Az idei vatikáni lelkigyakorlatok elmélkedéseit Erik Varden norvég trappista szerzetes, Trondheim püspöke tartja, „Rejtett dicsőség által megvilágítva. Útvonalterv a nagyböjthöz” címmel – tájékoztatott a Pápai Ház Prefektúrája.
A nagyböjti lelkigyakorlatokra február 22–27. között kerül sor az Apostoli Palota Pál‑kápolnájában, XIV. Leó pápa, a Rómában élő bíborosok és a kúriai hivatalok vezetőinek részvételével.
Vatikánváros – Adrian Dancă
Február 4. – Vatican News. „Rejtett dicsőség által megvilágítva. Útvonalterv a nagyböjthöz” – ez lesz a 2026-os vatikáni lelkigyakorlatok általános témája, amelynek elmélkedéseit Erik Varden ciszterci szerzetes, a Szigorúbb Obszervanciájú Ciszterci Rend (trappisták) tagja, Trondheim püspöke tartja – közölte február 5-i, szerdai sajtóközleményben a Pápai Ház Prefektúrája.
A lelkigyakorlatok, amelyeket az Apostoli Palota Pál‑kápolnájában rendeznek meg, idén február 22‑én, vasárnap 17.00 órakor kezdődnek, és február 27‑én, pénteken ugyanebben az időpontban érnek véget.
A hagyománynak megfelelően a vatikáni lelkigyakorlatokra meghívást kap a Szentatya, a Rómában élő bíborosok, valamint a Római Kúria dikasztériumainak vezetői.
Az első napon elhangzó „A nagyböjt kezdete” című elmélkedést követően a norvég trappista szerzetes a következő napokon naponta két meditációt tart, amelyek váltakoznak az imaórák liturgiájával, szentségimádással és vesperással.
A közlemény szerint a további elmélkedések témái a következők: Szent Bernát, az idealista; Isten segítsége; Hogyan váljunk szabaddá; Az igazság ragyogása; „Ezrek hullanak majd”; „Én megdicsőítem őt”; Isten angyalai; Szent Bernát, a realista; A megfontolásról; Hogyan közvetítsük a reményt.
Erik Varden szerzetes püspök
Az idei nagyböjti lelkigyakorlatok vezetésére XIV. Leó pápa által felkért ciszterci szerzetes életrajza meglepetésekben bővelkedő életutat tár elénk. Erik Varden 1974. május 13-án született a norvégiai Sarpsborgban, agnosztikus szülők gyermekeként, ugyanakkor nagyapja protestáns lelkész volt. Még ugyanabban az évben, július 20-án megkeresztelték. Bár szüleitől nem kapott vallásos nevelést, a keresztény hit felé az egyetemes irodalom, többek között Herman Hesse és Karen Blixen művei vezették közelebb, amelyek mély spirituális értékeket hordoznak.
A „villámcsapás”, amely megváltoztatta életét, egy este érte, amikor 15 évesen Gustav Mahler 2. szimfóniáját hallgatta. Ettől kezdve minden megváltozott. Belépett a katolikus Egyházba, majd a Cambridge-i Egyetemen és a párizsi École Normale Supérieure-ben folytatott felsőfokú tanulmányok után 2002-ben bekopogtatott a Szigorúbb Obszervanciájú Ciszterci Rend – a trappisták – kapuján.
A római Pápai Keleti Intézetben folytatott egyháztudományi specializációs tanulmányai után 2011‑ben a brit Mount Saint Bernard apátságban szentelték pappá. A római Szent Anzelm Pápai Egyetemen monasztikus teológiát, szír nyelvet és gregorián éneket tanított, és számos alkalommal működött együtt a Vatikáni Rádió skandináv szerkesztőségével.
2013‑ban visszatért saját monostorába, ahol két évvel később apáttá választották – ő volt az első, aki úgy kapta meg ezt a felelősségteljes tisztséget, hogy nem a Brit-szigeteken született.
2019‑ben Ferenc pápa Trondheim püspökévé nevezte ki Norvégiában, és 2020. október 3‑án püspökké szentelték a trondheim-i Szent Olav evangélikus székesegyházban. Ő volt az első katolikus püspök, akit a protestáns reformáció óta ebben a székesegyházban szenteltek fel. Az evangélikus templomban bemutatott eucharisztikus ünneplést követően az új püspök átvonult a trondheim-i katolikus székesegyházba, ahol sor került a prelátus élére történő beiktatására.
2023 óta Erik Varden egyben Tromsø apostoli adminisztrátora is. 2024‑től a Skandináv Püspöki Konferencia elnöke – ebbe a testületbe tartozik a Dánia, Finnország, Izland, Svédország és Norvégia területén szolgáló néhány katolikus püspök. Erik Varden 2025‑ben XIV. Leó pápa kinevezése által a Klérus Dikasztériumának tagja lett. Számos tanulmányt és könyvet publikált a spiritualitás, a liturgia és a patrisztikus teológia területén.
