{"id":89403,"date":"2026-09-08T16:42:02","date_gmt":"2026-09-08T13:42:02","guid":{"rendered":"https:\/\/gerhardus.ro\/?p=89403"},"modified":"2026-09-15T09:12:01","modified_gmt":"2026-09-15T06:12:01","slug":"vedoszentek-oltalmaban-szent-rozalia","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/vedoszentek-oltalmaban-szent-rozalia\/","title":{"rendered":"V\u00e9d\u0151szentek oltalm\u00e1ban \u2013 Szent Roz\u00e1lia"},"content":{"rendered":"

A Magyar Katolikus Lexikonban a v\u00e9d\u0151szent c\u00edmsz\u00f3 alatt a k\u00f6vetkez\u0151 olvashat\u00f3: \u201ev\u00e9d\u0151szent, patr\u00f3nus, patr\u00f3na: szent, akit egy n\u00e9p, egyh\u00e1ztartom\u00e1ny (egyh\u00e1zmegye), lak\u00f3hely vagy jogi szem\u00e9ly Szentsz\u00e9ki j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1ssal \u00e9gi oltalmaz\u00f3nak v\u00e1laszt. Templomok eset\u00e9ben az a titul\u00e1ris szent, akinek tisztelet\u00e9re a f\u0151olt\u00e1rt is szentelik \u00e9s akinek v\u00e9delme al\u00e1 tartozik \u00e1ltal\u00e1ban a kolostor vagy a telep\u00fcl\u00e9s.\u201d A templom c\u00edme (latinul titulus ecclesiae) pedig: \u201eisteni vagy teremtett szem\u00e9ly (szent), akinek tisztelet\u00e9re egy templomot szentelnek, elneveznek. A szem\u00e9ly mellett a templom c\u00edme lehet a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 miszt\u00e9rium is.\u201d<\/p>\n

Szent Roz\u00e1lia tisztelete, akinek oltalm\u00e1t a h\u00edvek az el\u0151z\u0151 sz\u00e1zadokban a pestis \u00e9s m\u00e1s j\u00e1rv\u00e1nyok idej\u00e9n h\u00edvt\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00fcl, a barokk korban \u00e9s a B\u00e1ns\u00e1gban is gy\u00f6keret vert. Szobra megtal\u00e1lhat\u00f3 a temesv\u00e1ri D\u00f3m t\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 Szenth\u00e1roms\u00e1g\u2011szobron (Pestis\u2011oszlop), m\u00e1s, pestis ellen oltalmaz\u00f3 \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 szentek \u2013 Borromeo Szent K\u00e1roly, Szent Sebesty\u00e9n \u00e9s Szent R\u00f3kus \u2013 t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. A Szent Gy\u00f6rgy r\u00f3mai katolikus sz\u00e9kesegyh\u00e1zban, Szent Roz\u00e1lia alakja felt\u0171nik az els\u0151 jobboldali mell\u00e9kolt\u00e1r festm\u00e9ny\u00e9n, ugyancsak a fent eml\u00edtett szentekkel egy\u00fctt.
\nAz 1913-as schematizmus szerint a Csan\u00e1di Egyh\u00e1zmegye ter\u00fclet\u00e9n t\u00f6bb, neki szentelt k\u00e1polna is l\u00e9tezett, p\u00e9ld\u00e1ul Szegeden, Temesv\u00e1ron, a j\u00f3zsefv\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1hoz tartoz\u00f3 (k\u00e9s\u0151bb az Erzs\u00e9betv\u00e1rosban l\u00e9v\u0151), valamint Gyerty\u00e1moson. Szent Roz\u00e1lia oltalma alatt \u00e1ll a sz\u00e9kes\u00fati templom is, amely a perj\u00e1mosi pl\u00e9b\u00e1nia fili\u00e1ja, ahol a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vas\u00e1rnap, szeptember 6-\u00e1n \u00fcnnepelte a templomb\u00facs\u00fat.
\nSzent Roz\u00e1lia \u00fcnnepe a r\u00f3mai katolikus napt\u00e1rban szeptember 4\u2011\u00e9re esik.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n

\u201eSzent Roz\u00e1lia az egyszer\u0171s\u00e9g p\u00e9ld\u00e1ja\u201d<\/strong>
\nA perj\u00e1mosi pl\u00e9b\u00e1nia adminisztr\u00e1tora, Kiss Mih\u00e1ly diak\u00f3nus megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra a b\u00facs\u00fas szentmis\u00e9t 17.00 \u00f3rakor J\u00e4ger B\u00e9la kanonok, esperes, temesv\u00e1r-\u00fajkissodai pl\u00e9b\u00e1nos mutatta be, abban a templomban, amelyet \u2013 a bej\u00e1rat f\u00f6l\u00f6tti felirat tan\u00fas\u00e1ga szerint \u2013 1840-ben \u00e9p\u00edtettek. A szentmis\u00e9n koncelebr\u00e1lt Artur Prenkiewicz OFMConv arad\u2011belv\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1nos, Cristian Tiba OFMConv arad\u2011belv\u00e1rosi seg\u00e9dlelk\u00e9sz, Augustin B\u0103rbu\u021b temesv\u00e1r-marienheimi pl\u00e9b\u00e1nos, And\u00f3 Attila nagyszentmikl\u00f3si pl\u00e9b\u00e1nos, Martin J\u00e4ger pankotai pl\u00e9b\u00e1nos. Az olt\u00e1rn\u00e1l szolg\u00e1lt Kiss Mih\u00e1ly \u00e9s Piklor L\u00e1szl\u00f3 diak\u00f3nus. A szentmise zenei szolg\u00e1lat\u00e1t a p\u00e9cskai Feh\u00e9r Tulip\u00e1n \u00e9nekkar v\u00e9gezte, \u00e9s \u00e9nekelt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g gyermekk\u00f3rusa is.
\nA b\u00facs\u00fa \u00fcnnep\u00e9n, a szentmise keret\u00e9ben meg\u00e1ldott\u00e1k az \u00faj olt\u00e1rasztalt. Ugyanakkor a templom bels\u0151 berendez\u00e9se egy \u00faj sz\u00f3sz\u00e9kkel \u00e9s egy \u00faj k\u00f6rmeneti kereszttel is gazdagodott.
\nBevezet\u0151j\u00e9ben J\u00e4ger B\u00e9la pl\u00e9b\u00e1nos k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjait, valamint a helyi hat\u00f3s\u00e1gok k\u00e9pvisel\u0151it: Gheorghe Grad sz\u00e9kes\u00fati polg\u00e1rmestert P\u00e9r\u00f3 Tam\u00e1st, az Arad Megyei Tan\u00e1cs aleln\u00f6k\u00e9t. Ezt k\u00f6vet\u0151en J\u00e4ger atya felid\u00e9zte a Szent Roz\u00e1lia oltalm\u00e1ba aj\u00e1nlott temesv\u00e1ri k\u00e1poln\u00e1t, amely az Erzs\u00e9betv\u00e1ros negyedben \u00e1llt, \u00e9s amelyet 1962-ben a kommunista hatalom lerombolt.
\nMagyar nyelv\u0171 szentbesz\u00e9d\u00e9ben Artur Prenkiewicz OFMConv atya \u00edgy fogalmazott: \u2013 A 21. sz\u00e1zadban Szent Roz\u00e1lia p\u00e9ld\u00e1ja a mai ember sz\u00e1m\u00e1ra a val\u00f3di \u00e9rt\u00e9kek megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9re h\u00edvja fel a figyelmet, mert \u00e9let\u00e9t az \u00f6nmegtagad\u00e1s \u00e9s a Krisztus ir\u00e1nti szeretet jellemzi. Manaps\u00e1g sokakat a gyors siker \u00e9s elismer\u00e9s ir\u00e1nti v\u00e1gy hajtja. Ezzel szemben Roz\u00e1lia \u00e9let\u00e9nek p\u00e9ld\u00e1ja arra tan\u00edt, hogy a bels\u0151 b\u00e9ke nem a birtokl\u00e1sb\u00f3l, hanem sokszor a lemond\u00e1sb\u00f3l, az egyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l \u00e9s az Istennel val\u00f3 kapcsolatb\u00f3l fakad. \u00dagy is fogalmazhatn\u00e1nk, hogy Szent Roz\u00e1lia az egyszer\u0171s\u00e9g, a lelki er\u0151 \u00e9s a b\u00e1tor d\u00f6nt\u00e9sek p\u00e9ld\u00e1ja.
\nRom\u00e1n nyelv\u0171 hom\u00edli\u00e1j\u00e1ban Cristian Tiba OFMConv atya Szent Roz\u00e1lia \u00e9let\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt, \u00e9s hangs\u00falyozta: \u2013 Pestis. Amikor meghalljuk ezt a sz\u00f3t, megrend\u00fcl\u00fcnk, mert a pestis rettenetes betegs\u00e9g, \u00e9s a 14. sz\u00e1zadban milli\u00f3kat puszt\u00edtott el Eur\u00f3p\u00e1ban. De van egy m\u00e1sik pestis is, amely a lelket \u00f6li meg, \u00e9s ma is k\u00eds\u00e9rt, nemcsak Eur\u00f3p\u00e1ban, hanem az eg\u00e9sz vil\u00e1gon. Ez a lelki pestis a mai t\u00e1rsadalomban k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le form\u00e1kban jelenik meg: k\u00f6z\u00f6ny Isten akarata ir\u00e1nt, lelki tunyas\u00e1g, kem\u00e9nysz\u00edv\u0171s\u00e9g, elt\u00e1volod\u00e1s a Szents\u00e9gekt\u0151l, \u00f6nz\u00e9s, irigys\u00e9g, r\u00e1galmaz\u00e1s. Ezek a \u201eparazit\u00e1k\u201d a l\u00e9lek hal\u00e1l\u00e1hoz vezetnek. A leger\u0151sebb ellenszer\u00fck maga Isten, aki az Olt\u00e1riszents\u00e9gben k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk van.
\nA szentmise v\u00e9g\u00e9n Kiss Mih\u00e1ly diak\u00f3nus k\u00f6sz\u00f6netet mondott a csal\u00e1doknak \u00e9s j\u00f3tev\u0151knek a b\u00facs\u00fa \u00fcnnep\u00e9nek megszervez\u00e9s\u00e9ben \u00e9s lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1ban ny\u00fajtott t\u00e1mogat\u00e1suk\u00e9rt \u00e9s odaad\u00f3 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck\u00e9rt. A testv\u00e9ri agap\u00e9, amelyre minden jelenl\u00e9v\u0151t szeretettel megh\u00edvtak, a sz\u00e9kes\u00fati kult\u00farotthonban ker\u00fclt megrendez\u00e9sre.<\/p>\n

\"\"<\/a>Adatok a templomr\u00f3l<\/strong>
\nA Csan\u00e1di Egyh\u00e1zmegye 1900-ban kiadott schematizmusa (158. oldal) szerint: \u201eIn Sz\u00e9kes\u00fat capella in honorem S. Rosaliae V. sumtibus Comitis Francisci Szap\u00e1ry et e fundatione Joannis Nunkovits a. 1838\u20131840 aedificata, a. vero 1865 liberalitate Alexandri Bonnaz Episcopi condam Csan\u00e1diensis et Simeonis L. B. Sina restaurata.\u201d Magyarul: Sz\u00e9kes\u00faton a Szent Roz\u00e1lia Sz\u0171z tisztelet\u00e9re emelt k\u00e1poln\u00e1t 1838\u20131840 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k Szap\u00e1ry Ferenc gr\u00f3f k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n, valamint Joannis Nunkovits alap\u00edtv\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. A k\u00e1poln\u00e1t 1865-ben a volt csan\u00e1di p\u00fcsp\u00f6k, Bonnaz S\u00e1ndor, \u00e9s Sina Simion b\u00e1r\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l fel\u00faj\u00edtott\u00e1k.
\nA Temesv\u00e1ri Egyh\u00e1zmegye Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1ban \u0151rz\u00f6tt, 1869\u2011re dat\u00e1lt lelt\u00e1rban, amely a sz\u00e9kes\u00fati templom berendez\u00e9s\u00e9re vonatkozik, Franciscus Bilszky pl\u00e9b\u00e1nos a k\u00f6vetkez\u0151ket jegyzi fel:
\n\u201eIV. Supellectilis varia (K\u00fcl\u00f6nf\u00e9le b\u00fatorok \u00e9s ing\u00f3s\u00e1gok): Crux processionalis lignea; Armarium in sacristia; Altare cum Imagine S. Rosaliae; Candelabra lignea 6, ex pakfong 2; Candelabra ex pakfong in sacristia; Crux lignea cum Crucifixo in ara; Cathedra lignea colorata et inaurata.\u201d Magyarul: IV. K\u00fcl\u00f6nf\u00e9le b\u00fatorok \u00e9s ing\u00f3s\u00e1gok: F\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt k\u00f6rmeneti kereszt; Szekr\u00e9ny a sekresty\u00e9ben; Olt\u00e1r Szent Roz\u00e1lia k\u00e9p\u00e9vel; Hat darab fa gyertyatart\u00f3, k\u00e9t darab alpakk\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt gyertyatart\u00f3; Alpakka gyertyatart\u00f3k a sekresty\u00e9ben; F\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt kereszt fesz\u00fclettel az olt\u00e1ron; F\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt festett \u00e9s aranyozott sz\u00e9k (katedra).
\nA lelt\u00e1rb\u00f3l kit\u0171nik, hogy abban az id\u0151ben a f\u0151olt\u00e1ron Szent Roz\u00e1lia festm\u00e9nye \u00e1llt, nem pedig a szobra, ahogyan ma l\u00e1that\u00f3. Ez a festm\u00e9ny minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint az, amely jelenleg a templom szent\u00e9ly\u00e9nek bal oldali fal\u00e1n van elhelyezve.<\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9nelmi feljegyz\u00e9sek<\/strong>
\nF\u00e9nyes Elek: Magyarorsz\u00e1g geographiai sz\u00f3t\u00e1ra c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben, amely 1851-ben jelent meg Budapesten, a szerz\u0151 a k\u00f6vetkez\u0151ket eml\u00edti: \u201eSz\u00e9kes\u00fat, ol\u00e1h mez\u0151v\u00e1ros Temes v\u00e1rmegy\u00e9ben, az Aradt\u00f3l Toront\u00e1lba viv\u0151 j\u00f3 orsz\u00e1gutban, 2 1\/2 m\u00e9rf\u00f6ldnyire, 150 n\u00e9met katholikus, \u00e9s 2359 nem egyes\u00fclt \u00f3hit\u0171 lakja, kiknek nej\u00f6k mindenf\u00e9le ruha sz\u00f6veteket k\u00e9szitenek. Van itt egy nagyszer\u00fc, sz\u00e9p belszerkezet\u0171 \u00f3hit\u0171 templom, 3 \u00f3hit\u0171 lelk\u00e9sz, igen csinos katholikus k\u00e1polna, katholikus \u00e9s \u00f3hit\u0171 tanoda, der\u00e9k vend\u00e9gfogad\u00f3. (\u2026) A v\u00e1rost\u00f3l nem messze \u00e1ll az uradalmi s\u00f6rh\u00e1z \u00e9s szeszgy\u00e1r. Az eg\u00e9sz hat\u00e1rban a legel\u0151 igen k\u00f6v\u00e9r, \u00e9s b\u0151s\u00e9ges sz\u00e9na is terem. Galambos \u00e9s Aranka patakok a hat\u00e1rt kereszt\u00fcl futj\u00e1k. Orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rt h\u00e1rmat tart, ugy mint jan. 27., jun. 27. \u00e9s sept. 4-k\u00e9n, \u00e9s hetenkint cs\u00f6t\u00f6rt\u00f6k\u00f6n mindig. Jelenlegi birtokosa: b. Szina Gy\u00f6rgy.\u201d
\nA CODEX DIPLOMATICUS TRANSSYLVANIAE \/ ERD\u00c9LYI OKM\u00c1NYT\u00c1R c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1ny (Budapest, 2014) IV. k\u00f6tet\u00e9ben, amely az 1360\u20131372 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9veket foglalja mag\u00e1ban, az 523. sz\u00e1m alatt egy 1366. augusztus 25\u2011\u00e9n kelt oklev\u00e9l szerepel. Ebben I. Lajos magyar kir\u00e1ly \u00e1t\u00edrja a erd\u00e9lyi k\u00e1ptalan 1359. m\u00e1jus 19\u2011i oklevel\u00e9t, amelyben Sz\u00e9kes\u00fat telep\u00fcl\u00e9s neve \u201eZekulzegh\u201d alakban fordul el\u0151. \u201e1366. augusztus 25. (VIII. Kal. Septembris, an. XXV.) [I.] Lajos kir\u00e1ly Jara-i Mih\u00e1ly fia: P\u00e9ter magister erd\u00e9lyi alvajda k\u00e9r\u00e9s\u00e9re privilegi\u00e1lis alakban \u00e1t\u00edrja az erd\u00e9lyi k\u00e1ptalan 1359. m\u00e1jus 19-i oklevel\u00e9t (CDTrans III. 1073. sz.) Legen (Clus vm) \u00e9s Toty (Byhor vm) birtok, valamint Zekulzegh hat\u00e1r\u00e1ban a Moros foly\u00f3n lev\u0151 k\u00e9t malom cser\u00e9j\u00e9r\u0151l, melyhez egyben hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1t is adja. \u2014 Az oklev\u00e9l Mikl\u00f3s esztergomi (Strigoniensis) \u00e9rsek \u00e9s \u00f6r\u00f6k\u00f6s isp\u00e1n, kir\u00e1lyi kancell\u00e1r keze \u00e1ltal kelt.\u201d<\/p>\n

Egy nemesi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa fiatal l\u00e1ny, aki oltalmaz\u00f3 szentt\u00e9 v\u00e1lt<\/strong>
\nAz \u00d6kumenisches Heiligenlexikon<\/a> \/ Szentek \u00d6kumenikus Lexikon\u00e1ban Szent Roz\u00e1lia \u00e9let\u00e9r\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151k olvashat\u00f3k:
\n\u201eSz\u00fcletett: \u00a01130 k\u00f6r\u00fcl Palerm\u00f3ban, Olaszorsz\u00e1gban. Elhunyt: 1170. szeptember 4\u2011\u00e9n (?) a Monte Pellegrin\u00f3n, Palermo mellett, Szic\u00edli\u00e1ban, It\u00e1li\u00e1ban. <\/span>Roz\u00e1lia, a k\u00e9s\u0151i hagyom\u00e1ny szerint Sinibald gr\u00f3f le\u00e1nya volt, aki Quisquina \u00e9s Monte delle Rose birtokainak ura. Ifj\u00fas\u00e1g\u00e1t II. Roger szic\u00edliai kir\u00e1ly udvar\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tte, a Normann\u2011palot\u00e1ban, Retheli Beatrix udvarh\u00f6lgyek\u00e9nt. A legenda \u00fagy besz\u00e9li, hogy egy napon egy Baldwin nev\u0171 f\u00e9rfi megmentette a kir\u00e1lyt egy tigris t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t\u00f3l, s jutalmul a kir\u00e1ly neki \u00edg\u00e9rte Roz\u00e1lia kez\u00e9t. Az esk\u00fcv\u0151 el\u0151est\u00e9j\u00e9n azonban Roz\u00e1lia a t\u00fck\u00f6rben megl\u00e1tta J\u00e9zus Krisztus arc\u00e1t, \u00e9s felid\u00e9zte gyermekkora hit\u00e9t; ez\u00e9rt 15 \u00e9vesen elhagyta a palot\u00e1t \u00e9s sz\u00fclei h\u00e1z\u00e1t, hogy megszabaduljon a k\u00e9nyszer\u0171 h\u00e1zass\u00e1gt\u00f3l.
\nSzerzetesn\u0151 lett a Santissimo Salvatore bazili\u00e1nus kolostorban Palerm\u00f3ban, amelyet a v\u00e1rosnak a muzulm\u00e1nokt\u00f3l val\u00f3 1072-es visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n alap\u00edtottak. Mivel sz\u00fclei \u00e9s jegyese minduntalan vissza akart\u00e1k vinni, Roz\u00e1lia a hagyom\u00e1ny szerint 1150 k\u00f6r\u00fcl remetek\u00e9nt elvonult egy barlangba Santo Stefano Quisquina k\u00f6zel\u00e9ben, a Monte delle Rose hegyen \u2013 amely ma az \u0151 nev\u00e9t viseli \u2013, Bivona mellett. 1162-t\u0151l hal\u00e1l\u00e1ig a Monte Pellegrino egyik barlangj\u00e1ban \u00e9lt, Palermo k\u00f6zel\u00e9ben. Val\u00f3sz\u00edn\u0171bb azonban, hogy Roz\u00e1lia az\u00e9rt vonult vissza, mert menek\u00fclnie kellett a kir\u00e1lyi udvarb\u00f3l, miut\u00e1n I. Vilmos szic\u00edliai kir\u00e1ly 1156-ban kem\u00e9ny megtorl\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sekkel s\u00fajtotta a normann nemess\u00e9g felkel\u00e9s\u00e9t: ekkor apj\u00e1t \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s miatt kiv\u00e9gezt\u00e9k, a csal\u00e1dot pedig megfosztott\u00e1k vagyon\u00e1t\u00f3l.
\nA Roz\u00e1lia\u2011tisztelet els\u0151 jelei a 12. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaznak, Kal\u00e1bria ter\u00fclet\u00e9r\u0151l.
\nRoz\u00e1li\u00e1t 1630-ban VIII. Orb\u00e1n p\u00e1pa iktatta be a Martyrologium Romanumba. Palermo, Santo Stefano Quisquina, Bivona \u00e9s eg\u00e9sz Szic\u00edlia v\u00e9d\u0151szentje; a h\u00edvek pestis idej\u00e9n k\u00e9rt\u00e9k oltalm\u00e1t.\u201d<\/p>\n

Szent Roz\u00e1lia p\u00e9ld\u00e1ja ma is id\u0151szer\u0171: az \u00e9let egyszer\u0171s\u00e9ge, Krisztus melletti b\u00e1tor d\u00f6nt\u00e9se, valamint a bizalom Istenben ir\u00e1nyt\u0171 lehet a mai ember sz\u00e1m\u00e1ra is. V\u00e9d\u0151szentj\u00fck oltalma alatt a sz\u00e9kes\u00fati k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g arra kap megh\u00edv\u00e1st, hogy ezt a hitbeli tan\u00fas\u00e1gt\u00e9telt meg\u0151rizze \u00e9s tov\u00e1bbadja.<\/p>\n

A temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g sajt\u00f3irod\u00e1ja<\/p>\n\n\t\t