December 1-3. között a Szépszeretet zarándokcsoport tagjai útra indultak Csíksomlyóra, hogy részt vegyenek a decemberi elsőszombati Mária köszöntőn.
A kora reggeli órákban Zimándújfaluról indult a busz érintve azokat a településeket, ahol a zarándoktestvérek csatlakozhattak a csoporthoz. Temesváron végül mindnyájan találkoztak és a józsefvárosi plébániatemplomban áldásban részesültek. Induláskor a buszban köszöntötték a régi és új arcokat. Mindig nagy öröm, hogy egy-egy zarándoklat alkalmával új tagokkal bővül a családdá nőtt csoport. Út közben a zarándokok péntek lévén a fájdalmas rózsafüzért imádkozták, az egyes titkok között pedig elmélkedéseket olvastak és énekeltek. Imádkoztak Ferenc pápa egészségéért, a világ békéjéért és azokért is akik betegség vagy egyéb okból fogva nem tudták vállalni ezt az utat.
Az első nagyobb megálló Segesvár volt, ahol a Szent József plébániatemplomban Puskás Attila atya, volt resicabányai plébános, valamint Cristea Mihály zongoraművész – volt resicabányai kántor – fogadta a lelkes csoportot. Attila atya szentmisét mutatott be, és ahogy fogalmazott: „mutassuk be a legszentebb áldozatot az irgalmasság órájában”, ugyanis a Jóisten úgy rendezte, hogy a zarándokok pontosan három órakor érkeztek meg. A szentmisében Dániel próféta könyvéből olvastak fel részletet, ami tulajdonképpen üdvtörténet, mely után az atya kiemelte: az ókor nagy birodalmai, a kultúrák és minden, amit az ember alkot, átmeneti, akár csak maguk az emberek. Az üdvtörténet lényege az, hogy csak a Messiás országa lesz örök. Ezért nem kell a gyenge, mulandó élethez ragaszkodni.  Krisztus Király hetében arra kell összpontosítani, hogy minden más mulandó, csak Krisztus Király hatalma örök, és királysága nem szűnik meg soha. Az evangélium a következőkre hívja fel a figyelmet: „Nézzétek meg a fügefát és a fákat mind: amikor látjátok, hogy kihajtanak, már magatoktól is tudjátok, hogy közel van a nyár.”  Nem csupán a külső dolgokat kell észrevenni, hanem meg kell nézni a kegyelem, belső, lelki munkáját.
Szentmise után a zarándokok folytatták útjukat Csíksomlyóra Attila atya és Mihály zongoraművész kíséretében. Szombaton reggel a kegytemplomban szentmisén vettek részt, utána meglátogatták   Delne határában, a falutól 1 km-re nyugatra magányosan álló, Árpád-kori Szent János templomot, ahol Csíki Szabolcs plébános atya fogadta őket, és mesélt a hely történelméről. Az egykori falu lakói alapították a mai Csíkpálfalvát. A templomot Mátyás korában gótikus stílusban bővítették, korabeli freskói és 1675-ben készült szárnyas-oltára van. Kazettás mennyezete magyaros díszítőelemeket tartalmaz. Déli falának freskóit 1934-ben tárták fel.

Délután a csoport tagjai részt vettek a csíksomlyói kegytemplomban, a Gyimes-völgyiek által tartott első imaórán. A második imaórát a kézdivásárhelyi Boldog Özséb egyházközség hívei tartották. Az ünnepélyes szentmise bemutatása után szintén a kézdivásárhelyi egyházközség hívei vezették az ünnepélyes rózsafüzért, valamint a körmenet alkalmával vitték a kegyszobor másolatát is. A szentmisén Böjte Mihály OFM, házfőnök hangsúlyozta, hogy a virrasztás, a böjt, az imádság, közös ünneplés a keresztény élet szoros tartozéka. Éppen ezért lett annyira közkedvelt a Mária köszöntő is, mert ilyenkor ezeken van a hangsúly: ima, böjt, közös ünneplés, és most, amikor elkezdődött az adventi szent idő, ezek még inkább érvényesülnek, általuk lehet csatlakozni a Boldogságos Szűz Máriához. Az adventi személyiségek közül a Szűzanya emelkedik ki az Ő példájával, hittel teli várakozásával.  Krisztus már eljött 2000 évvel ezelőtt, azonban a hívek közös tapasztalata az, hogy személyes életükben az Ő megérkezése, eljövetele még korántsem teljes, ezért a kegyelem eszközein keresztül folyamatosan érkezik.
Az ünnepélyes Mária köszöntő, szentmise és a fáklyás körmenet után a zarándokok segítettek a kegytemplom takarításában is.
A közös vacsora elfogyasztása után a meglepetéses szülinapi torta és éneklés következett. A csoporttagok boldogok voltak, hogy együtt ünnepelhették a zarándokcsoport 14. születésnapját, illetve „névnapjának” első évfordulóját. A zarándokok hálásak, hogy 82 zarándoklatot, 55.000 kilométert és számtalan lelki feltöltődést kaptak az elmúlt 14 év alatt.
Vasárnap, a kora reggeli órákban a zarándokok elindultak Segesvár felé, ahol részt vettek az Attila atya által bemutatott Advent első vasárnapi szentmisén, amikor az egyház szólítja meg a híveket: virrasszatok, legyetek éberek.
Kora délután a csoporttagok nehéz szívvel, de lélekben gazdagodva búcsút vettek Attila atyától. Ezúton is hálájukat fejezik ki, hogy időt szakított rájuk, elkísért őket ezen a szép zarándokúton, velük együtt imádkozott, tanított. Köszönik továbbá Mihály zongoraművésznek is, hogy nekik és velük együtt együtt énekelve meghittebbé tette a zarándoklatot.
– Köszönjük elsősorban a Jóistennek, hogy együtt jártunk, illetve járhatunk a hit, a szeretet útján. Köszönjük kedves és lelkes szervezőnknek azt, hogy mindig olyan nagy szeretettel szervezi és tervezi meg minden egyes zarándokutunkat, – szavaival élve: „a Jóisten és a Szűzanya eszköze lehettem” – immár a 82-et. Külön köszönjük a finom süteményeket és az évfordulós ünnepi tortát is. Köszönet mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult, hogy szebb, gazdagabb, élménydúsabb, felejthetetlenebb legyen a zarándoklatunk. Köszönjük, hogy mint mindig, lélekben gazdagabban térhettünk otthonainkba, hogy ezt a sok áldást, kegyelmet megoszthassuk másokkal is. Igazi lelki feltöltődésben volt részünk. Kérjük Isten áldását további munkájukra! Isten fizesse mindenkinek! – foglalták össze a zarándokok.

Gaál László