„Senki sincs örökre elveszve; minden embernek megvan a maga helye, és egyediségében bontakozik ki.” Így foglalta össze XIV. Leó pápa Mindenszentek és Halottak napja üzenetét.
„A megfeszített Jézus feltámadása a halálból megvilágítja ezekben a kora novemberi napokban mindannyiunk sorsát – mondotta a pápa ezen a vasárnapon az Angelus-imádság alkalmával a Szent Péter téren. – Ez az a titok, amelyet tegnap, Mindenszentek főünnepén ünnepeltünk: a különbözőségben megvalósuló közösség, amely Isten életét mintegy kiterjeszti minden leányára és fiára, akik vágyakoztak arra, hogy részesülhessenek benne. Ez a vágy minden ember szívében benne van…”
Egy idézet XVI. Benedek pápától
XIV. Leó pápa elődjét, a német származású XVI. Benedek pápát (2005–2013) idézte, aki az örök életről így fogalmazott: „Az örök élet nem egy végtelen sorozat, hanem alámerülés a végtelen szeretet óceánjába.” „Az elhunyt hívők emlékezete még közelebb hozza számunkra ezt a titkot. Isten gondoskodását, hogy senki ne vesszen el, saját bensőnkből ismerjük, amikor a halál egy hangot, egy arcot, egy egész világot látszik örökre elvenni tőlünk. Mert valóban: minden ember egy egész világ. Ezért a mai nap a személyes emlékezet kihívása is, amely oly drága, és mégis oly törékeny” – fogalmazott a Szentatya.
Emlékezés és várakozás
„Jézusra, az Ő életére, halálára és feltámadására való emlékezés nélkül az egyes emberi életek felmérhetetlen kincse ki lenne szolgáltatva a feledésnek. Jézus eleven emlékezetében azonban megjelennek azok is, akikről már senki sem emlékezik meg, sőt azok is, akiket a történelem látszólag elfelejtett – mindannyian végtelen méltóságukban” – mondotta XIV. Leó pápa.
A temetőlátogatás ezekben a napokban „mindannyiunk számára meghívás az emlékezésre és a várakozásra” – a feltámadásra és az örök életre való várakozásra.
„Emlékezzünk tehát a jövőre. Nem vagyunk bezárva a múltba, a nosztalgia könnyeibe. De nem is vagyunk foglyai a jelennek, mint egy sírnak. Érjen el bennünket Jézus ismerős hangja – érjen el mindenkit –, mert ez az egyetlen hang, amely a jövőből szól. Nevünkön szólít, helyet készít számunkra…” – emelte ki a Szentatya.
A 2025. november 2-i Angelus-imádság során XIV. Leó pápa sürgető felhívást intézett a szudáni helyzet kapcsán, különösen az észak-darfúri El Fasher városában dúló harcok miatt. „Nagy szomorúsággal követem a Szudánból érkező tragikus híreket. A nők és gyermekek elleni válogatás nélküli erőszak, a védtelen civilek elleni támadások, valamint a humanitárius segítségnyújtás akadályozása elfogadhatatlan szenvedést okoz egy kimerült népesség számára” – fogalmazott az egyházfő, aki elítélte „a nők és gyermekek elleni válogatás nélküli erőszakot, a fegyvertelen civilek elleni támadásokat, valamint a humanitárius segítségnyújtás súlyos akadályozását”, amelyek – mint mondta – „elfogadhatatlan szenvedést okoznak egy olyan lakosságnak, amelyet hosszú hónapok óta tartó konfliktus már kimerített.”
A Szentatya arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak az áldozatokért, és felszólította a felelősöket az ellenségeskedések beszüntetésére: „Imádkozzunk, hogy az Úr fogadja be az elhunytakat, támogassa a szenvedőket, és érintse meg a felelősök szívét” – mondta, majd megújította „sürgető felhívását az érintett felekhez a tűzszünetre és a humanitárius folyosók mielőbbi megnyitására.”
A Szentatya felhívása Tanzánia érdekében
Figyelmét Kelet-Afrika felé fordítva, XIV. Leó pápa megemlékezett Tanzánia közelmúltbeli politikai fejleményeiről a választásokat követően.
„Imádkozzunk Tanzániáért is, ahol a közelmúlt politikai választásai után összecsapások törtek ki, számos áldozattal” – mondta. Arra hívta az érintetteket, hogy „kerüljék el az erőszak minden formáját, és válasszák a párbeszéd útját.”
Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget is, hogy „határozottan és nagylelkűen avatkozzon be, nyújtson segítséget, és támogassa mindazokat, akik fáradhatatlanul dolgoznak a rászorulók megsegítéséért.”
