A kapucinus szerzetesek \u00e9s a Sz\u0171zanya tisztelete<\/strong> A b\u00e9csi Cs\u00e1sz\u00e1ri K\u00e1polna<\/strong><\/p>\n Madonna di San Guglielmo \u2013 a b\u00e9csi kegyk\u00e9p modellje?<\/strong> Merczyfalva \u2013 a t\u00f6rt\u00e9neti adatok f\u00e9ny\u00e9ben<\/strong><\/p>\n \u201eA telep\u00fcl\u00e9s, amelyet egykor Mercydorf n\u00e9ven alap\u00edtottak, ma hivatalosan Carani n\u00e9ven ismert, \u00e9s Temesv\u00e1rt\u00f3l mintegy 20 km-re \u00e9szakra fekszik. 1734-ben alap\u00edtott\u00e1k, nev\u00e9t a B\u00e1ns\u00e1g els\u0151 korm\u00e1nyz\u00f3j\u00e1r\u00f3l, Florimund Claudius Mercy gr\u00f3fr\u00f3l kapta. Az els\u0151 telepesek franci\u00e1k \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny olasz volt. A n\u00e9met telepesek csak 1764-ben \u00e9rkeztek, a H\u00e9t\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa, valamint a pestis- \u00e9s mocs\u00e1rl\u00e1z j\u00e1rv\u00e1ny ut\u00e1n, M\u00e1ria Ter\u00e9zia rendelkez\u00e9se nyom\u00e1n. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk t\u00e9nyleges n\u00e9met betelep\u00edt\u00e9se 1765\u2011ben t\u00f6rt\u00e9nt. Ekkor sz\u00e1mos \u00faj telepes h\u00e1z \u00e9p\u00fclt. 1768\/69\u2011ben zajlott le az utols\u00f3 nagy bev\u00e1ndorl\u00e1s, amely Elz\u00e1sz\u2011Lotaringi\u00e1b\u00f3l, Luxemburgb\u00f3l \u00e9s Trierb\u0151l \u00e9rkezett. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei miatt m\u00e1r ekkor megkezd\u0151d\u00f6tt a n\u00e9met lakoss\u00e1g kiv\u00e1ndorl\u00e1sa, amely az \u00e9vek sor\u00e1n feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az 1989\u2011es forradalom ut\u00e1n z\u00e1rult le\u201d \u2013 \u00e1ll a Heimatortsgemeinschaft Mercydorf honlapj\u00e1n.![\"\"](\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/3s.jpg\")
<\/a>A Cs\u00e1sz\u00e1ri K\u00e1polna egyik m\u00e1solat\u00e1t, amely az id\u0151k sor\u00e1n elveszett, a b\u00e9csi f\u0151egyh\u00e1zmegye ter\u00fclet\u00e9n fekv\u0151 Gaubitsch pl\u00e9b\u00e1niatemplom\u00e1ban \u0151rizt\u00e9k. Egy, a kegyk\u00e9pr\u0151l fennmaradt 18. sz\u00e1zadi r\u00e9zmetszet tan\u00fas\u00e1ga szerint, amelyet J. C. Winkler k\u00e9sz\u00edtett, a festm\u00e9ny alatti felirat \u00edgy sz\u00f3lt: \u201e<\/em> S. MARIA,, a szomor\u00faak vigasztal\u00f3ja, akit a gaubitschi pl\u00e9b\u00e1niatemplomban \u00e1h\u00edtattal tisztelnek.\u201d<\/em> (Forr\u00e1s: sites.google.com<\/a>).
\nA mai Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n, a Gy\u0151ri Egyh\u00e1zmegy\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 V\u00e9rtessoml\u00f3 (a helyi n\u00e9met lakosok nyelv\u00e9n: Semmling), zar\u00e1ndokhely, ahol a b\u00e9csi kegyk\u00e9p egy m\u00e1solata tal\u00e1lhat\u00f3. A bucsujaras.hu<\/a> oldal tan\u00fas\u00e1ga szerint: \u201e1736-ban Fahrer Krisztina (Juli\u00e1nna?) polg\u00e1rasszony megfesttette a b\u00e9csi kapucinusok templom\u00e1ban l\u00e9v\u0151, Kisded\u00e9t tej\u00e9vel t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 Sz\u0171zanya kegyk\u00e9p\u00e9nek m\u00e1solat\u00e1t. Ezt az eredetihez \u00e9rintette, s az \u00f3v\u00e1ri (Mosonmagyar\u00f3v\u00e1r) kapucinusoknak aj\u00e1nd\u00e9kozta. Innen hozta mag\u00e1val ezt a k\u00e9pet Andr\u00e1s p\u00e1ter v\u00e9rtessoml\u00f3i remetes\u00e9g\u00e9be.\u201d 1736 el\u0151tt a telep\u00fcl\u00e9s hat\u00e1r\u00e1ban, az erd\u0151 sz\u00e9l\u00e9n egy romos k\u00e1polna \u00e1llt. \u201eEsterh\u00e1zy J\u00f3zsef a d\u00fcledez\u0151 k\u00e1poln\u00e1t megnagyobb\u00edtotta \u00e9s sz\u00e9p szent\u00e9llyel l\u00e1tta el; Fahrer Juli\u00e1nna, egy b\u00e9csi keresked\u0151 hitbuzg\u00f3 neje pedig a b\u00e9csi kapuczinusok templom\u00e1ban \u0151rz\u00f6tt M\u00e1ria-kegyk\u00e9p m\u00e1solat\u00e1t k\u00e9sz\u00edttette el e k\u00e1polna sz\u00e1m\u00e1ra, melyhez a vid\u00e9k n\u00e9pe csakhamar s\u0171r\u0171n kezdett zar\u00e1ndokolni. Ez vetette meg alapj\u00e1t annak, hogy a k\u00f6zs\u00e9g b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3hely lett. 1875-ben a k\u00e1poln\u00e1t templomm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t.\u201d \u2013 sz\u00e1molt be a kegyk\u00e9p t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l Borovszky Samu a Magyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai – Kom\u00e1rom V\u00e1rmegye \u00e9s Kom\u00e1rom Sz. Kir. V\u00e1ros c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben.
\nA M\u00e1ria-tisztelet Erd\u00e9lyben. M\u00e1ria-\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok az erd\u00e9lyi templomokban<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban dr. Kov\u00e1cs Zsolt m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, egyetemi adjunktus (Babe\u0219\u2013Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem) \u00edgy \u00edr: \u201eA b\u00e9csi kapucinus templom r\u00f3mai eredet\u0171 Maria lactans, azaz Szoptat\u00f3 Boldogasszony kegyk\u00e9p\u00e9t a loret\u00f3i lit\u00e1ni\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s v\u00e1ltozatak\u00e9nt tisztelt\u00e9k a Szomor\u00faak vigasztal\u00f3ja n\u00e9ven. A szoptat\u00f3 M\u00e1ria k\u00e9pt\u00edpus M\u00e1ri\u00e1t, mint az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g, az \u00e9let forr\u00e1s\u00e1t jelen\u00edti meg. A kegyk\u00e9pet az olaszorsz\u00e1gi Privilianob\u00f3l Antal kapucinus atya hozta 1707-ben a cs\u00e1sz\u00e1rv\u00e1rosba, ahol kezdetben a cs\u00e1sz\u00e1ri h\u00e1zi k\u00e1poln\u00e1ban helyezt\u00e9k el, majd a kapucinus templomba ker\u00fclt. A XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00edtett vizaknai r\u00f3mai katolikus templomban tal\u00e1lhat\u00f3 olajk\u00e9pet minden bizonnyal a b\u00e9csi m\u00e1solatak\u00e9nt festett\u00e9k a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben. A szemb\u0151ln\u00e9zetb\u0151l \u00e1br\u00e1zolt M\u00e1ria v\u00f6r\u00f6s ruh\u00e1t \u00e9s z\u00f6ld k\u00f6penyt visel, \u00f6l\u00e9ben pedig a feh\u00e9r ruh\u00e1s Gyermek J\u00e9zust tartja. Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s jellegzetes r\u00e9szletei M\u00e1ria lev\u00e9ld\u00edszes nyitott aranykoron\u00e1ja, valamint a ruh\u00e1j\u00e1nak nyak\u00e1t szeg\u00e9lyez\u0151 kett\u0151s gy\u00f6ngysor, k\u00f6zep\u00e9n v\u00f6r\u00f6s kereszttel d\u00edsz\u00edtve.\u201d
\nA merczyfalvi kegyk\u00e9p is hasonl\u00f3: a Sz\u0171zanya kir\u00e1lyn\u0151k\u00e9nt, ugyanakkor \u00e9desanyak\u00e9nt jelenik meg, amint szoptatja a gyermek\u00e9t. Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1t v\u00f6r\u00f6s ruh\u00e1ban \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, amelynek nyaki kiv\u00e1g\u00e1s\u00e1t kett\u0151s gy\u00f6ngysor \u00e9s egy v\u00f6r\u00f6s kereszt d\u00edsz\u00edti, f\u00f6l\u00f6tte k\u00e9k sz\u00edn\u0171 pal\u00e1stot \u00e9s aranykoron\u00e1t visel. Karj\u00e1ban tartja a feh\u00e9r ingecsk\u00e9be \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Kisj\u00e9zust. A temesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegyei M\u00fazeum \u00e9rt\u00e9kes darabjak\u00e9nt, ahol ma \u0151rzik, a kegyk\u00e9p a mai nemzed\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zvet\u00edti kor\u00e1nak M\u00e1ria-tisztelet\u00e9t, \u00e9s egyben \u0151rzi a kapucinus szerzetesek eml\u00e9k\u00e9t is.<\/p>\n
\nAz \u00d6kumenisches Heiligenlexikon<\/em><\/a>\u00a0tan\u00fas\u00e1ga szerint \u201ea kapucinusok \u2013 latinul Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum<\/em> \u2013 a ferences rend \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1ga. Reformmozgalomk\u00e9nt indultak, \u00e9s VII. Kelemen p\u00e1pa 1528-ban ismerte el \u0151ket, amikor a szeg\u00e9nys\u00e9g m\u00e9g radik\u00e1lisabb form\u00e1j\u00e1ra k\u00f6telezt\u00e9k magukat. Lelkip\u00e1sztori szolg\u00e1latuk egyik k\u00f6zponti ir\u00e1nya a n\u00e9phez val\u00f3 m\u00e9ly k\u00f6zels\u00e9g volt, amely legink\u00e1bb a megt\u00e9r\u00e9sre buzd\u00edt\u00f3, szenved\u00e9lyes \u00e9s dr\u00e1mai pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3kban nyilv\u00e1nult meg \u2013 innen ered a \u00abkapucinus pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3\u00bb kifejez\u00e9s. A kapucinusok n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge a katolikus h\u00edvek k\u00f6r\u00e9ben els\u0151sorban a szeg\u00e9nyek \u00e9s a szenved\u0151k, a hajl\u00e9ktalanok \u00e9s a betegek ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fcknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151.\u201d A Sz\u0171zanya tisztelete Assisi Szent Ferenc lelkis\u00e9g\u00e9ben gy\u00f6kerezik, aki \u00edgy k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte a Sz\u0171zany\u00e1t: \u201et\u00e9ged a mennyei Atya v\u00e1lasztott ki, meg\u00e1ldott szeretett Szent Fiad \u00e1ltal a Vigasztal\u00f3 L\u00e9lekkel, aki a kegyelem teljess\u00e9ge \u00e9s a t\u00f6k\u00e9letes j\u00f3s\u00e1g..\u201d<\/em> A kapucinus rend tagjai ma is jelen vannak szerte a vil\u00e1gon, a M\u00e1ria-zar\u00e1ndokhelyeken \u2013 Alt\u00f6tting (N\u00e9metorsz\u00e1g), Maria Fieberbr\u00fcndl (Kelet-St\u00e1jerorsz\u00e1g), Zell am Harmersbach (N\u00e9metorsz\u00e1g), Dublin (\u00cdrorsz\u00e1g), Loreto (Olaszorsz\u00e1g) \u2013, csak\u00fagy, mint a misszi\u00f3s szolg\u00e1latban.<\/p>\n<\/a>A b\u00e9csi kapucinus kolostor alap\u00edt\u00e1sa szorosan \u00f6sszefon\u00f3dik Ausztria t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel. A szerzetesek az uralkod\u00f3h\u00e1z gy\u00f3ntat\u00f3i voltak, \u00e9s mindm\u00e1ig a cs\u00e1sz\u00e1ri kripta \u201e\u0151rz\u0151i\u201d, ahol 12 cs\u00e1sz\u00e1r, 19 cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9 \u00e9s sz\u00e1mos Habsburg, illetve Habsburg\u2013Lotharingiai csal\u00e1dtag nyugszik. A kolostor \u00e9s a kapucinusok templom\u00e1nak alapk\u00f6v\u00e9t 1622-ben tett\u00e9k le. A politikai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek miatt a templom felszentel\u00e9se k\u00e9t szakaszban t\u00f6rt\u00e9nt: az olt\u00e1rokat \u00e9s az oldalk\u00e1poln\u00e1t 1627-ben, m\u00edg az eg\u00e9sz templomot csak 1632-ben szentelt\u00e9k fel. (Forr\u00e1s: www.erzdioezese-wien.at<\/a>)
\nPaul Harrer\u2011Lucienfeld osztr\u00e1k f\u00fcggetlen kutat\u00f3 \u201eWien, seine H\u00e4user, Menschen und Kultur\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben (VI. k\u00f6tet, I. r\u00e9sz, 1956) \u00edgy \u00edr: \u201eA templom bels\u0151 tere egyetlen haj\u00f3k\u00e9nt t\u00e1rul el\u00e9nk, dongaboltozattal, egyenes szent\u00e9llyel \u00e9s k\u00e9t oldalk\u00e1poln\u00e1val. A rend el\u0151\u00edr\u00e1sainak megfelel\u0151en egyszer\u0171 form\u00e1ban maradt fenn; csup\u00e1n a bal oldali, \u00fagynevezett Cs\u00e1sz\u00e1ri K\u00e1polna rendelkezik gazdagabb berendez\u00e9ssel. Ez az egyetlen fennmaradt p\u00e9ld\u00e1ja a val\u00f3di olasz renesz\u00e1nsznak B\u00e9csben. Anna cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9 1618\u2011ban, k\u00f6zvetlen\u00fcl hal\u00e1la el\u0151tt v\u00e9grendelet\u00e9ben rendelkezett: \u00abA helyben \u00e9p\u00edtend\u0151 k\u00e1polna \u00e9s olt\u00e1r, valamint a mi temetkez\u00e9s\u00fcnk c\u00e9lj\u00e1ra 12.000 forintot biztos\u00edtok (10.800 forintot a cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9 m\u00e1r kor\u00e1bban a templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re adom\u00e1nyozott), tov\u00e1bb\u00e1 minden szent erekly\u00e9met, amelyeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyekr\u0151l k\u00fcldtek \u00e9s aj\u00e1nd\u00e9koztak nekem, a nevezett k\u00e1polna \u00e9s olt\u00e1r d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9re, \u00fagy, ahogyan \u0150fels\u00e9ge, szeretett uram \u00e9s f\u00e9rjem elrendeli. Ezeket mindig gondosan meg kell \u0151rizni \u00e9s \u00e1polni.\u00bb
\n1628-ban az udvar 1000 forintot enged\u00e9lyezett \u00abazokra a k\u00e9zm\u0171vesekre, akik a cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e1poln\u00e1n dolgoztak\u00bb. 1631-ben \u00fajabb 2000 forintot adtak. 1632-ben ker\u00fclt sor a k\u00e1polna felszentel\u00e9s\u00e9re. A k\u00e1poln\u00e1t a templomhaj\u00f3val egy magas \u00e1rk\u00e1d k\u00f6tteti \u00f6ssze, f\u00f6l\u00f6tte egy nagy, csigad\u00edszes kartus l\u00e1that\u00f3, latin felirattal, amely az alap\u00edt\u00e1sra utal. Az eredetileg Hanns Frech udvari szobr\u00e1sz \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett olt\u00e1rt 1632. j\u00falius 23 \u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel. A jelenlegi m\u00e1rv\u00e1nyolt\u00e1r, amely m\u00e1r klassziciz\u00e1l\u00f3 jelleg\u0171, a \u201eM\u00e1ria, a szomor\u00faak vigasztal\u00f3ja\u201d kegyk\u00e9ppel, gazdag ez\u00fcstkeretben, 1751-b\u0151l sz\u00e1rmazik. Feltehet\u0151en Jean Nicolas Jadot de Ville Lassy tervezte, aki ugyanebben az id\u0151ben \u00e9p\u00edtette M\u00e1ria Ter\u00e9zia s\u00edrboltj\u00e1t.
\n<\/a>A Triviglian\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Josef Anton kapucinus szerzetes \u00e1ltal B\u00e9csbe hozott kegyk\u00e9p aj\u00e1nd\u00e9k volt a cs\u00e1sz\u00e1ri csal\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra. A k\u00e9phez kapcsol\u00f3d\u00f3 legend\u00e1t a Realis, Curiosit\u00e4ten und Memorabilienlexikon von Wien (I, 379, S. 16f.) jegyzi fel. Erzs\u00e9bet Krisztina cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9 k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1ra a k\u00e9pet el\u0151sz\u00f6r a f\u0151olt\u00e1ron helyezt\u00e9k el, majd k\u00e9s\u0151bb a Cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e1poln\u00e1ba ker\u00fclt. M\u00e1ria Ter\u00e9zia cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9 gyakori l\u00e1togat\u00f3ja volt a k\u00e1poln\u00e1nak, ahol szent\u00e1ldoz\u00e1sban is r\u00e9szes\u00fclt.\u201d<\/p>\n
\nHans H. Aurenhammer osztr\u00e1k m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u201eDie Mariengnadenbilder Wiens und Nieder\u00f6sterreichs in der Barockzeit\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a b\u00e9csi Cs\u00e1sz\u00e1ri K\u00e1polna kegyk\u00e9pe val\u00f3j\u00e1ban a \u201eMadonna di San Guglielmo\u201d m\u00e1solata lehet, amelyet az olaszorsz\u00e1gi Montevergine benc\u00e9s monostorban \u0151riznek. \u201eA Montevergine-i benc\u00e9s monostor Coretto di Notte k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 ikon tempera technik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt f\u00e1n, 231 \u00d7 99 cm m\u00e9retben. Er\u0151sen megrong\u00e1l\u00f3dott, az arany h\u00e1tt\u00e9r restaur\u00e1lva, a Madonna arca r\u00e9szben \u00fajrafestve. D\u00e9l-It\u00e1li\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 alkot\u00e1s, 1270\u20131280 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vekb\u0151l.
\nIkonogr\u00e1fia \u00e9s t\u00edpus: A kegyk\u00e9p ikonogr\u00e1fiailag a Galaktotrophusa<\/em> t\u00edpusba tartozik, a szoptat\u00f3 Istensz\u00fcl\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, m\u00e9gpedig az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s egy figyelemre m\u00e9lt\u00f3an \u0151si form\u00e1j\u00e1ban. A Sz\u0171zany\u00e1t szemb\u0151l \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, bal vagy jobb kez\u00e9vel tartja a Gyermeket, mik\u00f6zben az \u2013 szinte f\u00fcgg\u0151leges helyzetben, az anya m\u00e1sik kez\u00e9vel megt\u00e1masztva \u2013 a kitakart mellhez k\u00f6zel\u00edt\u201d \u2013 \u00edrja a szerz\u0151, aki megjegyzi, hogy a kapucinusok templom\u00e1ban, a Cs\u00e1sz\u00e1ri K\u00e1poln\u00e1ban \u0151rz\u00f6tt ikon \u201ea 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt m\u00e1solat, egy zar\u00e1ndokeml\u00e9kk\u00e9p, a San Guglielmo Madonn\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00bbpap\u00edrra festett m\u00e1solat\u00ab. Noha egy k\u00e9s\u0151bbi irodalmi forr\u00e1s (1) a Sabina egyh\u00e1zmegy\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 Vallabona kegyk\u00e9p\u00e9t a b\u00e9csi kegyk\u00e9p k\u00f6zvetlen el\u0151dj\u00e9nek nevezi, m\u00e9gis a \u00abMadonna di San Guglielmo\u00bb-hoz kell visszat\u00e9rni, mivel ez nyilv\u00e1nval\u00f3an a Vallabona\u2011i k\u00e9p \u0151se \u2013 ha ez ut\u00f3bbi egy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e9tezett, hiszen a szakirodalomban nem siker\u00fclt a nyom\u00e1ra bukkanni. L\u00e9tez\u00e9se azonban magyar\u00e1zatot adhatna a b\u00e9csi k\u00e9p bizonyos m\u00f3dos\u00edt\u00e1saira az eredetihez k\u00e9pest. A b\u00e9csi k\u00e9p \u00e9s a \u00abMadonna di San Guglielmo\u00bb k\u00f6z\u00f6tti azonoss\u00e1g els\u0151sorban a Sz\u0171zanya \u00e1ltal\u00e1nos habitus\u00e1ban \u00e1ll, amely szigor\u00fa form\u00e1j\u00e1ban sem a b\u00e9csi kegyk\u00e9p keletkez\u00e9si idej\u00e9n, sem a kor\u00e1bbi Madonna lactans \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokn\u00e1l nem volt szok\u00e1sos. A hasonl\u00f3s\u00e1g kiterjed a Sz\u0171zanya koron\u00e1j\u00e1nak form\u00e1j\u00e1ra is, amelyet a m\u00e1sol\u00f3 nyilv\u00e1nval\u00f3an f\u00e9lre\u00e9rtett. A monteverginei kegyk\u00e9pt\u0151l elt\u00e9r\u0151en a gyermek viselked\u00e9s\u00e9ben nagyobb fok\u00fa \u201eemberies\u00edt\u00e9s\u201d mutatkozik: nem csup\u00e1n f\u00e9lig fekszik, hanem \u00e1t is \u00f6leli az anyai mellet \u2013 olyan von\u00e1sok, amelyek Lasareff szerint a trecento m\u0171v\u00e9szet\u00e9re \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakra jellemz\u0151ek. Mivel azonban az ilyen t\u00edpus\u00fa M\u00e1ria\u2011\u00e1br\u00e1zol\u00e1s, amely a \u00abMadonna di San Guglielmo\u00bb k\u00e9p m\u00f3dos\u00edtott v\u00e1ltozata, nem mutathat\u00f3 ki, felt\u00e9telezni kell, hogy vagy a m\u00e1sol\u00f3 v\u00e9gezte el ezt a v\u00e1ltoztat\u00e1st, vagy a mindeddig nem igazolt Vallabona\u2011i kegyk\u00e9p k\u00e9pezte a sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6ztes l\u00e1ncszemet a Montevergine\u2013B\u00e9cs, Kapucinus templom sorban. A \u00abGr\u00fcndlicher und wahrhafter Bericht\u00bb szerint Joseph Antonius von Trivigliano kapucinus atya egy misszi\u00f3s \u00fatja sor\u00e1n, Bari vid\u00e9k\u00e9n, r\u00e1tal\u00e1lt egy pap\u00edrra k\u00e9sz\u00fclt m\u00e1solatra \u2013 a Sabina egyh\u00e1zmegy\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 Vallabona kegyk\u00e9p\u00e9nek zar\u00e1ndok-eml\u00e9kk\u00e9p\u00e9re \u2013, amelyet maga is nagy tisztelettel \u0151rz\u00f6tt. Apostoli misszion\u00e1riusk\u00e9nt 1727\u2011ben B\u00e9csbe vitte a megtal\u00e1lt k\u00e9pet, valamint annak id\u0151k\u00f6zben elk\u00e9sz\u00fclt m\u00e1solat\u00e1t. Az eredetit VI. K\u00e1rolynak aj\u00e1nd\u00e9kozta, aki maga is tisztelte, majd M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1nak adta tov\u00e1bb, aki h\u00e1l\u00f3szob\u00e1j\u00e1ban helyezte el \u00e1h\u00edtatos tiszteletre. Ez a k\u00e9p m\u00e1ra elveszett. A m\u00e1solat Erzs\u00e9bet Krisztina cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9 tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, aki el\u0151bb ideiglenesen, majd v\u00e9glegesen a kapucinusoknak adom\u00e1nyozta, akik m\u00e9g ugyanabban az \u00e9vben, 1727\u2011ben a Cs\u00e1sz\u00e1ri K\u00e1poln\u00e1ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki tiszteletad\u00e1sra.\u201d [(1) \u201eGr\u00fcndlicher und wahrhafter Bericht von dem wunderbaren Ur sprung des marianischen Gnadenbildes unter dem Titul: Tr\u00f6sterin der Be tr\u00fcbten in der Kirche der P. P. Kapuziner … Wien 1777.]<\/p>\n<\/a><\/p>\n
\n<\/a>Borovszky Samu \u201eMagyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai\u201d<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben a Temes v\u00e1rmegyei Merczyfalva telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151ket olvashatjuk: \u201eAz 1717. \u00e9vi kincst\u00e1ri jegyz\u00e9kben egy\u00a0Kayragn<\/em>\u00a0nev\u0171 helys\u00e9get tal\u00e1lunk a temesv\u00e1ri ker\u00fcletben, a hol ekkor 16 h\u00e1z volt \u00e9s azonosnak l\u00e1tszik az 1723\u201325. \u00e9vi gr\u00f3f Mercy-f\u00e9le t\u00e9rk\u00e9pen ugyancsak e t\u00e1jon megjel\u00f6lt\u00a0Karan<\/em>-puszt\u00e1val, a hova\u00a0Engelshofen<\/em>\u00a0t\u00e1bornok olaszokat \u00e9s spanyolokat telep\u00edtett s az \u00faj helys\u00e9get, gr\u00f3f Mercy Claudius Florimund ut\u00e1n,\u00a0Mercydorfnak<\/em>\u00a0nevezte el. De sem a spanyolok, sem az olaszok nem tudt\u00e1k az itteni \u00e9ghajlatot megszokni s \u00edgy csakhamar kipusztultak; az a kev\u00e9s olasz csal\u00e1d, mely itt maradt, id\u0151vel beleolvadt a n\u00e9metekbe, a kik az 1764\u201365. \u00e9vekben k\u00f6lt\u00f6ztek be. Az 1761. \u00e9vi hivatalos t\u00e9rk\u00e9pen\u00a0Karan oder Mercydorf<\/em>\u00a0n\u00e9ven szerepel. A r\u00e9gi r\u00f3m. kath. templom 1735-ben, a mostani pedig 1788-ban \u00e9p\u00fclt.\u00a0A k\u00f6zs\u00e9get sok csap\u00e1s \u00e9rte. 1738-ban a pestis puszt\u00edtott benne; 1823-ban, sz\u00e9lvihar tette t\u00f6nkre az eg\u00e9sz term\u00e9st, 1829-ben egy h\u00f3viharnak az eg\u00e9sz legel\u0151 \u00e1llat\u00e1llom\u00e1ny esett \u00e1ldozatul, 1863-ban \u00e9hins\u00e9g, 1869-ben pedig nagy t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtott.\u201d Az els\u0151 merczyfalvi pl\u00e9b\u00e1nosok egyike, az olasz Carlo Tazzoli a temesv\u00e1ri sz\u00e9kesk\u00e1ptalan tagja, a sz\u00e9kesegyh\u00e1z kanonokja lett, ahol 1751-ben elhunyt. \u0150 volt az els\u0151 kl\u00e9rikus, akit a sz\u00e9kesegyh\u00e1z kript\u00e1j\u00e1ban temettek el, \u00e9s akinek s\u00edrja mind a mai napig fennmaradt.<\/p>\n