{"id":82363,"date":"2026-01-16T15:43:40","date_gmt":"2026-01-16T13:43:40","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=82363"},"modified":"2026-01-16T15:43:40","modified_gmt":"2026-01-16T13:43:40","slug":"deportalasok-a-szovjetunioba-1945-januarjaban-emlekezes-egy-kozosseg-tragediajara-amelyet-nem-szabad-elfeledni-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/deportalasok-a-szovjetunioba-1945-januarjaban-emlekezes-egy-kozosseg-tragediajara-amelyet-nem-szabad-elfeledni-2\/","title":{"rendered":"Deport\u00e1l\u00e1sok a Szovjetuni\u00f3ba 1945 janu\u00e1rj\u00e1ban \u2013 Eml\u00e9kez\u00e9s egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g trag\u00e9di\u00e1j\u00e1ra, amelyet nem szabad elfeledni (2.)"},"content":{"rendered":"<p>N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa eur\u00f3pai hadsz\u00ednt\u00e9ren t\u00f6rt\u00e9nt hivatalos befejez\u00e9se (1945. m\u00e1jus 9.) el\u0151tt, 1944. december 16-\u00e1n Joszif Visszarionovics Szt\u00e1lin, a Szovjetuni\u00f3 Kommunista P\u00e1rtja K\u00f6zponti Bizotts\u00e1g\u00e1nak f\u0151titk\u00e1ra al\u00e1\u00edrta a Szovjetuni\u00f3 \u00c1llami V\u00e9delmi Bizotts\u00e1g\u00e1nak 7161. sz\u00e1m\u00fa rendelet\u00e9t, amely a k\u00f6vetkez\u0151ket tartalmazta:<br \/>\nA Szovjet Szocialista K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek \u00c1llami V\u00e9delmi Bizotts\u00e1ga elrendeli:<\/p>\n<ol>\n<li>Minden munkak\u00e9pes n\u00e9met szem\u00e9ly mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s a Szovjetuni\u00f3ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 munk\u00e1ra val\u00f3 intern\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u2013 a 17 \u00e9s 45 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti f\u00e9rfiak\u00e9t, valamint a 18 \u00e9s 30 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti n\u0151k\u00e9t \u2013, akik a V\u00f6r\u00f6s Hadsereg \u00e1ltal felszabad\u00edtott ter\u00fcleteken tart\u00f3zkodnak Rom\u00e1nia, Jugoszl\u00e1via, Magyarorsz\u00e1g, Bulg\u00e1ria \u00e9s Csehszlov\u00e1kia ter\u00fclet\u00e9n. Meg kell jegyezni, hogy a mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s mind a n\u00e9met vagy magyar \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00fa n\u00e9metekre, mind pedig a rom\u00e1n, jugoszl\u00e1v, bolg\u00e1r \u00e9s csehszlov\u00e1k \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00fa n\u00e9metekre vonatkozik.<\/li>\n<li>A mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s \u00f6sszehangol\u00e1sa a Szovjetuni\u00f3 NKVD-j\u00e9nek (Berija elvt\u00e1rs) feladata lesz. (Forr\u00e1s: <a href=\"https:\/\/www.revistamemoria.ro\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/Decretul-7161.pdf\">www.revistamemoria.ro<\/a>).<\/li>\n<\/ol>\n<p>E d\u00f6nt\u00e9st 1945. janu\u00e1r 6-\u00e1n k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k Nicolae R\u0103descu t\u00e1bornokkal, Rom\u00e1nia Minisztertan\u00e1cs\u00e1nak eln\u00f6k\u00e9vel, a Sz\u00f6vets\u00e9ges Ellen\u0151rz\u0151 Bizotts\u00e1g (CAC) \u00e1ltal kiadott 031-es sz\u00e1m\u00fa rendelet (ismert nev\u00e9n \u201e031-es sz\u00e1m\u00fa jegyzet\u201d) \u00fatj\u00e1n. A Bizotts\u00e1g a Sz\u00f6vets\u00e9ges Hatalmak csapatai \u00e1ltal megsz\u00e1llt N\u00e9metorsz\u00e1g korm\u00e1nyzati szervek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<br \/>\nUgyanakkor az 1944. szeptember 12-\u00e9n al\u00e1\u00edrt fegyversz\u00fcneti egyezm\u00e9ny 2. cikke \u2013 amely a Rom\u00e1n Korm\u00e1ny, valamint a Szovjetuni\u00f3, az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g \u00e9s az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok korm\u00e1nyai k\u00f6z\u00f6tt j\u00f6tt l\u00e9tre, \u00e9s amelyet a Hivatalos K\u00f6zl\u00f6ny 1944. szeptember 22-i, 219. sz\u00e1m\u00e1ban tettek k\u00f6zz\u00e9 \u2013 kimondja, hogy: \u201eA Rom\u00e1n Korm\u00e1ny \u00e9s a Rom\u00e1nia F\u0151parancsnoks\u00e1ga k\u00f6telezi mag\u00e1t arra, hogy megteszi a sz\u00fcks\u00e9ges int\u00e9zked\u00e9seket a N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g fegyveres er\u0151inek lefegyverz\u00e9s\u00e9re \u00e9s intern\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, amelyek Rom\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9n tart\u00f3zkodnak, valamint az eml\u00edtett k\u00e9t \u00e1llam azon \u00e1llampolg\u00e1rainak intern\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, akik ott rendelkeznek lak\u00f3hellyel (l\u00e1sd a 2. cikk mell\u00e9klet\u00e9t).\u201d A hivatkozott mell\u00e9klet pontos\u00edtja, hogy: \u201eA 2. cikkben el\u0151\u00edrt, a Rom\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9n jelenleg tart\u00f3zkod\u00f3 n\u00e9met \u00e9s magyar \u00e1llampolg\u00e1rok intern\u00e1l\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sek nem alkalmazand\u00f3k az ezen orsz\u00e1gok zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00e1llampolg\u00e1raira.\u201d<\/p>\n<p><strong>Az 1945 janu\u00e1ri deport\u00e1l\u00e1sok a Diplom\u00e1ciai Lev\u00e9lt\u00e1r eml\u00e9kezet\u00e9ben<\/strong><br \/>\nA K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium Diplom\u00e1ciai Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1nak Facebook-oldal\u00e1n ezzel a c\u00edmmel 2024. janu\u00e1r 10-\u00e9n k\u00f6zz\u00e9tettek egy \u00f6sszefoglal\u00f3t az 1945 tel\u00e9nek tragikus esem\u00e9nyeir\u0151l, valamint az int\u00e9zm\u00e9ny fondj\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, digitaliz\u00e1lt dokumentumok sor\u00e1t. Ezek a forr\u00e1sok fontos \u00e9s hasznos anyagot jelentenek minden \u00e9rdekl\u0151d\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. Az al\u00e1bbiakban ebb\u0151l az anyagb\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9szletet mi is id\u00e9z\u00fcnk. (Forr\u00e1s: <a href=\"https:\/\/www.facebook.com\/arhivelediplomaticeMAE\/posts\/pfbid0SDBg3fTbk4DdJwq8evr4Za5SgiEgnB937pxmNT3gJTJEDfrfkC9zgDhPXkhACzzyl\">&#8230; &#8211; Arhivele Diplomatice ale Ministerului Afacerilor Externe | Facebook<\/a>)<br \/>\nA fent eml\u00edtett dokumentumok alapj\u00e1n a \u201emunkak\u00e9pes n\u00e9met szem\u00e9lyek Szovjetuni\u00f3ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 mozg\u00f3s\u00edt\u00e1sa \u00e9s munk\u00e1ra val\u00f3 intern\u00e1l\u00e1sa\u201d 1945 elej\u00e9n, janu\u00e1r 10\u201320. k\u00f6z\u00f6tt kezd\u0151d\u00f6tt.<br \/>\n\u201eAz \u00e1llampolg\u00e1rok \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 telefonos parancsot 1945. janu\u00e1r 10-\u00e9n este adt\u00e1k ki a rend\u0151rs\u00e9gi hat\u00f3s\u00e1goknak Craiova, Temesv\u00e1r, Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, Nagyszeben, Pite\u0219ti, Bukarest, Gala\u021bi \u00e9s Konstanca telep\u00fcl\u00e9sein. Az els\u0151 letart\u00f3ztat\u00e1sok \u00e9s deport\u00e1l\u00e1sok m\u00e1r 1945. janu\u00e1r 10-r\u0151l 11-re virrad\u00f3 \u00e9jszaka megt\u00f6rt\u00e9ntek a nagyv\u00e1rosokban \u00e9s Rom\u00e1nia nyugati telep\u00fcl\u00e9sein (a hat\u00e1rhoz legk\u00f6zelebb es\u0151 ter\u00fcleteken), szovjet \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k fel\u00fcgyelete alatt.\u201d<br \/>\nA deport\u00e1ltaknak elvileg joguk volt egy 20 kilogrammos csomaghoz (ruh\u00e1k, szem\u00e9lyes t\u00e1rgyak, \u00e9lelem stb.), \u00e1m sok esetben az utc\u00e1r\u00f3l vagy otthonaikb\u00f3l vitt\u00e9k el \u0151ket an\u00e9lk\u00fcl, hogy lehet\u0151s\u00e9g\u00fck lett volna b\u00e1rmif\u00e9le csomagot \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani. Ennek k\u00e9s\u0151bb s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lettek eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotukra n\u00e9zve. \u00dagy becs\u00fclik, hogy a Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l elhurcolt mintegy 100 000 szem\u00e9ly \u2013 t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171ek \u2013 k\u00f6z\u00fcl k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 20\u201330% halt meg a volt Szovjetuni\u00f3 Donyeck- \u00e9s Ur\u00e1l-vid\u00e9ki k\u00e9nyszermunkat\u00e1borainak rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9z munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei miatt.<br \/>\nAz els\u0151 hazatelep\u00edt\u00e9sek 1946-ban kezd\u0151dtek, a deport\u00e1ltak t\u00f6bbs\u00e9ge pedig az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9n t\u00e9rt vissza.<br \/>\nMeg kell eml\u00edteni azt is, hogy az els\u0151 deport\u00e1l\u00e1si hull\u00e1m m\u00e1r 1944 augusztus\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n megindult, a V\u00f6r\u00f6s Hadsereg rom\u00e1niai el\u0151renyomul\u00e1s\u00e1val egy id\u0151ben. Ekkor a munkak\u00e9pes kor\u00fa civil f\u00e9rfiakat kezdt\u00e9k rendszeresen letart\u00f3ztatni \u00e9s a Szovjetuni\u00f3ba sz\u00e1ll\u00edtani. Els\u0151sorban a n\u00e9met kisebbs\u00e9g tagjai voltak c\u00e9lkeresztben, de az \u0151rizetbe vettek k\u00f6z\u00f6tt rom\u00e1n, zsid\u00f3, magyar, lengyel, cseh \u00e9s szerb nemzetis\u00e9g\u0171 szem\u00e9lyek is voltak.<\/p>\n<p><strong>Dokumentumok a Szekurit\u00e1t\u00e9 Iratt\u00e1r\u00e1t Vizsg\u00e1l\u00f3 Orsz\u00e1gos Tan\u00e1cs (CNSAS) lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1b\u00f3l<\/strong><br \/>\n2016-ban a Szekurit\u00e1t\u00e9 Iratt\u00e1r\u00e1t Vizsg\u00e1l\u00f3 Orsz\u00e1gos Tan\u00e1cs l\u00e9trehozta a \u201eSZEMBEN, A SZ\u00d6GESDR\u00d3T M\u00d6G\u00d6TT\u2026 A n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171ek Szovjetuni\u00f3ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 deport\u00e1l\u00e1sa<strong> \u2013 <\/strong>dokument\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9net\u201d c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s anyag\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, hogy:<br \/>\n&#8211; A deport\u00e1l\u00e1sok ellen a Rom\u00e1n Korm\u00e1ny 1945. janu\u00e1r 13-\u00e1n hivatalos jegyz\u00e9kben tiltakozott, jelezve, hogy nem \u00e9rt egyet a Szovjet Parancsnoks\u00e1g \u00e1ltal k\u00f6vetelt int\u00e9zked\u00e9sekkel, \u00e1m \u201ek\u00f6ti a megk\u00f6t\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9sek, felel\u0151ss\u00e9g\u00e9nek tudata \u00e9s maga a Fegyversz\u00fcneti Egyezm\u00e9ny\u201d, \u00e9s a helyzetet az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151i is elfogadt\u00e1k a Sz\u00f6vets\u00e9ges Ellen\u0151rz\u0151 Bizotts\u00e1gban.<br \/>\n&#8211; A rom\u00e1niai hat\u00f3s\u00e1gok \u00e9s vezet\u0151 politikusok tiltakoz\u00e1sainak eredm\u00e9nyek\u00e9nt 1945. janu\u00e1r 8-\u00e1n siker\u00fclt el\u00e9rni, hogy a deport\u00e1l\u00e1s al\u00f3l mentes\u00fcljenek a rom\u00e1n f\u00e9rfiakkal h\u00e1zass\u00e1gban \u00e9l\u0151 n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 n\u0151k, a vegyes h\u00e1zass\u00e1gokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 gyermekek (rom\u00e1n apa, n\u00e9met anya), a rokkantak, a munkak\u00e9ptelenek \u00e9s a teljesen sz\u00e1ll\u00edthatatlan betegek. Janu\u00e1r 10-\u00e9n ehhez a k\u00f6rh\u00f6z csatlakoztak a gy\u00e1ri munk\u00e1sok \u00e9s szakemberek, a n\u00e9met f\u00e9rfiakkal h\u00e1zass\u00e1gban \u00e9l\u0151 rom\u00e1n n\u0151k, a szerzetesn\u0151k, az \u00d3kir\u00e1lys\u00e1gban \u00e9l\u0151 n\u00e9metek, valamint azok, akik 1916 el\u0151tt \u00e9rkeztek az orsz\u00e1gba, \u00e9s rokoni kapcsolatban \u00e1lltak ismert rom\u00e1n csal\u00e1dokkal, vagy jelent\u0151s t\u0151k\u00e9t hoztak az orsz\u00e1gba, ipar\u00e1gakat vagy kereskedelmi v\u00e1llalkoz\u00e1sokat alap\u00edtva, amelyek nagy bev\u00e9telt hoztak Rom\u00e1ni\u00e1nak. 1945. janu\u00e1r 18-\u00e1n a szerzetesek is felment\u00e9st kaptak, majd k\u00e9s\u0151bb mentes\u00fcltek a deport\u00e1l\u00e1s al\u00f3l mindazon rom\u00e1n \u00e1llampolg\u00e1rok \u2013 f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k egyar\u00e1nt \u2013 akik n\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00faak voltak, de rom\u00e1n, zsid\u00f3, szerb, magyar stb. nemzetis\u00e9g\u0171 h\u00e1zast\u00e1rssal \u00e9ltek. (Forr\u00e1s: <a href=\"http:\/\/www.cnsas.ro\/documente\/evenimente\/Deportarea%20germanilor%20in%20URSS%201945.pdf\">www.cnsas.ro<\/a>)<\/p>\n<p><strong>\u201eA nemzetis\u00e9g mint b\u0171n\u2026\u201d<\/strong><br \/>\nVisszat\u00e9rve az 1945-\u00f6s deport\u00e1l\u00e1sokhoz: a megszerzett kiv\u00e9telek ellen\u00e9re 1945. janu\u00e1r 14. \u00e9s 16. k\u00f6z\u00f6tt mintegy 33 000 b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bot hurcoltak el otthonaikb\u00f3l. (Heinrich Freihoffer: <em>Das Banat und die Banater Schwaben. 2. k\u00f6tet: Der Leidensweg der Banater Schwaben im zwanzigsten Jahrhundert<\/em>.)<br \/>\nDaniel Seiberling <em>A nemzetis\u00e9g mint b\u0171n. A rom\u00e1niai n\u00e9metek Szovjetuni\u00f3ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 deport\u00e1l\u00e1sa<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben (8. oldal), a \u201eSc\u00e2nteia\u201d \u00fajs\u00e1gban megjelent h\u00edrre utalva a k\u00f6vetkez\u0151ket jegyzi meg:<br \/>\n\u201e\u00abA minisztertan\u00e1cs eln\u00f6ks\u00e9ge k\u00f6zli:<br \/>\nMivel k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le, alaptalan h\u00edresztel\u00e9sek terjednek, a n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 lakoss\u00e1g tudom\u00e1s\u00e1ra hozzuk a k\u00f6vetkez\u0151ket: A Szovjet F\u0151parancsnoks\u00e1g parancs\u00e1ra az al\u00e1bbi kateg\u00f3ri\u00e1kba tartoz\u00f3 n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 \u00e1llampolg\u00e1rokat szedik \u00f6ssze, hogy azokra a helyekre vigy\u00e9k \u0151ket, ahol munkaer\u0151hi\u00e1ny mutatkozik: a 16 \u00e9s 45 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti f\u00e9rfiakat; a 18 \u00e9s 30 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti n\u0151ket, kiv\u00e9ve azokat, akiknek egy\u00e9vesn\u00e9l fiatalabb gyermek\u00fck van. Miut\u00e1n meg\u00e9rkeznek a kijel\u00f6lt helyekre, csal\u00e1djaikat \u00e9rtes\u00edteni fogj\u00e1k, \u00e9s enged\u00e9lyezik sz\u00e1mukra, hogy levelet \u00edrjanak \u00e9s csomagokat k\u00fcldjenek. Az \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s ideiglenes jelleg\u0171, mivel a h\u00e1bor\u00fas sz\u00fcks\u00e9gletek miatt v\u00e9gzend\u0151 munk\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3.\u00bb \u2013 Ez a r\u00f6vid h\u00edr, amely a \u201eSc\u00e2nteia\u201d p\u00e1rtlap 1945. janu\u00e1r 18-i sz\u00e1m\u00e1nak 5. oldal\u00e1n jelent meg, k\u00e9pezte alapj\u00e1t annak, hogy 1945 \u00e9s 1949 k\u00f6z\u00f6tt 70 000\u201375 000 n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 szem\u00e9lyt deport\u00e1ljanak a Szovjetuni\u00f3ba.<br \/>\nA rom\u00e1n\u2013szovjet vegyes j\u00e1r\u0151r\u00f6k 1945 janu\u00e1rj\u00e1ban kezdt\u00e9k meg a letart\u00f3ztat\u00e1sokat, a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtand\u00f3 list\u00e1k alapj\u00e1n. A t\u00f6bbnyire \u00e9jszaka elhurcolt erd\u00e9lyi sz\u00e1szokat, b\u00e1ns\u00e1gi \u00e9s szatm\u00e1ri sv\u00e1bokat hetekig tart\u00f3 utaz\u00e1s sor\u00e1n marhasz\u00e1ll\u00edt\u00f3 vagonokban vitt\u00e9k a szovjet sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1kba \u00e9s ipari k\u00f6zpontokba, ahol k\u00e9nyszermunk\u00e1ra fogt\u00e1k \u0151ket, rendk\u00edv\u00fcl mostoha higi\u00e9niai \u00e9s \u00e9lelmez\u00e9si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt.<br \/>\nSenki sem tudta, meddig tart a deport\u00e1l\u00e1s, \u00e9s hogy valaha hazat\u00e9rhetnek-e. A deport\u00e1ltak mintegy 15%-a nem \u00e9lte t\u00fal ezt a megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1st.\u201d<\/p>\n<p><strong>Etnikum: M\u00c1S<\/strong><br \/>\nA K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium Diplom\u00e1ciai Lev\u00e9lt\u00e1ra a Facebook oldal\u00e1n ( <a href=\"https:\/\/www.facebook.com\/arhivelediplomaticeMAE\/posts\/pfbid0SDBg3fTbk4DdJwq8evr4Za5SgiEgnB937pxmNT3gJTJEDfrfkC9zgDhPXkhACzzyl\">&#8230; &#8211; Arhivele Diplomatice ale Ministerului Afacerilor Externe | Facebook<\/a> ) azt is megeml\u00edti, hogy mivel \u201ea Rom\u00e1ni\u00e1ban \u00e9l\u0151 fiatal n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 f\u00e9rfiak nagy r\u00e9sz\u00e9t besorozt\u00e1k \u2013 t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt a n\u00e9met hadseregbe \u2013, sok kamaszt vagy id\u0151s embert, valamint sok n\u0151t hurcoltak el. Sz\u00e1mos esetben zsid\u00f3, magyar, lengyel, cseh vagy szerb nemzetis\u00e9g\u0171 szem\u00e9lyeket is elvittek, s\u0151t rom\u00e1nokat is, puszt\u00e1n az\u00e9rt, mert nev\u00fck vagy fizikai megjelen\u00e9s\u00fck \u2018n\u00e9metnek\u2019 t\u0171nt.\u201d Ugyanakkor deport\u00e1lt\u00e1k azokat a szerb, szlov\u00e1k, magyar stb. nemzetis\u00e9g\u0171 szem\u00e9lyeket is, akik a h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n politikai vagy adminisztrat\u00edv okokb\u00f3l kinyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k a n\u00e9met etnikai csoporthoz val\u00f3 tartoz\u00e1sukat.<br \/>\nA Szekurit\u00e1t\u00e9 Iratt\u00e1r\u00e1t Vizsg\u00e1l\u00f3 Orsz\u00e1gos Tan\u00e1cs (CNSAS) honlapj\u00e1n el\u00e9rhet\u0151, n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 deport\u00e1ltakat felsorol\u00f3 list\u00e1n t\u00f6bb n\u00e9v mellett az ETNIKUM rovatban nem a N\u00c9MET, hanem a M\u00c1S (ALTA) megjel\u00f6l\u00e9s szerepel. P\u00e9ld\u00e1ul:<br \/>\nAcsan Mihail Franz, sz\u00fcletett 22.05.1902., sz\u00fclet\u00e9si hely: Iohanisfeld (J\u00e1nosf\u00f6lde)\/ Temes<br \/>\nAdam Catarina, sz\u00fcletett 17.04.1924., sz\u00fclet\u00e9si hely: Cruceni (Keresztes)\/ Arad<br \/>\nAdam Ecaterina, sz\u00fcletett 15.01.1926., sz\u00fclet\u00e9si hely: Comleu\u015f (\u00d3szentanna)\/ Arad<br \/>\nAdam Elisabeta, sz\u00fcletett 10.02.1921., sz\u00fclet\u00e9si hely: Cruceni (Keresztes)\/ Arad<br \/>\nAdamovici Ana, sz\u00fcletett 00.00.1922., sz\u00fclet\u00e9si hely hi\u00e1nyzik, lakhelye: Lippa \/ Temes megye<br \/>\nAntis Antoniu, sz\u00fcletett 01.05.1900., sz\u00fclet\u00e9si hely: Dolat (D\u00f3c)\/ Temes<br \/>\nArdelean Ana, sz\u00fcletett 29.06.1923., sz\u00fclet\u00e9si hely: Glagovat (\u00d6thalom)\/ Arad<br \/>\nArvai Elisabeta, sz\u00fcletett 06.10.1927., Arad megy\u00e9ben<br \/>\nBeatzowtzki Feri (vagy Biazofscky Francisc) \u201e22 \u00e9ves, borb\u00e9ly, n\u0151tlen \/\u2026\/ dolgozott a Szovjetuni\u00f3ban, majd N\u00e9metorsz\u00e1gban, ahonnan illeg\u00e1lisan t\u00e9rt haza Ferencfalv\u00e1ra, Krass\u00f3 megy\u00e9be\u201d \u2013 1949-es adatok<br \/>\nKovacs Matei, sz\u00fcletett 18.05.1926., f\u00f6ldm\u0171ves, lakhelye: Tomnatic (Nagy\u0151sz), Temes\u2013Toront\u00e1l megye; 1945.01.14-\u00e9n hurcolt\u00e1k el<br \/>\nIvanovici Hermina, lakhelye: Ogradena k\u00f6zs\u00e9g, Sz\u00f6r\u00e9ny megye \u2013 1947-es adatok<br \/>\nKoteles Ecaterina, sz\u00fcletett 04.08.1927., sz\u00fclet\u00e9si hely: Comleu\u015f (\u00d3szentanna)\/ Arad<br \/>\nLugosi Olga, \u201e22 \u00e9ves, resicab\u00e1nyai sz\u00fclet\u00e9s\u0171, jelenleg is Resicab\u00e1ny\u00e1n \u00e9l, dolgozott a Szovjetuni\u00f3ban, illeg\u00e1lisan t\u00e9rt vissza N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l\u201d \u2013 1949-es adatok<br \/>\nVatav Alexandru, sz\u00fcletett 08.02.1928., t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l deport\u00e1lt\u00e1k a Szovjetuni\u00f3ba: \u00e9desanyja 1945-ben n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 f\u00e9rfihoz ment feles\u00e9g\u00fcl, \u00e9s azt hitt\u00e9k, \u0151 annak a fia.<\/p>\n<p>A list\u00e1n olyan szem\u00e9lyek is szerepelnek, akik szomsz\u00e9dos orsz\u00e1gokban sz\u00fclettek, \u00e9s m\u00e1s etnikumhoz tartoztak, p\u00e9ld\u00e1ul:<br \/>\nFikkert Karol, sz\u00fcletett 1901.08.03-\u00e1n B\u00e9k\u00e9sen (Magyarorsz\u00e1g)<br \/>\nFirnaiss Helena, sz\u00fcletett 1926.03.24-\u00e9n Feh\u00e9rgyarmaton (Magyarorsz\u00e1g)<br \/>\nFuchs Ioan, sz\u00fcletett 1907.02.12-\u00e9n Osiecken (Esz\u00e9k, Jugoszl\u00e1via).<\/p>\n<p><strong>Sv\u00e1bok, sz\u00e1szok \u00e9s m\u00e1s etnikumok<\/strong><br \/>\nEgy m\u00e1sik rendk\u00edv\u00fcl \u00e1tfog\u00f3, terjedelmes \u00e9s alaposan dokument\u00e1lt tanulm\u00e1ny, amely a Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l elhurcolt n\u00e9met, valamint m\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171 civil lakosok deport\u00e1l\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lja, dr. Ilie Schipor munk\u00e1ja, amelynek c\u00edme: <em>Az egykori Szovjetuni\u00f3ba deport\u00e1lt rom\u00e1niai n\u00e9metek \u2013 orosz lev\u00e9lt\u00e1ri anyagok<\/em>.<br \/>\nA bevezet\u00e9sben a szerz\u0151 \u00edgy fogalmaz:<br \/>\n\u201eT\u00edz \u00e9ven \u00e1t (2009 augusztusa \u00e9s 2019 augusztusa k\u00f6z\u00f6tt \u2013 abban az \u00e9vtizedben, amikor tan\u00e1csos-miniszterk\u00e9nt dolgoztam Rom\u00e1nia moszkvai nagyk\u00f6vets\u00e9g\u00e9n) lehet\u0151s\u00e9gem volt, s\u0151t tal\u00e1n kiv\u00e1lts\u00e1gnak nevezhet\u0151, kutatni n\u00e9h\u00e1nyban a legfontosabb orosz lev\u00e9lt\u00e1ri int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl: \u2013 az Orosz F\u00f6der\u00e1ci\u00f3 \u00c1llami Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1t (GARF \u2013 \u0413\u043e\u0441\u0443\u0434\u0430\u0440\u0441\u0442\u0432\u0435\u043d\u043d\u044b\u0439 \u0430\u0440\u0445\u0438\u0432 \u0420\u043e\u0441\u0441\u0438\u0439\u0441\u043a\u043e\u0439 \u0424\u0435\u0434\u0435\u0440\u0430\u0446\u0438\u0438 \/ \u0413\u0410 \u0420\u0424), \u2013 az Orosz \u00c1llami Hadilev\u00e9lt\u00e1rat (RGVA \u2013 \u0420\u043e\u0441\u0441\u0438\u0439\u0441\u043a\u0438\u0439 \u0413\u043e\u0441\u0443\u0434\u0430\u0440\u0441\u0442\u0432\u0435\u043d\u043d\u044b\u0439 \u0412\u043e\u0435\u043d\u043d\u044b\u0439 \u0410\u0440\u0445\u0438\u0432 \/ \u0420\u0413\u0412\u0410), \u2013 az Orosz \u00c1llami T\u00f6rt\u00e9neti-Hadi Lev\u00e9lt\u00e1rat (RGVIA \u2013 \u0420\u043e\u0441\u0441\u0438\u0439\u0441\u043a\u0438\u0439 \u0433\u043e\u0441\u0443\u0434\u0430\u0440\u0441\u0442\u0432\u0435\u043d\u043d\u044b\u0439 \u0432\u043e\u0435\u043d\u043d\u043e-\u0438\u0441\u0442\u043e\u0440\u0438\u0447\u0435\u0441\u043a\u0438\u0439 \u0430\u0440\u0445\u0438\u0432 \/ \u0420\u0413\u0412\u0418\u0410), \u2013 az Orosz \u00c1llami Gazdas\u00e1gi Lev\u00e9lt\u00e1rat (RGAE \u2013 \u0420\u043e\u0441\u0441\u0438\u0439\u0441\u043a\u0438\u0439 \u0433\u043e\u0441\u0443\u0434\u0430\u0440\u0441\u0442\u0432\u0435\u043d\u043d\u044b\u0439 \u0430\u0440\u0445\u0438\u0432 \u044d\u043a\u043e\u043d\u043e\u043c\u0438\u043a\u0438 \/ \u0420\u0413\u0410\u042d), \u2013 az Orosz \u00c1llami T\u00e1rsadalom- \u00e9s Politikat\u00f6rt\u00e9neti Lev\u00e9lt\u00e1rat (RGASPI \u2013 \u0420\u043e\u0441\u0441\u0438\u0439\u0441\u043a\u0438\u0439 \u0433\u043e\u0441\u0443\u0434\u0430\u0440\u0441\u0442\u0432\u0435\u043d\u043d\u044b\u0439 \u0430\u0440\u0445\u0438\u0432 \u0441\u043e\u0446\u0438\u0430\u043b\u044c\u043d\u043e-\u043f\u043e\u043b\u0438\u0442\u0438\u0447\u0435\u0441\u043a\u043e\u0439 \u0438\u0441\u0442\u043e\u0440\u0438\u0438 \/ \u0420\u0413\u0410\u0421\u041f\u0418), \u2013 az Orosz Sz\u00f6vets\u00e9gi Biztons\u00e1gi Szolg\u00e1lat K\u00f6zponti Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1t (\u021aA FSB \u2013 \u0426\u0435\u043d\u0442\u0440\u0430\u043b\u044c\u043d\u044b\u0439 \u0430\u0440\u0445\u0438\u0432 \u0424\u0421\u0411 \u0420\u043e\u0441\u0441\u0438\u0438 \/ \u0426\u0410 \u0424\u0421\u0411), \u2013 az Orosz F\u00f6der\u00e1ci\u00f3 V\u00e9delmi Miniszt\u00e9rium\u00e1nak K\u00f6zponti Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1t (\u021aA MO \u2013 \u0426\u0435\u043d\u0442\u0440\u0430\u043b\u044c\u043d\u044b\u0439 \u0430\u0440\u0445\u0438\u0432 \u041c\u0438\u043d\u0438\u0441\u0442\u0435\u0440\u0441\u0442\u0432\u0430 \u043e\u0431\u043e\u0440\u043e\u043d\u044b \u0420\u043e\u0441\u0441\u0438\u0439\u0441\u043a\u043e\u0439 \u0424\u0435\u0434\u0435\u0440\u0430\u0446\u0438\u0438 \/ \u0426\u0410 \u041c\u041e \u0420\u0424), stb.\u201d<br \/>\nA m\u00e1s etnikum\u00fa deport\u00e1ltakra vonatkoz\u00f3an a tanulm\u00e1ny t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt megjegyzi:<\/p>\n<p>&#8211; \u201eA temesv\u00e1ri Frambach Anna, a C\u00e2mpina utca 22. sz\u00e1m al\u00f3l 1945. janu\u00e1r 16-\u00e1n \u00edr\u00e1sban k\u00e9rte a Temesv\u00e1ri Rend\u0151rs\u00e9g f\u0151biztos\u00e1t\u00f3l, hogy enged\u00e9lyezze sz\u00e1m\u00e1ra: <em>\u00abhogy egy\u00fctt mehessek f\u00e9rjemmel, Frambach Iosiffal \u00e9s k\u00e9t l\u00e1nyommal, akiket az orosz parancsnoks\u00e1g tart\u00f3ztatott le, mivel semmi \u00e9rtelme annak, hogy egyed\u00fcl maradjak otthon, \u00e9s ink\u00e1bb a csal\u00e1dommal szeretn\u00e9k menni\u00bb.<\/em> A Temesv\u00e1r V\u00e1rosi Rend\u0151rs\u00e9g II. Biztoss\u00e1g\u00e1nak komissz\u00e1rja, Dasc\u0103lu a k\u00f6vetkez\u0151 hat\u00e1rozatot \u00edrta r\u00e1 \u2013 \u00e9s al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1val er\u0151s\u00edtette meg \u2013 k\u00f6zvetlen\u00fcl a lev\u00e9l bal fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n: \u00ab1945. I. 16. A k\u00e9rt enged\u00e9ly megadva, mivel senki sem k\u00e9nyszer\u00edti.\u00bb Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a csal\u00e1d mind a n\u00e9gy tagja szerepel azon a 60 vagonlista egyik\u00e9n, amelyek az 47.652. sz\u00e1m\u00fa transzport dokumentumait alkott\u00e1k. Ezzel a szerelv\u00e9nnyel 1 641 n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 szem\u00e9lyt (824 f\u00e9rfit \u00e9s 817 n\u0151t) deport\u00e1ltak Temesv\u00e1rr\u00f3l a Szovjetuni\u00f3ba.<\/p>\n<p>(&#8230;) Ugyanezen a napon k\u00e9t m\u00e1sik temesv\u00e1ri, magyar nemzetis\u00e9g\u0171, n\u00e9met feles\u00e9ggel rendelkez\u0151 f\u00e9rfi is k\u00e9rte, hogy feles\u00e9geikkel egy\u00fctt sz\u00e1ll\u00edts\u00e1k \u0151ket az 47.652. sz\u00e1m\u00fa vagoncsoportba.<br \/>\nVarga Alexandru (sz. 1912) \u00e9s Csiszmadia Robert (sz. 1913), mindketten a Lini\u0219tii utca 2. sz\u00e1m alatti lakosok, azt k\u00e9rt\u00e9k, hogy egy\u00fctt mehessenek feles\u00e9geikkel: Varga Otili\u00e1val (sz\u00fcl. Telkov, 1915) \u00e9s Csiszmadia M\u00e1ri\u00e1val (sz\u00fcl. Petri). Mivel mindk\u00e9t k\u00e9relmet ugyanaz a rend\u0151rkomissz\u00e1r, Dasc\u0103lu hagyta j\u00f3v\u00e1, a k\u00e9t rom\u00e1n \u00e1llampolg\u00e1r \u2013 akikre a deport\u00e1l\u00e1s nem vonatkozott, hiszen nem n\u00e9met, hanem magyar nemzetis\u00e9g\u0171ek voltak \u2013 felker\u00fclt a vagonlist\u00e1kra (m\u00e1s szem\u00e9lyek hely\u00e9re, akiknek a nev\u00e9t t\u00f6r\u00f6lt\u00e9k). Ezek a vagonlist\u00e1k voltak azok a dokumentumok, amelyekkel sorsukat a szovjet megb\u00edzottak kez\u00e9be adt\u00e1k, \u00e9s \u2013 rajtuk kereszt\u00fcl \u2013 a Szovjetuni\u00f3 \u00f6nk\u00e9nyes rendszer\u00e9nek rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1tott\u00e1k.\u201d<\/p>\n<p>\u2013 \u201eOlaszorsz\u00e1g temesv\u00e1ri helyettes konzulja 1945. janu\u00e1r 25-\u00e9n jelezte, hogy Smaniotto Ernesto olasz nemzetis\u00e9g\u0171 \u00e1llampolg\u00e1rt \u2013 Bartalomeo \u00e9s Teresa fi\u00e1t, aki 1905. janu\u00e1r 31-\u00e9n sz\u00fcletett Resicab\u00e1ny\u00e1n \u2013 a szovjet csapatok elhurcolt\u00e1k, mivel \u00f6sszet\u00e9vesztett\u00e9k egy n\u00e9mettel, ez\u00e9rt k\u00e9rte a f\u00e9rfi szabadon bocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t.\u201d<\/p>\n<p>\u2013 \u201eUgyanezen a napon a Brit Katonai Misszi\u00f3 vezet\u0151je (422\/1945. janu\u00e1r 12. sz\u00e1m alatt) tov\u00e1bb\u00edtotta Vinogradov t\u00e1bornoknak a N\u00e9metorsz\u00e1gban, Ausztri\u00e1ban \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon sz\u00fcletett, brit \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00fa civilek el\u0151zetes list\u00e1j\u00e1t, valamint a n\u00e9met, magyar \u00e9s osztr\u00e1k etnikum\u00fa rom\u00e1n \u00e1llampolg\u00e1rok list\u00e1j\u00e1t. A k\u00e9t dokumentumban \u00f6sszesen 22 szem\u00e9lyt neveztek meg, akik sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9rt\u00e9k a k\u00f6zelg\u0151 deport\u00e1l\u00e1s al\u00f3li kiv\u00e9telt.\u201d<\/p>\n<p>&#8211; \u201eA Bukaresti Francia K\u00f6vets\u00e9g 1945. janu\u00e1r 12-\u00e9n, 13-\u00e1n \u00e9s 17-\u00e9n k\u00f6zbenj\u00e1rt, el\u0151sz\u00f6r Rainer Biemel \u00fcgy\u00e9ben (aki 1910-ben sz\u00fcletett Brass\u00f3ban, de t\u00f6bb \u00e9ven \u00e1t Franciaorsz\u00e1gban \u00e9lt, Toulouse-ban tan\u00edtott, \u00e9s 1940-ig a francia T\u00e1j\u00e9koztat\u00e1si Miniszt\u00e9rium tisztvisel\u0151je volt), valamint Biemel l\u00e1ny\u00e1\u00e9rt, Ana Mari\u00e1\u00e9rt (sz\u00fcletett 1936. j\u00fanius 24-\u00e9n Saint-Ouenben, francia \u00e1llampolg\u00e1r). Ezt k\u00f6vet\u0151en a k\u00f6vets\u00e9g fell\u00e9pett \u015etefan Hintz \u00e9rdek\u00e9ben is (a Jokey-Club \u00e1llom\u00e1s\u00e1nak vezet\u0151je), aki \u201erom\u00e1n \u00e1llampolg\u00e1r, francia \u00e9s nem n\u00e9met \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00fa\u201d, ennek ellen\u00e9re \u201e1945. janu\u00e1r 12-\u00e9n letart\u00f3ztatt\u00e1k a bukaresti Isp\u0103\u0219oiu utca 10. sz\u00e1m alatti otthon\u00e1b\u00f3l, majd a 22-es rend\u0151rkapit\u00e1nys\u00e1gra vitt\u00e9k, ahonnan egy vonatra rakt\u00e1k, hogy a Szovjetuni\u00f3ba sz\u00e1ll\u00edts\u00e1k munk\u00e1ra\u201d. A francia f\u00e9l k\u00f6zbenj\u00e1rt tov\u00e1bb\u00e1 Weber Alfred \u00fcgy\u00e9ben is (sz\u00fcletett 1902. janu\u00e1r 12-\u00e9n Galacon), aki \u201efranciak\u00e9nt szerepel\u201d a nyilv\u00e1ntart\u00e1sokban.\u201d<\/p>\n<p>\u2013 \u201eA Rom\u00e1niai Zsid\u00f3k Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek K\u00f6zponti Bizotts\u00e1ga (sz\u00e9khely: Bukarest, Calea C\u0103l\u0103ra\u0219ilor 27.) 1945. janu\u00e1r 13-\u00e1n kelt, 95. sz\u00e1m\u00fa level\u00e9ben k\u00e9rte Vinogradov t\u00e1bornokt\u00f3l, hogy engedj\u00e9k szabadon azt a 11 zsid\u00f3 nemzetis\u00e9g\u0171 szem\u00e9lyt, akiket az NKVD szervei tart\u00f3ztattak le. Ugyanakkor a Rom\u00e1niai \u00d6rm\u00e9nyek Uni\u00f3ja (amely a Bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium 1919. janu\u00e1r 25-\u00e9n kiadott 2.124. sz\u00e1m\u00fa enged\u00e9lye alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt) 1945. janu\u00e1r 15-\u00e9n kelt, 2.781. sz\u00e1m\u00fa level\u00e9ben k\u00e9rte, hogy ments\u00e9k fel a deport\u00e1l\u00e1s al\u00f3l Hermina Minasiant, egy zsid\u00f3 f\u00e9rfi feles\u00e9g\u00e9t, aki Pite\u0219ti-en, a Br\u00e2ncoveanu utca 31. sz\u00e1m alatt lakott.\u201d<\/p>\n<p>\u2013 \u201eA Csehszlov\u00e1k Kol\u00f3nia (sz\u00e9khely: Bukarest, Matei Basarab utca 1.) 1945. janu\u00e1r 13-\u00e1n kelt 1.431. sz\u00e1m\u00fa, valamint janu\u00e1r 17-\u00e9n kelt 1.432. sz\u00e1m\u00fa level\u00e9ben k\u00e9rte Otto Matu\u0219tik \u00e9s Ivan Koke\u0219 deport\u00e1l\u00e1s al\u00f3li felment\u00e9s\u00e9t.\u201d<\/p>\n<p>\u2013 \u201eM. S. Krivenko alt\u00e1bornagy, a hadifoglyok \u00e9s intern\u00e1lt polg\u00e1ri szem\u00e9lyek \u00fcgyeivel foglalkoz\u00f3 f\u0151igazgat\u00f3s\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek feljegyz\u00e9se a Szovjetuni\u00f3 Bel\u00fcgyi Miniszt\u00e9riuma (MVD) t\u00e1boraiban intern\u00e1lt rom\u00e1n \u00e1llampolg\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1r\u00f3l \u2013 1947. janu\u00e1r 9.<\/p>\n<p>A Szovjetuni\u00f3ba sz\u00e1ll\u00edtottak (deport\u00e1ltak \u2013 szerk. megj.) \u00f6sszesen: 66\u202f318 f\u0151<br \/>\nKivonva a nyilv\u00e1ntart\u00e1sb\u00f3l (1945 janu\u00e1rja \u2013 1946. december 1. k\u00f6z\u00f6tt): 21\u202f657 f\u0151, ebb\u0151l:<\/p>\n<ul>\n<li>szabadon bocs\u00e1tva \u00e9s hazatelep\u00edtve: 17\u202f862 f\u0151<\/li>\n<li>elhunyt: 3\u202f795 f\u0151<\/li>\n<\/ul>\n<p>Intern\u00e1ltak sz\u00e1ma 1946. december 1-j\u00e9n: 44\u202f661 f\u0151. [Az intern\u00e1lt rom\u00e1n \u00e1llampolg\u00e1rok] nemzetis\u00e9gi megoszl\u00e1sa:<\/p>\n<ul>\n<li>n\u00e9met \u2013 40\u202f963 f\u0151<\/li>\n<li>rom\u00e1n \u2013 1\u202f842 f\u0151<\/li>\n<li>magyar \u2013 1\u202f480 f\u0151<\/li>\n<li>csehszlov\u00e1k \u2013 187 f\u0151<\/li>\n<li>lengyel \u2013 63 f\u0151<\/li>\n<li>zsid\u00f3 \u2013 30 f\u0151<\/li>\n<li>osztr\u00e1k \u2013 56 f\u0151<\/li>\n<li>egy\u00e9b \u2013 40 f\u0151<\/li>\n<\/ul>\n<p><strong>K\u00f6vetkeztet\u00e9sek<\/strong><br \/>\nA bemutatott dokumentumok \u2013 diplom\u00e1ciai lev\u00e9lt\u00e1rakb\u00f3l, a CNSAS fondjaib\u00f3l \u00e9s orosz arch\u00edvumokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 forr\u00e1sok \u2013 koherens \u00e9s \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet rajzolnak a rom\u00e1niai civil lakoss\u00e1g \u00e1ltal 1944\u20131945-ben \u00e1t\u00e9lt egyik legdr\u00e1maibb esem\u00e9nysorr\u00f3l. A n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171ek, valamint sz\u00e1mos m\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171 rom\u00e1n \u00e1llampolg\u00e1r deport\u00e1l\u00e1sa nem spont\u00e1n akci\u00f3k eredm\u00e9nye volt, hanem egy szigor\u00faan m\u0171k\u00f6dtetett adminisztrat\u00edv mechanizmus k\u00f6vetkezm\u00e9nye, amelynek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ban a helyi hat\u00f3s\u00e1gok is r\u00e9szt vettek.<br \/>\nA deport\u00e1ltak list\u00e1i \u00e9s a diplom\u00e1ciai beavatkoz\u00e1sok elemz\u00e9se azt mutatja, hogy az etnikai krit\u00e9rium \u2013 b\u00e1r hivatalosan egyed\u00fcli \u00e9s objekt\u00edv szempontk\u00e9nt t\u00fcntett\u00e9k fel \u2013 a gyakorlatban \u00f6nk\u00e9nyesen \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. Sz\u00e1mos szem\u00e9lyt puszt\u00e1n neve, adminisztrat\u00edv t\u00e9ved\u00e9sek vagy vegyes h\u00e1zass\u00e1gban val\u00f3 \u00e9rintetts\u00e9ge miatt hurcoltak el. M\u00e1s esetekben olyan emberek k\u00e9rt\u00e9k \u00f6nk\u00e9nt, hogy csal\u00e1djukat k\u00f6vethess\u00e9k, akikre a szovjet int\u00e9zked\u00e9sek eredetileg nem vonatkoztak \u2013 ami e t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek m\u00e9lyen emberi \u00e9s tragikus dimenzi\u00f3j\u00e1t hangs\u00falyozza.<br \/>\nMa, t\u00f6bb mint nyolc \u00e9vtized t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l ezek a dokumentumok arra k\u00f6teleznek benn\u00fcnket, hogy meg\u00e9rts\u00fck: a szenved\u00e9snek nem volt nemzetis\u00e9ge, \u00e9s a deport\u00e1l\u00e1s nem tett k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get n\u00e9metek, rom\u00e1nok, magyarok, zsid\u00f3k, szerbek, csehek vagy lengyelek k\u00f6z\u00f6tt. Mindannyian egy olyan repressz\u00edv rendszer \u00e1ldozatai voltak, amely az identit\u00e1st b\u0171nk\u00e9nt kezelte.<\/p>\n<p>A temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g sajt\u00f3irod\u00e1ja<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa eur\u00f3pai hadsz\u00ednt\u00e9ren t\u00f6rt\u00e9nt hivatalos befejez\u00e9se (1945. m\u00e1jus 9.) el\u0151tt, 1944. december 16-\u00e1n Joszif Visszarionovics Szt\u00e1lin, a Szovjetuni\u00f3 Kommunista P\u00e1rtja K\u00f6zponti Bizotts\u00e1g\u00e1nak f\u0151titk\u00e1ra al\u00e1\u00edrta a Szovjetuni\u00f3 \u00c1llami V\u00e9delmi Bizotts\u00e1g\u00e1nak 7161. sz\u00e1m\u00fa rendelet\u00e9t, amely a k\u00f6vetkez\u0151ket tartalmazta: A Szovjet Szocialista K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek \u00c1llami V\u00e9delmi Bizotts\u00e1ga elrendeli: Minden munkak\u00e9pes n\u00e9met szem\u00e9ly mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s a [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":82361,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[37],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/82363"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=82363"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/82363\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":82364,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/82363\/revisions\/82364"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/82361"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=82363"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=82363"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=82363"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}