\nBoldog eml\u00e9k\u0171 XVI. Benedek p\u00e1pa 2008 elej\u00e9n \u00f6t katek\u00e9zist<\/a> tartott Szent \u00c1gostonr\u00f3l, Hippo p\u00fcsp\u00f6k\u00e9r\u0151l. Ezekben \u00edgy fogalmazott: \u201e\u00c1goston Tagaste v\u00e1ros\u00e1ban sz\u00fcletett \u2013 a r\u00f3mai Afrika Num\u00eddia tartom\u00e1ny\u00e1ban \u2013 354. november 13-\u00e1n. Apja a pog\u00e1ny Patricius, aki k\u00e9s\u0151bb katechumen lett, \u00e9desanyja, M\u00f3nika, gyakorl\u00f3 kereszt\u00e9ny. (…) Szent \u00c1goston eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben Istent kereste, v\u00e1gyott arra, hogy k\u00f6zelebb ker\u00fclj\u00f6n hozz\u00e1, \u00e9s egyre ink\u00e1bb hasonl\u00edtson J\u00e9zus Krisztusra. Mi is arra vagyunk hivatottak, hogy sz\u00fcntelen\u00fcl keress\u00fck a Teremt\u0151 \u00e9s J\u00e9zus Krisztus k\u00f6zels\u00e9g\u00e9t, akiben Isten emberi alakban jelent meg, \u00e9s k\u00e9rj\u00fck \u0150t, hogy saj\u00e1t er\u0151nkkel k\u00e9sz\u00edtsen fel benn\u00fcnket a j\u00f3 cselekv\u00e9s\u00e9re \u00e9s annak terjeszt\u00e9s\u00e9re a vil\u00e1gban.\u201d\u00a0 Azok, akik elolvass\u00e1k e szent \u00e9letrajz\u00e1t \u2013 akit sz\u00fclet\u00e9sekor az Aurelius Augustinus nevet kapta, \u00e9s \u00c9szak-Afrik\u00e1ban, Hippo Regius p\u00fcsp\u00f6ke lett \u2013, egy olyan fiatal t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t fedezik fel, aki megt\u00e9r\u00e9se el\u0151tt k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le vall\u00e1si ir\u00e1nyzatokat \u00e9s filoz\u00f3fiai tanokat k\u00f6vetett. Egy \u00e9rtelmes, tanul\u00e1sra szomjaz\u00f3 fiatalemberr\u0151l van sz\u00f3, akinek az igazs\u00e1g keres\u00e9se \u00e9s a vil\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gya az \u00f6nismeret hossz\u00fa \u00fatj\u00e1ra vezette \u0151t, m\u00edgnem saj\u00e1t \u00e9let\u00e9ben fe lfedezte Istent.
\nSzent \u00c1goston hipp\u00f3i p\u00fcsp\u00f6k v\u00e9gs\u0151 nyughelye az olaszorsz\u00e1gi Pavi\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, a San Pietro in Ciel d’Oro bazilik\u00e1ban. F\u00f6ldi maradv\u00e1nyait a 8. sz\u00e1zadban helyezt\u00e9k \u00e1t ide, \u00e9s egy leny\u0171g\u00f6z\u0151, 1362-ben faragott m\u00e1rv\u00e1ny szarkof\u00e1gban \u0151rzik. Szent \u00c1goston sz\u00e1mos \u00edr\u00e1s, pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s m\u0171 szerz\u0151je, mint p\u00e9ld\u00e1ul a De dialectica (A dialektik\u00e1r\u00f3l), De Magistro (A Tan\u00edt\u00f3r\u00f3l), valamint a k\u00f6zismert Confessiones (Vallom\u00e1sok). \u0150t tekintik a nyomd\u00e1szok, teol\u00f3gusok, filoz\u00f3fusok v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek \u2013 \u00e9s \u0151 a zsombolyai pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1hoz tartoz\u00f3 csenei r\u00f3mai katolikus templom patr\u00f3nusa is.<\/p>\n
A Temesv\u00e1rt\u00f3l mintegy 30 kilom\u00e9terre nyugatra, a szerb hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben fekv\u0151 Csene (rom\u00e1nul: Cenei) gazdag t\u00f6rt\u00e9nelemmel rendelkez\u0151 telep\u00fcl\u00e9s. Borovszky Samu t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u201eMagyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai \/ Toront\u00e1l v\u00e1rmegye\u201d (1896\u20131914) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben \u00fagy \u00edrja le, mint: \u201eJ\u00e1r\u00e1si sz\u00e9khely, h\u00e1zainak sz\u00e1ma 526, lakosai\u00e9 2731, a kik szerbek, magyarok, n\u00e9metek \u00e9s horv\u00e1tok, r\u00f3m. kath. \u00e9s g\u00f6r.-keleti vall\u00e1s\u00faak. Egyike a v\u00e1rmegye leg\u0151sibb helys\u00e9geinek. Legr\u00e9gibb birtokosa 1221-ben az iteb\u0151i pr\u00e9posts\u00e1g volt. (…) A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g v\u00e9gszak\u00e1ban a helys\u00e9g hat\u00e1r\u00e1ban 1696 augusztus 20-\u00e1n a Frigyes \u00c1gost v\u00e1laszt\u00f3fejedelem vez\u00e9rlete alatt \u00e1ll\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1riak \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9res harcz volt, a melyben a cs\u00e1sz\u00e1riak k\u00f6z\u0171l 3000-en estek el, k\u00f6zt\u00fck gr\u00f3f J\u00f6rger, m\u00edg Heitercheini Heissler gr\u00f3f \u00e9s Vaudemont herczeg hal\u00e1losan megsebes\u00fcltek. Val\u00f3sz\u00edn\u00fcleg ekkor puszt\u00falt el a falu, mert m\u00e9g az 1723\u201325. \u00e9vi gr\u00f3f Mercy-f\u00e9le t\u00e9rk\u00e9pen is, a temesv\u00e1ri ker\u00fcletben, a lakatlan helyek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk. A XVIII. sz\u00e1zadban kincst\u00e1ri birtok volt. 1820-ban a helys\u00e9get a Vuchetich-<\/em>csal\u00e1d kapta k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1sul horv\u00e1torsz\u00e1gi birtokai\u00e9rt, a melyet a Hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k szervez\u00e9sekor a hat\u00e1r\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra lefoglaltak. A csal\u00e1db\u00f3l\u00a0Vuchetich<\/em>\u00a0Mikl\u00f3s cs. kir. udvari k\u00e1pl\u00e1n telepedett le els\u0151 \u00edzben Csen\u00e9n. Itt sz\u00fcletett 1836 okt. 29-\u00e9n\u00a0Vuchetich<\/em>\u00a0Istv\u00e1n z\u00e1gr\u00e1bi kanonok.\u201d A temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g sajt\u00f3irod\u00e1ja<\/p>\n\n\t\t![\"\"](\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/08\/DSC_2235-1024x682.jpg\")
<\/a><\/p>\n
\nA Csen\u00e9n sz\u00fcletett kiemelked\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gek k\u00f6z\u00e9 tartozik Stefan J\u00e4ger fest\u0151m\u0171v\u00e9sz is, akit k\u00f6tet\u00e9nek c\u00edm\u00e9ben \u201eA sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld fest\u0151j\u00e9nek\u201d (Maler seiner heimatlichen Gefilde) nevezett a szerz\u0151 Karl Hans Gro\u00df. \u201eStefan J\u00e4ger fest\u0151 1877. m\u00e1jus 28-\u00e1n sz\u00fcletett Csen\u00e9n, nem messze Zsomboly\u00e1t\u00f3l, egy felcser fiak\u00e9nt. Az elemi \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t Csen\u00e9n, Temesv\u00e1ron \u00e9s Szegeden v\u00e9gezte. 1895-t\u0151l a budapesti K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 szak\u00e1n tanult. N\u00e9gy \u00e9v k\u00e9pz\u00e9s ut\u00e1n tanulm\u00e1nyutakat tett Ausztri\u00e1ban, N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s Olaszorsz\u00e1gban. K\u00e9s\u0151bb Budapesten kezdett \u00f6n\u00e1ll\u00f3an dolgozni. 1910-t\u0151l Zsombolya lett v\u00e1lasztott haz\u00e1ja, ahol egyszer\u0171 m\u00f3don, \u0151szintes\u00e9ggel \u00e9s szer\u00e9nys\u00e9ggel alkotott eg\u00e9szen id\u0151s kor\u00e1ig, \u00e9letm\u0171v\u00e9nek szentelve mag\u00e1t. 1962. m\u00e1rcius 16-\u00e1n hunyt el\u201d \u2013 \u00edrja r\u00f3la Dr. Annemarie Podlipny-Hehn, aki mag\u00e1t J\u00e4gert is id\u00e9zi: \u201e\u00abM\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9gem f\u0151k\u00e9nt olyan festm\u00e9nyek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyult, amelyeket lelkiismeretesen, k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151 form\u00e1ban alkottam meg, hogy honfit\u00e1rsaim sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151ek legyenek, t\u00e9m\u00e1juk pedig a b\u00e1ns\u00e1gi n\u00e9p\u00e9let \u00e9s az alf\u00f6ldi t\u00e1j volt.\u00bb Ezek a szavak mott\u00f3k\u00e9nt hat\u00e1rozz\u00e1k meg Stefan J\u00e4ger teljes \u00e9letm\u0171v\u00e9t, kifejezve szeretet\u00e9t a dolgoz\u00f3 ember ir\u00e1nt. A b\u00e1ns\u00e1gi alf\u00f6ld az \u00e9vszakok v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1ban, a sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldek \u00e9s r\u00e9tek, a d\u00edszes paraszth\u00e1zakkal \u00e9s barokk homlokzatokkal \u00e9kes falvak \u2013 mind \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9s hangulatosan ker\u00fcltek v\u00e1szonra. A mez\u0151gazdas\u00e1gi munka, a sz\u00e1nt\u00e1s \u00e9s vet\u00e9s, az arat\u00e1s \u00e9s cs\u00e9pl\u00e9s, a kukorica- \u00e9s burgonyaszed\u00e9s, a sz\u00fcret \u00e9s sok m\u00e1s h\u00e9tk\u00f6znapi mozzanat teljes gazdags\u00e1g\u00e1ban jelenik meg. De m\u00e9g az \u00fcnnepek idej\u00e9n is f\u00e1radhatatlan utaz\u00f3 volt J\u00e4ger: a templomb\u00facs\u00fa (Kerweih), a m\u00e1jusfa\u00e1ll\u00edt\u00e1s, az arat\u00f3\u00fcnnep, az esk\u00fcv\u0151 \u00e9s keresztel\u0151, a Kisj\u00e9zus \u00e9s Belzebub, az \u00faj\u00e9vi k\u00e1nt\u00e1l\u00e1s, a farsang \u00e9s a n\u00e9pviseletet visel\u0151 b\u00e1loz\u00f3k, a fon\u00f3szob\u00e1k csendes pillanatai, a mesemond\u00e1s \u00f3r\u00e1i vagy a k\u00e1rtyaj\u00e1t\u00e9kok, a falusi zene, t\u00e1nc \u00e9s tr\u00e9f\u00e1k \u2013 mind egy idilli k\u00e9pet alkotnak az \u00fcnnepl\u0151be \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt falur\u00f3l.\u201d (Forr\u00e1s: www.banater-schwaben.org<\/a>) A Stefan J\u00e4ger \u00e9letm\u0171v\u00e9nek eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u00fazeum ma Zsomboly\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s \u0151rzi annak eml\u00e9k\u00e9t, aki l\u00e9lekkel festette meg a B\u00e1ns\u00e1got \u00e9s annak sv\u00e1b lak\u00f3it. M\u0171vei a b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1b k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9let\u00e9nek vizu\u00e1lis kr\u00f3nik\u00e1ja.
\nA hipp\u00f3i Szent \u00c1goston p\u00fcsp\u00f6k oltalma alatt \u00e1ll\u00f3 csenei r\u00f3mai katolikus templom bej\u00e1rata f\u00f6l\u00f6tt l\u00e1that\u00f3 1896-os \u00e9vsz\u00e1m a templom felszentel\u00e9s\u00e9nek \u00e9v\u00e9t jelzi. A templom v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek \u00fcnnepnapj\u00e1n, 2022-ben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g h\u00e1latelt sz\u00edvvel \u00fcnnepelte a felszentel\u00e9s 125 \u00e9ves jubileum\u00e1t. B\u00e1r a vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny miatt 2021-ben nem lehetett megszervezni az \u00fcnneps\u00e9get, egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00f6r\u00f6mmel ker\u00fclt sor a templomb\u00facs\u00fara. Az \u00fcnnepi szentmis\u00e9t P\u00e1l J\u00f3zsef Csaba megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k celebr\u00e1lta. Az esem\u00e9nyen jelen volt N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l Stefan Ruttner (2024-ben elhunyt), a helys\u00e9g sz\u00fcl\u00f6tte, aki \u00edgy fogalmazott: \u201eB\u00e1rhol is vagy, maradj az, aki vagy: ha rom\u00e1nnak sz\u00fclett\u00e9l, maradj rom\u00e1n, m\u00e9g ha a vil\u00e1g m\u00e1s t\u00e1j\u00e1ra sodort is az \u00e9let; ha szerb vagy, sv\u00e1b vagy, vagy magyarnak sz\u00fclett\u00e9l, akkor vagy igaz\u00e1n csenei, ha meg\u0151rz\u00f6d az identit\u00e1sodat. Mert mi vagyunk Csene.\u201d
\nA 2021-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si adatok szerint Csene telep\u00fcl\u00e9sen 2760 lakos \u00e9l, \u00e9s figyelemre m\u00e9lt\u00f3 etnikai soksz\u00edn\u0171s\u00e9get t\u00fckr\u00f6z: 1993 f\u0151 rom\u00e1n, 169 f\u0151 magyar, 21 f\u0151 n\u00e9met, 345 f\u0151 szerb, 3 f\u0151 horv\u00e1t nemzetis\u00e9g\u0171, valamint 226 f\u0151 m\u00e1s etnikumhoz tartozik. Solomayer Ferenc, a r\u00f3mai katolikus templom \u00f6nk\u00e9ntes sekresty\u00e9se, a hely szellem\u00e9r\u0151l besz\u00e9l: \u201eItt, a B\u00e1ns\u00e1gban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Csen\u00e9n, el\u00e9g j\u00f3l besz\u00e9lj\u00fck azoknak a nemzetis\u00e9geknek a nyelv\u00e9t, akikkel egy\u00fctt \u00e9l\u00fcnk. \u00c9n p\u00e9ld\u00e1ul h\u00e1rom nyelven besz\u00e9lek: magyarul, rom\u00e1nul \u00e9s szerb\u00fcl. N\u00e9met\u00fcl mindent \u00e9rtek, de nehezemre esik besz\u00e9lni, \u00e9s m\u00e1r nincs is igaz\u00e1n kivel. Mi itt Csen\u00e9n nem gy\u0171l\u00f6lj\u00fck a m\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171eket, tisztelj\u00fck egym\u00e1st, mert mindenki szereti a saj\u00e1t anyanyelv\u00e9t. A szerb ortodox pap a szomsz\u00e9dom. Elmentem \u00e9n a szerb ortodox templomba is, p\u00e9ld\u00e1ul h\u00fasv\u00e9tkor. Voltam a rom\u00e1n ortodox templomban is, s\u0151t a baptista \u00e9s p\u00fcnk\u00f6sdi imah\u00e1zban is \u2014 sz\u00e1momra mindegyik az Isten h\u00e1za. De a katolikus hitem m\u00e9gis az els\u0151.\u201d
\nCsene egy olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, ahol a soksz\u00edn\u0171s\u00e9g nem megoszt, hanem \u00f6sszek\u00f6t; ahol a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetis\u00e9gek hagyom\u00e1nyai, vall\u00e1sa \u00e9s kult\u00far\u00e1ja nem versengenek egym\u00e1ssal, hanem k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen gazdag\u00edtj\u00e1k egym\u00e1st. Ez az a hely, ahol rom\u00e1nok, magyarok, szerbek, n\u00e9metek, horv\u00e1tok \u00e9s m\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171ek nem csup\u00e1n egyazon helys\u00e9gben, hanem egyazon szellemben \u00e9lnek egy\u00fctt.<\/p>\n