A Katolikus Egyház az Európai Unióban
KÖZLEMÉNY
28.04.2026

 

A COMECE ciprusi tavaszi közgyűlése: az uniós püspökök a békére, a párbeszédre és az EU megújított elköteleződésére szólítanak

Az Európai Unió Püspökkari Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) 2026. április 22–24. között, az Európai Unió Tanácsának ciprusi elnöksége idején tartotta tavaszi plenáris közgyűlését Nicosiában. A delegált püspökök egy nyilatkozatot fogadtak el, amely azokat az aggasztó válságokat érinti, amelyek jelenleg meghatározzák a nemzetközi helyzetet, különös tekintettel a Közel-Keletet és a világ más térségeit sújtó háborúkra és instabilitásra. A dokumentumban a püspökök határozott békefelhívást fogalmaznak meg, visszhangozva XIV. Leó pápa szavait: „Tegyék le fegyvereiket azok, akiknek fegyver van a kezükben! Akiknek hatalmukban áll háborút kirobbantani, válasszák a békét! Ne az erővel kikényszerített békét, hanem azt, amely párbeszéd útján valósul meg! Ne a mások feletti uralom vágyával, hanem a velük való találkozás szándékával!”

Nyilatkozat: Sürgető felhívás a béke keresésére és megvalósítására
Az Európai Unió püspökei a ciprusi Maronita Érsekség és annak érseke, Selim Jean Sfeir vendégszeretetét élvezhették Nicosiában. A Cipruson tett látogatás értékes lehetőséget kínált számukra arra, hogy mélyebben megértsék azokat az összetett kihívásokat, amelyekkel a Kelet‑Mediterráneum szembesül — ez a térség Afrika, Európa és Ázsia találkozási pontja, mindössze néhány kilométerre a fegyveres konfliktusok sújtotta területektől.
Ebben a szellemben adták ki az Európai Unió püspökei a „Sürgető felhívás a béke keresésére és megvalósítására” című nyilatkozatot, amelyben kifejezik együttérzésüket a konfliktusok áldozatai iránt, és megújítják támogatásukat minden olyan erőfeszítésre vonatkozóan, amely igazságos és tartós béke megteremtésére irányul azokban a térségekben, ahol a háborúk és fegyveres összecsapások jelenleg is szenvedést és emberéletek elvesztését okozzák.
A nyilatkozatban a püspökök különösen is kifejezik mély együttérzésüket az áldozatok iránt, és határozottan emlékeztetnek a fegyverletétel és a hiteles, tartós párbeszéd útjainak sürgető szükségességére. Megerősítik teljes támogatásukat és szolidaritásukat XIV. Leó pápa iránt, valamint az iránt a fáradhatatlan békefelhívás iránt, amelyet ő újra és újra megfogalmaz. Ugyanakkor hangsúlyozzák az Európai Unió szerepét is, amelynek feladata a stabilitás, az igazságosság és a megbékélés előmozdítása a nemzetközi jog teljes tiszteletben tartásával.
A püspökök megújítják elköteleződésüket is, hogy a béke munkálói legyenek, bátorítva minden érintett felet: ne engedjenek a kétségbeesésnek, hanem kitartóan keressék a reményre és a békés együttélésre épülő jövőt.

A ciprusi EU‑elnökség
A COMECE tavaszi közgyűlésére Nicosiában került sor, az Európai Unió Tanácsának 2026 januárjában kezdődött ciprusi elnöksége keretében. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 17. cikkével összhangban a COMECE minden soros uniós elnökséggel több szinten is kapcsolatot tart, szakértelmével támogatva az elnökség politikai prioritásait és kezdeményezéseit.
Az Európai Unió püspökei ezen alkalomból lehetőséget kaptak arra, hogy párbeszédet folytassanak Dr. Vasiliki Kassianidouval, Ciprus kulturális helyettes miniszterével. A helyettes miniszterrel folytatott építő jellegű eszmecsere a Ciprus előtt álló fő kihívásokra összpontosított, különösen a sziget tartós megosztottságára, valamint a keresztény istentiszteleti helyekhez, az oktatáshoz és a kultúrához való hozzáférésre, továbbá a kulturális örökség védelmére és megőrzésére.
A találkozó alkalmat adott arra is, hogy a COMECE titkársága által készített dokumentumot — amely ajánlásokat fogalmaz meg az elnökségi félév politikai prioritásaihoz — bemutassák a ciprusi EU‑elnökségnek.

A Mediterráneum mint a találkozás és a párbeszéd tere
A közgyűlés Cipruson való megtartása annak a COMECE által is érzékelt szükségletnek a kifejezése, hogy hangsúlyozzák a Mediterráneum stratégiai jelentőségét az Európai Unió számára. A püspökök emlékeztettek arra, hogy a Mediterráneum Európa identitásának egyik meghatározó dimenziója, és kiemelték: az Uniónak egyre nagyobb figyelmet kell fordítania erre a térségre, amelyet nem a bizalmatlanság és a szembenállás, hanem a találkozást, a párbeszédet, a megbékélést, a fejlődést és a békét előmozdító politikák kellene, hogy alakítsanak.
Ezeket a témákat Dubravka Šuica, a Mediterráneumért felelős európai biztos részvételével vitatták meg. A biztos ismertette azokat az elemeket, amelyek az Egyház számára különösen jelentősek az Európai Unió új Mediterráneum‑paktumában. A paktum első cselekvési terve ebben a hónapban került bemutatásra, és 21 olyan kezdeményezést tartalmaz, amelyek a fiatalokra, a beruházásokra és a migráció kezelésére összpontosítanak.
Šuica európai  biztos elismerését fejezte ki az olasz és a francia püspöki konferenciák közelmúltbeli, a Mediterráneummal kapcsolatos kezdeményezései iránt is, megjegyezve, hogy ezek a Mediterráneumot a találkozás terének látó szemléletet erősítik.
A biztos külön figyelmet szentelt a demográfiai kérdésnek is, különösen annak a demográfiai télnek, amely számos uniós tagállamot érint. Ez a COMECE számára is kiemelt aggodalomra okot adó terület, és továbbra is azon kulcsterületek egyike, ahol az EU‑intézmények felé végzett érdekképviseleti munkáját folytatja.

Keresztények a Közel‑Keleten
Az Európai Unió püspökei kiemelt figyelmet szenteltek a nemzetközi és multilaterális környezet folyamatos romlásának, különös tekintettel azokra a háborúkra, amelyek az utóbbi időben a Szentföldet, a Közel‑Keletet, Kelet‑Európát és Afrikát sújtották.
Jeruzsálemből videókapcsolaton keresztül csatlakozott az egybegyűltekhez Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka, aki tanúságot tett a Szentföld keresztényeinek életéről, különösen is kiemelve nehézségeiket és helytállásukat a 2023. október 7‑ét követő időszakban.
A bíboros beszámolt azokról a mindennapi kihívásokról és a megtapasztalt erőszakról, amelyekkel a helyi közösségek szembesülnek egy sokszereplős, belső és nemzetközi tényezőket egyaránt érintő konfliktus következtében. Ebben az összefüggésben Pizzaballa bíboros arra bátorította az európai püspököket, hogy Európában is támogassák a vallásközi párbeszédet, kifejezve meggyőződését, hogy ezek az erőfeszítések a Szentföldön és a Közel‑Keleten is pozitív hatást gyakorolhatnak.
A püspökök ebben az összefüggésben tovább vizsgálták az Európai Unió béketeremtő szerepét is, amikor párbeszédet folytattak Dr. Christian Gsodammal, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) stratégiai kommunikációért és jövőkutatásért felelős tanácsadójával. Gsodam a multilateralizmus gyengülését a globális erőviszonyok átrendeződésének szélesebb folyamatába helyezte, és felvázolta az EU szerepének jelentős erősségeit, de korlátait is a jelenleg zajló nemzetközi válságok kezelésében. Emlékeztetett az Unió alapító értékeire, valamint arra, hogy minden szereplő — köztük az Egyház mint releváns nemzetközi tényező és fontos hang a jelenlegi helyzetben — nagyobb elköteleződésére van szükség.

A ciprusi kérdés
A nicosiai tartózkodás fontos lehetőséget kínált a COMECE püspökei számára, hogy mélyebben megértsék Ciprus helyzetét. Azután, hogy 1974‑ben Törökország megszállta a sziget északi részét, Ciprus mindmáig fizikai határvonal által megosztott ország, ami jelentős politikai, társadalmi, kulturális és vallási következményekkel jár.
A ciprusi kérdést jelenleg egy olyan status quo jellemzi, amely — bár szerencsére nem jár erőszakkal — könnyen rögzülhet, és így az Európai Unió és a nemzetközi közösség figyelmének perifériájára szorulhat. A COMECE ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az ügynek az Európai Unió politikai napirendjén kiemelt helyet kell kapnia, hiszen az Unió hitelessége, mint a párbeszéd és a béke előmozdítója azon is múlik, mennyire képes hozzájárulni az ilyen, saját területét érintő helyi konfliktusok rendezéséhez.
A püspököket fogadta III. Georgiosz érsek, Új-Justiniana és egész Ciprus érseke. A találkozó értékes alkalmat teremtett a görög ortodox, a maronita és a latin katolikus közösségek közötti ökumenikus párbeszédre.
Részletes megbeszélések zajlottak a sziget megosztottságáról és azokról a kihívásokról, amelyekkel a sziget északi részén élő keresztény közösségek szembesülnek. E tekintetben különösen jelentősnek bizonyult a maronita keresztény falvakba, Karpashába és Kormakitisbe tett látogatás. Itt a püspökök közvetlenül is megtapasztalhatták e kis közösségek küzdelmeit, beleértve az otthonok elfoglalását, a bizalmatlanság légkörét, valamint — mindenekelőtt — bizonyos templomokhoz való hozzáférés és azok használatának korlátozását.
A falvakban való jelenlétükkel az uniós püspökök kézzelfogható jelét kívántak adni a helyi keresztény közösségek iránti szolidaritásuknak. Az itt szerzett tapasztalatok nyomán az EU püspökei az európai intézményekkel folytatott párbeszédben is szót fognak emelni e keresztény közösségek jogaiért, valamint ingatlanaik, örökségük és jelenlétük megőrzéséért a szigeten.

Az ima pillanatai
A közgyűlés munkanapjait imaalkalmak is kísérték. Április 22‑én, szerdán a püspökök Európáért mutattak be szentmisét a Szent Kereszt-székesegyházban (latin katolikus templom), amelyet Bruno Varriano OFM, a Jeruzsálemi Latin Patriarchátus ciprusi patriarchális helynöke vezetett.
Április 23‑án, csütörtökön a püspökök maronita rítusú szentmisét ünnepeltek Kormakitisben, a Szent György-templomban, ahol a környék számos maronita kereszténye fogadta őket, hogy együtt ünnepeljék a templom védőszentjének ünnepét. A homíliát Selim Jean Sfeir érsek mondta.

Következő lépések
A COMECE őszi plenáris közgyűlésére 2026. október 14–16. között kerül sor Brüsszelben, Belgiumban.

Sursa: COMECE

Foto: Ada Lushi/COMECE