XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa rem\u00e9ny\u00e9t fejezi ki, hogy a 1700 \u00e9vvel ezel\u0151tti niceai zsinatra val\u00f3 megeml\u00e9kez\u00e9s lend\u00fcletet ad az \u00f6kumenikus kapcsolatoknak. Ezt az \u201eIn unitate fidei\u201d apostoli \u00edr\u00e1s\u00e1ban fogalmazta meg, amelyet ezen a vas\u00e1rnapon (november 23.) tettek k\u00f6zz\u00e9.<\/p>\n
Stefan von Kempis \u2013 Vatik\u00e1nv\u00e1ros<\/p>\n
A t\u00edzoldalas, In unitate fidei (A hit egys\u00e9g\u00e9ben) c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s els\u0151sorban azt a hitvall\u00e1st m\u00e9ltatja, amelyet 325-ben, Konstantin cs\u00e1sz\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9vel a niceai zsinaton fogalmaztak meg. Egy k\u00e9s\u0151bbi zsinaton kieg\u00e9sz\u00edtett v\u00e1ltozat\u00e1r\u00f3l (a niceai\u2013konstantin\u00e1polyi hitvall\u00e1s) a dokumentum kiemeli, hogy ez ma is \u00bbvalamennyi kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1ny k\u00f6z\u00f6s hitvall\u00e1sa\u00ab (8). XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa els\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi \u00fatja sor\u00e1n, amely n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gba vezet, r\u00e9szt vesz egy kereszt\u00e9ny imatal\u00e1lkoz\u00f3n a niceai zsinat helysz\u00edn\u00e9n, a mai Iznikben.<\/p>\n
Az \u00fagynevezett \u00bbvisszat\u00e9r\u00e9s-\u00f6kumen\u00e9\u00ab elutas\u00edt\u00e1sa<\/strong> Amikor fokozatosan megsz\u0171nnek az Istennel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sek<\/strong> \u00daj lend\u00fclet a hit megvall\u00e1s\u00e1ban<\/strong> Tematikus kapcsolat a \u201eDilexi te\u201d c\u00edm\u0171 apostoli buzd\u00edt\u00e1ssal<\/strong>
\nAz In unitate fidei<\/em> szerint \u00f6kumenikus szempontb\u00f3l a niceai hitvall\u00e1s \u201ea legnagyobb \u00e9rt\u00e9ket\u201d k\u00e9pviseli: \u201eaz alapot \u00e9s a hivatkoz\u00e1si pontot\u201d jelenti a kereszt\u00e9ny egyh\u00e1zak \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek k\u00f6z\u00f6s \u00fatj\u00e1hoz. Az apostoli \u00edr\u00e1s egy\u00e9rtelm\u0171en elutas\u00edtja az \u00fagynevezett \u201evisszat\u00e9r\u00e9s-\u00f6kumen\u00e9t\u201d. Ugyanakkor nem szabad megel\u00e9gedni a \u201ek\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g jelenlegi st\u00e1tusz quo-j\u00e1nak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s elismer\u00e9s\u00e9vel\u201d sem, hanem \u201emindenki r\u00e9sz\u00e9r\u0151l b\u0171nb\u00e1nattal \u00e9s megt\u00e9r\u00e9ssel\u201d kell t\u00f6rekedni a \u201eval\u00f3di egys\u00e9gre a jogos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gben\u201d (12). A Szenth\u00e1roms\u00e1g tan\u00edt\u00e1s\u00e1val Nicea megalkotta egy ilyen egys\u00e9ges modell terv\u00e9t.<\/p>\n
\nXIV. Le\u00f3 p\u00e1pa aggodalm\u00e1t fejezi ki amiatt, hogy sok embern\u00e9l fokozatosan elt\u0171nnek az Istennel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sek. A Szentatya r\u00e9szben a kereszt\u00e9nyeket teszi ez\u00e9rt felel\u0151ss\u00e9 (a II. Vatik\u00e1ni Zsinat egyik id\u00e9zet\u00e9re utalva), \u201emert nem tan\u00fas\u00edtj\u00e1k az igaz hitet, \u00e9s \u00e9letst\u00edlusukkal elhom\u00e1lyos\u00edtj\u00e1k Isten igazi arc\u00e1t\u201d. A Szentatya azt is f\u00e1jlalja, hogy Isten nev\u00e9ben az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n \u201egyilkoltak, \u00fcld\u00f6ztek \u00e9s diszkrimin\u00e1ltak\u201d. \u201eAhelyett, hogy az irgalmas Istent hirdett\u00e9k volna, egy bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 Istenr\u0151l besz\u00e9ltek, aki f\u00e9lelmet kelt \u00e9s b\u00fcntet.\u201d Ez\u00e9rt h\u00edv minket ma a niceai hitvall\u00e1s lelkiismeret-vizsg\u00e1latra: \u201eMit jelent sz\u00e1momra Isten, \u00e9s hogyan tan\u00fas\u00edtom hitemet Benne? \u2026 K\u00e9szen \u00e1llok-e arra, hogy azokat a f\u00f6ldi javakat, amelyek mindenki\u00e9, igazs\u00e1gosan \u00e9s egyenl\u0151en megosszam m\u00e1sokkal? Hogyan b\u00e1nok a teremt\u00e9ssel, amely az \u0150 kez\u00e9nek m\u0171ve?\u201d (10)<\/p>\n
\nXIV. Le\u00f3 p\u00e1pa szerint egy tov\u00e1bbi, sz\u00fcks\u00e9gesnek tartott lelkiismeret-vizsg\u00e1latnak arra a k\u00e9rd\u00e9sre kell ir\u00e1nyulnia, hogy mik\u00e9nt fogadjuk ma a niceai hitvall\u00e1st. \u201e\u00c9rezz\u00fck-e, hogy a mi mai helyzet\u00fcnkre is vonatkozik? \u00c9rtj\u00fck \u00e9s meg\u00e9lj\u00fck-e azt, amit minden vas\u00e1rnap elmondunk, \u00e9s mit jelent az, amit mondunk, a mi \u00e9let\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra?\u201d (9)
\nAz els\u0151 kereszt\u00e9ny zsinat teol\u00f3giai \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez az \u00faj p\u00e1pai \u00edr\u00e1s a Nemzetk\u00f6zi Teol\u00f3giai Bizotts\u00e1g egyik dokumentum\u00e1ra hivatkozik (ez a vatik\u00e1ni Hittani Dikaszt\u00e9riumhoz tartozik). A dokumentum c\u00edme: \u201eJ\u00e9zus Krisztus, Isten Fia, Megv\u00e1lt\u00f3\u201d<\/em>, \u00e9s 2025 tavasz\u00e1n jelent meg, m\u00e9g Ferenc p\u00e1pa pontifik\u00e1tusa idej\u00e9n.
\nUgyanakkor az In unitate fidei<\/em> nem korl\u00e1toz\u00f3dik csup\u00e1n arra a felh\u00edv\u00e1sra, hogy az eg\u00e9sz Egyh\u00e1zban \u00bb\u00faj lend\u00fcletet kapjon a hit megvall\u00e1sa\u00ab (1), hanem hat\u00e1rozott teol\u00f3giai alapvet\u00e9seket is lefektet. Kiemeli, hogy a zsinat azzal a megfogalmaz\u00e1ssal, miszerint Krisztus \u00bbegyl\u00e9nyeg\u0171 (homoo\u00fasios) az Aty\u00e1val\u00ab, semmik\u00e9ppen sem akarta \u00bba bibliai magyar\u00e1zatokat g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fi\u00e1val helyettes\u00edteni\u00ab. \u201e\u00c9ppen ellenkez\u0151leg, a zsinat ezeket a kifejez\u00e9seket az\u00e9rt haszn\u00e1lta, hogy a bibliai hitet vil\u00e1gosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztesse Arius helleniz\u00e1l\u00f3 t\u00e9vtan\u00e1t\u00f3l. A helleniz\u00e1l\u00e1s v\u00e1dja teh\u00e1t nem a niceai aty\u00e1kat \u00e9rinti, hanem Arius \u00e9s k\u00f6vet\u0151i t\u00e9vtan\u00e1t.\u201d Ez Arius papra \u00e9s teol\u00f3gusra utal, aki J\u00e9zust az Aty\u00e1nak al\u00e1rendeltnek tekintette, \u00e9s \u00edgy cs\u00f6kkentette J\u00e9zus isteni term\u00e9szet\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t; tan\u00edt\u00e1s\u00e1t Nicea elvetette. Pozit\u00edv megfogalmaz\u00e1sban Nicea \u2013 mint azt XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa \u00edrja \u2013 a bibliai monoteizmust \u00f6sszhangba hozta Isten \u201emegtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek realizmus\u00e1val\u201d (5).<\/p>\n
\nA Szentatya hangs\u00falyozza, hogy a niceai hitvall\u00e1s nem egy t\u00e1voli, el\u00e9rhetetlen, mozdulatlan Istenr\u0151l besz\u00e9l, hanem egy olyan Istenr\u0151l, aki k\u00f6zel j\u00f6n hozz\u00e1nk \u00e9s elk\u00eds\u00e9r benn\u00fcnket utunkon.\u201d Isten megtestes\u00fcl\u00e9se \u00e1ltal J\u00e9zus Krisztusban \u201ea r\u00e1szorul\u00f3 testv\u00e9reinkben \u00e9s n\u0151v\u00e9reinkben tal\u00e1lkozunk az \u00darral\u201d, \u00e9s \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151 m\u0171ve \u00e1ltal Isten \u201ehelyre\u00e1ll\u00edtotta emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gunkat, mint Isten k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t\u201d (7).
\nEz tematikusan \u00f6sszekapcsolja Le\u00f3 p\u00e1pa apostoli \u00edr\u00e1s\u00e1t els\u0151, nemr\u00e9giben megjelent apostoli buzd\u00edt\u00e1s\u00e1val, amelynek c\u00edme \u201eDilexi te\u201d. Ez ut\u00f3bbi kiemeli, hogy a szeg\u00e9nyek ir\u00e1nti szeretet a kereszt\u00e9nys\u00e9g k\u00f6zponti eleme.<\/p>\n