{"id":77846,"date":"2025-08-28T17:58:41","date_gmt":"2025-08-28T14:58:41","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=77846"},"modified":"2026-05-05T20:33:38","modified_gmt":"2026-05-05T17:33:38","slug":"a-vatikani-apostoli-konyvtar-kincsei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/a-vatikani-apostoli-konyvtar-kincsei\/","title":{"rendered":"A Vatik\u00e1ni Apostoli K\u00f6nyvt\u00e1r kincsei"},"content":{"rendered":"

A Vatik\u00e1ni Apostoli K\u00f6nyvt\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a vil\u00e1g egyik legjelent\u0151sebb k\u00f6nyvt\u00e1ra. A k\u00e9ziratt\u00e1r munkat\u00e1rsa, Stephen Metzger vezet\u00e9s\u00e9vel a Vatican News betekint\u00e9st nyert ebbe a t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 int\u00e9zm\u00e9nybe, ahol val\u00f3di kincsekre bukkant\u2026
\n\u00cdgy t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Luther n\u00e9h\u00e1ny feljegyz\u00e9s\u00e9re is . M\u00edg a p\u00e1p\u00e1val folytatott levelez\u00e9se a Vatik\u00e1ni Lev\u00e9lt\u00e1rban \u2013 teh\u00e1t egy k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 vatik\u00e1ni int\u00e9zm\u00e9nyben \u2013 tal\u00e1lhat\u00f3, a Vatik\u00e1ni K\u00f6nyvt\u00e1rban megtekinthet\u0151 Luther n\u00e9h\u00e1ny levele, amelyeket 1516 \u00e9s 1532 k\u00f6z\u00f6tt \u00edrt, valamint az Aisz\u00f3posz mes\u00e9inek \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett ford\u00edt\u00e1sa is.<\/p>\n

Luther ford\u00edt\u00e1sa Aisz\u00f3posz mes\u00e9ir\u0151l<\/strong>
\nA mes\u00e9k eredete egy Aisz\u00f3posz nev\u0171 rabszolg\u00e1ra vezethet\u0151 vissza, aki \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Kr. e. 620 \u00e9s 564 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt a g\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gi Szamosz sziget\u00e9n. Aisz\u00f3posz t\u00f6rt\u00e9netmes\u00e9l\u0151k\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9, \u00e9s oly nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre tett szert a n\u00e9p k\u00f6r\u00e9ben, hogy v\u00e9g\u00fcl elnyerte szabads\u00e1g\u00e1t. A neki tulajdon\u00edtott mes\u00e9ket el\u0151sz\u00f6r a Krisztus ut\u00e1ni negyedik sz\u00e1zadban jegyezt\u00e9k le \u00edr\u00e1sban. Martin Luther k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagyra \u00e9rt\u00e9kelte e mes\u00e9ket erk\u00f6lcsi tartalmuk miatt, valamint az\u00e9rt, mert hasonl\u00f3s\u00e1got l\u00e1tott benn\u00fck J\u00e9zus p\u00e9ldabesz\u00e9deivel. Ez\u00e9rt is t\u00f6rekedett arra, hogy leford\u00edtsa \u0151ket.<\/p>\n

K\u00fcl\u00f6nleges kincs: A Codex Vaticanus<\/strong>
\nA Vatik\u00e1ni Apostoli K\u00f6nyvt\u00e1r egy m\u00e1sik, bibliai szempontb\u00f3l tal\u00e1n legismertebb kincse az \u00fagynevezett Codex Vaticanus, m\u00e1s n\u00e9ven Codex B. A Codex Sinaiticus mellett ez az egyik legr\u00e9gebbi, szinte teljes g\u00f6r\u00f6g nyelv\u0171 bibliai k\u00e9zirat az \u00f3korb\u00f3l.
\nVal\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Krisztus ut\u00e1ni 4. sz\u00e1zadban keletkezett, \u00e9s mag\u00e1ban foglalja az \u00d3- \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g \u00f6sszes k\u00f6nyv\u00e9t, bele\u00e9rtve a deuterokanonikus iratokat is. Csup\u00e1n a Makkabeusok k\u00f6nyvei, valamint a Tim\u00f3teushoz, Titushoz \u00e9s Filemonhoz \u00edrt levelek hi\u00e1nyoznak. A Zsid\u00f3khoz \u00edrt lev\u00e9l 9,14-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en, valamint a Jelen\u00e9sek k\u00f6nyve eredeti form\u00e1j\u00e1ban elveszett, ez\u00e9rt ezeket a r\u00e9szeket a 15. sz\u00e1zadban egy k\u00e9s\u0151bbi minuszkul\u00e1kkal \u00edrt k\u00e9zirattal p\u00f3tolt\u00e1k.
\nHogy mik\u00e9nt ker\u00fclt a Codex a p\u00e1pa birtok\u00e1ba, nem ismert. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy ortodox egyh\u00e1zi szem\u00e9lyek hozhatt\u00e1k magukkal a ferrarai\u2013firenzei zsinatra (1431\u20131449), ahol a jelenl\u00e9t\u00e9re utal\u00f3 nyomok is fellelhet\u0151k. 1475-ben m\u00e1r bizony\u00edtottan a Vatik\u00e1ni Apostoli K\u00f6nyvt\u00e1r tal\u00e1lhat\u00f3 \u2013 mondotta a szak\u00e9rt\u0151.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n

Tov\u00e1bbi kincs: A Lorschi Evangeli\u00e1rium<\/strong>
\nV\u00e9g\u00fcl eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel a Lorschi Evangeli\u00e1rium is, amely els\u0151sorban m\u0171v\u00e9szi kivitelez\u00e9se \u00e9s kalligr\u00e1fi\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lt h\u00edress\u00e9. Ez a n\u00e9gy evang\u00e9liumot tartalmaz\u00f3 m\u0171 el\u0151sz\u00f6r a lorschi kolostorban bukkan fel, ahol 860-ban szerepel egy k\u00f6nyvt\u00e1ri katal\u00f3gusban. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy kor\u00e1bban Nagy K\u00e1roly udvari \u00edrnokainak m\u0171hely\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt, amely a cs\u00e1sz\u00e1r hal\u00e1la ut\u00e1n a lorschi Gerward szerzetes ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt \u2013 magyar\u00e1zta Stephen Metzger. 1479-ben a k\u00e9ziratot Lorschban \u00fajrak\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, \u00e9s feltehet\u0151en ekkor k\u00e9t k\u00f6tetre osztott\u00e1k. 1556-ban Ottheinrich pfalzi v\u00e1laszt\u00f3fejedelem feloszlatta a kolostort, \u00e9s annak k\u00f6nyv\u00e1llom\u00e1ny\u00e1t saj\u00e1t k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ba, a Bibliotheca Palatin\u00e1ba olvasztotta. Ezt a gy\u0171jtem\u00e9nyt k\u00e9s\u0151bb, a harminc\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n, katolikus csapatok lefoglalt\u00e1k, majd a p\u00e1p\u00e1nak juttatt\u00e1k, aki azt v\u00e9g\u00fcl integr\u00e1lta azt a Vatik\u00e1ni K\u00f6nyvt\u00e1rba.<\/p>\n

Nap\u00f3leon, Mikl\u00f3s c\u00e1r \u00e9s a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3<\/strong>
\nA Vatik\u00e1ni Apostoli K\u00f6nyvt\u00e1r nemcsak irodalmi m\u0171veivel, hanem meglepet\u00e9sekkel is szolg\u00e1l. A Salone Sistino nev\u0171 teremben p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9t hatalmas gyertyatart\u00f3t \u0151riznek, amelyek feltehet\u0151en m\u00e9g Nap\u00f3leon 1804-es koron\u00e1z\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak.
\nA k\u00f6zelben egy szobor is tal\u00e1lhat\u00f3, amelyen n\u00e9mi megmaradt malachit l\u00e1that\u00f3 \u2013 ez az \u00e1sv\u00e1ny a 19. sz\u00e1zadban ker\u00fclt ide, amikor I. Mikl\u00f3s orosz c\u00e1r a Szent P\u00e1l bazilika t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1ni \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez aj\u00e1nlotta fel.
\nV\u00e9g\u00fcl Stephen Metzger elmondta, hogy a Vatik\u00e1ni K\u00f6nyvt\u00e1r volt az els\u0151 vatik\u00e1ni int\u00e9zm\u00e9ny, amely az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n internet-hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st kapott. Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel is m\u00e1r viszonylag kor\u00e1n rendelkezett. \u00cdgy b\u00e1r a Vatik\u00e1ni Apostoli K\u00f6nyvt\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelmi int\u00e9zm\u00e9ny, mindig l\u00e9p\u00e9st tart a korral.<\/p>\n

Forr\u00e1s: www.vaticannews.va\/de<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Vatik\u00e1ni Apostoli K\u00f6nyvt\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a vil\u00e1g egyik legjelent\u0151sebb k\u00f6nyvt\u00e1ra. A k\u00e9ziratt\u00e1r munkat\u00e1rsa, Stephen Metzger vezet\u00e9s\u00e9vel a Vatican News betekint\u00e9st nyert ebbe a t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 int\u00e9zm\u00e9nybe, ahol val\u00f3di kincsekre bukkant\u2026 \u00cdgy t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Luther n\u00e9h\u00e1ny feljegyz\u00e9s\u00e9re is . M\u00edg a p\u00e1p\u00e1val folytatott levelez\u00e9se a Vatik\u00e1ni Lev\u00e9lt\u00e1rban \u2013 teh\u00e1t egy k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 vatik\u00e1ni int\u00e9zm\u00e9nyben \u2013 tal\u00e1lhat\u00f3, a Vatik\u00e1ni […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":86064,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[37],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/77846"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=77846"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/77846\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":77847,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/77846\/revisions\/77847"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/86064"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=77846"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=77846"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=77846"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}