gi pasztor\u00e1lis munk\u00e1ban, az oktat\u00e1sban, a szoci\u00e1lis \u00e9s karitat\u00edv \u00e9letben a b\u00e1ns\u00e1gi n\u00e9metek kereszt\u00e9ny-katolikus \u00f6ntudat\u00e1nak bizonyos m\u00e9rt\u00e9k\u0171 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez vezetett.<\/p>\n

Ezt k\u00f6vette a cikk \u00edr\u00f3j\u00e1nak el\u0151ad\u00e1sa, amelyben a Notre Dame Szeg\u00e9ny Iskolan\u0151v\u00e9rek szerep\u00e9r\u0151l volt sz\u00f3 a fiatal l\u00e1nyok nevel\u00e9s\u00e9ben a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban. Az \u201eIskola, hit, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g: A szeg\u00e9ny iskolan\u0151v\u00e9rek mint nevel\u00e9si \u00fatmutat\u00f3k a 20. sz\u00e1zadban\u201d c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Notre Dame n\u0151v\u00e9reknek az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 id\u0151szak elt\u00e9r\u0151 politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi viszonyaihoz val\u00f3 nagyfok\u00fa alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re \u00f6sszpontos\u00edtott. Az el\u0151ad\u00f3 azt is hangs\u00falyozta, hogy a Szeg\u00e9ny Iskolan\u0151v\u00e9rek iskol\u00e1i voltak az egyetlen olyan felekezeti tanint\u00e9zetek a B\u00e1ns\u00e1gban, amelyeket nem adtak \u00e1t a Deutsche Volksgruppe-nek, a rom\u00e1niai nemzetiszocialista szervezetnek, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az akkori tartom\u00e1nyf\u0151n\u00f6kn\u0151, Maria Alexandra Rabong n\u0151v\u00e9r hat\u00e1rozott er\u0151fesz\u00edt\u00e9seinek.<\/p>\n

T\u00f6bb el\u0151ad\u00e1s a magyarorsz\u00e1gi hit\u00e9letre koncentr\u00e1lt. M\u00edg dr. habil. Frauhammer Krisztina, aki Szegeden \u00e9l \u00e9s dolgozik, \u201eA vall\u00e1s feminiz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa Magyarorsz\u00e1gon a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fak k\u00f6z\u00f6tt\u201d c\u00edmmel besz\u00e9lt, a budapesti Andr\u00e1ssy Egyetem doktorandusz\u00e1nak, Muka Vikt\u00f3ri\u00e1nak az el\u0151ad\u00e1sa az Budai-hegyvid\u00e9k m\u0171v\u00e9szi \u00farnapi sz\u0151nyegeivel foglalkozott. El\u0151ad\u00e1s\u00e1b\u00f3l vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a vall\u00e1sgyakorl\u00e1s \u00e9s a kultur\u00e1lis kifejez\u00e9si form\u00e1k szorosan \u00f6sszefon\u00f3dnak, \u00e9s hogy a region\u00e1lis hagyom\u00e1nyok gener\u00e1ci\u00f3kon \u00e1t\u00edvel\u0151en tov\u00e1bb \u00e9lnek.<\/p>\n

El\u0151ad\u00e1st tartott m\u00e9g Dr. Gr\u00f3sz Andr\u00e1s budapesti lev\u00e9lt\u00e1ros, aki az 1920-as \u00e9vek pasztor\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9metekr\u0151l besz\u00e9lt, valamint Dr. Marinka Melinda a Debreceni Egyetem Filoz\u00f3fiai Kar N\u00e9prajzi \u00e9s Zenetudom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9nek munkat\u00e1rsa, aki egy online el\u0151ad\u00e1s keret\u00e9ben az \u00e9szakkelet-magyarorsz\u00e1gi kult\u00farr\u00e9gi\u00f3 egyes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geinek a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti kultur\u00e1lis \u00e9s vall\u00e1si \u00e9let\u00e9t vizsg\u00e1lta. Prof. Birher N\u00e1ndor a budapesti P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetemr\u0151l Ser\u00e9di Jusztini\u00e1nr\u00f3l, a \u201eCodex Iuris Canonici megalkot\u00f3j\u00e1r\u00f3l, valamint a n\u00e9metek szerep\u00e9r\u0151l Magyarorsz\u00e1gon tartott el\u0151ad\u00e1st.<\/p>\n

Az egyik kiemelked\u0151 hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1s Dr. Mikl\u00f3s R\u00e9ka, a schwanbergi evang\u00e9likus kolostor gregori\u00e1n \u00e9nek referens\u00e9nek z\u00e1r\u00f3 el\u0151ad\u00e1sa volt, amelyet \u00e9nek \u00e9s zongoraj\u00e1t\u00e9k k\u00eds\u00e9rt leny\u0171g\u00f6z\u0151en. Bemutatta Jakob Leh \u201eLaudate Dominum – Lobet den Herrn\u201d (1925) c\u00edm\u0171 n\u00e9met nyelv\u0171 ima- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv\u00e9t, illetve elemezte annak haszn\u00e1lat\u00e1t \u00e9s elterjed\u00e9s\u00e9t a b\u00e1cskai vid\u00e9k\u00e9n. A zenei k\u00eds\u00e9ret k\u00fcl\u00f6nleges m\u00e9lys\u00e9get adott az el\u0151ad\u00e1snak, \u00e9s biztos\u00edtotta a konferencia m\u00e9lt\u00f3 befejez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

\u201eMinden el\u0151ad\u00e1sb\u00f3l l\u00e1thattuk, hogy az \u00fajrakezd\u00e9sek, a k\u00fczdelmek, a hagyom\u00e1nyokkal \u00e9s a folytonoss\u00e1ggal val\u00f3 t\u00f6r\u0151d\u00e9s jellemezte ezt a 30-as, 40-es \u00e9veket. Ez a legut\u00f3bbi el\u0151ad\u00e1son ism\u00e9t nagyon vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt. Sz\u00e1momra ez az id\u0151szak jelent\u0151s\u00e9ge\u201d \u2013 mondotta befejez\u00e9s\u00fcl Prof. Dr. Rainer Bendel professzor az el\u0151ad\u00e1sok ut\u00e1n. \u201eAmi engem mindig leny\u0171g\u00f6z ebben a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban \u00e9s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatti fejlem\u00e9nyekben, az az a hatalmas sebess\u00e9g, amellyel a fejl\u0151d\u00e9s zajlott\u201d – tette hozz\u00e1 a St. Gerhards-Werk \u00fcgyvezet\u0151 igazgat\u00f3ja.<\/p>\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a konferenci\u00e1t magas tudom\u00e1nyos sz\u00ednvonal, tematikus soksz\u00edn\u0171s\u00e9g \u00e9s szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1sok jellemezt\u00e9k. A r\u00e9sztvev\u0151knek j\u00f3 alkalmat k\u00edn\u00e1lt arra, hogy v\u00e9lem\u00e9nyt cser\u00e9ljenek a kelet-k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s d\u00e9lkelet-eur\u00f3pai vall\u00e1s- \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l. A rendezv\u00e9nyen r\u00e9szt vett t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Peter-Dietmar Leber, a Landsmannschaft der Banater Schwaben sz\u00f6vets\u00e9gi eln\u00f6ke \u00e9s feles\u00e9ge, Hiltrud Leber (HOG Guttenbrunn), G\u00fcnther Friedmann, a Banater Heimatverband der Berglanddeutschen sz\u00f6vets\u00e9gi eln\u00f6ke \u00e9s Johann Janzer (HOG Sanktandres).<\/p>\n

A sorozat utols\u00f3 konferenci\u00e1j\u00e1ra id\u00e9n novemberben ker\u00fcl sor, szint\u00e9n a Dunai Sv\u00e1bok H\u00e1z\u00e1ban. A k\u00f6zelg\u0151 konferencia a kereszt\u00e9ny \u00e9letr\u0151l \u00e9s annak t\u00e1rsadalmi integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l fog sz\u00f3lni a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban, eg\u00e9szen az 1990-es \u00e9vekig, \u00e9s ism\u00e9t egybegy\u0171jti a dunai sv\u00e1bok t\u00f6rt\u00e9nete ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket. A konferenciasorozatot k\u00f6vet\u0151en az \u00f6sszes el\u0151ad\u00e1st tartalmaz\u00f3 kiadv\u00e1nyt jelentetnek meg.<\/p>\n

Raluca Nelepcu<\/p>\n

C\u00edmlap: Z\u00e1r\u00f3fot\u00f3 az \u00f6sszes r\u00e9sztvev\u0151vel a Sindelfingeni Dunai Sv\u00e1bok H\u00e1z\u00e1ban tartott kutat\u00e1si konferenci\u00e1n | Fot\u00f3: G\u00fcnther Friedmann<\/p>\n\n\t\t