![\"\"](\"https:\/\/gerhardus.ro\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/Document_19_06_2026_0001.jpg\")
<\/a>A vasf\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00f6tt<\/strong>\nAz 1951 nyar\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges felid\u00e9zni az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9nek politikai \u00e9s ideol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9t. Egyfel\u0151l Rom\u00e1nia \u00e1tfog\u00f3 szovjetiz\u00e1l\u00e1si folyamat k\u00f6zep\u00e9n \u00e1llt, \u00e1tv\u00e9ve a keleti modell \u00e1ltal el\u0151\u00edrt strukt\u00far\u00e1kat \u00e9s gyakorlatokat. M\u00e1sfel\u0151l az 1948-as szak\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en egyre fesz\u00fcltebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 szovjet\u2013jugoszl\u00e1v viszony k\u00f6zvetlen\u00fcl befoly\u00e1solta Rom\u00e1nia k\u00fcl- \u00e9s belpolitik\u00e1j\u00e1t, amely ekkor m\u00e1r Moszkva befoly\u00e1si \u00f6vezet\u00e9hez tartozott. Az adott korszak logik\u00e1ja szerint a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok k\u00f6vett\u00e9k a Szovjetuni\u00f3 \u00e1ltal kijel\u00f6lt ir\u00e1nyvonalat, \u00e9s ny\u00edltan szembefordultak mindazzal, amit a propaganda imperializmusnak, illetve a belgr\u00e1di \u201etitoista \u00e1rul\u00f3 csoportnak\u201d nevezett.
\nA Szovjetuni\u00f3 \u00e9s Jugoszl\u00e1via k\u00f6z\u00f6tt egyre l\u00e1tv\u00e1nyosabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 ellent\u00e9tek gyanakv\u00e1st \u00e9s politikai nyom\u00e1st eredm\u00e9nyeztek. Szt\u00e1lin \u00e9s Tito rivaliz\u00e1l\u00e1sa, valamint Jugoszl\u00e1via makacs ellen\u00e1ll\u00e1sa a szovjet direkt\u00edv\u00e1kkal szemben Moszkva tekint\u00e9ly\u00e9t al\u00e1\u00e1s\u00f3 fenyeget\u00e9sk\u00e9nt jelent meg. Ebben a fesz\u00fclt l\u00e9gk\u00f6rben Rom\u00e1nia olyan biztons\u00e1gi int\u00e9zked\u00e9seket vezetett be, amelyek k\u00f6zvetlen hat\u00e1ssal voltak a jugoszl\u00e1v hat\u00e1r ment\u00e9n \u00e9l\u0151 lakoss\u00e1gra, a hat\u00e1rt\u00f3l sz\u00e1m\u00edtott 25 kilom\u00e9teres s\u00e1vban.
\nA deport\u00e1l\u00e1sok teljes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket \u00e9rintettek an\u00e9lk\u00fcl, hogy az adott szem\u00e9lyek b\u00e1rmilyen egy\u00e9ni b\u0171nt k\u00f6vettek volna el. Mindezt tov\u00e1bb s\u00falyosb\u00edtotta, hogy ugyanebben az id\u0151szakban zajlott Rom\u00e1ni\u00e1ban a mez\u0151gazdas\u00e1g kollektiviz\u00e1l\u00e1sa, amely sz\u00e1mos b\u00e1ns\u00e1gi faluban ellen\u00e1ll\u00e1sba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt. A hat\u00f3s\u00e1gok \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy n\u00e9h\u00e1ny csal\u00e1d er\u0151szakos \u00e1ttelep\u00edt\u00e9se megk\u00f6nny\u00edtheti az \u00faj agr\u00e1rstrukt\u00far\u00e1k bevezet\u00e9s\u00e9t, \u00e9s er\u0151s\u00edtheti a politikai ellen\u0151rz\u00e9st a vid\u00e9ki t\u00e9rs\u00e9gek felett.<\/p>\n
A trag\u00e9dia sz\u00e1mokban<\/strong><\/a>A \u201enem megb\u00edzhat\u00f3 elemek\u201d elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa
\n<\/strong>Ahogyan Silviu Sarafolean (Temesv\u00e1r) Deport\u0103rile \u00een B\u0103r\u0103gan. Cauze \u015fi consecin\u0163e (politice, economice \u0219i sociale)<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban megfogalmazza, \u201ea deport\u00e1l\u00e1sok kiv\u00e1l\u00f3 alkalmat jelentettek a kul\u00e1koknak min\u0151s\u00edtett, nem megb\u00edzhat\u00f3 elemek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1ra is.
\nA B\u0103r\u0103ganba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 k\u00e9nyszer\u0171 \u00e1ttelep\u00edt\u00e9st a kommunista p\u00e1rt \u00e9s az \u00e1llam repressz\u00edv szervei hosszasan tervezt\u00e9k \u00e9s k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el\u0151. Gheorghe Gheorghiu-Dej 1949. m\u00e1rcius 3\u20135. k\u00f6z\u00f6tt tartott jelent\u00e9s\u00e9ben, a Rom\u00e1n Munk\u00e1sp\u00e1rt K\u00f6zponti Bizotts\u00e1g\u00e1nak pl\u00e9num\u00e1n, amelyet a mez\u0151gazdas\u00e1g szocialista \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak szentelt, hangs\u00falyozta a \u00abkapitalista elemeknek a mez\u0151gazdas\u00e1gban val\u00f3 korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1nak\u00bb sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, valamint a \u00abparaszts\u00e1g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek megold\u00e1s\u00e1t a prolet\u00e1rdiktat\u00fara feladatak\u00e9nt\u00bb. \u00abA paraszts\u00e1g ir\u00e1nti politik\u00e1nknak\u00bb \u2013 folytatta a jelent\u00e9s \u2013 \u00abvil\u00e1gosnak kell lennie: a szeg\u00e9nyparaszts\u00e1gra t\u00e1maszkodunk, sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00fcnk a k\u00f6z\u00e9pparaszts\u00e1ggal, \u00e9s \u00e1lland\u00f3an harcolunk a kul\u00e1ks\u00e1g ellen.\u00bb
\nAz akci\u00f3 alapj\u00e1t t\u00f6bb korm\u00e1nyhat\u00e1rozat k\u00e9pezte: a H.C.M. 200\/1950, a H.C.M. 326\/1951, a H.C.M. 1154\/1950. okt\u00f3ber 26., valamint a H.C.M. 344\/1951. m\u00e1rcius 15.
\nTeohari Georgescu bel\u00fcgyminiszter egy hivatalos lev\u00e9lben javasolta a korm\u00e1nynak a H.C.M. 1154\/1950. okt\u00f3ber 26-i hat\u00e1rozat 6. cikk\u00e9nek m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ez 1951. m\u00e1rcius 15-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt, h\u00e1rom h\u00f3nappal a deport\u00e1l\u00e1sok el\u0151tt.
\n\u00ab6. cikk: A bel\u00fcgyminiszter d\u00f6nt\u00e9ssel elrendelheti mindazon szem\u00e9lyek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t a zs\u00fafolt k\u00f6zpontokb\u00f3l, akik nem tudj\u00e1k igazolni ott-tart\u00f3zkod\u00e1sukat, valamint mindazon szem\u00e9lyek kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9t b\u00e1rmely telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l, akik megnyilv\u00e1nul\u00e1saikkal \u00e1rtanak a dolgoz\u00f3 n\u00e9pnek \u00e9s a Rom\u00e1n N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban a szocializmus \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek. A kitelep\u00edtettek sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6telez\u0151 lakhelyet kell kijel\u00f6lni valamely telep\u00fcl\u00e9sen.\u00bb
\nA dokumentumot Teohari Georgescu, Iosif Chi\u0219inevschi, Vasile Luca, Ana Pauker, Gheorghe Gheorghiu-Dej \u00e9s Dumitru Coliu \u00edrt\u00e1k al\u00e1.
\nEzt k\u00f6vet\u0151en kiadt\u00e1k a H.C.M. 326\/1951. augusztus 27-i hat\u00e1rozatot, amely a Ialomi\u021ba \u00e9s Gala\u021bi r\u00e9gi\u00f3k \u00e1llami gazdas\u00e1gainak munkaer\u0151-ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t volt hivatott biztos\u00edtani. T\u00f6bb mint k\u00e9t h\u00f3nappal a B\u0103r\u0103ganba val\u00f3 \u00e9rkez\u00e9s ut\u00e1n a kunyh\u00f3k zs\u00fafolt telepei \u00ablegalit\u00e1st\u00bb nyertek, mivel enged\u00e9lyezt\u00e9k olyan lak\u00f3k\u00f6zpontok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, ahol m\u00e1s r\u00e9gi\u00f3kb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 mez\u0151gazdas\u00e1gi munk\u00e1sok csal\u00e1djaikkal egy\u00fctt letelepedhetnek. A korm\u00e1nyhat\u00e1rozatok azonban egyetlen sz\u00f3val sem eml\u00edtik a deport\u00e1l\u00e1s t\u00e9ny\u00e9t.\u201d<\/p>\n
\nB\u00e1r nem l\u00e9tezik \u00e1tfog\u00f3 \u00e9s teljes adatb\u00e1zis az \u00f6sszes B\u0103r\u0103ganba telep\u00edtett szem\u00e9lyr\u0151l \u00e9s csal\u00e1dr\u00f3l, a statisztikai adatok szerint sz\u00e1muk el\u00e9rte a 40\u202f320 f\u0151t, ami 12\u202f791 csal\u00e1dot jelentett. A t\u00f6bbs\u00e9g Temes, Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny \u00e9s Mehedin\u021bi megy\u00e9k j\u00e1r\u00e1saib\u00f3l sz\u00e1rmazott, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt: Nagyszentmikl\u00f3s, Temesv\u00e1r, Detta, Oravicab\u00e1nya, Resicab\u00e1nya, \u00dajmoldova, Alm\u00e1s, Sz\u00f6r\u00e9nyv\u00e1r, Strehaia, Ar\u00e1mab\u00e1nya, V\u00e2nju-Mare.
\nA B\u0103r\u0103gan, 1951 \u2013 Fotomemoria unei deport\u0103ri<\/em> (2., b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1s, 2015), a B\u0103r\u0103ganba Deport\u00e1ltak Egyes\u00fclete \u00e1ltal kiadott album-k\u00f6tet szerint:
\n\u201eA B\u0103r\u0103ganban 18 telep\u00fcl\u00e9st jel\u00f6ltek ki, amelyeket a k\u00e9s\u0151bbi Constan\u021ba, Ialomi\u021ba \u00e9s Gala\u021bi r\u00e9gi\u00f3k ter\u00fclet\u00e9n kellett l\u00e9trehozni. A korm\u00e1nyhat\u00e1rozatban foglalt int\u00e9zked\u00e9sek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz biztons\u00e1gi csapatokat, mil\u00edci\u00e1t \u00e9s hat\u00e1r\u0151r\u00f6ket vez\u00e9nyeltek ki jelent\u0151s l\u00e9tsz\u00e1mban: 9877 katona z\u00e1rta le az \u00e9rintett ter\u00fcleteket, 10\u202f229 f\u0151t mozg\u00f3s\u00edtottak a begy\u0171jt\u00e9shez \u00e9s k\u00eds\u00e9r\u00e9shez, tov\u00e1bb\u00e1 9 sz\u00e1zad, \u00f6sszesen 1638 katona, valamint Sz\u00f6r\u00e9nyv\u00e1rr\u00f3l m\u00e9g 2 sz\u00e1zad, 326 f\u0151vel, alkotta a bevet\u00e9sre k\u00e9sz tartal\u00e9kot. Rom\u00e1nok, n\u00e9metek, bolg\u00e1rok, szerbek, magyarok, arom\u00e1nok, besszar\u00e1biaiak \u00e9s bukovinaiak indultak \u00fatnak csal\u00e1djaikkal egy\u00fctt a B\u0103r\u0103gan fel\u00e9, 59 tehervonatba zs\u00fafolva, katonai \u0151rizet alatt. A 14 kijel\u00f6lt v\u00e9g\u00e1llom\u00e1son az embereket a puszta mez\u0151n tett\u00e9k le; az egyetlen t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si pont a f\u00f6ldbe sz\u00fart kar\u00f3 volt.\u201d
\nUgyanez az album f\u00e9nyk\u00e9peken mutatja be a kitelep\u00edtettek \u00e1ltal n\u00e9h\u00e1ny nap alatt, a B\u0103r\u0103gan perzsel\u0151 h\u0151s\u00e9g\u00e9ben, a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 anyagokb\u00f3l felh\u00fazott szeg\u00e9nyes kunyh\u00f3kat \u00e9s f\u00f6ldbe v\u00e1jt putrikat. A k\u00e9pek ugyanakkor a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 falvakb\u00f3l \u00e9rkezett emberek k\u00f6z\u00f6tti szolidarit\u00e1st is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtik: egym\u00e1st seg\u00edtve \u00e9p\u00edtettek tart\u00f3sabb, v\u00e1lyogb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt h\u00e1zakat, amelyek mened\u00e9ket ny\u00fajtottak a kem\u00e9ny teleken, \u00e9s egy\u00fctt dolgoztak a rizsf\u00f6ldeken, a gyapot \u00fcltet\u00e9s\u00e9n vagy betakar\u00edt\u00e1s\u00e1n.
\n
\n<\/a>T\u00fary L\u00e1szl\u00f3 atya visszaeml\u00e9kez\u00e9se <\/strong>(\u2020\u00a0<\/strong>2019. m\u00e1rcius <\/strong>21.)<\/strong>
\nMsgr. T\u00fary L\u00e1szl\u00f3 nagypr\u00e9post, a temesv\u00e1r-\u00fajkissodai egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g nyugalmazott pl\u00e9b\u00e1nosa 1928. m\u00e1jus 7-\u00e9n sz\u00fcletett a Temes megyei Dezs\u00e1nfalv\u00e1n. A neves temesv\u00e1ri Piarista Gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett 1948-ban. Azt k\u00f6vet\u0151en el\u0151bb a temesv\u00e1ri Hittudom\u00e1nyi F\u0151iskol\u00e1ra iratkozott be, majd annak bez\u00e1r\u00e1sa \u00e9s megsz\u00fcntet\u00e9se ut\u00e1n a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri papi szemin\u00e1riumba. \u00c1m m\u00e9g miel\u0151tt beiratkozhatott volna Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra, sz\u00fcleivel \u00e9s nagysz\u00fcleivel egy\u00fctt k\u00e9nyszerlakhelyre telep\u00edtett\u00e9k a B\u0103r\u0103ganba.
\nA Temesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye sajt\u00f3irod\u00e1j\u00e1nak adott interj\u00faban \u00edgy id\u00e9zte fel azokat az id\u0151ket:
\n\u201eEzerkilencsz\u00e1z\u00f6tvenegy j\u00fanius\u00e1ban, a nagysz\u00fcleim \u00e9s a sz\u00fcleim kul\u00e1klist\u00e1ra ker\u00fcltek \u00e9s a B\u0103r\u0103ganba deport\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. Nem voltunk mi gazdagok, csak a falunk volt rossz helyen \u2013 a szerb hat\u00e1r mellett -, \u00e9s mivel akkor a politika \u00fagy dikt\u00e1lta, egyb\u0151l gyan\u00fas elemekk\u00e9 v\u00e1ltunk. Akkor negyvenezer embert telep\u00edtettek \u00e1t a szerb hat\u00e1r mell\u0151l a B\u0103r\u0103ganba. Vel\u00fcnk Perie\u0163i helys\u00e9gben \u00e1llt meg a tehervonat, \u00e9s kitettek benn\u00fcnket a szabad \u00e9g al\u00e1 egy repcef\u00f6ldre\u2026 Sok id\u0151nk nem maradt arra, hogy az otthon hagyott h\u00e1z \u00e9s kev\u00e9s javaink miatt b\u00e1nk\u00f3djunk, mert a b\u0103r\u0103gani pusztas\u00e1gban a t\u00fal\u00e9l\u00e9s \u00e9s a magunkkal hozott h\u00e1zi\u00e1llatok elhelyez\u00e9se \u00e9s ell\u00e1t\u00e1sa volt a legs\u00fcrget\u0151bb feladat. Az els\u0151 napokban \u00e9s f\u0151leg az \u00e9jszak\u00e1kon, am\u00edg el nem k\u00e9sz\u00fclt a mi kunyh\u00f3nk is, nem volt fed\u00e9l a fej\u00fcnk felett, ahova beh\u00faz\u00f3dhattunk. Ami igaz\u00e1n foglalkoztatott benn\u00fcnket, az a jelenlegi helyzet\u00fcnk \u00e9s a bizonytalan j\u00f6v\u0151 volt. M\u00e9gsem est\u00fcnk k\u00e9ts\u00e9gbe, f\u0151k\u00e9nt az\u00e9rt nem, mert sok m\u00e1s csal\u00e1ddal osztoztunk a nyomor\u00fas\u00e1gban, \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9st tan\u00fas\u00edtottunk egym\u00e1s ir\u00e1nt, nemzetis\u00e9gt\u0151l \u00e9s vall\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl. Ott nem sz\u00e1m\u00edtott, hogy ki a magyar, a rom\u00e1n, a szerb vagy a bolg\u00e1r, \u00e9s milyen vall\u00e1s\u00fa. Mindannyian deport\u00e1ltak voltunk, \u00e9s seg\u00edtett\u00fck egym\u00e1st a munk\u00e1ban, a h\u00e1zak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben. \u00c9n, mint papn\u00f6vend\u00e9k, enged\u00e9llyel szentmis\u00e9t mutattam be a szabad \u00e9g alatt, amelyen katolikusok, reform\u00e1tusok \u00e9s m\u00e1s felekezet\u0171 embert\u00e1rsaink, mindannyian egy\u00fctt im\u00e1dkoztunk. K\u00e9s\u0151bb a gyermekek els\u0151 szent\u00e1ldoz\u00e1s\u00e1t is megszerveztem. A k\u00f6z\u00f6s sors \u00e9s a nyomor\u00fas\u00e1g \u00f6sszekov\u00e1csolt benn\u00fcnket. Testv\u00e9rekk\u00e9nt \u00e9lt\u00fcnk a B\u0103r\u0103gan v\u00e9gtelen pusztas\u00e1g\u00e1ban, t\u00f6bb ezer \u00e1rtatlan emberrel egy\u00fctt, akiknek ugyanabban a meghurcoltat\u00e1sban volt r\u00e9sz\u00fck.<\/p>\n