Ruszkabányán július 8-10. között került sor a román nyelvű családos táborra, amelyen hét család vett részt. A lelki programot Tari M. Böbe schönstatti nővér, családpasztorációs referens és Matieș Marin karánsebesi plébános vezette. A központi téma a magvetőről szóló példabeszéd volt (Mk 4, 1-20; Lk 8, 4-15). A tábor három napjáról, amely elsősorban a közösségről, lelki megerősödésről, természetjárásról, játékról és táncról szólt, a Costescu család számolt be.
Pénteken délután ismerkedő játékokra került sor, majd a gyermekek a magvetőről szóló példabeszéd feldolgozását hallgatták meg egy történet formájában. A nap esti imával fejeződött be.
Szombat délelőtt Francisc Craia úr tánccal és tornával segített a felfrissülésben.
Marin Matieș atya szentmisét mutatott be, majd Párbeszéd címmel előadást tartott, amelynek keretében kiemelte: a párbeszéd kulcsa a kölcsönös meghallgatás. – Azzal a céllal kell közelednünk a másik emberhez, hogy meghalljuk, mit valójában mondani akar. Megpróbáljuk megérteni, mi van a másik ember lelkében, és hogyan érez az illető, anélkül, hogy ítélkeznénk – fogalmazott az atya.
Délután séta következett a patak partján a vízesésig, amit a gyermekek is nagyon élveztek, málnát ettek és játszottak. A továbbiakban a családok különböző vetélkedőkön, versenyeket vettek részt, volt tábortűz és sok-sok tánc.
Vasárnap végigjártuk a Házaspárok útját, ami a máriaradnai bazilikában is megtalálható, és ami tizenöt stációból áll. Végezetül közösen megbeszéltük a lelki élményeket, valamint megosztottuk tapasztalatainkat.
A szervezés mellett Tari M. Böbe schönstatti nővér a gyermekek programját is irányította, katekézist tartott nekik, de volt festés, rajzolás és sok-sok játék is.
Szívből jövő köszönet mindazoknak, akik a tábor megszervezését és lebonyolítását támogatták.
Az alábbiakban három résztvevő vallomása olvasható:
„Nagyon jól éreztük magunkat, barátságos volt a légkör, a lelki tevékenységeket nagyon szépen ötvözték a játékos programokkal. A páros gyakorlatok nagyon hasznosak voltak. Köszönjük szépen!” (Ana)
„Jól éreztük magunkat a többi családdal. Sokat gondolkodtunk azon, hogyan érhetnénk el, hogy a gyermekeink visszatérjenek a szülői házba (Házaspárok útja, 11. állomás). Ha segítünk nekik megérteni, hogy templomba járjanak, anélkül, hogy mi kényszerítenénk erre őket, hogy megérezzék a Jézussal való találkozás örömét, akkor biztosan hazatérnek.” (Florentina)
„A lelki és a világi dolgokat ötvöző gyakorlatok mindig hasznosak, mert minden alkalommal, felfedezünk valami újat magunkról vagy másokról. Nagyon jól éreztük magunkat, és a legnagyobb öröm az volt, hogy új barátságokat kötöttünk.” (Heidi)