![\"\"](\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/10\/6-j.jpg\")
<\/a>A zar\u00e1ndoklatok hagyom\u00e1nya<\/strong> egyh\u00e1zmegy\u00e9nkben t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9ves m\u00faltra tekint vissza, amit a szerzetesrendek vagy pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1k kr\u00f3nik\u00e1i dokument\u00e1lnak. V\u00e1ltozatos ugyanakkor a kegyk\u00e9pekhez, kegyhelyekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 legenda-irodalom \u00e9s n\u00e9phagyom\u00e1ny is.<\/p>\nTemesv\u00e1rt\u00f3l 50 kilom\u00e9terre, Temes \u00e9s Arad megye hat\u00e1r\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 Rig\u00f3sf\u00fcrd\u0151 (1899-ig Bogdarig\u00f3s, n\u00e9met\u00fcl Neuhof, Rom\u00e1nul Bogda), amely a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n els\u0151sorban gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 forr\u00e1sviz\u00e9r\u0151l, gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151j\u00e9r\u0151l, a szocializmus idej\u00e9n pedig az 1960-as \u00e9vekben itt megnyitott pion\u00edrt\u00e1bor\u00e1r\u00f3l (iskolai t\u00e1bor) v\u00e1lt nevezetess\u00e9. Ugyanakkor zar\u00e1ndokhely is volt. A temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g sajt\u00f3irod\u00e1ja<\/p>\n\n\t\t
\nA telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l Borovszky Samu t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Magyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151k olvashat\u00f3k: \u201eRig\u00f3sf\u00fcrd\u0151 (azel\u0151tt Bogda-Rig\u00f3s). A lippai j\u00e1r\u00e1sban fekv\u0151 kisk\u00f6zs\u00e9g. H\u00e1zainak sz\u00e1ma 83, lakosai\u00e9 474, a kik 2\/3 r\u00e9szben n\u00e9metajk\u00faak \u00e9s r\u00f3m. kath. vall\u00e1suak s 1\/3 r\u00e9szben g\u00f6r.-kel rom\u00e1nok. Post\u00e1ja helyben van, t\u00e1v\u00edr\u00f3ja Lippa, vas\u00fati \u00e1llom\u00e1sa Saroltav\u00e1r. A k\u00f6z\u00e9pkorban Arad v\u00e1rmegy\u00e9hez tartozott. A legr\u00e9gibb oklevelekben\u00a0Bagd<\/em>\u00a0n\u00e9ven fordul el\u0151. 1436-ban k\u00e9t ilynev\u00fc helyis\u00e9gvolt e t\u00e1jon:\u00a0Als\u00f3bagd<\/em>\u00a0\u00e9s\u00a0Fels\u0151bagd<\/em>\u00a0\u00e9s mindkett\u0151\u00a0Bagdiak\u00e9<\/em>\u00a0volt. (\u2026) A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g megsz\u00fcnte ut\u00e1n elhagyott helyk\u00e9nt szerepel \u00e9s a Mercy-f\u00e9le t\u00e9rk\u00e9pen,\u00a0Bogd\u00e1n<\/em>\u00a0n\u00e9ven, szint\u00e9n lakatlan falunak van felt\u00fcntetve. A XVIII. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n rom\u00e1nok sz\u00e1llott\u00e1k meg. Neumann s\u00f3t\u00e1ri tiszt 1771-ben 42 h\u00e1zat \u00e9pittetett a r\u00e9gi Bagd hely\u00e9n, a hova tiroli n\u00e9met csal\u00e1dokat telepitett. Az uj telep\u00a0Neuhof<\/em>\u00a0nevet nyert. 1782-ben\u00a0Pottyondy<\/em>\u00a0J\u00f3zsef vette meg a kincst\u00e1rt\u00f3l. 1845-ben \u00f6zv. Pottyondy Tam\u00e1sn\u00e9 \u00e9s\u00a0Rakovits<\/em>\u00a0Zsigmond voltak a f\u00f6ldesurai. 1882\u20131885-ig\u00a0Altmann<\/em>\u00a0Ede \u00e9s\u00a0Stark<\/em>\u00a0Herman, 1885\u20131892-ig\u00a0Steiner<\/em>\u00a0J\u00e1nos dr. 1892-t\u0151l pedig\u00a0Remmel<\/em>\u00a0M\u00e1ty\u00e1s \u00e9s\u00a0N\u00e4gele<\/em>\u00a0Antal.\u201c
\nF\u00e9nyes Elek: Magyar orsz\u00e1gnak, ‘s a’ hozz\u00e1 kapcsolt tartom\u00e1nyoknak mostani \u00e1llapotja statistikai \u00e9s geographiai tekintetben (1836) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben n\u00e9met nev\u00e9n, Neuhofk\u00e9nt eml\u00edti e helys\u00e9get, amelyhez hozz\u00e1f\u0171zi: n\u00e9met-ol\u00e1h falu Lipp\u00e1hoz d\u00e9lre 1 1\/2 \u00f3r\u00e1nyira: 214 kath., 112 n. e. \u00f3hit\u0171 lak., kath. paroch. templommal, \u00e1sv\u00e1nyos f\u00f6rd\u0151vel, 3-ik oszt\u00e1lybeli hat\u00e1rral, 14 6\/8 eg\u00e9sz jobb\u00e1gytelekkel. F. U. Potyondy Anna, gr\u00f3f Buttl\u00e9r.
\nA falu r\u00f3mai katolikus temploma 1846-ban \u00e9p\u00fclt, titulusa: Sarl\u00f3s Boldogasszony (j\u00falius 2.). A k\u00f6rny\u00e9kbeli h\u00edv\u0151 n\u00e9p azonban nem els\u0151sorban a templomb\u00facs\u00fa alkalm\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezett Rig\u00f3sf\u00fcrd\u0151re, hanem az itteni erd\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3, szer\u00e9ny m\u00e9ret\u0171 M\u00e1ria-k\u00e1poln\u00e1hoz zar\u00e1ndokolt. A legenda szerint, amelyr\u0151l ugyancsak Borovszky Samu: Magyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben olvashatnak az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k, \u201emikor a n\u00e9met gyarmatosok Neuhofot \u00e9s Altringent \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e9s h\u00e1zaik alapfalaihoz a k\u00f6zeli szikl\u00e1sban k\u00f6veket fejtettek, egy M\u00e1ria k\u00e9pre bukkantak, melyet a hegyoldalba v\u00e1jt m\u00e9lyed\u00e9sbe illesztettek. E szikl\u00e1b\u00f3l azut\u00e1n gy\u00f3gyerej\u00fc forr\u00e1s fakadt. Ide zar\u00e1ndokolt a n\u00e9p, melynek aj\u00e1nd\u00e9kaib\u00f3l a Pottyondy-csal\u00e1d k\u00e1poln\u00e1t \u00e9pittetett.\u201c
\nRig\u00f3sf\u00fcrd\u0151t Magyar Zolt\u00e1n: A csod\u00e1s k\u00e9pm\u00e1s \u2013 Kegyk\u00e9pekhez f\u0171z\u0151d\u0151 mond\u00e1k a magyar folkl\u00f3rban c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya is megeml\u00edti, \u00e9s a legenda alapj\u00e1n a szerz\u0151 a F\u00f6ldb\u0151l el\u0151ker\u00fcl\u0151 kegyk\u00e9p<\/em> kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolja.
\nA Franz Anton Engl von Wagrain p\u00fcsp\u00f6k idej\u00e9n, 1771-1772-ben alap\u00edtott telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l \u00e9s pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1r\u00f3l, a kegyhelyr\u0151l, valamint a zar\u00e1ndoklatokr\u00f3l Erhard Recktenwald b\u00e1ns\u00e1gi pedag\u00f3gus \u00e9s helyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00edgy \u00edrt a 2015-\u00f6s Banater Kalender \/ B\u00e1ns\u00e1gi Kalend\u00e1riumban (szerkeszt\u0151: Dr. Walther Konschitzky): \u201eEgy sz\u00e9les s\u00e9t\u00e1ny vezetett a zar\u00e1ndokk\u00e1poln\u00e1hoz, amelyen a kegyk\u00e9p \u00e1llt: a Sz\u0171zanya a kis J\u00e9zussal a karj\u00e1n. A legenda szerint a k\u00e9pet ezen a helyen tal\u00e1lt\u00e1k meg. (\u2026) Nincsenek \u00edr\u00e1sos feljegyz\u00e9sek arr\u00f3l, hogy mikor kezd\u0151d\u00f6tt a kegyk\u00e9phez val\u00f3 zar\u00e1ndoklat. K\u00f6ztudott, hogy m\u00e1r az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt is zar\u00e1ndokoltak k\u00f6rmenetek Rig\u00f3sra. A legenda szerint egy \u00e9gi jel kulcsfontoss\u00e1g\u00fa volt a k\u00e1polna \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben: a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 forr\u00e1s keres\u00e9se k\u00f6zben a munk\u00e1sok Sz\u0171z M\u00e1ria kormos k\u00e9p\u00e9re bukkantak. Elvitt\u00e9k a rig\u00f3si templomba. M\u00e1snap reggel azonban a k\u00e9p visszaker\u00fclt oda, ahol az erd\u0151ben megtal\u00e1lt\u00e1k. Ez m\u00e9g k\u00e9tszer megism\u00e9tl\u0151d\u00f6tt. Ekkor Anton N\u00e4gele egy k\u00e1poln\u00e1t v\u00e1jatott a puha homokk\u0151be, \u00e9s azt t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l ki\u00e9p\u00edttette. A M\u00e1ria-k\u00e9p egy olt\u00e1ron \u00e1llt, amelyet fogadalmi t\u00e1rgyak, mank\u00f3k \u00e9s a meggy\u00f3gyultak h\u00e1laad\u00f3 t\u00e1bl\u00e1i vettek k\u00f6r\u00fcl. Oldalt egy-egy padsor \u00e1llt; egy magas kov\u00e1csoltvas kapu nappal betekint\u00e9st engedett a k\u00e1poln\u00e1ba. A k\u00e1polna f\u00f6l\u00f6tti dombon \u00e9p\u00fclt a kereszt\u00fat, ahol egy magas k\u0151kereszt is helyet kapott. Nem tudni, hogy az Alexander Bonnaz p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ltal a rig\u00f3si templomnak adom\u00e1nyozott p\u00e9nz egy r\u00e9sz\u00e9t 1892-ben felhaszn\u00e1lt\u00e1k-e a k\u00e1polna berendez\u00e9s\u00e9re.
\nA k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt sok zar\u00e1ndok \u00e9rkezett Rig\u00f3sf\u00fcrd\u0151re: sv\u00e1bok N\u00e9metbencsekr\u0151l, n\u00e9metek \u00e9s sok\u00e1cok R\u00e9k\u00e1sr\u00f3l, Sztancsafalv\u00e1r\u00f3l a szlov\u00e1kok, valamint kisebb csoportok \u00dajaradr\u00f3l, \u00d6thalomr\u00f3l \u00e9s m\u00e1s falvakb\u00f3l. A n\u00e9metremeteiek el\u0151sz\u00f6r kit\u00e9r\u0151t tettek a Rig\u00f3sf\u00fcrd\u0151 melletti v\u00f6lgybe; ahol egy fakereszt mell\u00e9 vir\u00e1gokat helyeztek \u00e9s gyerty\u00e1kat gy\u00fajtottak. Jakob Hutterer tan\u00edt\u00f3 k\u00e9s\u0151bb megtudta, hogy bosny\u00e1k ferenceseket temettek itt t\u00f6megs\u00edrba. El\u00e1rult\u00e1k \u0151ket, mert ezen a helyen remetes\u00e9get \u00e9s k\u00e1poln\u00e1t tartottak fenn, \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k id\u0151kben az eff\u00e9le vall\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9get hal\u00e1llal b\u00fcntett\u00e9k. M\u00e1r 1812-ben Pottyondy Tam\u00e1s, az els\u0151 birtokos feles\u00e9ge itt egy fa k\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edttetett. A megtal\u00e1lt, biz\u00e1nci st\u00edlus\u00fa M\u00e1ria-ikon pedig arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy a gy\u00f3gyforr\u00e1sn\u00e1l egykor egy remetes\u00e9g \u00e1llt. A k\u00f6z\u00e9pkorban M\u00e1ria a kis J\u00e9zussal, arany gl\u00f3ri\u00e1val, Isten gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 akarat\u00e1nak \u00e9s val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak megtestes\u00edt\u0151je volt. A g\u00f6r\u00f6g bet\u0171k jelent\u00e9se az ikon fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n: M\u00e1ria, Isten Anyja, \u00e9s J\u00e9zus, a vil\u00e1g Megv\u00e1lt\u00f3ja, m\u00edg az als\u00f3 r\u00e9szen, cirill bet\u0171kkel egy n\u00e9v \u00e9s egy \u00e9vsz\u00e1m olvashat\u00f3: Prineo Stefan Antonovi\u0107 1870 (felaj\u00e1nlva (?) Stefan Antonovi\u0107 1870). A k\u00e1polna bez\u00e1r\u00e1sa ut\u00e1n annak berendez\u00e9s\u00e9t a rig\u00f3sf\u00fcrd\u0151i templomba vitt\u00e9k. Jelenleg a M\u00e1ria-k\u00e9p a temesv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6ki k\u00e1polna olt\u00e1r\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3, ahol minden reggel szentmis\u00e9t celebr\u00e1lnak. A k\u00f6rny\u00e9k sz\u00e1mos kisebb-nagyobb barlangja, amelyeket gyermekk\u00e9nt csak csoportosan mert\u00fcnk felkeresni, szint\u00e9n arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy itt egykor remetes\u00e9g lehetett.\u201d
\nA kegyk\u00e1polna sajnos a kommunista diktat\u00fara \u00e9vtizedei alatt elpusztult, m\u00e1ra csup\u00e1n a homokk\u0151be v\u00e1jt \u00fcreg, n\u00e9h\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nelmi adat, a legenda, valamint az egykor ide zar\u00e1ndokl\u00f3, itt foh\u00e1szkod\u00f3, a Sz\u0171zany\u00e1t tisztel\u0151 h\u00edvek hitbuzg\u00f3s\u00e1g\u00e1nak eml\u00e9ke maradt.<\/p>\n