XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa az alban\u00f3i sz\u00e9kesegyh\u00e1zban tartott szentmis\u00e9n a vend\u00e9gszeretetr\u0151l, a szolg\u00e1latr\u00f3l \u00e9s a meghallgat\u00e1sr\u00f3l elm\u00e9lkedett, mint az Istennel \u00e9s m\u00e1sokkal val\u00f3 kapcsolat \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek alapvet\u0151 elemeir\u0151l.<\/p>\n
Kielce Gussie<\/strong><\/p>\n A p\u00e1pai ny\u00e1ri rezidenci\u00e1n, a Castel Gandolf\u00f3ban t\u00f6lt\u00f6tt harmadik vas\u00e1rnapon XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa a k\u00f6zeli Albano sz\u00e9kesegyh\u00e1zban az \u00e9vk\u00f6zi id\u0151 16. vas\u00e1rnapj\u00e1nak szentmis\u00e9j\u00e9t celebr\u00e1lta. J\u00f3 vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3k<\/strong> A vend\u00e9gszeretet kett\u0151s dimenzi\u00f3ja<\/strong> Nyaral\u00e1s \u00e9s Isten<\/strong> K\u00f6sz\u00f6nj\u00fck a szolg\u00e1latot<\/strong>
\nHom\u00edli\u00e1ja kezdet\u00e9n a Szentatya megeml\u00edtette, hogy m\u00e1jusban fel kellett volna keresnie Alban\u00f3t. \u201eMint tudj\u00e1k, m\u00e1jus 12-\u00e9n kellett volna \u00e9rkeznem, de a Szentl\u00e9leknek m\u00e1s tervei voltak. Ennek ellen\u00e9re \u00f6rvendek, hogy itt lehetek, \u00e9s a testv\u00e9ris\u00e9g \u00e9s a kereszt\u00e9ny \u00f6r\u00f6m \u00e9rz\u00e9s\u00e9vel k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6m a jelenl\u00e9v\u0151ket\u201d. (Ferenc p\u00e1pa 2025 febru\u00e1rj\u00e1ban az Albanoi szuburbik\u00e1rius egyh\u00e1zmegye c\u00edmzetes p\u00fcsp\u00f6k\u00e9v\u00e9 nevezte ki Robert Francis Prevost b\u00edborost \u2013 a szerk. megj.) Az els\u0151 olvasm\u00e1nyra \u00e9s az evang\u00e9liumra reflekt\u00e1lva a Szentatya elmondotta, hogy az elhangzott sz\u00f6vegek a vend\u00e9gszeretetre, a szolg\u00e1latra \u00e9s a meghallgat\u00e1sra \u00f6szt\u00f6n\u00f6znek minket.<\/p>\n
\nXIV. Le\u00f3 p\u00e1pa el\u0151sz\u00f6r a Teremt\u00e9s k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l v\u00e1lasztott els\u0151 olvasm\u00e1nyt elemezte, amelyben h\u00e1rom f\u00e9rfi l\u00e1togatja meg \u00c1brah\u00e1mot \u201ea d\u00e9li forr\u00f3s\u00e1g idej\u00e9n\u201d. A Szentatya r\u00e1mutatott, hogy \u00c1brah\u00e1m, mint a h\u00e1z ura, vend\u00e9gszeret\u0151 m\u00f3don fogadta a l\u00e1togat\u00f3kat. Ezzel a viselked\u00e9s\u00e9vel megv\u00e1ltozott a l\u00e9gk\u00f6r, \u00e9s ahogy a Szentatya kiemelte, \u201ea d\u00e9lut\u00e1ni csend a szeretet gesztusaival telt meg\u201d \u00c1brah\u00e1m, feles\u00e9ge, S\u00e1ra \u00e9s szolg\u00e1ik r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. Ebben a k\u00f6rnyezetben Isten megosztja a h\u00edrt, amelyre a h\u00e1zasp\u00e1r v\u00e1rt: hamarosan fiuk sz\u00fcletik. Ez a tal\u00e1lkoz\u00e1s arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6z benn\u00fcnket, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan v\u00e1lasztotta Isten a vend\u00e9gszeretet \u00fatj\u00e1t, hogy bel\u00e9pjen \u00c1brah\u00e1m \u00e9s S\u00e1ra \u00e9let\u00e9be.<\/p>\n
\nAz evang\u00e9liumra t\u00e9rve XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa megjegyezte, hogy a felolvasott r\u00e9sz \u201eIsten cselekv\u00e9si m\u00f3dj\u00e1r\u00f3l tan\u00edt benn\u00fcnket\u201d. J\u00e9zus vend\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rkezett M\u00e1rta \u00e9s M\u00e1ria h\u00e1z\u00e1ba, nem idegenk\u00e9nt, hanem bar\u00e1tk\u00e9nt egy \u00fcnnep alkalm\u00e1val. A k\u00e9t n\u0151v\u00e9r nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don viselkedik a vend\u00e9ggel: M\u00e1rta a szolg\u00e1lata \u00e1ltal \u00fcdv\u00f6zli \u0150t, m\u00edg M\u00e1ria a l\u00e1b\u00e1hoz \u00fcl, hogy meghallgassa. J\u00e9zus azzal v\u00e1laszol M\u00e1rta megjegyz\u00e9s\u00e9re, hogy felk\u00e9ri \u0151t, ismerje fel a meghallgat\u00e1s \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. A Szentatya azonban hangs\u00falyozta, hogy \u201ehelytelen lenne ezt a k\u00e9t magatart\u00e1st egym\u00e1st kiz\u00e1r\u00f3nak tekinteni, vagy a k\u00e9t n\u0151 \u00e9rdemeit \u00f6sszehasonl\u00edtani\u201d. A szolg\u00e1lat \u00e9s a meghallgat\u00e1s – mondta – \u201ea vend\u00e9gszeretet k\u00e9t egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 dimenzi\u00f3ja\u201d.
\nAmikor arra t\u00f6reksz\u00fcnk, hogy ezt a k\u00e9t szempontot a mindennapi \u00e9let\u00fcnkben meg\u00e9lj\u00fck, az Istennel val\u00f3 kapcsolatunknak kell az els\u0151 helyen \u00e1llnia, \u00e9s hit\u00fcnket konkr\u00e9t cselekedeteken kereszt\u00fcl kell meg\u00e9ln\u00fcnk, az \u00e9lethelyzet\u00fcnknek megfelel\u0151en. Ezt azonban csak akkor tehetj\u00fck meg, ha Isten Ig\u00e9j\u00e9n elm\u00e9lked\u00fcnk \u00e9s a Szentl\u00e9lekre figyel\u00fcnk. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben a Szentatya arra buzd\u00edtott, hogy szentelj\u00fcnk id\u0151t a csendnek \u00e9s az im\u00e1ds\u00e1gnak, kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lve a zavar\u00f3 t\u00e9nyez\u0151ket, hogy Istenre \u00f6sszpontos\u00edthassunk, \u00e9s teret adjunk neki, hogy sz\u00f3lhasson hozz\u00e1nk. A Szentatya szerint \u201eez a kereszt\u00e9ny \u00e9let olyan dimenzi\u00f3ja, amelyet ma k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vissza kell szerezn\u00fcnk, mind az egy\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt, mind pedig pr\u00f3f\u00e9tai jelk\u00e9nt korunk sz\u00e1m\u00e1ra\u201d. A p\u00e1pa r\u00e1mutatott, hogy a ny\u00e1r j\u00f3 alkalom arra, hogy ezt szorgalmazzuk, megtapasztaljuk az Istennel val\u00f3 kapcsolatunk sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, tov\u00e1bb\u00e1 azt, hogy ez milyen m\u00f3don seg\u00edthet abban, hogy nyitottabbak legy\u00fcnk m\u00e1sok fel\u00e9.<\/p>\n
\nMivel a ny\u00e1r gyakran t\u00f6bb szabadid\u0151t k\u00edn\u00e1l az elm\u00e9lked\u00e9sre \u00e9s a m\u00e1sokkal val\u00f3 egy\u00fcttl\u00e9tre, XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa arra buzd\u00edtott mindenkit, hogy \u201ehaszn\u00e1lja ki ezt, hagyja maga m\u00f6g\u00f6tt a k\u00f6telezetts\u00e9gek \u00e9s gondok \u00f6rv\u00e9ny\u00e9t, \u00e9lvezze a b\u00e9ke \u00e9s az elm\u00e9lked\u00e9s pillanatait\u201d, illetve l\u00e1togasson meg m\u00e1sokat. A ny\u00e1r lehet\u0151s\u00e9get adhat arra, hogy t\u00f6r\u0151dj\u00fcnk m\u00e1sokkal, megismerj\u00fck \u0151ket, \u00e9s meghallgassuk \u0151ket. Ezek mind a szeretet megnyilv\u00e1nul\u00e1sai, amelyekre mindannyiunknak sz\u00fcks\u00e9ge van \u2013 mondotta a Szentatya. \u00dagy fogalmazott, hogy ha b\u00e1tran megpr\u00f3b\u00e1ljuk ezeket meg\u00e9lni, akkor a b\u00e9ke kult\u00far\u00e1j\u00e1t fogjuk el\u0151mozd\u00edtani, \u201eseg\u00edtve a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk \u00e9l\u0151ket a megosztotts\u00e1g \u00e9s az ellens\u00e9gesked\u00e9s lek\u00fczd\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s az egy\u00e9nek, n\u00e9pek \u00e9s vall\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben\u201d. Elismerve azonban, hogy ez er\u0151fesz\u00edt\u00e9st \u00e9s \u00e1ldozatokat k\u00f6vetel, XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa hangs\u00falyozta, hogy ezekben az er\u0151fesz\u00edt\u00e9sekben \u201evalami \u00e9rt\u00e9keset lehet \u00e9p\u00edteni az \u00e9letben\u201d. A m\u00e1sok meghallgat\u00e1sa \u00e9s szolg\u00e1lata az egyetlen m\u00f3dja annak, hogy val\u00f3di kapcsolatokat teremts\u00fcnk m\u00e1sokkal.
\nA Szentatya id\u00e9zte Ferenc p\u00e1pa gondolat\u00e1t is: \u201eHa boldogan akarunk \u00e9lni, akkor ezt a k\u00e9t magatart\u00e1st kell \u00f6sszekapcsolnunk: egyr\u00e9szt \u201eJ\u00e9zus l\u00e1baihoz \u00fclni\u201d, hogy meghallgassuk \u0151t, amint felt\u00e1rja el\u0151tt\u00fcnk a mindens\u00e9g titk\u00e1t; m\u00e1sr\u00e9szt figyelmesnek \u00e9s vend\u00e9gszeret\u0151nek lenni, amikor elhalad \u00e9s bekopogtat az ajt\u00f3nkon, mint a bar\u00e1t, akinek egy pillanatnyi pihen\u00e9sre \u00e9s testv\u00e9ris\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9ge\u201d (\u00darangyala, 2019. j\u00falius 21.). Ezeket a szavakat egy\u00e9bk\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal a vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny kezdete el\u0151tt mondta: \u00e9s milyen sokat tan\u00edtott benn\u00fcnket e tekintetben ez a hossz\u00fa \u00e9s neh\u00e9z tapasztalat, amelyre m\u00e9g mindig eml\u00e9ksz\u00fcnk. Term\u00e9szetesen mindez neh\u00e9z munka. Mind a szolg\u00e1lat, mind a hallgat\u00e1s nem mindig k\u00f6nny\u0171: elk\u00f6telezetts\u00e9get \u00e9s lemond\u00e1st ig\u00e9nyel. A h\u0171s\u00e9g \u00e9s a szeretet, amellyel egy apa \u00e9s egy anya ir\u00e1ny\u00edtja a csal\u00e1dot, p\u00e9ld\u00e1ul a meghallgat\u00e1s \u00e9s a szolg\u00e1lat eset\u00e9ben is er\u0151fesz\u00edt\u00e9st ig\u00e9nyel. \u00c9s ugyanilyen f\u00e1rads\u00e1gos az az elk\u00f6telezetts\u00e9g is, amellyel a gyermekek otthon \u00e9s az iskol\u00e1ban v\u00e1laszolnak az er\u0151fesz\u00edt\u00e9seikre. Er\u0151fesz\u00edt\u00e9sbe ker\u00fcl meg\u00e9rteni egym\u00e1st, amikor elt\u00e9r\u0151ek a v\u00e9lem\u00e9nyek, megbocs\u00e1tani egym\u00e1snak, amikor hib\u00e1zunk, seg\u00edteni egym\u00e1snak, amikor betegek vagyunk, t\u00e1mogatni egym\u00e1st, amikor szomor\u00faak vagyunk. De csak \u00edgy, ezen er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek \u00e1r\u00e1n lehet valami j\u00f3t \u00e9p\u00edteni az \u00e9letben; csak \u00edgy alakulhatnak ki \u00e9s fejl\u0151dhetnek val\u00f3di \u00e9s er\u0151s kapcsolatok az emberek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s csak \u00edgy, a mindennapi \u00e9letb\u0151l fakad\u00f3an fejl\u0151dhet, terjedhet \u00e9s v\u00e1lhat jelenval\u00f3v\u00e1 Isten orsz\u00e1ga (v\u00f6. Lk 7,18-22).<\/p>\n
\nA szentmise v\u00e9g\u00e9n XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa egy miseruh\u00e1t ny\u00fajtott \u00e1t Vincenzo Viva alban\u00f3i p\u00fcsp\u00f6knek. \u201eEzt az aj\u00e1nd\u00e9kot \u0150excellenci\u00e1j\u00e1nak adjuk \u00e1t, egyh\u00e1zmegy\u00e9j\u00e9hez val\u00f3 k\u00f6zels\u00e9g\u00fcnk kifejez\u00e9sek\u00e9nt, azzal a rem\u00e9nnyel, hogy az \u00dar \u00e1ld\u00e1sa mindig k\u00eds\u00e9rni fogja \u00d6nt. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a szolg\u00e1lat\u00e1t, \u00e9s K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a h\u00edveknek”.<\/p>\n