{"id":83225,"date":"2026-02-15T22:56:29","date_gmt":"2026-02-15T20:56:29","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=83225"},"modified":"2026-02-15T22:56:29","modified_gmt":"2026-02-15T20:56:29","slug":"egy-nemet-egyhazi-enekeskonyv-a-roman-szocializmus-kozepen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/egy-nemet-egyhazi-enekeskonyv-a-roman-szocializmus-kozepen\/","title":{"rendered":"Egy n\u00e9met egyh\u00e1zi \u00e9nekesk\u00f6nyv a rom\u00e1n szocializmus k\u00f6zep\u00e9n"},"content":{"rendered":"

A \u201eGotteslob\u201d katolikus im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv, valamint a Rom\u00e1nia r\u00e9sz\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt mell\u00e9klet keletkez\u00e9s\u00e9r\u0151l 50 \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l<\/strong><\/p>\n

(1. r\u00e9sz)<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a>A \u201eGotteslob\u201d n\u00e9met im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv rom\u00e1niai kiad\u00e1sa, barna bor\u00edt\u00f3val, 1978-ban jelent meg mintegy 20\u202f000 p\u00e9ld\u00e1nyban. Tulajdonk\u00e9ppen a \u201eTemesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt kiad\u00e1s\u201d c\u00edmet kellett volna viselnie. \u00c1m ez a \u201edics\u0151s\u00e9ges rom\u00e1n szocializmus\u201d idej\u00e9n nem volt megengedett \u00e9s nem is volt lehets\u00e9ges (mivel az egyh\u00e1zmegy\u00e9t 1948-ban a kommunista rezsim feloszlatta, \u00e9s \u201eesperess\u00e9g\u201d, azaz esperesi ker\u00fclet szintj\u00e9re fokozta le \u2013 a szerk. megj.).
\nA t\u00f6rzsr\u00e9sz megegyezik azzal a \u201eGotteslob\u201d im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyvvel, amelyet az 1970\u2011es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l minden n\u00e9met nyelv\u0171 eur\u00f3pai orsz\u00e1gban haszn\u00e1ltak, \u00e1m a mell\u00e9kletet ez\u00fattal a b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bok \u00e9s a B\u00e1ns\u00e1gi Hegyvid\u00e9ken \u00e9l\u0151 n\u00e9metajk\u00fa h\u00edvek sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze. A k\u00f6nyvet N\u00e9metorsz\u00e1gban nyomtatt\u00e1k a freiburgi N\u00e9met Caritas\u2011sz\u00f6vets\u00e9g megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l, \u00e9s a kevelaeri nyomd\u00e1b\u00f3l k\u00fcldt\u00e9k Temesv\u00e1rra. Kalandos utat j\u00e1rt be, mire eljutott a b\u00e1ns\u00e1gi v\u00e1rosokba \u00e9s falvakba. Azok a h\u00edvek pedig, akiknek sz\u00e1nt\u00e1k, m\u00e1r a b\u0151r\u00f6ndjeiken \u00fcltek, k\u00e9szen arra, hogy megkezdj\u00e9k a kiteleped\u00e9st N\u00e9metorsz\u00e1gba\u2026<\/p>\n

Az im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv g\u00f6r\u00f6ngy\u00f6s \u00fatja<\/strong>
\n1975\u2011\u00f6t \u00edrunk. A rom\u00e1niai t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra ez a politika ter\u00e9n egyfajta \u201eolvad\u00e1s\u201d, a gazdas\u00e1gban pedig n\u00e9mi \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 el\u0151rel\u00e9p\u00e9s id\u0151szaka volt. Term\u00e9szetesen mindezt viszonylagosan kell \u00e9rteni, hiszen alig telt el t\u00edz \u00e9v az\u00f3ta, hogy az utols\u00f3 katolikus papokat \u00e9s p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket kiengedt\u00e9k a h\u00edrhedt kommunista b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kb\u0151l, \u00e9s mind\u00f6ssze tizenn\u00e9gy \u00e9v telt el az\u00f3ta, hogy az utols\u00f3 rom\u00e1niai n\u00e9metek hazat\u00e9rhettek a Szovjetuni\u00f3b\u00f3l val\u00f3 deport\u00e1l\u00e1sb\u00f3l. (Az 1970\u2011es \u00e9vekben is el\u0151fordultak elsz\u00f3rt letart\u00f3ztat\u00e1sok \u2013 a szerk.)
\nM\u00e9g k\u00f6zelebbinek sz\u00e1m\u00edtott akkoriban a b\u00e1ns\u00e1gi csal\u00e1doknak B\u0103r\u0103gan\u2011sztyepp\u00e9re val\u00f3 deport\u00e1l\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9ke. Ezt k\u00f6vet\u0151en a n\u00e9met \u00e1llam horribilis \u00f6sszegek\u00e9rt \u201ev\u00e1s\u00e1rolt ki\u201d (val\u00f3j\u00e1ban kiv\u00e1ltott \u2013 a szerk. megj.) n\u00e9h\u00e1ny egyh\u00e1zi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got, szerzetest \u00e9s t\u00f6bb, a rom\u00e1niai n\u00e9mets\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l jelent\u0151s kereszt\u00e9nydemokrata politikai szem\u00e9lyis\u00e9get a rom\u00e1n \u00e1llamt\u00f3l. A rom\u00e1n \u00e1llam sikertelen beavatkoz\u00e1sa a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1z bel\u00fcgyeibe \u2013 a \u201eb\u00e9kepaps\u00e1g\u201d politik\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl (\u201ehazafias egyh\u00e1z\u201d \u2013 val\u00f3j\u00e1ban egy olyan koncepci\u00f3, amelyet a k\u00ednai modell mint\u00e1j\u00e1ra pr\u00f3b\u00e1ltak kialak\u00edtani, \u00e1m kezdett\u0151l fogva kudarcra volt \u00edt\u00e9lve \u2013 a szerk.) \u2013 ekkorra m\u00e1r szint\u00e9n a m\u00falt r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Nicolae Ceau\u0219escu \u00e1llameln\u00f6k\u00f6t abban az id\u0151ben sz\u00e1mos nyugati orsz\u00e1g udvarolta k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s \u00e1llami l\u00e1togat\u00e1sokra h\u00edvt\u00e1k meg. Mindez ahhoz vezetett, hogy a rom\u00e1n politika viszonylagos enyh\u00fcl\u00e9st tan\u00fas\u00edtott a rom\u00e1niai egyh\u00e1zakkal szemben. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a r\u00f3mai katolikus \u00e9s az evang\u00e9likus egyh\u00e1zra volt igaz \u2013 vagyis azokra az egyh\u00e1zakra, amelyek a b\u00e1ns\u00e1gi \u00e9s erd\u00e9lyi n\u00e9met kisebbs\u00e9ghez tartoztak. A g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1z \u2013 ahogyan minden m\u00e1s keleti blokk\u2011beli orsz\u00e1gban \u2013 1948 \u00f3ta be volt tiltva, \u00e9s a rom\u00e1n \u00e1llam \u00fcgyesen alkalmazta a halogat\u00f3 taktik\u00e1t a Szentsz\u00e9kkel szemben. B\u00e1r a Szentsz\u00e9k \u00e9s a kommunista rom\u00e1n \u00e1llam k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g nem l\u00e9tezett konkord\u00e1tum, a hat\u00f3s\u00e1gok igyekeztek lojalit\u00e1st mutatni a k\u00fclf\u00f6ldi egyh\u00e1zi szem\u00e9lyek, p\u00e9ld\u00e1ul a b\u00e9csi \u00e9rsek vagy bizonyos r\u00f3mai b\u00edborosok ir\u00e1nt. A n\u00e9metorsz\u00e1gi Caritas papoknak \u00e9s egyh\u00e1zi alkalmazottaknak ny\u00fajtott t\u00e1mogat\u00e1sait is enged\u00e9lyezt\u00e9k. Val\u00f3j\u00e1ban ez csak a vihar el\u0151tti csend volt, hiszen ez az enyh\u00fcl\u00e9si politika hamarosan kem\u00e9ny korl\u00e1toz\u00e1soknak adta \u00e1t a hely\u00e9t, amelyek v\u00e9g\u00fcl 1989-ben a rezsim buk\u00e1s\u00e1hoz vezettek. (A kommunista rendszer teljes id\u0151szaka alatt a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1z volt az egyetlen t\u00f6rt\u00e9nelmi vall\u00e1sfelekezet Rom\u00e1ni\u00e1ban, amelynek nem volt elismert, t\u00f6rv\u00e9nyileg szab\u00e1lyozott st\u00e1tusza az \u00e1llammal szemben \u2013 a szerk. megj.).
\nA viszonylagos enyh\u00fcl\u00e9s id\u0151szak\u00e1ra esett egy \u00faj n\u00e9met im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv l\u00e9trej\u00f6tte is, amelyet a rom\u00e1niai n\u00e9met ajk\u00fa katolikusok sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtettek. A II. Vatik\u00e1ni Zsinat nyom\u00e1n 1972-ben a n\u00e9met nyelv\u0171 eur\u00f3pai t\u00e9rs\u00e9gben megsz\u00fcletett az \u00faj \u201eGotteslob\u201d im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv. Emellett minden egyh\u00e1zmegye \u00e9s \u00e9rseks\u00e9g lehet\u0151s\u00e9get kapott arra, hogy saj\u00e1t mell\u00e9kletet \u00e1ll\u00edtson \u00f6ssze a ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 h\u00edvek sz\u00e1m\u00e1ra.
\nA temesv\u00e1ri egyh\u00e1zi vezet\u00e9s (amelyet az \u00e1llam nem ismert el egyh\u00e1zmegyek\u00e9nt, ez\u00e9rt csak az egyh\u00e1zi val\u00f3s\u00e1gnak megfelel\u0151 megnevez\u00e9ssel lehetett illetni \u2013 a szerk. megj.) m\u00e1r 1970-ben kinyomtatta az \u00faj n\u00e9met nyelv\u0171 miserendet: \u201eA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi mise \u00fcnnepl\u00e9se\u201d. Ez a kis form\u00e1tum\u00fa, mind\u00f6ssze 16 oldalas f\u00fczet a h\u00edvek n\u00e9met nyelv\u0171 sz\u00f6vegeit \u00e9s im\u00e1it tartalmazza. Erre az\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g, mert a II. Vatik\u00e1ni Zsinat rendelkez\u00e9sei nyom\u00e1n a kor\u00e1bbi latin nyelvet felv\u00e1ltotta az anyanyelv haszn\u00e1lata a liturgi\u00e1ban. (Pontosabban: enged\u00e9lyezt\u00e9k a n\u00e9pnyelv\u0171 liturgi\u00e1t, mik\u00f6zben a latin tov\u00e1bbra is az Egyh\u00e1z hivatalos nyelve maradt, \u00e9s liturgikusan is haszn\u00e1lhat\u00f3 volt \u2013 a szerk. megj.) Ezzel egy id\u0151ben a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zi vezet\u00e9s magyar nyelven is kiadott egy hasonl\u00f3 f\u00fczetet. Ennek ellen\u00e9re a B\u00e1ns\u00e1gban tov\u00e1bbra is sok v\u00e1rosi templomban \u2013 ahol k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetis\u00e9g\u0171 h\u00edvek \u00e9ltek \u2013 ragaszkodtak a latin nyelv\u0171 vas\u00e1rnapi szentmis\u00e9hez. \u00cdgy elker\u00fclhet\u0151 volt, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetis\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt vita vagy fesz\u00fclts\u00e9g alakuljon ki.
\nK\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1976\u2011ig a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye nagyobb v\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1in a szentmis\u00e9ket kiz\u00e1r\u00f3lag n\u00e9met \u00e9s magyar nyelven tartott\u00e1k. M\u00e1s falusi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben a helyi viszonyokt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en n\u00e9met\u00fcl, magyarul, horv\u00e1tul, szlov\u00e1kul, cseh\u00fcl, rom\u00e1nul vagy bolg\u00e1rul mis\u00e9ztek. A rom\u00e1n nyelv\u0171 szentmis\u00e9ket a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegy\u00e9ben csak 1980 ut\u00e1n vezett\u00e9k be fokozatosan.
\nTerm\u00e9szetesen a N\u00e9metorsz\u00e1gba kitelep\u00edtett, el\u0171z\u00f6tt vagy \u00e1ttelep\u00fclt n\u00e9metek is v\u00e1rt\u00e1k, hogy jogaik \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcljenek, \u00e9s hogy egyh\u00e1zi \u00e9nekkincs\u00fck m\u00e9lt\u00f3 helyet kapjon az \u00faj \u00e9nekesk\u00f6nyvben. Ezek a rem\u00e9nyek azonban hi\u00e1baval\u00f3nak bizonyultak. A Duna\u2011menti sv\u00e1bok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l Konrad Scheierling (1924\u20131992) n\u00e9pdal\u2011 \u00e9s n\u00e9pzenekutat\u00f3 azzal a k\u00e9r\u00e9ssel fordult a \u201eGotteslob\u201d bizotts\u00e1ghoz, hogy n\u00e9h\u00e1ny d\u00e9lkelet\u2011eur\u00f3pai n\u00e9met telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 egyh\u00e1zi \u00e9neket is vegyenek fel a gy\u0171jtem\u00e9nybe. Ez egyben a rom\u00e1niai n\u00e9mets\u00e9g elfogad\u00e1s\u00e1nak jelk\u00e9pes gesztusa is lehetett volna a n\u00e9met t\u00e1rsadalom r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen 1945 ut\u00e1n a volt Jugoszl\u00e1via ter\u00fclet\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 dunai sv\u00e1boknak s\u00falyos szenved\u00e9seket kellett elviselni\u00fck, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl el\u0171zt\u00e9k \u0151ket. Panaszuk azonban s\u00fcket f\u00fclekre tal\u00e1lt. Ezzel csaknem egy id\u0151ben, 1974 \u00e9s 1978 k\u00f6z\u00f6tt Rom\u00e1ni\u00e1ban k\u00e9t \u00faj n\u00e9met egyh\u00e1zi \u00e9nekesk\u00f6nyv is megjelent: 1974-ben az \u201eA Rom\u00e1n Szocialista K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00c1gostai Hitvall\u00e1s\u00fa Evang\u00e9likus Egyh\u00e1z\u00e1nak \u00c9nekesk\u00f6nyve\u201d, majd 1978-ban a \u201eGotteslob. Katolikus im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv. Rom\u00e1niai kiad\u00e1s\u201d. B\u00e1r mindez nagyon hivatalosan hangzik, l\u00e9trej\u00f6tt\u00fck val\u00f3j\u00e1ban egyszer\u0171 volt: az evang\u00e9likus \u00e9nekesk\u00f6nyvet az erd\u00e9lyi sz\u00e1szoknak sz\u00e1nt\u00e1k, a katolikus \u201eGotteslob\u201d-ot pedig a b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bok \u00e9s a B\u00e1ns\u00e1gi Hegyvid\u00e9ken \u00e9l\u0151 n\u00e9metek sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A b\u00e1ns\u00e1gi egyh\u00e1zi \u00e9nekek kiv\u00e1logat\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a>

Konrad Kernweisz ordin\u00e1rius<\/p><\/div>\n

A temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye \u2013 a t\u00f6rt\u00e9nelmi csan\u00e1di p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g h\u00e1rom ut\u00f3d-egyh\u00e1zmegy\u00e9j\u00e9nek egyike \u2013 Augustin Pacha p\u00fcsp\u00f6k hal\u00e1la \u00f3ta nem rendelkezett saj\u00e1t f\u0151p\u00e1sztorral, \u00e9s Dr. Boros B\u00e9l\u00e1t a rom\u00e1n \u00e1llam nem ismerte el p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9nt (1990 ut\u00e1n a Szentsz\u00e9k c\u00edmzetes \u00e9rseki c\u00edmet adom\u00e1nyozott neki \u2013 a szerk. megj.). A temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegy\u00e9t az \u00e1llam csup\u00e1n esperesi ker\u00fcletk\u00e9nt (\u201eprotopopi\u00e1tus\u201d) ismerte el.
\nAz egyh\u00e1zmegy\u00e9t egy \u201eegyh\u00e1zkorm\u00e1nyzati hat\u00f3s\u00e1g\u201d vezette, \u00e9l\u00e9n egy helyettes ordin\u00e1riussal (Msgr. Konrad Kernweisz, 1913\u20131981 \u2013 akit az \u00e1llam csak esperesk\u00e9nt ismert el \u2013 a szerk. megj.) \u00e9s egy \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6kkel (Dr. Ferdinand Cziza). 1983-ban Msgr. Sebastian Kr\u00e4utert (1922\u20132008) nevezt\u00e9k ki \u00faj ordin\u00e1riusnak. A temesv\u00e1ri egyh\u00e1zi vezet\u00e9s \u00e9s az \u00e1llami hat\u00f3s\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s akkoriban rendk\u00edv\u00fcl \u00f6sszetett volt, \u00e9s kor\u00e1ntsem alapult k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s bizalmon. M\u00e9gis k\u00e9nytelenek voltak elfogadni a helyzetet, \u00e9s a lehet\u0151 legt\u00f6bbet kihozni bel\u0151le. Miut\u00e1n 1974 k\u00f6r\u00fcl az \u00faj \u201eGotteslob\u201d im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1nya nem hivatalos \u00faton bejutott az orsz\u00e1gba, a freiburgi Caritas\u2011sz\u00f6vets\u00e9g vezet\u00e9se Temesv\u00e1ron \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt, volna\u2011e ig\u00e9ny egy olyan \u00faj \u201eGotteslob\u201d kiad\u00e1s\u00e1ra, amely a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt mell\u00e9klettel jelenne meg. Abban az id\u0151ben Dr. Hans Weresch (1902\u20131986), aki maga is a B\u00e1ns\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazott, a freiburgi Caritasn\u00e1l dolgozott. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy \u0151 kezdem\u00e9nyezte az \u00faj \u00e9nekesk\u00f6nyv l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t. Mindenesetre Konrad Kernweisz ordin\u00e1riust megkerest\u00e9k azzal a k\u00e9r\u00e9ssel, hogy v\u00e1lassza ki azt a mintegy 50 egyh\u00e1zi \u00e9neket a B\u00e1ns\u00e1gb\u00f3l, amiket a \u201eGotteslob\u201d mell\u00e9kletek\u00e9nt szeretn\u00e9nek megjelentetni. \u0150 pedig Msgr. Ferdinand Hauptmannhoz fordult tan\u00e1cs\u00e9rt, aki akkor a temesv\u00e1r-belv\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1nia pl\u00e9b\u00e1nosa volt, \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3an ismerte az egyh\u00e1zi zen\u00e9t. A mintegy 50 \u00e9neket a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye 1927\u2011es im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv\u00e9b\u0151l v\u00e1logatt\u00e1k ki, amelyet annak idej\u00e9n Prof. Hans Eck (1899\u20131965) \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze. A \u201eGotteslob\u201d \u00faj kiad\u00e1s\u00e1t, benne a \u201eRom\u00e1niai mell\u00e9klettel\u201d, \u00faj t\u00f6rdel\u00e9ssel a kevelaeri Butzon & Bercker kiad\u00f3 jelentette meg. A B\u00e1ns\u00e1gban elterjedt \u00e9nekek v\u00e9gs\u0151 list\u00e1j\u00e1t Konrad Kernweisz ordin\u00e1rius \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze. Ahogyan szinte minden b\u00e1ns\u00e1gi \u00e9nekesk\u00f6nyvben, itt is Johann Michael Haydn \u201eN\u00e9met nagymis\u00e9je\u201d nyitja a mis\u00e9kre vonatkoz\u00f3 \u00e9nekek sor\u00e1t, majd Franz Schubert \u201eN\u00e9met mis\u00e9je\u201d k\u00f6vetkezik. Ezut\u00e1n k\u00e9t tov\u00e1bbi mise \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny mise\u00e9nek szerepel, amelyeket t\u00f6bbnyire h\u00e9tk\u00f6znapi szentmis\u00e9ken \u00e9nekeltek. Sajnos a rom\u00e1niai mell\u00e9kletben szerepl\u0151 egyh\u00e1zi \u00e9nekekn\u00e9l sehol sem t\u00fcntett\u00e9k fel a forr\u00e1sokat (a zeneszerz\u0151 vagy a sz\u00f6veg szerz\u0151j\u00e9nek nev\u00e9t). A dallamok egy r\u00e9sze a B\u00e1ns\u00e1gban keletkezett, m\u00e1sok \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a 817. sz\u00e1m\u00fa kar\u00e1csonyi \u00e9nek (\u201eDics\u0151s\u00e9g a magass\u00e1gban Istennek\u201d) \u2013 a magyar \u201eMennyb\u0151l az angyal\u201d \u00e1tv\u00e9telek\u00e9nt ker\u00fcltek be.<\/p>\n

20\u202f000 \u00e9nekesk\u00f6nyv \u00fatban Temesv\u00e1r fel\u00e9<\/strong>
\nA n\u00e9met f\u00e9l r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ezzel a k\u00e9rd\u00e9s rendez\u0151d\u00f6tt. Az 1978\u2011as v\u00e1mokm\u00e1nyokb\u00f3l \u2013 amelyeket a Temesv\u00e1ri R\u00f3mai Katolikus P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g lev\u00e9lt\u00e1ra \u0151riz, \u00e9s amelyeket e cikk elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez rendelkez\u00e9sre bocs\u00e1tottak \u2013 megtudjuk, hogy a sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1ny N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkezett, a freiburgi N\u00e9met Caritas\u2011sz\u00f6vets\u00e9g megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l, Dr. Hans Weresch k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A k\u00fcldem\u00e9ny 24 raklapb\u00f3l \u00e1llt, \u00f6sszesen 10,5 tonna s\u00fallyal. A rom\u00e1n v\u00e1mhat\u00f3s\u00e1g 1979. febru\u00e1r 27\u2011\u00e9n kelt iratai szerint a sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1ny tartalmazott k\u00f6zel 20\u202f000 p\u00e9ld\u00e1ny \u201eGotteslob\u201d im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyvet, valamint 200 p\u00e9ld\u00e1nyt a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 orgonak\u00f6nyvb\u0151l, \u00f6ssz\u00e9rt\u00e9ke pedig 54\u202f600 nyugatn\u00e9met m\u00e1rka volt. Egy m\u00e1sik dokumentum azt is megeml\u00edti, hogy a k\u00fcldem\u00e9ny 11\u202f000 p\u00e9ld\u00e1ny n\u00e9met nyelv\u0171 \u201eGotteslob\u201d-ot tartalmazott a n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171 h\u00edvek sz\u00e1m\u00e1ra, valamint 2000 horv\u00e1t nyelv\u0171 imak\u00f6nyvet \u00e9s katekizmust a horv\u00e1t nemzetis\u00e9g\u0171 h\u00edvek r\u00e9sz\u00e9re. A rom\u00e1n v\u00e1mhivatal el\u0151\u00edr\u00e1sa szerint a teljes sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyt biztons\u00e1gos, z\u00e1rt \u00e9s lepecs\u00e9telt helyis\u00e9gben kellett elhelyezni mindaddig, am\u00edg a v\u00e1mhat\u00f3s\u00e1g az eg\u00e9sz k\u00fcldem\u00e9nyt \u00e1t nem vizsg\u00e1lta \u00e9s \u00e1t nem vette. Hogy v\u00e9g\u00fcl val\u00f3ban kifizett\u00e9k\u2011e a hatalmas \u00f6sszeg\u0171 v\u00e1mot, vagy a sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1ny v\u00e1mmentesen ker\u00fclhetett be az orsz\u00e1gba, mindm\u00e1ig tiszt\u00e1zatlan.
\n\u00cdgy jutott el v\u00e9g\u00fcl az \u00faj \u201eGotteslob\u201d, a \u201eRom\u00e1niai mell\u00e9klettel\u201d, Temesv\u00e1rra.<\/p>\n

(2. r\u00e9sz)<\/strong><\/p>\n

Rekl\u00e1m a \u201eGotteslob\u201d sz\u00e1m\u00e1ra<\/strong><\/p>\n


\n<\/strong>\"\"<\/a><\/p>\n

1979. m\u00e1rcius 1\u2011j\u00e9n Konrad Kernweisz ordin\u00e1rius lev\u00e9lben fordult a papokhoz \u00e9s a h\u00edvekhez, amelyben bejelentette az \u00faj im\u00e1ds\u00e1gos\u2011 \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9t, amely v\u00e9gre a B\u00e1ns\u00e1gban is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt: \u201eA Gotteslob<\/em>, a katolikus im\u00e1ds\u00e1gos\u2011 \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv v\u00e9gre meg\u00e9rkezett, \u00e9s itt \u00e1tvehet\u0151. Postai \u00faton nem ker\u00fcl kik\u00fcld\u00e9sre. Darabja 40 lej\u00e9rt v\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 meg. A hozz\u00e1 tartoz\u00f3 orgonak\u00f6nyv darabja 250 lej, \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1knak ker\u00fcl elad\u00e1sra. A bev\u00e9telt sz\u00e9kesegyh\u00e1zunk fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtjuk, amelynek gyakorlatilag semmilyen bev\u00e9tele nincs. (\u2026) Az \u00e9nekes r\u00e9sz eleinte m\u00e9g idegen lesz a sz\u00e1munkra. Ne fogadjuk azonban el\u0151\u00edt\u00e9lettel. Sok zsolt\u00e1r \u00e9s bibliai sz\u00f6veg feldolgoz\u00e1sa tal\u00e1lhat\u00f3 benne. A Gotteslob<\/em> mell\u00e9klete a r\u00e9gi egyh\u00e1zmegyei \u00e9nekesk\u00f6nyv\u00fcnkb\u0151l is tartalmaz olyan \u00e9nekeket, amelyeket tov\u00e1bbra is \u00e1polni szeretn\u00e9nk. Az \u00faj illeszkedjen a r\u00e9gihez. A meg\u00fajult liturgia \u00e9nekes r\u00e9sz\u00e9ben mindazt, amit eddig tal\u00e1n elhanyagoltunk \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a bevonul\u00e1si \u00e9neket a pap bevonul\u00e1sakor, a Kyrie\u2011im\u00e1t, a k\u00f6ztes \u00e9nekeket, az Alleluja\u2011verset stb. \u2013 most p\u00f3tolnunk kell. Ne torpanjunk meg f\u00e9l\u00faton a liturgia meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Az Egyh\u00e1z ir\u00e1nti engedelmess\u00e9g \u00e9s az el\u0151\u00edr\u00e1sok tisztelete t\u00f6bbet k\u00edv\u00e1n t\u0151l\u00fcnk. Ne el\u00e9gedj\u00fcnk meg a \u2018kis engedelmess\u00e9ggel\u2019, amely csak k\u00fcls\u0151leg tartja be az el\u0151\u00edr\u00e1sokat. T\u00f6rekedj\u00fcnk a \u2018nagy engedelmess\u00e9gre\u2019, vagyis a bels\u0151 egyet\u00e9rt\u00e9sre \u00e9s k\u00e9szs\u00e9gre \u2013 hogy a boldogeml\u00e9k\u0171 I. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa szavait id\u00e9zzem, amelyeket a r\u00f3mai papokhoz int\u00e9zett. \u2018Gotteslob\u2019 \u2013 vagyis teljes sz\u00edvb\u0151l, hiszen az \u00e9l\u0151 Egyh\u00e1znak l\u00e9nyeg\u00e9n\u00e9l fogva Isten dics\u00e9ret\u00e9re \u00f6sszegy\u0171lt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek kell lennie!\u201d
\nAlig egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Konrad Kernweisz ordin\u00e1rius ism\u00e9t a h\u00edvekhez fordult, k\u00e9rve \u00e9s s\u00fcrgetve, hogy a n\u00e9met nyelv\u0171 \u201eGotteslob\u201d \u00e9nekesk\u00f6nyvet vezess\u00e9k be a b\u00e1ns\u00e1gi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1kon \u00e9s a csal\u00e1dokban is: \u201eIsm\u00e9t vissza kell t\u00e9rnem a Gotteslob terjeszt\u00e9s\u00e9re \u00e9s haszn\u00e1lat\u00e1ra, mint lelkip\u00e1sztori munk\u00e1nk egyik l\u00e9nyeges seg\u00e9deszk\u00f6z\u00e9re. Sokszor megbotlottunk az \u00e9nekes r\u00e9szben, \u00e9s megtorpantunk. Az \u00e9nekes r\u00e9sz idegen marad a sz\u00e1munkra mindaddig, am\u00edg \u00e9rintetlen\u00fcl hagyjuk, hiszen k\u00e1ntoraink alig ismerik a mell\u00e9kletet, mivel annak idej\u00e9n elmulasztottuk k\u00f6telez\u0151en bevezetni az egyh\u00e1zmegyei im\u00e1ds\u00e1gos\u2011 \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyvet. Akkori hib\u00e1nkat most nem szabad megism\u00e9teln\u00fcnk. Egy\u00e9bk\u00e9nt itt nem is annyira az \u00e9nekes r\u00e9szre szeretn\u00e9k utalni, hanem az im\u00e1ds\u00e1gos \u00e9s tan\u00edt\u00f3 r\u00e9szre. A Gotteslob az egyetlen nyomtatott vall\u00e1si anyag, amelyet h\u00edveinknek ny\u00fajtani tudunk. Ahol a kimondott sz\u00f3 m\u00e1r nem jut el, ott tal\u00e1n a nyomtatott sz\u00f3 m\u00e9g el\u00e9r n\u00e9h\u00e1nyakat. Haszn\u00e1lniuk kell kicsiknek \u00e9s nagyoknak egyar\u00e1nt, hogy am\u00fagy is elsorvadt vall\u00e1si \u00e9let\u00fcnk ne legyen alap n\u00e9lk\u00fcli h\u00e1z, gy\u00f6k\u00e9r n\u00e9lk\u00fcli fa. A hittan\u00f3r\u00e1n a liturgia (szentmise, szents\u00e9gek, egyh\u00e1zi \u00e9v) \u00e9s a vall\u00e1si \u00e9letismeret (lelkiismeret\u2011k\u00e9pz\u00e9s, lelkiismeret\u2011\u00e1pol\u00e1s, im\u00e1ds\u00e1gos \u00e9let) a Gotteslob seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tan\u00edthat\u00f3 a legalaposabban. A feln\u0151ttek sz\u00e1m\u00e1ra pedig kifejezetten aj\u00e1nlott \u2018h\u00e1zi feladatk\u00e9nt\u2019 a szents\u00e9gekre val\u00f3 felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9shez (kereszts\u00e9g, gy\u00f3n\u00e1s, \u00e1ldoz\u00e1s, h\u00e1zass\u00e1g). A h\u00fasv\u00e9ti gy\u00f3n\u00e1sra is k\u00e9sz\u00fclj\u00fcnk a b\u0171nb\u00e1nati \u00e1jtatoss\u00e1gok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Hiszen j\u00f3l tudjuk, milyen \u00e1llapotban van sok helyen a gy\u00f3n\u00e1si gyakorlat (bevallom tudatos \u00e9s tudattalan b\u0171neimet\u2026 \u00e9s jobb esetben m\u00e9g annyi: k\u00e9rem, k\u00e9rdezzen). A b\u0171nb\u00e1nati \u00e1jtatoss\u00e1g term\u00e9szetesen nem helyettes\u00edti a szem\u00e9lyes gy\u00f3n\u00e1st. Szinte sehol sem aj\u00e1nlott\u00e1k a Gotteslob-ot b\u00e9rm\u00e1l\u00e1si aj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9nt, \u00e9s az ifj\u00fa p\u00e1rok kez\u00e9be sem adt\u00e1k. Val\u00f3j\u00e1ban nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a megmaradt mintegy 3000 p\u00e9ld\u00e1nyt eladjuk, ahelyett hogy az irod\u00e1ban vagy a rakt\u00e1rban porosodjanak, hanem arr\u00f3l, hogy mi magunk alaposan tanulm\u00e1nyozzuk, j\u00f3l ismerj\u00fck, \u00e9s b\u0151s\u00e9gesen haszn\u00e1ljuk a lelkip\u00e1sztori munk\u00e1ban. Mi minden pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s tan\u00edt\u00e1s c\u00e9lja? A vall\u00e1sos ember, aki a hitb\u0151l \u00e9l. Ez\u00e9rt a f\u0151 akad\u00e1lyt nem a h\u00edvekben l\u00e1tom, hanem a mi neh\u00e9zkess\u00e9g\u00fcnkben. Ne csak megbotoljunk, hanem \u00e1lljunk fel \u00e9s menj\u00fcnk tov\u00e1bb.\u201d
\nA k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben azt\u00e1n meghat\u00e1rozott mennyis\u00e9geket osztottak sz\u00e9t ezekb\u0151l a k\u00f6nyvekb\u0151l a temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye t\u00f6bbnyire n\u00e9met ajk\u00fa pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt. Miel\u0151tt azonban a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1kra ker\u00fcltek volna, a k\u00f6nyvek h\u00e1toldal\u00e1ra (a szerk.) a k\u00f6vetkez\u0151 pecs\u00e9tet \u00fct\u00f6tt\u00e9k: \u201eCopyright 1978 r\u00f6m. kath. kirchliche Oberbeh\u00f6rde in Timi\u0219oara\u201c \/ \u201eCopyright 1978 r\u00f3m. kat. egyh\u00e1zi F\u0151hat\u00f3s\u00e1g, Temesv\u00e1r.\u201d<\/p>\n

Az \u00faj \u00e9nekesk\u00f6nyv bevezet\u00e9se<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a>
\nA \u201eGotteslob\u201d \u00faj n\u00e9met \u00e9nekesk\u00f6nyv bevezet\u00e9se a b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bok \u00e9s a B\u00e1ns\u00e1gi Hegyvid\u00e9ken \u00e9l\u0151 n\u00e9metek pl\u00e9b\u00e1niatemplomaiban rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9znek bizonyult. Id\u0151k\u00f6zben ugyanis m\u00e1r hozz\u00e1szoktak ahhoz, hogy az orgonakarzatr\u00f3l \u00e9nekeljenek. A k\u00e1ntor vagy k\u00e1ntorn\u0151 t\u00f6bbnyire saj\u00e1t gy\u0171jtem\u00e9nyeib\u0151l \u00e9s f\u00fczeteib\u0151l \u00e9nekelt, amelyek telep\u00fcl\u00e9senk\u00e9nt elt\u00e9rtek egym\u00e1st\u00f3l. V\u00e9gs\u0151 soron legt\u00f6bbsz\u00f6r az 1927\u2011es temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegyei \u00e9nekesk\u00f6nyvet vett\u00e9k alapul, amely t\u00f6bb kiad\u00e1sban jelent meg 1945\u2011ig. Sok sv\u00e1b falunak ezen k\u00edv\u00fcl megvolt a maga saj\u00e1t \u00e9nekesk\u00f6nyve is, amelyb\u0151l a mise\u00e9nekeket \u00e9nekelt\u00e9k \u2013 t\u00f6bbnyire k\u00e9t sz\u00f3lamban, hiszen a \u201esz\u00e9p\u201d egyh\u00e1zi \u00e9nekb\u0151l nem hi\u00e1nyozhatott a cseh terc. \u00c9ppen ez\u00e9rt volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen neh\u00e9z az \u00faj \u201eGotteslob\u201d bevezet\u00e9se, amely sok olyan egyh\u00e1zi \u00e9neket tartalmazott, \u00e9s amelyeket terc n\u00e9lk\u00fcl kellett volna \u00e9nekelni.
\nMiut\u00e1n Dr. Ferdinand Cziza \u00e1ltal\u00e1nos helyn\u00f6k 1980 k\u00f6r\u00fcl megk\u00e9rt, hogy seg\u00edtsek a sv\u00e1b falvak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyh\u00e1zi k\u00f3rusainak az \u00faj \u201eGotteslob\u201d \u00e9nekeinek betan\u00edt\u00e1s\u00e1ban, t\u00f6bb b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1b faluban tartottam pr\u00f3b\u00e1kat, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny \u00faj egyh\u00e1zi \u00e9neket be is gyakoroltunk. Ez a munka azonban akkoriban rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9z volt:<\/p>\n

    \n
  1. A k\u00f3rustagok nagy r\u00e9sze m\u00e1r v\u00e1rta a N\u00e9metorsz\u00e1gba val\u00f3 kiutaz\u00e1si pap\u00edrjait, \u00e9s nem mutattak \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st \u00faj dolgok bevezet\u00e9se ir\u00e1nt. Ezt akkoriban sok pap \u00e9s k\u00e1ntor is meger\u0151s\u00edtette sz\u00e1momra.<\/li>\n
  2. Tov\u00e1bbra is sz\u00edvesebben \u00e9nekelt\u00e9k a \u201esz\u00e9p\u201d, r\u00e9gi, hagyom\u00e1nyos b\u00e1ns\u00e1gi egyh\u00e1zi \u00e9nekeket a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 cseh tercekkel. \u00c9s ha m\u00e9gis el\u00e9nekeltek egy \u00faj \u00e9neket az \u00faj Gotteslob-b\u00f3l, akkor ott sem hi\u00e1nyozhatott a m\u00e1sodik sz\u00f3lam.<\/li>\n<\/ol>\n

    A k\u00f6vetkeztet\u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171: a n\u00e9met Gotteslob \u00e9nekesk\u00f6nyv a b\u00e1ns\u00e1gi n\u00e9met katolikusok sz\u00e1m\u00e1ra t\u00fal k\u00e9s\u0151n \u00e9rkezett, \u00e9s bevezet\u00e9se neh\u00e9z, s\u0151t szinte lehetetlen volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az \u00faj egyh\u00e1zi \u00e9nekek ir\u00e1nt ne lett volna \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s. A temesv\u00e1ri egyh\u00e1zmegye katolikus templomaiban nagyon nyitottak voltak az \u00faj, ritmikus eggyh\u00e1zi \u00e9nekekre, \u00e9s t\u00f6bbnyire saj\u00e1t, k\u00e9zzel m\u00e1solt (k\u00e9s\u0151bb sokszoros\u00edtott) gy\u0171jtem\u00e9nyeket \u00e1ll\u00edtottak \u00f6ssze.
    \nA katolikus \u201eGotteslob\u201d im\u00e1ds\u00e1gos\u2011 \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyvvel ellent\u00e9tben \u2013 amely Rom\u00e1nia sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n mell\u00e9klettel jelent meg \u2013 az evang\u00e9likus \u00e9nekesk\u00f6nyv a Rom\u00e1niai Szocialista K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00c1gostai Hitvall\u00e1s\u00fa Evang\u00e9likus Egyh\u00e1z\u00e1nak egyh\u00e1zker\u00fcleti gy\u0171l\u00e9se (Landeskonsistorium) megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, az 50. egyh\u00e1zker\u00fcleti k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s (1974 december) hat\u00e1rozata alapj\u00e1n. Ez az \u00e9nekesk\u00f6nyv t\u00f6bb mint 700 oldalt tett ki. Nyomtat\u00e1sa Nagyszebenben (Hermannstadt\/Sibiu) t\u00f6rt\u00e9nt. A speci\u00e1lis, v\u00e9kony pap\u00edrra nyomtatott \u00e9nekesk\u00f6nyvb\u0151l nem sok tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3 der\u00fcl ki. A legt\u00f6bb \u00e9neket a r\u00e9gebbi erd\u00e9lyi \u00e9nekesk\u00f6nyvekb\u0151l vett\u00e9k \u00e1t.<\/p>\n

    A \u201eGotteslob\u201d hat\u00e1sa az \u00faj kiadv\u00e1nyokra<\/strong>
    \nA \u201eGotteslob\u201d rom\u00e1niai mell\u00e9klettel ell\u00e1tott kiad\u00e1s\u00e1nak megjelen\u00e9se N\u00e9metorsz\u00e1gban is \u00e9rezhet\u0151 hat\u00e1st gyakorolt a himnol\u00f3giai kiadv\u00e1yokra. \u00cdgy 1978 ut\u00e1n r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl megjelent a \u201eBeiheft zum \u2018Gotteslob\u2019 mit Kirchenliedern aus der Di\u00f6zese Timi\u0219oara\u201d c\u00edm\u0171 kis f\u00fczet, 65 egyh\u00e1zi \u00e9nekkel. Ezzel szinte egy id\u0151ben a Rottenburg am Neckar-i p\u00fcsp\u00f6ki lelkip\u00e1sztori hivatal kiadta a \u201eLieder unserer Br\u00fcder aus dem Osten. Eine Auswahl f\u00fcr Gottesdienst und Familie\u201d c\u00edm\u0171 kis \u00e9nekesk\u00f6nyvet, 32 \u00e9nekkel.
    \nA K\u00f6nigstein im Taunus-i Sudetendeutsches Priesterwerk 1981-ben jelentette meg a \u201eBeiheft zum \u2018Gotteslob\u2019 mit Kirchenliedern aus den Di\u00f6zesen B\u00f6hmens und M\u00e4hren\u2011Schlesiens, aus den deutschen Sprachgebieten der Karpaten und des S\u00fcdostens\u201d c\u00edm\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nyt, amely 100 \u00e9neket tartalmazott. A kiadv\u00e1ny el\u0151szav\u00e1t Dr. Karl Rei\u00df, apostoli protonot\u00e1rius, a Sudetendeutsches Priesterwerk k\u00e9pviselet\u00e9ben \u00edrta: \u201eAhogyan minden egyh\u00e1zmegye megkapta saj\u00e1t helyi \u00e9nekkincs\u00e9t a \u2018Gotteslob\u2019 mell\u00e9kletek\u00e9nt, \u00fagy szeretn\u00e9k a haz\u00e1jukb\u00f3l el\u0171z\u00f6tt h\u00edvek is \u2013 a csehorsz\u00e1gi \u00e9s morva\u2011szil\u00e9ziai egyh\u00e1zmegy\u00e9kb\u0151l, a K\u00e1rp\u00e1tok vid\u00e9k\u00e9r\u0151l \u00e9s D\u00e9lkelet n\u00e9met nyelv\u0171 ter\u00fcleteir\u0151l \u2013 az \u00e1ltaluk megkedvelt egyh\u00e1zi \u00e9nekeiket a \u2018Gotteslob\u2019 mell\u00e9kletek\u00e9nt csatolni. (\u2026) A haz\u00e1jukb\u00f3l el\u0171z\u00f6tt katolikusok ma m\u00e1r beilleszkedtek befogad\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geik pl\u00e9b\u00e1niai \u00e9let\u00e9be, vagy a diaszp\u00f3r\u00e1ban \u00faj k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek magj\u00e1t alkotj\u00e1k. A pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1k feladata azonban tov\u00e1bbra is az, hogy a kitelep\u00edtettek sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151bb\u00e9 tegy\u00e9k a kereszt\u00e9nys\u00e9g otthonteremt\u0151 erej\u00e9t. Ez\u00e9rt azok a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1k, ahol sokan tal\u00e1ltak m\u00e1sodik haz\u00e1ra a fent eml\u00edtett orsz\u00e1gok egyh\u00e1zmegy\u00e9ib\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 h\u00edvek k\u00f6z\u00fcl, sz\u00edvesen fogj\u00e1k a \u2018Gotteslob\u2019-hoz csatolt ezen mell\u00e9kletet, hogy mindenki egy\u00fctt \u00e9nekelhessen, \u00e9s \u00edgy az egyh\u00e1zi \u00e9nekkincs m\u00e9g gazdagabban maradjon fenn.\u201d
    \nA \u201eGotteslob\u201d megjelen\u00e9s\u00e9re \u00e9s annak neh\u00e9zkes bevezet\u00e9s\u00e9re adott v\u00e1laszk\u00e9nt a lugosi k\u00e1ntor, Martin Metz (1933 Darova \u2013 2003 Hechingen; Darov\u00e1n, majd 1960-t\u00f3l a lugosi minorita templomban szolg\u00e1lt; 1988-as kiv\u00e1ndorl\u00e1sa ut\u00e1n Sch\u00f6naichban, a Rottenburg\u2013Stuttgart egyh\u00e1zmegy\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt egyh\u00e1zzen\u00e9szk\u00e9nt) az 1980-as \u00e9vek elej\u00e9n megkompon\u00e1lta a \u201eBanater Gemeinschaftsmesse\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171vet \u2013 a b\u00e1ns\u00e1gi n\u00e9met falusi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9nekhagyom\u00e1ny\u00e1nak tisztelet\u00e9re.
    \nEz a mise a n\u00e9met ordinarium sz\u00f6vegeire \u00e9p\u00fcl, \u00e9s \u00fagy k\u00e9sz\u00fclt, hogy egyar\u00e1nt haszn\u00e1lhassa el\u0151\u00e9nekes \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, illetve schola \u00e9s k\u00f3rus (2\u20134 sz\u00f3lam\u00fa feldolgoz\u00e1sban).
    \n2011-ben a Gerhardsforum Banater Schwaben e.\u202fV. kiadta a \u201eDuna\u2011menti sv\u00e1bok katolikus \u00e9nekesk\u00f6nyv\u00e9t\u201d, amely els\u0151 \u00edzben gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze a d\u00e9lkelet\u2011eur\u00f3pai n\u00e9met katolikusok legismertebb \u00e9s legkedveltebb egyh\u00e1zi \u00e9nekeit. Forr\u00e1sk\u00e9nt a 1990 ut\u00e1n el\u0151ker\u00fclt k\u00e9ziratos k\u00e1ntor\u2011 \u00e9s orgonak\u00f6nyveket, valamint a D\u00e9lkelet\u2011Eur\u00f3p\u00e1ban megjelent n\u00e9met nyelv\u0171 \u00e9nek\u2011 \u00e9s orgonak\u00f6nyveket haszn\u00e1lt\u00e1k fel. A kiadv\u00e1ny a 1978-as \u201eGotteslob\u201d rom\u00e1niai mell\u00e9klet\u00e9t is figyelembe vette.
    \nA \u201eDuna\u2011menti sv\u00e1bok katolikus \u00e9nekesk\u00f6nyve\u201d 2026-ban jelenik meg m\u00e1sodik, b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1sban.<\/p>\n

    (Megjelent az \u201eAllgemeine Deutsche Zeitung f\u00fcr Rum\u00e4nien\u201d 34. \u00e9vfolyam\u00e1nak 8218. sz\u00e1m\u00e1ban, Bukarest, 2026. janu\u00e1r 16., 8. oldal, valamint a 8223. sz\u00e1mban, 2026. janu\u00e1r 23., 8. oldal.)
    \nDr. Franz Metz<\/strong><\/p>\n

    (\u00c1tdolgoz\u00e1s \u00e9s jegyzetek: Dr. Claudiu C\u0103lin)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A \u201eGotteslob\u201d katolikus im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv, valamint a Rom\u00e1nia r\u00e9sz\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt mell\u00e9klet keletkez\u00e9s\u00e9r\u0151l 50 \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l (1. r\u00e9sz) A \u201eGotteslob\u201d n\u00e9met im\u00e1ds\u00e1gos- \u00e9s \u00e9nekesk\u00f6nyv rom\u00e1niai kiad\u00e1sa, barna bor\u00edt\u00f3val, 1978-ban jelent meg mintegy 20\u202f000 p\u00e9ld\u00e1nyban. Tulajdonk\u00e9ppen a \u201eTemesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt kiad\u00e1s\u201d c\u00edmet kellett volna viselnie. \u00c1m ez a \u201edics\u0151s\u00e9ges rom\u00e1n szocializmus\u201d idej\u00e9n nem volt megengedett \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":83223,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[37],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/83225"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=83225"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/83225\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":83226,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/83225\/revisions\/83226"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/83223"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=83225"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=83225"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=83225"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}