XIV. Leó pápa a szeminaristák, papok és püspökök szentévi ünnepségének részeként szerdán mintegy 300 püspököt fogadott a világ minden tájáról. A Szent Péter-bazilikában tartott találkozón emlékeztette őket, hogy a püspöki szolgálat Krisztus pásztori szeretetének kifejeződése.

Silvia Kritzenberger – Vatikánváros

A szeminaristák, papok és püspökök szentévi zarándoklatát 2025. június 23. és 27. között tartják Rómában. A nagyszabású ötnapos eseményre több mint 6000 résztvevő regisztrált a világ minden tájáról.
Szerdán (június 25.) a mintegy 50 országból érkeztek körülbelül 300 püspök, állt az ünneplés középpontjában. Délelőtt Marc Ouellet bíboros, a Püspöki Dikasztérium tiszteletbeli prefektusa szentmisét celebrált a Szent Péter-bazilikában. Ezt megelőzően a „Braccio di Costantino”-ban átadták a résztvevőknek a szentév stóláját, miseruháját és mitráját. A Szentatya ezután katekézist tartott a püspököknek a Szent Péter-bazilikában, ahogy előző nap a szeminaristáknak is, és elimádkozta velük a Hitvallást azon a helyen, ahol Szent Péter apostol sírja található.
Elmélkedésében XIV. Leó pápa hangsúlyozta, hogy Krisztusra mint a pásztor példájára támaszkodva a püspöknek a saját részegyházában nemcsak az egység látható elvének kell lennie, hanem olyan személynek is, akinek hite és reménye a pásztori szeretetben jut kifejezésre. A Szentatya a következőképpen írta le, mit jelent ez konkrétan: „Különösen akkor, amikor a nép útja nehézségekkel teli, a Pásztor az isteni erény erejével segít, hogy ne essenek kétségbe: nem szavakkal, hanem közelséggel. Amikor a családok túlterheltek, és az állami intézmények nem támogatják őket megfelelően; amikor a fiatalok csalódnak és elkedvetlenednek a megtévesztő üzenetek miatt; amikor az idősek és a súlyos fogyatékkal élők elhagyatottnak érzik magukat, a püspök közel van hozzájuk, és nem recepteket ajánl, hanem az evangéliumot egyszerűségben együtt megélni igyekvő közösségek tapasztalatát nyújtja.”

A szegényeknek a püspökben atyát és testvért kell látniuk
A Szentatya egy püspök számára nélkülözhetetlen erényeknek nevezte a pasztorális megfontoltságot, amely a „párbeszéd gyakorlatában, azaz a részegyházban a szinodalitás alakításában” nyilvánul meg, valamint az evangélium szerinti szegénységet. A püspöknek elérhetőnek és késznek kell lennie arra, hogy kiálljon az emberekért – anélkül, hogy távolságtartó vagy megközelíthetetlen lenne – mondotta az egyházfő.
„A szegényeknek képesnek kell lenniük arra, hogy atyaként és testvérként tekintsenek a püspökre, és ne érezzék magukat kényelmetlenül, amikor találkoznak vele vagy belépnek a házába. Nem kötődik személyesen a gazdagsághoz, és nem részesül kivételes bánásmódban a főpásztori vagy egyéb hatalom miatt” – fogalmazott a Szentatya, aki hosszú évekig misszionáriusként tevékenykedett Peruban.

Határozottan fellépni a visszaélésekkel szemben
Ahhoz, hogy a püspök „az egyház igazi képét” közvetítse, mindenekelőtt magatartásával és jellemével kell lelki példaképnek lennie: „Határozottnak és eltökéltnek kell lennie, amikor a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell kezelnie a botrányt okozó helyzeteket és minden visszaélést, különösen a kiskorúakkal szemben” – folytatta XIV. Leó pápa, és a II. Vatikáni Zsinat szellemében további erényeket sorolt fel, amelyek lehetővé teszik a püspök számára, hogy becsületesen és megbízhatóan cselekedjen, ne legyen számító vagy titkolózó, hanem széles látókörű és nyitott: „Megemlíthetjük a hűséget, az őszinteséget, a nagylelkűséget, az elme és a szív nyitottságát, a képességet, hogy együtt örüljünk az örvendezőkkel és együtt szenvedjünk a szenvedőkkel, valamint az önuralmat, az érzékenységet, a türelmet, a diszkréciót, a meghallgatásra és a párbeszédre való nyitottságot és a szolgálatkészséget. Ezeket az erényeket, amelyekkel mindannyian többé-kevésbé természetünknél fogva fel vagyunk ruházva, Jézus Krisztussal összhangban és a Szentlélek kegyelmének segítségével lehet és kell művelni.”

Legyetek a közösség emberei
XIV. Leó pápa befejezésül azt kérte, hogy a püspökök „legyenek a közösség emberei, és mindig mozdítsák elő az egységet az egyházmegye presbitériumában, hogy minden pap kivétel nélkül megtapasztalhassa a püspök atyai gondoskodását, testvériességét és barátságát”. A közösségnek ez a szelleme bátorítja a papokat lelkipásztori elkötelezettségükben, és lehetővé teszi, hogy a részegyház egységben növekedjék”.
A jubileumi ünnepség június 27-én, pénteken, Jézus Szentséges Szívének ünnepén szentmisével zárul. XIV. Leó pápa 23 országból, köztük Olaszországból, Indiából, Sri Lankáról, Romániából, Közép-Afrikából, Szent Vincent és a Grenadine-szigetekről, Kamerunból, Angolából, Vietnamból, Etiópiából, Tanzániából, Ghánából, Nigériából, Koreából, Mexikóból, Ugandából, Ausztráliából, Kenyából, Brazíliából, Horvátországból, Szlovákiából és Ukrajnából származó férfiakat szentel pappá a Szent Péter téren.

Forrás: www.vaticannews.va/de