A febru\u00e1r 7\u201315. k\u00f6z\u00f6tt megrendezett H\u00e1zass\u00e1g Hete rendezv\u00e9nysorozat keret\u00e9ben a resicab\u00e1nya-govond\u00e1ri Szenth\u00e1roms\u00e1g pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n folytat\u00f3dott a tavaly elkezdett hagyom\u00e1ny: egy bens\u0151s\u00e9ges hangulat\u00fa, romantikus vacsora febru\u00e1r 15-\u00e9n, vas\u00e1rnap este. Ennek a kezdem\u00e9nyez\u00e9snek az volt a c\u00e9lja, hogy kiemelje a h\u00e1zass\u00e1g szents\u00e9g\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1t, a k\u00f6z\u00f6sen elt\u00f6lt\u00f6tt min\u0151s\u00e9gi id\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, valamint azokat az apr\u00f3, sokszor \u00e9szrev\u00e9tlen gesztusokat, amelyek \u00edzt, f\u00e9nyt \u00e9s \u00e9letet visznek az olyan h\u00e1zass\u00e1gba, amely Istenre \u00e9p\u00fcl.
\nAz al\u00e1bbiakban n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9sztvev\u0151 \u00e9s szervez\u0151 h\u00e1zasp\u00e1r besz\u00e1mol\u00f3ja olvashat\u00f3.<\/p>\n
\u201eA romantikus vacsora val\u00f3ban k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9lm\u00e9nyt ny\u00fajtott a h\u00e1zasp\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra. Minket egy kicsit a komfortz\u00f3n\u00e1b\u00f3l is kimozd\u00edtott, hiszen arra h\u00edvott, hogy \u00fajra felfedezz\u00fck: milyen \u00e9rt\u00e9kes a kapcsolatunk, amikor szeretettel, figyelemmel \u00e9s hittel t\u00e1pl\u00e1ljuk. A l\u00e9gk\u00f6r egyszerre volt m\u00e9lyen lelki \u00e9s eleg\u00e1ns: a gyerty\u00e1k meleg f\u00e9nye, a finom d\u00edsz\u00edt\u00e9s \u00e9s a zongora l\u00e1gy dallamai bens\u0151s\u00e9ges hangulatot teremtettek, ahol minden p\u00e1r \u00fajra kapcsol\u00f3dhatott egym\u00e1shoz. \u201e2026. febru\u00e1r 15-\u00e9nek est\u00e9je\u2026 \u00e9szre sem vett\u00fck, hogyan rep\u00fclt el a nap a k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s izgalm\u00e1ban. Mindent, ami rajtunk m\u00falt, szerett\u00fcnk volna hib\u00e1tlanul, technikai fennakad\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl megval\u00f3s\u00edtani. \u00dagy alakult, hogy az els\u0151 vend\u00e9geket \u00e9n fogadtam a pl\u00e9b\u00e1nia k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban, ahonnan az est h\u00e1zigazd\u00e1ja k\u00eds\u00e9rte \u0151ket tov\u00e1bb az emeleti terembe. A tekintet\u00fckben megjelen\u0151 r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s meghatotts\u00e1g pontosan felid\u00e9zte bennem a mi 2025-\u00f6s \u00e9lm\u00e9nyeinket, szint\u00e9n a H\u00e1zass\u00e1g Het\u00e9n \u2014 csak most a \u201eh\u00e1tt\u00e9rcsapat\u201d tagjak\u00e9nt voltunk jelen, k\u00e9szen arra, hogy b\u00e1rmiben seg\u00edts\u00fcnk. \u201eA romantikus este \u00e9rzelemd\u00fasan kezd\u0151d\u00f6tt: a templom k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban, gyermeki izgalommal v\u00e1rtunk, hogy a pl\u00e9b\u00e1nos elvezessen benn\u00fcnket arra a helyre, ahol a vacsora zajlani fog. Sz\u00e1momra \u00e9s a f\u00e9rjem sz\u00e1m\u00e1ra ez v\u00e1ratlan \u00e9s nagyon \u00e9rt\u00e9kes aj\u00e1nd\u00e9k volt. A mindennapok rohan\u00e1s\u00e1ban ritk\u00e1n ad\u00f3dik alkalom arra, hogy meg\u00e1lljunk, \u00fajra figyelmesen egym\u00e1sra n\u00e9zz\u00fcnk, \u00e9s felid\u00e9zz\u00fck, mi\u00e9rt v\u00e1lasztottuk egym\u00e1st. Macedon Valentin Hitica\u0219 pl\u00e9b\u00e1nos<\/p>\n
\nAz egyik legmeghat\u00f3bb pillanat az egyszer\u0171, m\u00e9gis l\u00e9nyeges k\u00e9rd\u00e9sek felid\u00e9z\u00e9se volt \u2013 olyan k\u00e9rd\u00e9sek\u00e9, amelyeket a mindennapok rohan\u00e1s\u00e1ban gyakran elfelejt\u00fcnk feltenni egym\u00e1snak. A szimbolikus, m\u00e9gis jelent\u0151s\u00e9gteljes gesztus pedig az volt, amikor minden feles\u00e9g egy sz\u00e1l r\u00f3zs\u00e1t kapott eml\u00e9keztet\u0151\u00fcl a kimondott \u00edg\u00e9retekre, amelyek nap mint nap meg\u00fajulnak az apr\u00f3 figyelmess\u00e9gekben.
\nEz az este nem csup\u00e1n egy vacsora volt, hanem megh\u00edv\u00e1s az elcsendesed\u00e9sre, a h\u00e1laad\u00e1sra \u00e9s a kapcsolatunk meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re \u2013 arra, hogy felismerj\u00fck: nemcsak a h\u00e1zass\u00e1gi fogadalom, hanem a hit is \u00f6sszek\u00f6t benn\u00fcnket. Az \u00e1t\u00e9lt pillanatokat a sz\u00edv\u00fcnkben \u0151rizz\u00fck, meger\u0151s\u00edtve benn\u00fcnk, hogy a szeretet, amikor Isten kez\u00e9be tessz\u00fck, elm\u00e9ly\u00fcl \u00e9s \u00e9rtelmet nyer.
\nH\u00e1l\u00e1val \u00e9s nagyrabecs\u00fcl\u00e9ssel tartozunk a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1nak \u00e9s mindazoknak, akik hozz\u00e1j\u00e1rultak ehhez a feledhetetlen est\u00e9hez.\u201d (Mirela \u00e9s Dani)<\/em><\/p>\n
\nAz aradi Baum csal\u00e1d, akik a csal\u00e1dpasztor\u00e1ci\u00f3 egyik meghat\u00e1roz\u00f3 pill\u00e9rei az egyh\u00e1zmegy\u00e9ben, k\u00e9t gyermek\u00fckkel, F\u00fcl\u00f6ppel \u00e9s Brigivel \u00e9rkeztek, hogy el\u0151k\u00e9sz\u00edts\u00e9k az este fontos r\u00e9szleteit. A helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l Covianici Erzs\u00e9bet \u00e1ldozatosan \u00e9s nagy odaad\u00e1ssal aj\u00e1nlotta fel idej\u00e9t \u00e9s munk\u00e1j\u00e1t Istennek \u00e9s az egyh\u00e1znak. Hozz\u00e1 csatlakozott a K\u00e9ri csal\u00e1d, mi \u2014 a Bouda csal\u00e1d \u2014 \u00e9s v\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban Mirabela Fren\u021bi. Ezt a csapatot Macedon atya fogta \u00f6ssze.
\nMindenkiben ott volt a v\u00e1gy, hogy a megh\u00edvottak k\u00fcl\u00f6nlegesnek \u00e9rezz\u00e9k magukat, \u00e9s ez csak Isten seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel val\u00f3sulhatott meg, aki \u00e9rezhet\u0151en jelen volt k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk. Azt\u00e1n kezdet\u00e9t vette a s\u00fcrg\u00e9s-forg\u00e1s, le-fel a l\u00e9pcs\u0151n, de senki sem \u00e9rezte f\u00e1raszt\u00f3nak \u2014 tudtuk, mi\u00e9rt vagyunk itt. N\u00e9ha lopva ben\u00e9zt\u00fcnk a terembe, k\u00edv\u00e1ncsian figyelt\u00fck, vajon tetszik-e a vend\u00e9geknek, amit k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk.
\nMinden t\u00f6k\u00e9letesen siker\u00fclt, \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n a k\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sok, az \u00f6lel\u00e9sek \u00e9s az arcokon t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 \u00f6r\u00f6m volt a legszebb jutalom. Rem\u00e9lj\u00fck, hogy ezek az alkalmak \u00fajra \u00e9s \u00fajra megism\u00e9tl\u0151dnek, hogy egyre egys\u00e9gesebb, Istennek tetsz\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben \u00f6r\u00fclhess\u00fcnk egy\u00fctt.\u201d (Corina \u00e9s Hari)<\/em><\/p>\n
\n\u00c9rezt\u00fck, hogy nem vagyunk egyed\u00fcl a kih\u00edv\u00e1sainkban, \u00e9s hogy egy olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez tartozunk, amely t\u00e1mogatja \u00e9s b\u00e1tor\u00edtja a csal\u00e1dokat. Sz\u00edvb\u0151l k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck a szervez\u00e9st, a r\u00e9szletek finoms\u00e1g\u00e1t \u00e9s a megteremtett l\u00e9gk\u00f6rt. T\u00f6bb volt ez, mint egy sz\u00e9p esem\u00e9ny \u2014 kegyelmi id\u0151, csend \u00e9s \u00fajrafelfedez\u00e9s.
\nIm\u00e1dkozunk az\u00e9rt, hogy a j\u00f3 Isten \u00e1ldja meg ezt a kezdem\u00e9nyez\u00e9st, \u00e9s hozzon gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t minden h\u00e1zasp\u00e1r \u00e9let\u00e9ben.\u201d (Simona \u00e9s Dumitru)<\/em><\/p>\n