{"id":80221,"date":"2025-11-02T18:30:56","date_gmt":"2025-11-02T16:30:56","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=80221"},"modified":"2025-11-02T18:30:56","modified_gmt":"2025-11-02T16:30:56","slug":"vedoszentek-oltalmaban-szent-hubertus","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/vedoszentek-oltalmaban-szent-hubertus\/","title":{"rendered":"V\u00e9d\u0151szentek oltalm\u00e1ban \u2013 Szent Hubertus"},"content":{"rendered":"<p>A Magyar Katolikus Lexikonban a v\u00e9d\u0151szent c\u00edmsz\u00f3 alatt a k\u00f6vetkez\u0151 olvashat\u00f3: \u201ev\u00e9d\u0151szent, patr\u00f3nus, patr\u00f3na: szent, akit egy n\u00e9p, egyh\u00e1ztartom\u00e1ny (egyh\u00e1zmegye), lak\u00f3hely vagy jogi szem\u00e9ly Szentsz\u00e9ki j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1ssal \u00e9gi oltalmaz\u00f3nak v\u00e1laszt. Templomok eset\u00e9ben az a titul\u00e1ris szent, akinek tisztelet\u00e9re a f\u0151olt\u00e1rt is szentelik \u00e9s akinek v\u00e9delme al\u00e1 tartozik \u00e1ltal\u00e1ban a kolostor vagy a telep\u00fcl\u00e9s.\u201d A templom c\u00edme (latinul titulus ecclesiae) pedig: \u201eisteni vagy teremtett szem\u00e9ly (szent), akinek tisztelet\u00e9re egy templomot szentelnek, elneveznek. A szem\u00e9ly mellett a templom c\u00edme lehet a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 miszt\u00e9rium is.\u201d<\/p>\n<p>\u201eItem Paulus de Kakot solvit III. grossos\u201d \u2013 ez a bejegyz\u00e9s szerepel az 1332\u20131337 k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kekben a Kakot nevet visel\u0151 pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1r\u00f3l, amely a Temesi f\u0151esperess\u00e9ghez tartozott (De Archidyaconatu Timisiensi). Akkoriban egy Paulus nev\u0171 pap szolg\u00e1lt itt, aki h\u00e1rom garassal j\u00e1rult hozz\u00e1 az elnyomott kereszt\u00e9nyek megseg\u00edt\u00e9s\u00e9hez a Szentf\u00f6ld\u00f6n. T\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb ennek a k\u00f6z\u00e9pkori telep\u00fcl\u00e9snek a hely\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre Orczyfalva k\u00f6zs\u00e9g, amely nagyj\u00e1b\u00f3l f\u00e9l\u00faton fekszik Temesv\u00e1r \u00e9s Arad k\u00f6z\u00f6tt. A Sajt\u00f3iroda k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re v\u00e1laszolva Piry Radulov vingai \u00e9s orczyfalvi pl\u00e9b\u00e1nos elmondta, hogy id\u00e9n a rom\u00e1n, magyar \u00e9s n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 h\u00edvekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g november 9-\u00e9n, 16:00 \u00f3rakor tartja a Szent Hubertus tisztelet\u00e9re felszentelt templom b\u00facs\u00fa\u00fcnnep\u00e9t. A szentmis\u00e9n az Ad Patrem f\u00e9rfik\u00f3rus \u00e9nekel, Denis Moldovan, a temesv\u00e1ri Szent Katalin templom orgonist\u00e1ja vezet\u00e9s\u00e9vel. A pl\u00e9b\u00e1nos megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra a b\u00facs\u00fas szentmise f\u0151celebr\u00e1nsa P. Cristian Tiba OFMConv lesz.<\/p>\n<p><strong><a href=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2.jpg\"><img decoding=\"async\" class=\"lazyload size-large wp-image-80213 aligncenter\" src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2-1024x768.jpg\" data-orig-src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2-1024x768.jpg\" alt=\"\" width=\"1024\" height=\"768\" srcset=\"data:image\/svg+xml,%3Csvg%20xmlns%3D%27http%3A%2F%2Fwww.w3.org%2F2000%2Fsvg%27%20width%3D%271024%27%20height%3D%27768%27%20viewBox%3D%270%200%201024%20768%27%3E%3Crect%20width%3D%271024%27%20height%3D%27768%27%20fill-opacity%3D%220%22%2F%3E%3C%2Fsvg%3E\" data-srcset=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2-200x150.jpg 200w, https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2-300x225.jpg 300w, https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2-400x300.jpg 400w, https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2-600x450.jpg 600w, https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2-768x576.jpg 768w, https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2-800x600.jpg 800w, https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2-1024x768.jpg 1024w, https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2-1200x900.jpg 1200w, https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2025\/11\/2-1536x1152.jpg 1536w\" data-sizes=\"auto\" data-orig-sizes=\"(max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/a><\/strong><\/p>\n<p><strong>T\u00f6rt\u00e9nelmi mozaik<\/strong><br \/>\nBorovszky Samu t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u201eMagyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai \u2013 Temes v\u00e1rmegye\u201d (1896\u20131914) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban \u00edgy \u00edr: \u201eOrczyfalva az arad-temesv\u00e1ri vas\u00fatvonal ment\u00e9n fekv\u0151 nagyk\u00f6zs\u00e9g. H\u00e1zainak sz\u00e1ma, 564, lakosai\u00e9 2161, akik legink\u00e1bb n\u00e9metajk\u00faak \u00e9s r\u00f3m. kath. vall\u00e1s\u00faak. A k\u00f6z\u00e9pkorban a mai Orczyfalva hely\u00e9n Kakat (Kokoth) nev\u0171 helys\u00e9g fek\u00fcdt, a melynek els\u0151 nyomaira 1318-ban akadunk, a mikor Kokaachi Mikl\u00f3s fia Andr\u00e1s, szomsz\u00e9d birtokosk\u00e9nt szerepel. A helys\u00e9g el\u0151fordul az 1332\u20131337. \u00e9vi p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben is. A h\u00f3dolts\u00e1g alatt a helys\u00e9g elpusztult. Az 1723\u201325. \u00e9vi gr\u00f3f Mercy-f\u00e9le t\u00e9rk\u00e9pen Kokot alakban, lakatlan helyk\u00e9nt van felt\u00fcntetve. A II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r alatt t\u00f6rt\u00e9nt harmadik n\u00e9met telep\u00edt\u00e9skor e puszt\u00e1n a temesv\u00e1ri igazgat\u00f3s\u00e1g 209 \u00faj h\u00e1zat \u00e9p\u00edttetett s azokba 1784\u201386-ban 200 n\u00e9metorsz\u00e1gi csal\u00e1dot telep\u00edtett, 1785-ben pedig belf\u00f6ldi n\u00e9metek\u00e9t. A k\u00f6zs\u00e9g ekkor b\u00e1r\u00f3 Orczy J\u00f3zsef f\u0151isp\u00e1n ut\u00e1n az Orczyfalva nevet nyerte. A r\u00f3m. kath. templom 1809-ben \u00e9p\u00fclt. Van itt k\u00e9t takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r, temetkez\u00e9si egylet, Ortmann J\u00e1nos g\u0151zmalma \u00e9s villanytelepe, Eipert Fl\u00f3ri\u00e1n \u00e9s T\u00e1rsai g\u0151zmalma \u00e9s Rabong Mikl\u00f3s szalmah\u00fcvelygy\u00e1ra.\u201d<br \/>\nElke Hoffmann, Peter-Dietmar Leber \u00e9s Walter Wolf \u201eDas Banat und die Banater Schwaben \u2013 St\u00e4dte und D\u00f6rfer\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek 5. k\u00f6tet\u00e9ben Orczyfalv\u00e1r\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151k olvashat\u00f3k: \u201eOrczyfalva telepeseinek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egyharmada Lotaringi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazott, mintegy egynegyede a B\u00e1ns\u00e1gb\u00f3l, a fennmarad\u00f3 r\u00e9sz pedig Saar-vid\u00e9k (6%), Rajna-vid\u00e9k\u2013Pfalz \u00e9s W\u00fcrttemberg (5%), valamint Elz\u00e1sz, Bajororsz\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt oszlott meg. (\u2026) Orczyfalva a kezdetekt\u0151l \u00f6n\u00e1ll\u00f3 pl\u00e9b\u00e1nia volt. Az els\u0151 pl\u00e9b\u00e1nos m\u00e1r a betelep\u00edt\u00e9s \u00e9v\u00e9ben megkezdte szolg\u00e1lat\u00e1t. A szentmis\u00e9ket eleinte az iskola \u00e9p\u00fclet\u00e9ben tartott\u00e1k. Csak 1809-ben kapott a falu templomot (\u00e9p\u00edt\u00e9sz: Anton Schmidt). A templom v\u00e9d\u0151szentje Szent Hubertus (november 3.). A temet\u0151 legismertebb s\u00edrja Fidel Teufel telepes\u00e9, aki a homokk\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt egyszer\u0171 kereszt tan\u00fas\u00e1ga szerint Schwalldorfb\u00f3l, Rottenburg am Neckar k\u00f6zel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazott, \u00e9s 1827-ben, 60 \u00e9ves kor\u00e1ban temett\u00e9k el itt.\u201d A n\u00e9met k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g csal\u00e1dk\u00f6nyv\u00e9ben (\u201eFamilienbuch der deutschen Gemeinde Orczydorf\u201d), amelyet Gertrude Adam \u00e9s Anton Peter Petri szerkesztett, a k\u00f6vetkez\u0151ket eml\u00edti: \u201e1785. j\u00fanius 20-\u00e1n b\u00e1r\u00f3 Orczy L\u00e1szl\u00f3, aki akkoriban a Temesi Kamarai Adminisztr\u00e1ci\u00f3 eln\u00f6ke volt, levelet int\u00e9zett Christovich Imre csan\u00e1di p\u00fcsp\u00f6kh\u00f6z, amelyben hat \u00fajonnan alap\u00edtott falu sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9rt papokat \u2014 k\u00f6zt\u00fck Orczyfalv\u00e1ra is. A k\u00e9r\u00e9s hamar teljes\u00fclt, \u00e9s 1785 szeptember\u00e9ben Adalbert Moehrle atya megkezdte szolg\u00e1lat\u00e1t Orczyfalv\u00e1n. (\u2026) A templomot remetei K\u0151szeghy L\u00e1szl\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel, \u00e9s v\u00e9d\u0151szentk\u00e9nt Szent Hubertust v\u00e1lasztott\u00e1k. (\u2026) A 19. sz\u00e1zadi templomr\u00f3l r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1s tal\u00e1lhat\u00f3 az 1838. m\u00e1jus 28-\u00e1n kelt latin nyelv\u0171 \u201eVisitatio canonica\u201d dokumentumban. A p\u00fcsp\u00f6ki vizit\u00e1ci\u00f3t Lonovics de Krivina p\u00fcsp\u00f6k v\u00e9gezte, a terjedelmes jelent\u00e9st pedig Ignaz Fabry kanonok k\u00e9sz\u00edtette: \u00abA templom szil\u00e1rd anyagokb\u00f3l \u00e9p\u00fclt (\u201eex solidis materialibus\u201d), \u00e9s egy tornya van. A templom \u00e9s a torony zsindellyel van fedve. A bels\u0151 t\u00e9r boltozott, a szent\u00e9lyt pedig a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n festett\u00e9k ki.\u00bb\u201d<\/p>\n<p><strong>Szent Hubertus oltalma alatt<\/strong><br \/>\nA kereszt\u00e9ny szentek \u00e9let\u00e9t bemutat\u00f3 <em>Acta Sanctorum<\/em> hagiogr\u00e1fiai gy\u0171jtem\u00e9nyben, amelyet jezsuita szerzetesek szerkesztettek, \u00e9s 67 f\u00f3li\u00f3form\u00e1tum\u00fa k\u00f6tetben t\u00f6bb mint 60\u202f000 oldalon t\u00e1rgyalja a szentek \u00e9let\u00e9t, a novemberi k\u00f6tetben t\u00f6bb legenda is olvashat\u00f3 Szent Hubertusr\u00f3l. A fejezet bevezet\u0151j\u00e9ben ez \u00e1ll: \u201eSzent Hubertusr\u00f3l, arr\u00f3l a h\u00edres Maastrichti vagy Li\u00e8ge-i p\u00fcsp\u00f6kr\u0151l, akinek oltalm\u00e1t imm\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta oly nagy bizalommal \u2013 \u00e9s a k\u00f6zv\u00e9leked\u00e9s szerint oly szerencs\u00e9s eredm\u00e9nnyel \u2013 szokt\u00e1k k\u00e9rni a katolikus h\u00edvek Belgiumban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a szomsz\u00e9dos vid\u00e9keken, a veszett kuty\u00e1k harap\u00e1sa nyom\u00e1n gyakran fell\u00e9p\u0151 sz\u00f6rny\u0171 betegs\u00e9g ellen, sok eml\u00e9k maradt fenn, de nem mindegyik fogadhat\u00f3 el egyform\u00e1n biztosk\u00e9nt. (\u2026) Els\u0151k\u00e9nt teh\u00e1t egy kort\u00e1rs \u00e9letrajz k\u00edn\u00e1lkozik, s\u0151t, egy olyan szem\u00e9ly toll\u00e1b\u00f3l, aki a szent tan\u00edtv\u00e1nya vagy k\u00f6zeli ismer\u0151se volt, egy\u00fctt \u00e9lt vele, jelen volt hal\u00e1l\u00e1n\u00e1l, temet\u00e9s\u00e9n\u00e9l, s\u0151t n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb az els\u0151 testkiemel\u00e9s\u00e9n\u00e9l is. B\u00e1rcsak olyan alaposs\u00e1ggal gy\u0171jt\u00f6tte \u00e9s \u00edrta volna le a boldog f\u00e9rfi\u00fa hossz\u00fa p\u00fcsp\u00f6ki szolg\u00e1lat\u00e1nak minden egyes tett\u00e9t \u00e9s esem\u00e9ny\u00e9t, mint amilyen b\u0151besz\u00e9d\u0171en ecsetelte er\u00e9nyeit \u00e9s dics\u0151\u00edtette \u0151t. M\u00e9gis, e munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l az a hasznunk sz\u00e1rmazik, hogy legal\u00e1bb n\u00e9h\u00e1ny fontos von\u00e1s megmaradt, amelyekre biztons\u00e1ggal t\u00e1maszkodhatunk Szent Hubertus kor\u00e1nak \u00e9s egyes m\u00e1s r\u00e9szleteinek meghat\u00e1roz\u00e1sakor. Ez az \u00e9letrajz eddig csak abb\u00f3l a m\u00e1sikb\u00f3l volt ismert, amelyet nem sokkal 825 ut\u00e1n, Walcaudus li\u00e8ge-i p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9r\u00e9s\u00e9re, az akkori id\u0151kben igen neves egyh\u00e1zi \u00edr\u00f3, Jonas Aurelianensis \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze az el\u0151z\u0151 alapj\u00e1n\u201d \u2013 olvashat\u00f3 az <a href=\"https:\/\/www.heiligenlexikon.de\/ActaSanctorum\/3.November.html\"><em>Acta Sanctorum<\/em><\/a>-ban.<br \/>\nA legend\u00e1kb\u00f3l, illetve a Magyar Katolikus Lexikonb\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151ket tudhatjuk meg Szent Hubertusr\u00f3l: L\u00fcttichi Szent Hubert (\u2020Tervueren, N\u00e9metalf\u00f6ld, 727. m\u00e1j. 30.): p\u00fcsp\u00f6k. Szent Lambert p\u00fcsp\u00f6k tan\u00edtv\u00e1nya \u00e9s 703-ban vagy 705-ben ut\u00f3da a maastrichti p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gben. Egyh\u00e1zmegy\u00e9je ter\u00fclet\u00e9n az utols\u00f3 pog\u00e1nyokat is megt\u00e9r\u00edtette. 717 vagy 718. XII. 24-\u00e9n Szent Lambert erekly\u00e9it Maastrichtb\u0151l Li\u00e9ge-be vitette \u00e1t. \u00c9lete utols\u00f3 h\u00f3napjaiban egy horg\u00e1szaton megsebes\u00fclt, betegen m\u00e9g elindult egy templomszentel\u00e9sre, de \u00fatk\u00f6zben meghalt. Test\u00e9t a li\u00e9ge-i Szt P\u00e9ter-templomban temett\u00e9k el. 743-ban f\u00f6lnyitott s\u00edrj\u00e1ban \u00e9pen tal\u00e1lt\u00e1k test\u00e9t. 825-ben erekly\u00e9it \u00e1tvitt\u00e9k az andoge-i (Ardennek) ap\u00e1ts\u00e1gba, melyet hamarosan r\u00f3la neveztek el. A 12. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00fclt arany ereklyetart\u00f3j\u00e1t 1568. X. 15-\u00e9n egy l\u00e1zad\u00e1s alkalm\u00e1val elpuszt\u00edtott\u00e1k. Tisztelete \u00c9szaknyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban terjedt el. Szent Hubertus, a vad\u00e1szok \u00e9s erd\u0151munk\u00e1sok v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek tisztelete e vid\u00e9kre feltehet\u0151en a Rajna\u2013Pfalz tartom\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u00e9met \u00e9s francia telepesek r\u00e9v\u00e9n \u00e9rkezett. Az orczyfalvi templom f\u0151olt\u00e1r\u00e1nak festm\u00e9ny\u00e9n Szent Hubertus p\u00fcsp\u00f6ki \u00f6lt\u00f6zetben l\u00e1that\u00f3, kez\u00e9ben p\u00e1sztorbottal, bal oldal\u00e1n pedig egy szarvas jelenik meg, agancsai k\u00f6z\u00f6tt ragyog\u00f3 kereszttel. A legenda szerint feles\u00e9ge hal\u00e1la ut\u00e1n Hubertus a hegyekben vad\u00e1szott, amikor egy szarvassal tal\u00e1lkozott, amelynek agancsai k\u00f6z\u00f6tt egy lebeg\u0151 kereszt jelent meg. Ez az \u00e9lm\u00e9ny m\u00e9lyen megr\u00e1zta, megt\u00e9rt, \u00e9s visszavonultan, remetek\u00e9nt \u00e9lt a hegyekben. Miut\u00e1n p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k, az egyh\u00e1zmegye sz\u00e9khely\u00e9t Li\u00e8ge-be helyezte \u00e1t, ahol megkezdte egy katedr\u00e1lis \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Erre utal a festm\u00e9ny jobb oldal\u00e1n, a h\u00e1tt\u00e9rben l\u00e1that\u00f3 f\u00e9lig k\u00e9sz \u00e9p\u00fclet. A m\u0171vet egy \u201eHemlein\u201d nev\u0171 fest\u0151 k\u00e9sz\u00edtette, akir\u0151l azonban tov\u00e1bbi adatok nem ismertek.<\/p>\n<p><strong><a href=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/ortisoara.jpg\"><img decoding=\"async\" class=\"lazyload size-full wp-image-13165 alignleft\" src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/ortisoara.jpg\" data-orig-src=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/ortisoara.jpg\" alt=\"\" width=\"445\" height=\"596\" srcset=\"data:image\/svg+xml,%3Csvg%20xmlns%3D%27http%3A%2F%2Fwww.w3.org%2F2000%2Fsvg%27%20width%3D%27445%27%20height%3D%27596%27%20viewBox%3D%270%200%20445%20596%27%3E%3Crect%20width%3D%27445%27%20height%3D%27596%27%20fill-opacity%3D%220%22%2F%3E%3C%2Fsvg%3E\" data-srcset=\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/ortisoara-200x268.jpg 200w, https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/ortisoara-224x300.jpg 224w, https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/ortisoara-400x536.jpg 400w, https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/ortisoara.jpg 445w\" data-sizes=\"auto\" data-orig-sizes=\"(max-width: 445px) 100vw, 445px\" \/><\/a>Meghurcolva a hit\u00e9rt<\/strong><br \/>\nOrczyfalva pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1j\u00e1hoz \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez szorosan kapcsol\u00f3dik Bittenbinder Gy\u00f6rgy pl\u00e9b\u00e1nos \u00e9s esperes, akit a kommunista hat\u00f3s\u00e1gok letart\u00f3ztattak. Het\u00e9nyi Varga K\u00e1roly <em>\u201ePapi sorsok a horogkereszt \u00e9s a v\u00f6r\u00f6s csillag \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek II. k\u00f6tet\u00e9ben \u00edgy \u00edr: \u201eBittenbinder Gy\u00f6rgy atya 1887. \u00e1prilis 20-\u00e1n sz\u00fcletett Perj\u00e1mon, \u00e9s 1969. okt\u00f3ber 15-\u00e9n hunyt el Orczyfalv\u00e1n. Szegeden kezdte gimn\u00e1ziumi tanulm\u00e1nyait, Temesv\u00e1ron folytatta, itt v\u00e9gezte a teol\u00f3gi\u00e1t is. 1911. j\u00fanius 29-\u00e9n Glattfelder Gyula csan\u00e1di megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k szentelte papp\u00e1. K\u00e1pl\u00e1n volt Kiskoml\u00f3son, Gyorokon, T\u00f6r\u00f6kbecs\u00e9n. 1916-ban Cs\u00e1vosra helyezt\u00e9k. 1926-t\u00f3l hal\u00e1l\u00e1ig Orczyfalva pl\u00e9b\u00e1nosa. 1951. m\u00e1rcius 10-\u00e9n \u00e9jszaka a rom\u00e1n rend\u0151rs\u00e9g az egyh\u00e1zmegye minden esperes\u00e9t letart\u00f3ztatta. Ekkor ker\u00fclt Bittenbinder esperes a nagyenyedi b\u00f6rt\u00f6nbe. Nev\u00e9t eml\u00edtette rabt\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl Harnisch Ern\u0151 ferences p\u00e1ter \u00e9s Nischbach J\u00f3zsef kanonok. Ut\u00f3bbi megjegyezte, hogy egy Ocnele Mari nev\u0171 helys\u00e9gben is egy\u00fctt raboskodott Bittenbinder Gy\u00f6rggyel. Szabadul\u00e1s\u00e1nak id\u0151pontja nem ismert, de ez alig t\u00f6rt\u00e9nhetett 1953. el\u0151tt, mivel rabt\u00e1rsai ebben az \u00e9vben m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben voltak vele. A k\u00e9s\u0151bbiek folyam\u00e1n visszaker\u00fclt Orczyfalv\u00e1ra.\u201d<br \/>\nBittenbinder atya neve a politikai fogolyk\u00e9nt beb\u00f6rt\u00f6nz\u00f6tt papok nyilv\u00e1ntart\u00e1s\u00e1ban is szerepel, amelyet Maria Angela Ureche id\u00e9z <em>\u201eThe Oppressive Justice System and Priests Imprisoned in the Penitentiary of Aiud (1949\u20131952)\u201d \/ \u201eA repressz\u00edv igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1si rendszer \u00e9s a papok a nagyenyedi b\u00f6rt\u00f6nben (1949\u20131952)\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban (128. oldal, forr\u00e1s itt). A szerz\u0151 a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrja: \u201eAz 1952-es nyilv\u00e1ntart\u00e1s II. k\u00f6tete 500 dosszi\u00e9t tartalmaz, amelyek k\u00f6z\u00fcl 24 papra vonatkozik, egyik\u00fck elhunyt. A nevek k\u00f6z\u00f6tt szerepel: Dumitrescu Petre, Vasilescu Petre, Gheorghescu Vasile, Dunca Ioan, Boieriu Valeriu, Goydacsy Adalbert, Niyhacher Iosif, Schiovartz Iosif, Kronter Ioan, Saschaber Ioan, Elssner Iosif, Kisezer Martin, Bittenbinder Gheorghe, Kilian Iosif, Bittenbinder Matei, Wilyung Mihai, Fodor Iosif, Pelesz Iosif, Schutz Blazius, Kleitsch Iosif, Baco\u021biu Augustin, Viman Aurel, Riti Emil, Gu\u021biu Gheorghe.\u201d<\/p>\n<p><strong>Tov\u00e1bbi forr\u00e1sok <\/strong><br \/>\nTov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3k\u00e9rt \u2014 a jelen anyagban id\u00e9zett m\u0171veken \u00e9s cikkeken t\u00fal \u2014 az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k gazdag k\u00f6nyv- \u00e9s weboldal-v\u00e1laszt\u00e9kb\u00f3l t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dhatnak. P\u00e9ld\u00e1ul a Szent Hubertus Nemzetk\u00f6zi Rend hivatalos oldal\u00e1n olvashat\u00f3: \u201e1695-ben Franz Anton Sporck osztr\u00e1k\u2013magyar gr\u00f3f alap\u00edtotta a Szent Hubertus Rendet, hogy tisztelegjen a szent eml\u00e9ke el\u0151tt, valamint el\u0151mozd\u00edtsa a felel\u0151s vad\u00e1szatot \u00e9s a vadon \u00e9l\u0151 \u00e1llatok v\u00e9delm\u00e9t. Ez a rend ma is l\u00e9tezik, Szent Hubertus Nemzetk\u00f6zi Rend n\u00e9ven. Jelmondata: <em>Deum Diligite Animalia Diligetes<\/em> \u2013 <em>Tiszteld Istent teremtm\u00e9nyeinek tisztelet\u00e9vel<\/em>.\u201d Tov\u00e1bbi helyi inform\u00e1ci\u00f3k el\u00e9rhet\u0151k <a href=\"https:\/\/primariaortisoara.ro\">Orczyfalva k\u00f6zs\u00e9g hivatalos honlapj\u00e1n<\/a>.<br \/>\nSzent Hubertus oltalma alatt minden olvas\u00f3 \u201evad\u00e1ssz\u00e1\u201d v\u00e1lhat \u2014 nem tr\u00f3fe\u00e1kra, hanem tud\u00e1sra \u00e9s hagyom\u00e1nyokra v\u00e1gyva. \u00c9s mi lehetne m\u00e9lt\u00f3bb egy ilyen \u201evad\u00e1szat\u201d ut\u00e1n, mint egy nyugodt pillanat egy poh\u00e1r St. Hubertus gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nylik\u0151rrel, elkortyolva a szenved\u00e9llyel, b\u00e1tors\u00e1ggal \u00e9s az \u0151s\u00f6k hit\u00e9nek tisztelet\u00e9vel kutat\u00f3k v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek tisztelet\u00e9re.<\/p>\n<p>A temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g sajt\u00f3irod\u00e1ja<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A Magyar Katolikus Lexikonban a v\u00e9d\u0151szent c\u00edmsz\u00f3 alatt a k\u00f6vetkez\u0151 olvashat\u00f3: \u201ev\u00e9d\u0151szent, patr\u00f3nus, patr\u00f3na: szent, akit egy n\u00e9p, egyh\u00e1ztartom\u00e1ny (egyh\u00e1zmegye), lak\u00f3hely vagy jogi szem\u00e9ly Szentsz\u00e9ki j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1ssal \u00e9gi oltalmaz\u00f3nak v\u00e1laszt. Templomok eset\u00e9ben az a titul\u00e1ris szent, akinek tisztelet\u00e9re a f\u0151olt\u00e1rt is szentelik \u00e9s akinek v\u00e9delme al\u00e1 tartozik \u00e1ltal\u00e1ban a kolostor vagy a telep\u00fcl\u00e9s.\u201d A templom c\u00edme (latinul [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":80216,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[37],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/80221"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=80221"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/80221\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":80222,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/80221\/revisions\/80222"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/80216"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=80221"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=80221"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=80221"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}