A „Spes non confundit” – „A remény nem csal meg” (Róm 5,5) kezdetű bullával 2024. május 9-én Szent Péter bazilikában a Szentatya, Ferenc pápa meghirdette a 2025-ös Szentévet. „E nagyszerű hagyományra támaszkodva, és meggyőződve arról, hogy a jubileumi év az egész Egyház számára a kegyelem és a reménység eleven megtapasztalása lesz, ezennel elrendelem, hogy a vatikáni Szent Péter-bazilika Szent Kapuja 2024. december 24-én megnyílik, ezzel megnyitva a rendes jubileumot. ” – írja a Szentatya a bullában (6).
A Szent Péter-bazilika Szent Kapuját csak a pápa nyitja ki a jubileum alkalmával. Általában ez az első kapu, amelyet kinyitnak. Ily módon ez az aktus a Szentév kezdetét jelzi. A Szent Péter-bazilikára vonatkozó első említés erről a rítusról 1500-ból, VI. Sándor pápa idejéből származik. A kaput lezáró falrészt néhány nappal a megnyitás előtt eltávolítják, és kiveszik a falból a fémdobozt, amelyet az előző szentévben oda befalaztak. Ez tartalmazza a kulcsot, amellyel a Szent Kaput kinyitják. A pápa ezután jelképesen kitárja a kaput. Biztonsági okokból elhagyták azt a szokást, hogy a szertartás során kalapáccsal üssék a kapu falát.
Megnyitásától kezdve a kapu egész évben nyitva áll a zarándokok előtt. Ezzel a gesztussal a Rómába érkezők nemcsak a szentévhez kapcsolódó teljes bűnbocsánatot nyernek, a kapun való áthaladás azt is jelzi, hogy saját megtérési útjuk Krisztushoz, az Atyával összekötő „kapuval” való találkozáshoz vezetett. A kapu mindig nyitva áll azok előtt, akik megtérnek.
1949-ben pályázatot írtak ki a Szent Kapu megtervezésére a következő évi jubileumra. A pályázatot Vico Consorti szobrászművész nyerte, aki 11 hónap alatt készítette el a művet, időben az 1949 karácsonyát megelőző szentesti felavatásra.
A kaput Franz von Streng, Lugano és Bázel püspöke és egyházközsége ajándékozta XII. Pius pápának, hálából az Úrnak, hogy Svájc megmenekült a háborútól. A pápa szavai adták a témát, amelyet a szobrász a kaput később alkotó táblák megtervezéséhez választott: „Add, Uram, hogy ez a szentév a nagy visszatérés és a nagy megbocsátás éve legyen”.
Az alkotás tizenhat táblára osztva meséli el az emberiség történetét a „bűnbeeséstől és a földi paradicsomból való kiűzetéstől” a feltámadt Krisztus Tamás és az összes összegyűlt apostol előtti megjelenésén át az utolsó táblán az üdvösség kapujaként megjelenő Krisztus képéig.
Forrás: www.iubilaeum2025.va/de
