Május 17-én reggel Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébános áldásával a Szépszeretet zarándokcsoport útnak indult Nagyváradra. A lelkivezető Miklós Csaba majláthfalvi plébános volt, aki vállalta az imák vezetését: reggeli ima, Rózsafüzér ájtatosság, májusi litánia, amelyet énekek és elmélkedések szakítottak meg.
Nagyváradra érve a csoport útja a Szent József templomba vezetett, ahova énekelve vonultak be a zarándokok: „…Könyörülj, Mária, nyújtsd kezed felénk.” Az érkezőket Bărbuț Péter atya fogadta, aki ismertette a templom történetét. A főoltárkép a „meghallgató” Szent Józsefet ábrázolja a gyermek Jézussal.
Szentbeszédében Miklós Csaba atya a húsvéti megújulás üzenetét tolmácsolta, és kiemelte, hogy a Mennyei Atya védelmezi gyermekeit, gondviselése és irgalma erősebb, mint az ítélet.
Ebéd után a zarándokcsoport tagjai a Püspöki palota felé vették útjukat, a Patachich Zarándok- és Kulturális Központba. Az impozáns, páratlan szépségű, kétszárnyú épületnek a hagyomány szerint 365 ablaka van (Böcskei László nagyváradi főpásztor szerint 327). Az idő rövidsége miatt csupán az l/3 részét sikerült megtekinteni.
A zarándokok láthatták a Szent László ereklyetartót a halántékcsont ereklyével. Szent László hermája 27 kg súlyú, gazdagon aranyozott ezüstlemezből készült. A festmény és portré gyűjteményben ott látható XIII. Leo pápa hatalmas portréja, Schlauch Lőrinc bíboros portréja (1840-1920), továbbá Ferenc József császár és felesége Erzsébet portréja, Mária Terézia császárnő portréja (1752). A csoport tagjai információkat szerezhetett a császári pár lakosztályáról is. Ezt követően a zarándokok megtekintették a koncerttermet, valamint a nagyváradi püspökök portréit, köztük Patachich Ádám főpásztor portréját (1725-1779), aki a grandiózus püspöki palota megálmodója. A Szépszeretet csoport tagjai ezúton is köszönik Böcskei László püspöknek a szívélyes fogadtatást és az idegenvezetést.
A zarándoklat utolsó állomása a püspöki székesegyház, valamint az azt körülvevő csodálatos kert volt.
A csoport tagjai lelkileg feltöltődve értek haza otthonaikba.
Zelei Vilhelmina beszámolója