Ferenc pápa hazaköltözött az Atyai házba

Ferenc pápa 2025. április 21-én, 7 óra 35 perckor a Vatikánban visszaadta lelkét a teremtő Istennek. Temetéséről a Vatikán később tesz hivatalos bejelentést.
A Szentszéki Sajtóközpont 9.56-kor olasz nyelven adott ki tájékoztatást:
Nemrég Őeminenciája, Farrell bíboros úr fájdalommal jelentette be Ferenc pápa halálát, a következő szavakkal: „Kedves testvéreim, mély fájdalommal kell bejelentenem Ferenc pápa halálát.
Ma reggel 7 óra 35 perckor Ferenc római püspök visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és ő Egyháza szolgálatának szentelte.
Arra tanított minket, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és a legkiszolgálatottabbak javára.
Mérhetetlen hálával az Úr Jézus igaz tanítványának példájáért, Ferenc pápa lelkét a Szentháromságos Egy Isten végtelen irgalmas szeretetébe ajánljuk.”
Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben. Szülei az olaszországi Piemont tartományból vándoroltak ki Argentína fővárosába. Egy vegyipari technikumban szerzett érettségit követően 1958-ban lépett be a szemináriumba és ekkor kezdte meg noviciátusát a jezsuitáknál.
1969-ben szentelték pappá, majd 1973-tól az argentin jezsuita provincia elöljárójává választották.
1992-ben szentelték püspökké. 1998. február 28-án Szent II. János Pál pápa Buenos Aires érsekévé és Argentína prímásává nevezte ki. A 2001. február 21-én tartott konzisztóriumon a lengyel pápa bíborossá kreálta.
2005-től pápává választásáig az Argentin Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.
2013. március 13-án, XVI. Benedek pápa lemondását követően, a bíborosok testületének döntése értelmében a Katolikus Egyház 266. pápája lett. Szent Péter utódaként a Ferenc nevet választotta.
Ferenc pápa trónra kerülésének első pillanatától kezdve értésünkre adta, mik lesznek pontifikátusának kulcsszavai: béke, közelség, szegénység, peremterületek.
Elődei hagyományát folytatva nem maradt a Vatikán falain belül, szívesen utazott. Első útja Lampedusa szigetére vezetett, de ott volt a Rio de Janieró-i ifjúsági világnapon is.
XVI. Benedek emeritus pápával a megválasztása után többször találkozott. Gyakran töltöttek időt együtt, és ezt a szokásukat egészen a leköszönt pápa haláláig megtartották.
A következő évben Ferenc pápa a megbékélés és a párbeszéd üzenetével a Szentföldre és Törökországba utazott. Ebben az évben beszédet intézett az európai vezetőkhöz, felhívta a figyelmüket arra, hogy a haszon helyett az emberi méltóságot tekintsék magasabb rendű értéknek.
Tíz évvel ezelőtt, 2015-ben írta meg a Laudato si’ enciklikát, amelyben felhívta minden jószándékú ember figyelmét a „közös otthon” gondozására és a legkiszolgáltatottabbak védelmére, akik számára biztosítani kell „otthont, munkát, földet”. Ferenc pápa 2015 szeptemberében Kubába majd New Yorkba látogatott, ahol a Ground Zero emlékműnél imádkozott és az ENSZ New Yorki-i székházában is beszédet mondott.
2016-ban meghirdette az irgalmasság rendkívüli szentévét.
A Szentatya kezdeményezésére 2017-ben először rendezték meg a szegények világnapját. Ferenc pápa számára a szegények jelentették az „útlevelet a Paradicsomba”. Ebben az évben elutazott Egyiptomba, és eljutott a távoli Mianmarba, hogy osztozzon a rohingya nép fájdalmában.
2018-ban szinódust tartottak a fiatalokról, a fiatalokkal közösen. Ugyanebben az évben történelmi megállapodás született a Vatikán és Kína között a püspökök kinevezésével kapcsolatban.
2019-ben Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb főimám történelmi nyilatkozatot írt alá Abu-Dzabiban, amelyben elítélték a terrorizmust és az erőszakot. Ugyanebben az évben történt, hogy Ferenc pápa a pán-amazóniai régió megmentésének szentelt püspöki szinódust rendelt el. A Szentatya további intézkedéseivel megszilárdította az Egyház tisztulási és megújulási folyamatát a bántalmazott kiskorúak védelme érdekében.
2020-ban kitört a koronavírus-járvány, amikor a Szentatya imában, szavakban és gesztusokban folyamatosan éreztette a világhoz való közelségét.
A következő évben Ferenc pápa a béke zarándokaként látogatást tett a Földközi-tenger medencéjében, ahol meglátása szerint az emberiséget a „civilizáció hajótörése” fenyegeti.
2022. februárjától Ferenc pápa a békére vonatkozó felhívásai folyamatosak voltak az orosz–ukrán háborúval összefüggésben, csak úgy, mint az igazság, a megbékélés és a párbeszéd érdekében tett lépései a kanadai, kazahsztáni, bahreini, majd afrikai útjaival.
2023-ban a magyarországi apostoli látogatását követően történelmi utazást tett Belső-Ázsiában, Mongóliában.
2024-ben tette meg leghosszabb apostoli útját. A tizenkét nap alatt Indonéziába, Pápua Új-Guineába, Kelet-Timorba és Szingapúrba látogatott el.
Az év karácsonyán pedig megnyitotta a 2025. évi rendes szentévet.
A Szentatya az elmúlt években betegségekkel küzdött, amelyeket méltósággal viselt.