Vas\u00e1rnap d\u00e9lben, az \u00darangyala elim\u00e1dkoz\u00e1sa el\u0151tt mondott besz\u00e9d\u00e9ben XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa arra buzd\u00edtott katek\u00e9zis\u00e9ben, hogy legy\u00fcnk Krisztus \u00f6r\u00f6m\u00e9nek hirdet\u0151i. Az \u00dar arra v\u00e1lasztott ki benn\u00fcnket, hogy vele egy\u00fctt legy\u00fcnk az \u00e9let hordoz\u00f3i.<\/p>\n
Vertse M\u00e1rta \u2013 Vatik\u00e1n<\/b><\/p>\n J\u00e9zus Krisztus minden nap elj\u00f6n, hogy kinyilv\u00e1n\u00edtsa ir\u00e1ntunk val\u00f3 szeretet\u00e9t, \u00e9s v\u00e1rja a mi \u201eigen\u201d v\u00e1laszunkat. Amikor valami j\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nik, felgyullad egy f\u00e9ny, amely m\u00e1sokat is bevon a saj\u00e1t boldogs\u00e1gunkba. A mi \u00f6r\u00f6m\u00fcnk nem mesters\u00e9ges, hanem val\u00f3di, Isten aj\u00e1nd\u00e9ka a vil\u00e1g \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9re \u2013 tan\u00edtotta a Szentatya.<\/p>\n A j\u00f3 term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva terjed<\/b> Hirdess\u00fck a j\u00f3t, akkor is, ha nem mindig \u00e9rt\u00e9kelik<\/b> Mi is a menyegz\u0151 f\u0151szerepl\u0151i vagyunk<\/b> \u00d6r\u00f6m\u00fcnk, amit hirdet\u00fcnk m\u00e9ly \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos<\/b>
\nLe\u00f3 p\u00e1pa az \u00e9vk\u00f6zi 28. vas\u00e1rnap evang\u00e9liumi szakasz\u00e1hoz, a kir\u00e1lyi menyegz\u0151r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 p\u00e9ldabesz\u00e9dhez f\u0171zte elm\u00e9lked\u00e9s\u00e9t. \u201eA mai evang\u00e9liumban J\u00e9zus egy menyegz\u0151i lakom\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, amelyet egy kir\u00e1ly a fi\u00e1nak k\u00e9sz\u00edtett\u201d (v\u00f6. Mt <\/i>22,1-14) – kezdte besz\u00e9d\u00e9t a Szentatya, utalva r\u00e1, hogy egy gyermek esk\u00fcv\u0151je minden csal\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcl\u00f6nleges pillanat, \u00e9s az evang\u00e9liumi szakaszban szerepl\u0151 boldog apa mindenkivel meg akarja osztani \u00f6r\u00f6m\u00e9t. Egy menyegz\u0151i lakom\u00e1t rendez, amelyre sok embert megh\u00edv. Aquin\u00f3i Szent Tam\u00e1s ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy a j\u00f3 term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva terjed: \u201eBonum dicitur diffusivum sui\u201d <\/i>(Summa theologiae<\/i>, I. r\u00e9sz, 5. k\u00e9rd\u00e9s 4.cikkely, 2 ellenvet\u00e9sre adott v\u00e1lasz) (\u201eA j\u00f3r\u00f3l azt mondj\u00e1k, hogy \u00f6nmag\u00e1t \u00e1rasztja\u201d<\/i>) \u2013 id\u00e9zett Le\u00f3 p\u00e1pa a XIII. sz\u00e1zadi it\u00e1liai egyh\u00e1zdoktor Summa theologiae, A teol\u00f3gia \u00f6sszegz\u00e9se<\/i> c. f\u0151 m\u0171v\u00e9b\u0151l, r\u00e1mutatva, hogy a p\u00e9ldabesz\u00e9dben elhangzott t\u00f6rt\u00e9net k\u00e9pe is egy konkr\u00e9t \u00e9lethelyzet kapcs\u00e1n err\u0151l a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l. Amikor valami j\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nik, felgyullad egy f\u00e9ny, amely m\u00e1sokat is bevon a saj\u00e1t boldogs\u00e1gunkba.<\/p>\n
\nAzonban a megh\u00edvottak, egy ilyen sz\u00e9p megh\u00edv\u00e1ssal szemben, ahelyett, hogy csatlakozn\u00e1nak az \u00fcnnepl\u00e9shez, sz\u00e9tsz\u00e9lednek, \u00e9s ink\u00e1bb a saj\u00e1t \u00fcgyeikkel t\u00f6r\u0151dnek. N\u00e9h\u00e1nyan pedig bosszankodnak, megs\u00e9rtik, s\u0151t egyesek meg is \u00f6lik a kir\u00e1ly k\u00fcld\u00f6tteit. Sajnos el\u0151fordul ez is, hogy a j\u00f3t, amit felk\u00edn\u00e1lunk, nem mindig \u00e9rt\u00e9kelik, nem ismerik fel vagy nem becs\u00fclik, s\u0151t, n\u00e9ha f\u00e9lre\u00e9rtik \u00e9s elutas\u00edtj\u00e1k. De ez nem b\u00e1tortalan\u00edthat el benn\u00fcnket \u2013 hangs\u00falyozta a p\u00e1pa. A kir\u00e1ly a visszautas\u00edt\u00e1s ellen\u00e9re sem mondja le az esk\u00fcv\u0151t \u00e9s az \u00fcnnepl\u00e9st, s\u0151t, szolg\u00e1it kik\u00fcldi az utcakeresztez\u0151d\u00e9sekre \u00e9s m\u00e9g t\u00f6bb embert h\u00edv meg, hogy az ifj\u00fa p\u00e1r \u00f6r\u00f6me mindenki sz\u00e1m\u00e1ra aj\u00e1nd\u00e9k legyen.<\/p>\n
\nEkkor feltessz\u00fck magunknak a k\u00e9rd\u00e9st, hogy kiket k\u00e9pviselnek a t\u00f6rt\u00e9net f\u0151szerepl\u0151i? Szent Jeromos a kir\u00e1lyt a Mennyei Aty\u00e1val, a v\u0151leg\u00e9nyt J\u00e9zussal, a menyasszonyt pedig az Egyh\u00e1zzal azonos\u00edtja (v\u00f6. Komment\u00e1r M\u00e1t\u00e9-evang\u00e9lium\u00e1hoz<\/i>) \u2013 eml\u00e9keztetett az egyh\u00e1ztan\u00edt\u00f3 M\u00e1t\u00e9 evang\u00e9lium\u00e1hoz f\u0171z\u00f6tt komment\u00e1rj\u00e1ra a p\u00e1pa. <\/i><\/b>Teh\u00e1t mi is ott vagyunk a f\u0151szerepl\u0151k k\u00f6z\u00f6tt: az \u00dar v\u00e1lasztott ki minket arra, hogy megosszuk vele \u00e9let\u00fcnket, \u00e9s vele egy\u00fctt az \u00e9let hordoz\u00f3i legy\u00fcnk. A menyegz\u0151 a mi\u00e9nk, a menyegz\u0151i lakoma terme pedig nem m\u00e1s, mint templomaink, otthonaink \u00e9s lak\u00f3hely\u00fcnk \u2013 azok a helyek, ahov\u00e1 a Kir\u00e1ly Fia, J\u00e9zus Krisztus nap mint nap elj\u00f6n, hogy kinyilv\u00e1n\u00edtsa ir\u00e1ntunk \u00e9rzett szeretet\u00e9t, \u00e9s v\u00e1rja a mi \u201eigen\u201d v\u00e1laszunkat. Ezeken a helyeken tal\u00e1lkozunk vele mi is, a menyasszonyhoz hasonl\u00f3an a kereszts\u00e9g feh\u00e9r ruh\u00e1j\u00e1ba \u00f6lt\u00f6zve, s a j\u00f3tettek \u00e9kszereivel d\u00edsz\u00edtve, amelyek k\u00f6zelebb visznek minket Istenhez \u00e9s egym\u00e1shoz.<\/p>\n
\nAz az \u00f6r\u00f6m, amelyet hirdet\u00fcnk, teh\u00e1t nem mesters\u00e9ges, hanem m\u00e9ly, k\u00e9zzelfoghat\u00f3, val\u00f3s\u00e1gos, olyan sz\u00e9p, mint azoknak az embereknek az arca, akikkel tal\u00e1lkozunk, val\u00f3di, mint a munka, a mosolyok, a k\u00f6nnyek, a k\u00e9zfog\u00e1sok \u00e9s a j\u00f3cselekedetek, amelyek mindennapjainkat megt\u00f6ltik. \u00c9s mindez Isten aj\u00e1nd\u00e9ka a vil\u00e1g \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9re \u2013 mondta katek\u00e9zis\u00e9ben XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa, az\u00e9rt foh\u00e1szkodva M\u00e1ri\u00e1hoz, az \u00dar \u00c9desanyj\u00e1hoz, hogy seg\u00edtsen nek\u00fcnk n\u00f6vekedni ebben az \u00f6r\u00f6mben, hogy azt mindig \u00e9s mindenhol, m\u00e9g ott is, ahol nem \u00e9rtik meg, nagylelk\u0171en, b\u00e1tran \u00e9s hittel hirdess\u00fck.<\/p>\n