{"id":79822,"date":"2025-10-19T16:54:26","date_gmt":"2025-10-19T13:54:26","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=79822"},"modified":"2026-03-04T12:29:12","modified_gmt":"2026-03-04T10:29:12","slug":"het-uj-szent-a-hit-tanusagtevoi","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/het-uj-szent-a-hit-tanusagtevoi\/","title":{"rendered":"H\u00e9t \u00faj szent: a hit tan\u00fas\u00e1gtev\u0151i"},"content":{"rendered":"

Okt\u00f3ber 19-\u00e9n, a misszi\u00f3k vas\u00e1rnapj\u00e1n XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa h\u00e9t \u00faj szentet avatott a Szent P\u00e9ter t\u00e9ren.<\/strong> A szertart\u00e1son t\u00f6bb ezer h\u00edv\u0151 vett r\u00e9szt, k\u00f6zt\u00fck az \u00faj szentek sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9r\u0151l \u00e9rkezett zar\u00e1ndokok. A h\u00e9t \u00faj szent r\u00f6vid \u00e9letrajz\u00e1t Marcello Semeraro b\u00edboros, a vatik\u00e1ni Szentt\u00e9avat\u00e1si Kongreg\u00e1ci\u00f3 prefektusa olvasta fel a XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa \u00e1ltal celebr\u00e1lt \u00fcnnepi szentmise keret\u00e9ben a Szent P\u00e9ter t\u00e9ren.<\/p>\n

Boldog Ignatius Maloyan (1869\u20131915)<\/strong>
\nIgnatius Maloyan, az \u00f6rm\u00e9ny katolikus egyh\u00e1z \u00e9rseke, 1869-ben a mai T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n, Mardin v\u00e1ros\u00e1ban sz\u00fcletett, amelynek k\u00e9s\u0151bb a f\u0151p\u00e1sztora lett. A libanoni Bzommar patriarch\u00e1lis kongreg\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban szentelt\u00e9k papp\u00e1, majd n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v egyiptomi lelkip\u00e1sztori szolg\u00e1lat ut\u00e1n p\u00fcsp\u00f6ki kinevez\u00e9st kapott. Az \u00f6rm\u00e9ny n\u00e9p \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9n, sok m\u00e1s h\u00edv\u0151vel egy\u00fctt, b\u00f6rt\u00f6nbe vetett\u00e9k. T\u00f6bbsz\u00f6r felsz\u00f3l\u00edtott\u00e1k, hogy tagadja meg kereszt\u00e9ny hit\u00e9t, \u00edgy mentve meg \u00e9let\u00e9t \u2013 \u0151 azonban mindv\u00e9gig rend\u00edthetetlen\u00fcl kitartott Krisztus mellett. 1915. j\u00fanius 11-\u00e9n, a J\u00e9zus Szents\u00e9ges Sz\u00edv\u00e9nek \u00fcnnep\u00e9n, hit\u00e9\u00e9rt v\u00e9rtan\u00fahal\u00e1lt szenvedett. II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa 2001-ben, R\u00f3m\u00e1ban avatta boldogg\u00e1. \u00c9lete \u00e9s hal\u00e1la ma is p\u00e9lda az \u00fcld\u00f6z\u00f6tt kereszt\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra, tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel a hit erej\u00e9r\u0151l \u00e9s az \u00f6r\u00f6k rem\u00e9nyr\u0151l.<\/p>\n

Boldog Peter To Rot (1912\u20131945)<\/strong>
\nPeter To Rot, laikus h\u00edv\u0151 \u00e9s katek\u00e9ta, 1945 j\u00falius\u00e1ban szenvedett v\u00e9rtan\u00fahal\u00e1lt. A mai szentt\u00e9 avat\u00e1s\u00e1val \u0151 lett P\u00e1pua \u00daj-Guinea els\u0151 szentje. 1912-ben sz\u00fcletett \u00daj-Britannia sziget\u00e9n \u2013 \u00e9s ott is halt meg. H\u00e1zas volt, h\u00e1rom gyermek \u00e9desapja.
\nKatek\u00e9tak\u00e9nt h\u0171s\u00e9gesen seg\u00edtette a misszion\u00e1riusokat az evang\u00e9lium hirdet\u00e9s\u00e9ben. Amikor a jap\u00e1n hadsereg megsz\u00e1llta a szigetet \u00e9s letart\u00f3ztatta az eur\u00f3pai misszion\u00e1riusokat, Peter To Rot tov\u00e1bbra is szil\u00e1rd t\u00e1masza maradt a helyi kereszt\u00e9ny k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek.
\nNy\u00edltan felsz\u00f3lalt a polig\u00e1mia legaliz\u00e1l\u00e1sa ellen, amelyet a jap\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k vezettek be, hogy megnyerj\u00e9k a lakoss\u00e1got. Kitart\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1sa miatt megfenyegett\u00e9k, b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, \u00e9s k\u00e9t h\u00f3nap b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9lt\u00e9k. A b\u00fcntet\u00e9s let\u00f6lt\u00e9se ut\u00e1n hal\u00e1los injekci\u00f3val meggyilkolt\u00e1k. II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa 1995-ben, Port Moresby v\u00e1ros\u00e1ban, szem\u00e9lyesen vezetett szertart\u00e1s keret\u00e9ben avatta boldogg\u00e1. \u00c9lete a csal\u00e1d szents\u00e9g\u00e9nek, a laikus szolg\u00e1latnak \u00e9s a hithez val\u00f3 rend\u00edthetetlen h\u0171s\u00e9gnek \u00f6r\u00f6k tan\u00fas\u00e1ga.<\/p>\n

Boldog Vincenza Maria Poloni (1802\u20131855)<\/strong>
\nVincenza Maria Poloni az Irgalmas N\u0151v\u00e9rek alap\u00edt\u00f3ja volt Veron\u00e1ban, abban a v\u00e1rosban, ahol 1802-ben sz\u00fcletett. Lelki \u00fatj\u00e1t a boldog Carlo Steeb vezet\u00e9s\u00e9vel kezdte, amikor \u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt szolg\u00e1lt a \u201ePio Ricovero\u201d nev\u0171 karitat\u00edv int\u00e9zm\u00e9nyben, ahol kr\u00f3nikus betegs\u00e9gben szenved\u0151 n\u0151ket \u00e1poltak. E helyen, h\u00e1rom t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt megalap\u00edtotta az \u201eIrgalmas N\u0151v\u00e9rek\u201d int\u00e9zet\u00e9t, \u00e9s \u00e1pol\u00f3n\u0151k\u00e9nt teljes sz\u00edvvel a betegek szolg\u00e1lat\u00e1nak szentelte mag\u00e1t. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben m\u00e9ly hitbeli tapasztalatokat \u00e9lt meg, amelyek eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t \u00e1thatott\u00e1k. A szenved\u00e9s csendj\u00e9ben, amelyet nem akart m\u00e1sokra h\u00e1r\u00edtani, 1855. november 11-\u00e9n hunyt el. XVI. Benedek p\u00e1pa 2008-ban avatta boldogg\u00e1. \u00c9lete az irgalmas szeretet \u00e9s a csendes szolg\u00e1lat p\u00e9ld\u00e1ja.<\/p>\n

Boldog Maria Carmen Rendiles Mart\u00ednez (1903\u20131977)<\/strong>
\nMaria Carmen Rendiles Mart\u00ednez, a J\u00e9zus Szolg\u00e1l\u00f3le\u00e1nyai szerzetesi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s els\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ja, 1977. m\u00e1jus 9-\u00e9n hunyt el Caracasban, Venezuel\u00e1ban. 1903-ban sz\u00fcletett, \u00e9s 24 \u00e9vesen bel\u00e9pett az Olt\u00e1riszents\u00e9g Szolg\u00e1l\u00f3le\u00e1nyainak kongreg\u00e1ci\u00f3j\u00e1ba. Amikor ezt a kongreg\u00e1ci\u00f3t szekul\u00e1ris int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t, \u0151 \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny rendt\u00e1rsa \u2013 hivat\u00e1suk szerzetesi form\u00e1j\u00e1t meg\u0151rizve \u2013 enged\u00e9lyt k\u00e9rtek egy \u00faj k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g alap\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az \u00faj rend karizm\u00e1ja v\u00e1ltozatlan maradt: az Eucharisztia ir\u00e1nti szeretet \u00e9s a papok szolg\u00e1lata. \u00c9lete utols\u00f3 h\u00e1rom \u00e9v\u00e9t egy aut\u00f3baleset k\u00f6vetkezm\u00e9nyei \u00e1rny\u00e9kolt\u00e1k be, amelyek egyre nehezebb\u00e9 tett\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9rt v\u00e9gzett munk\u00e1t. 1977-ben, csendes szenved\u00e9sben t\u00e9rt meg Teremt\u0151j\u00e9hez. Ferenc p\u00e1pa 2018-ban avatta boldogg\u00e1.<\/p>\n

Boldog Maria Troncatti (1883\u20131969)<\/strong>
\nMaria Troncatti n\u0151v\u00e9r 1883-ban sz\u00fcletett Olaszorsz\u00e1gban, Brescia tartom\u00e1nyban. A Seg\u00edt\u0151 Sz\u0171z M\u00e1ria Le\u00e1nyai szerzetesrend tagjak\u00e9nt \u00e9lt, \u00e9s a szal\u00e9zi karizma, Bosco Szent J\u00e1nos lelkis\u00e9ge vezette \u0151t misszi\u00f3s hivat\u00e1s\u00e1ban. Ecuadorba k\u00fcldt\u00e9k misszion\u00e1riusk\u00e9nt, ahol els\u0151 h\u00e1rom \u00e9v\u00e9t Chunchi v\u00e1ros\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tte, ment\u0151\u00e1llom\u00e1s \u00e9s gy\u00f3gyszert\u00e1r vezet\u0151jek\u00e9nt. Ezut\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy m\u00e9g m\u00e9lyebbre hatol az orsz\u00e1g belsej\u00e9be, hogy az eldugott es\u0151erd\u0151-vid\u00e9keken szolg\u00e1ljon \u2013 Macasban, Sevilla Don Bosc\u00f3ban, Suc\u00fa\u00e1ban \u00e9s Guayaquilben. A misszi\u00f3k munk\u00e1ja gyakran heves ellen\u00e1ll\u00e1sba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt; Macas \u00e9s Suc\u00faa misszi\u00f3it fel is gy\u00fajtott\u00e1k. Maria n\u0151v\u00e9r k\u00f3rh\u00e1zat vezetett, \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli odaad\u00e1ssal k\u00fczd\u00f6tt a helyi lakoss\u00e1g \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u0151k \u2013 jogai\u00e9rt \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1\u00e9rt. 1969. augusztus 25-\u00e9n egy rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-szerencs\u00e9tlens\u00e9gben hunyt el. XVI. Benedek p\u00e1pa 2012-ben avatta boldogg\u00e1. \u00c9lete a misszi\u00f3s szeretet, a szal\u00e9zi lelkis\u00e9g \u00e9s az emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g v\u00e9delm\u00e9nek p\u00e9ld\u00e1ja.<\/p>\n

Boldog Jos\u00e9 Gregorio Hern\u00e1ndez Cisneros (1864\u20131919)<\/strong>
\nJos\u00e9 Gregorio Hern\u00e1ndez Cisneros 1864-ben sz\u00fcletett Venezuel\u00e1ban. Orvosi tanulm\u00e1nyait a caracasi egyetemen v\u00e9gezte, majd a venezuelai hat\u00f3s\u00e1gok P\u00e1rizsba k\u00fcldt\u00e9k, hogy tov\u00e1bb m\u00e9ly\u00edtse tud\u00e1s\u00e1t. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n t\u00f6bb egyetemi tansz\u00e9ket vezetett, orvostant oktatott, tudom\u00e1nyos munk\u00e1kat publik\u00e1lt, \u00e9s sz\u00e1mos elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt. Mindenekel\u0151tt azonban \u201ea szeg\u00e9nyek orvosak\u00e9nt\u201d v\u00e1lt ismertt\u00e9: mindenkit ingyen kezelt, aki nem tudta megfizetni az orvosi ell\u00e1t\u00e1st \u2013 gyakran saj\u00e1t p\u00e9nz\u00e9n v\u00e1s\u00e1rolta meg a gy\u00f3gyszereket betegeinek. E meg\u00e9lt szeretetszolg\u00e1latban val\u00f3s\u00edtotta meg azt a v\u00e1gy\u00e1t, hogy Istennek szentelt \u00e9letet \u00e9ljen \u2013 amit eg\u00e9szs\u00e9gi okokb\u00f3l nem tudott szerzetesk\u00e9nt megval\u00f3s\u00edtani. 1919. j\u00fanius 29-\u00e9n k\u00f6zleked\u00e9si balesetben hunyt el, mik\u00f6zben egy beteg gyermeknek vitt gy\u00f3gyszert. Ferenc p\u00e1pa 2021-ben avatta boldogg\u00e1. \u00c9lete a kereszt\u00e9ny szeretet, az irgalmass\u00e1g \u00e9s az \u00f6nzetlen szolg\u00e1lat p\u00e9ld\u00e1ja.<\/p>\n

Boldog Bartolo Longo (1841\u20131926)<\/strong>
\nBartolo Longo, olasz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, a Salento vid\u00e9k\u00e9nek fia, 1841-ben sz\u00fcletett Latian\u00f3ban, az Oriai egyh\u00e1zmegy\u00e9ben. Ifj\u00fakor\u00e1ban m\u00e9ly hitv\u00e1ls\u00e1got \u00e9lt \u00e1t, \u00e1m k\u00e9s\u0151bb a r\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r buzg\u00f3 apostol\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s bel\u00e9pett a domonkos harmadrendbe. El\u0151sz\u00f6r Pompeji v\u00f6lgy\u00e9be \u00fcgyv\u00e9dk\u00e9nt \u00e9rkezett, hogy a De Fusco \u00f6zvegy jogi \u00fcgyeit int\u00e9zze \u2013 aki k\u00e9s\u0151bb feles\u00e9ge lett. Bartolo elhat\u00e1rozta, hogy \u00e9let\u00e9t a helyi lakoss\u00e1g testi \u00e9s lelki sz\u00fcks\u00e9gleteinek szolg\u00e1lat\u00e1ra szenteli. \u00cdgy sz\u00fcletett meg a pompeji kegyhely, amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a R\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r Kir\u00e1lyn\u0151j\u00e9nek kegyk\u00e9pe \u00e1ll, amelyet Bartolo Longo 1875-ben hozott el. Az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a r\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r im\u00e1ds\u00e1g 20. sz\u00e1zadi elterjeszt\u00e9se is. A kegyhely k\u00f6zel\u00e9ben feles\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt \u00e1rvah\u00e1zat \u00e9s gondoz\u00f3int\u00e9zm\u00e9nyt alap\u00edtott a b\u00f6rt\u00f6nviselt sz\u00fcl\u0151k gyermekeinek. 1926. okt\u00f3ber 5-\u00e9n hunyt el. II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa 1980-ban avatta boldogg\u00e1. \u00c9lete a megt\u00e9r\u00e9s, az irgalmass\u00e1g \u00e9s a r\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r im\u00e1ds\u00e1g\u00e1nak \u00f6r\u00f6k tan\u00fas\u00e1ga.<\/p>\n

Forr\u00e1s: www.vaticannews.va\/de<\/a><\/p>\n

Fot\u00f3: www.vaticannews.va\/ro<\/a>, (@Vatican Media)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Okt\u00f3ber 19-\u00e9n, a misszi\u00f3k vas\u00e1rnapj\u00e1n XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa h\u00e9t \u00faj szentet avatott a Szent P\u00e9ter t\u00e9ren. A szertart\u00e1son t\u00f6bb ezer h\u00edv\u0151 vett r\u00e9szt, k\u00f6zt\u00fck az \u00faj szentek sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9r\u0151l \u00e9rkezett zar\u00e1ndokok. A h\u00e9t \u00faj szent r\u00f6vid \u00e9letrajz\u00e1t Marcello Semeraro b\u00edboros, a vatik\u00e1ni Szentt\u00e9avat\u00e1si Kongreg\u00e1ci\u00f3 prefektusa olvasta fel a XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa \u00e1ltal celebr\u00e1lt \u00fcnnepi szentmise keret\u00e9ben a […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":79820,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[37],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/79822"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=79822"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/79822\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":83847,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/79822\/revisions\/83847"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/79820"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=79822"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=79822"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=79822"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}